Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 103

Március 15-ére emlékeztek az ÁKK-n

    • fokep
    •  dsc4806 2
    •  dsc4824 2
    •  dsc4831 2
    •  dsc4841 2
    •  dsc4849 2
    •  dsc4852 2
    •  dsc4860 2
    •  dsc4862 2
    •  dsc4870 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar oktatói, hallgatói és munkatársai közösen tartottak megemlékezést az 1848-49-es szabadságharcról az intézmény kopjafájánál. A rendezvényen koszorút helyezett el a kar megbízott oktatási dékánhelyettese Dr. habil. Budai Balázs, valamint a kar hallgatói önkormányzatának elnöke Böszörményi Balázs. A szabadságharc közszolgálati eszményéről Dr. habil. Horváth Attila intézetvezető egyetemi docens, Magyarország közelmúltban megválasztott alkotmánybírája osztotta meg ünnepi gondolatait.

 „1848. március 15-én énekelték el először a Himnuszt, amely a nemzeti imánk” – mondta Horváth Attila. Az ÁKK docense egy, a kiegyezés utáni történetet mesélt el, ahol Erkel Ferenc egy vidéki szentmisén hallgatta meg a Himnuszt. A történet szerint egy helyi embertől megkérdezték, hogy ki írta a művet, aki erre a következőket válaszolta: „Hogy lehet ilyet kérdezni? Ez a himnusz velünk együtt született, mindig is megvolt. Ez a magyarság szent imája, ezt nem komponálta senki sem!” Horváth Attila idézésében erre Erkel, a Himnusz szerzője csak ennyit válaszolt: „Ennél nagyobb dicséretet még nem kaptam.”

Horváth Attila kifejtette, hogy a magyar emberek számára természetes, hogy az Alaptörvénybe nevesített szabadságharcokról és nemzeti ünnepekről meg kell emlékezni, viszont feltette a kérdést, hogy vajon mit jelent március 15. a közszolgálatban dolgozók számára. Az ÁKK docense felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos ünnepségeken mindig Petőfin, vagy a 12 ponton van a hangsúly, azonban érdemes megfigyelni a történet másik oldalát, a forradalom stabil alapjait kiépítő közszolgálati rendszert.  „Ők azok az országgyűlési követeket, akik ekkor elmentek Bécsbe, akik kialkudták a Batthyányi-kormány megalakítását a bécsi kormányzatnál, akik elérték, hogy április 11-én életbe léphessenek az áprilisi törvények” – hangsúlyozta Horváth Attila. „Ezek azért nagyon fontosak számunkra, mert ma is irányt mutatnak, hogy milyen módon kell jogot alkotni, jogot alkalmazni, közszolgálatban tevékenykedni.”

Horváth Attila szerint a szabadságharc előkészítésének egyik fő tanulsága az, hogy a közszolgálatnak folyamatosan képezni kell magát, hiszen amikor az 1848-as megmozdulások után a Habsburg közigazgatás kivonult az országból, a magyar közszolgálatnak egyből a helyébe kellett lépnie. Az ÁKK docense rávilágított, hogy ekkor olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, amelyek ma is irányadóak. „Megőrizték történelmi alkotmányunkat. Nem jogfosztással, hanem jogkiterjesztéssel alkották meg az áprilisi törvényeinket, ezáltal ezek a legelfogadottabb jogszabályok voltak abban az időszakban.” – fejtette ki az ÁKK intézetvezetője.

Másik fő tanulság, amire Horváth Attila felhívta a figyelmet az az, hogy a professzionális Habsburg bürokrácia után a magyar kormányzat hihetetlenül gyorsan és szakszerűen állt fel. „Nem véletlen, hogy a magyar szabadságharc marad fönt a legtovább!” – mondta az ÁKK intézetvezetője, aki szerint a Magyar Tudományos Akadémia munkássága is elengedhetetlen volt ahhoz, hogy sikerre vigye a szabadságharc ügyét. „Amikor március 15-re, a forradalom és szabadságharca gondolunk, akkor ezeket az eseményeket se felejtsük el. Ne csak érzelmi alapon emlékezzünk erre az időszakra, hanem azt is gondoljuk végig, hogy számunkra, akik a közszolgálatban tevékenykedünk, mit jelent ez a mai ünnep” – összegezte gondolatait Horváth Attila.

A megemlékezésen Zrínyi Anna, az ÁKK végzős hallgatója szavalta el Petőfi Sándor A XIX. század költői című művét. A rendezvény színvonalát a Ludovika tánckar műsora emelte, amiben az NKE-s egyetemisták Szécsi Margit Március 15. című,  a Kormorán együttes által megzenésített versére Kerepesi Zoltán koreográfiáját adták elő.

 Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on