Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 103

Örökségvédelem, a helyi fejlődés lehetséges motorja

    • fokep
    •  dsc3122 2
    •  dsc3125 2
    •  dsc3130 2
    •  dsc3137 2
    •  dsc3148 2
    •  dsc3176 2
  • Előző
  • Következő

Az építészeti örökség védelmének legkorszerűbb francia és magyar szabályozási eszközei, a 2014-2020-as fejlesztési időszak körvonalazódó gyakorlati eredményei és a 2020 utáni perspektívák – többek között ezeket a témákat vitatták meg magyar és francia szakemberek az „Az építészeti örökség integrált védelmének eszközei Magyarországon és Franciaországban” című konferencián a Francia Intézetben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) Általános Közigazgatási Jogi Intézete, az Université de Nantes, a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet és a Városfejlesztés Zrt. szervezésében megvalósuló eseményt Sylvette Tourmente, a Francia Nagykövetség Tudományos és Egyetemi Együttműködési Attaséja nyitotta meg.

„A következő évek, évtizedek legnagyobb kihívása a fenntartható fejlődés: a városok, települések szempontjából a fenntartható fejlődés fenntartható urbanizációt jelent”- mondta beszédében Dr. Bajnai László. Az ÁKK Közszervezési és Közigazgatástani Intézetének oktatója, aki a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója is. Az építészeti örökség integrált védelmének fontossága a fenntartható urbanizáció szempontjából című előadásában Bajnai László kifejtette, hogy a fenntartható urbanizáció egyidős az urbanisztika fogalmával és elméletével. Mint mondta, a fenntartható urbanizáció nem képzelhető el az építészeti örökség tartós megőrzése nélkül, hiszen az európai építészeti örökséget a települések hordozzák. „Építészeti örökségünk nem őrizhető meg hosszú távon az integrált védelem eszköztárának alkalmazása nélkül”- hangsúlyozta. Az ÁKK oktatója kitért az Európai Tanácshoz köthető, az Európai Építészeti Örökség Védelméről szóló, 121. számú Egyezményéből levezethető építészeti örökség fogalmára is, majd kiemelte, hogy a városi élethez a városi szövet vonzóvá tétele és visszahódítása a fenntartható urbanizáció egyik legfontosabb célja mind Magyarország, mind Franciaország számára. „Ennek a célkitűzésnek a valóra váltásához nélkülözhetetlen az építészeti örökség integrált védelmének ismerete és annak rendeltetésszerű és professzionális alkalmazása. Ezt kívánja elősegíteni ez a konferencia” - zárta Bajnai László bevezető előadását.

Dr. Temesi István a műemlékek védelmének hazai szabályozásáról és eszközeiről beszélt előadásában. Az NKE Általános Közigazgatási Jogi Intézetének intézetvezetője kitért a hazai jogszabályi  környezetre. A 2016 decemberében elfogadott kormányrendelet alapján ismertetette a műemlékvédelem szervezeti keretét. Mint mondta, már az Alaptörvény említést tesz a kulturális értékről, de a műemlékvédelemről, mint olyanról, nem esik szó benne. Először az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, majd a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, végül pedig a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezései kerültek ismertetésre, végül a büntetőjogi szabályozás alapját jelentő 2012. évi C. törvény, a Büntető Törvénykönyv alapján felsorolásra kerültek a műemlékvédelemhez köthető bűncselekmények törvényi tényállásai.

A konferencia további meghívott előadójaként Dr. Hübner Mátyás DLA, professzor emeritus, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának képviseletében Pécs városfejlesztésével példázva bemutatta az építészeti örökség integrált védelme érdekében hozott városrendezési eszközök alkalmazásának lépéseit.  Szakály Szabolcs a szombathelyi Városfejlesztési Kabinet osztályvezetőjeként  Szombathely városfejlesztési projektjét mutatta be, kihangsúlyozva azt a városfejlesztési lehetőséget és kötődést, melyet Szent Márton születésének 1700. évfordulója értékként jelentett a városnak. A Szent Márton terv a megújuló és befogadó társadalom megteremtését és a belváros rehabilitációját tűzte ki célul; három ütemre bontva 15 milliárd forintnyi beruházást jelent a városnak. Az előadó betekintést engedett a hallgatóságnak a 2030-ra szóló hosszú távú jövőképbe is.

Az építészeti örökség integrált védelmének franciaországi eszközeiről Nicolas Huten PhD, a nantes-i egyetem egyetemi docense és intézetvezetője tartott előadást. Beszédében kitért a francia történelem, kiváltképp az 1789-es nagy francia forradalom hatására bekövetkezett változásokra is. A nyilvántartott műemlékek felsorolása és azok nyilvántartásba vételének folyamata mellett szó esett az állami főépítész feladatairól, a védelem eszközeiről, valamint az előadó ismertete a műemlék fogalmát, és az ahhoz tartozó intézmény- és szervezetrendszert is.A konferenciát Dr. Bajnai László Az operatív városfejlesztés magyarországi eszközei az építészeti örökség integrált védelmének szolgálatában című előadása zárta, mely alkalmával azt is bemutatta, hogyan valósítja meg az önkormányzat a komplex városfejlesztési akciót.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on