Jelenleg 2 bejegyzés található 25 May 2017 dátummal

Klíma ügye(in)k

    • fokep
    •  dsc8664 2
    •  dsc8674 2
    •  dsc8688 2
    •  dsc8710 2
    •  dsc8751 2
    •  dsc8756 2
    •  dsc8758 2
    •  dsc9360 2
    •  dsc9405 2
    •  dsc9410 2
  • Előző
  • Következő

„Bárki, aki képes megoldani a vízzel kapcsolatos problémákat, két Nobel-díjat érdemel: egy tudományosat és egyet a békéért” – hangzott el John F. Kennedy híres idézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Országos Fenntarthatósági Szakmai Napján, amelyet az egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete tartott vízgazdálkodás, urbanizáció és éghajlatváltozás témában. Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt szervezett nemzetközi tudományos konferencián képviseltették magukat a szakma neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora megnyitóbeszédében felidézte az elmúlt napok viharait, amikor Budapestet és számos más magyar települést özönvízszerű eső árasztott el, egy óra alatt hónapokra elegendő csapadék hullott le, megbénítva ezzel a város közlekedését. „Ez a vihar nemcsak azt mutatta meg, hogy milyen drámai eseteket alakít ki az egyre gyorsuló éghajlatváltozás, hanem rávilágított, hogy mennyire sérülékenyek a településeink. Ezrek élete, vagyona, biztonsága kerülhet veszélybe még azelőtt, hogy a polgárok és az állami szervek védekezni tudnának” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy 2050-re az emberiség csaknem 80%-a városban fog élni, így az egyre dinamikusabban gyorsuló urbanizálódás hatalmas kihívást jelent a városok irányításában, menedzselésében és tervezésében egyaránt. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek markáns közpolitikai küldetése van. Ebből a küldetésből következik, hogy tudományos alapossággal kell foglalkozni a világot és hazánkat egyaránt formáló jelenségekkel, különösen azokkal, amelyekben az állam, a kormányzat szerepet vállal. Ezek közé tartoznak a klímaváltozás, az éghajlatváltozás és a vízválság” – emelte ki a rektor. Az egyetemen így központi szempont a vízgazdálkodás, amellyel 2017 óta önállóan, a Víztudományi Kar égisze alatt foglalkoznak. Emellett az NKE együttműködési megállapodást kötött a nigériai szövetségi vízügyi minisztériummal, ahol az egyetem oktatói és kutatói a társintézmények segítségével megkezdték az afrikai ország vízhálózatának feltérképezését és továbbképzési rendszerének kialakítását.

A fővédnöki köszöntőt Kőrösi Csaba, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója tartotta meg Magyarország köztársasági elnökének nevében. „Urbanizáció és klímaváltozás. Két olyan folyamat, amely nagymértékben befolyásolja a társadalom fejlődésének irányait, esélyeit és kockázatait, szélsőséges esetben pedig a ma ismert civilizációnk sorsát is!” – fejtette ki. Felhívta a figyelmet, hogy a problémákat nem elég lokálisan vagy regionálisan értelmezni, hiszen már globális léptékű kihívással állunk szemben. Fontos megreformálnunk a városról kialakított képünket, hiszen fenntarthatatlan a szigetszerűen kialakuló megapoliszok képe, amelyek nem tudnak beilleszkedni a külső környezet komplexitásába. Át kell alakítani a versenyképességi erőforrásainkra épülő stratégiánkat is, amelyhez gondolkodásváltás és technológiaváltás egyaránt kell, hogy párosuljon. Kőrösi Csabának két kérése volt a megjelent tudósokhoz: az egyik, hogy segítsék a szakpolitikák döntéselőkészítését, mutassák meg a fejlődés irányát, a másik, hogy segítsenek megtalálni a fejlődés sarokköveit, ahol komoly változtatásokat kell eszközölni.

Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Hidrológiai programjának elnöke kiemelte, hogy a klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos szociológiai és politikai kérdés. Az NKE tanára kiemelte, hogy a következő 18 hónap kihívása a nagy mértékű népvándorlás lesz, míg a következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. Rávilágított, hogy a föld vízkészletének csak 0,07%-a áll rendelkezésre, ezt tudjuk közvetlenül felhasználni. „Egy vízválság küszöbén állunk” – hívta fel a figyelmet. Szöllősi-Nagy András beszélt az éghajlatváltozásról is, amelynek megléte nem probléma, viszont a mértéke sokkal nagyobb baj. Az éghajlatunk változása folyamatosan gyorsul, a megszokott ciklikusság rendszere felborult. Ismertette, hogy a világ lakossága 2050-ra 9 milliárdra fog emelkedni, amelynek 60%-a azon az ázsiai kontinensen lesz kényszerű élni, ahol a föld felhasználható vízforrásának csupán a 30%-a található. „A politikusoknak nem szabad kiugraniuk a klímaegyezményekből, hiszen ez gyakorlatilag felér egy emberiség elleni bűntettel” – nyomatékosította a helyzet komolyságát.

Prof. Dr. Carles Vörösmarty, a City College of New York magyar felmenőkkel rendelkező kutatója a klímaváltozás és az urbanizációs fejlődés kapcsolatáról tartotta előadását. Megállapította, hogy kollégáival közösen egy céljuk van: megmenteni a világot. Carles Vörösmarty ismertette, hogy a technológia fejlődésével manapság sokkal részletesebben tudják kutatni a szakterületet, számos adat gyűjthető az urbanisztika vonásában. Kifejtette, hogy urbanizációs szempontból az elmúlt évtizedek során hatalmas változások következtek be. 2007-ben megfordult a vidékiek és a városiak aránya, mára több ember él városokban, megapoliszokban, mint vidéken. Ez potenciális probléma lesz az emberiség számára, hiszen 2050-re a világ 2/3-a városlakó lesz, aminek következményeként sokkal nehezebb lesz kezelni a természeti katasztrófákat. Az urbanizációs folyamatok hatalmas környezetszennyezéssel is járnak, az emberek ökológiai lábnyoma befolyásolja klímánkat. „Az emberek önmaguk határozzák meg a bolygó éghajlatát és az éghajlat változását” – mondta.

Prof. Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozásra nem csak most eszmélt föl az emberiség, hiszen a tudóstársadalom már közel 200 éve felfedezte a problémát. Az üvegházhatással kapcsolatban kifejtette, hogy elengedhetetlen a jelenlegi élőlények számára, hiszen ez +30 °C –os meleget biztosít ökoszisztémánkban. Azonban nem mindegy, hogy az ember milyen gázokkal telíti túl a légkört. Ilyen gáz a széndioxid, a metán, a dinitrogénoxid, valamint a freon. Ezekkel az a probléma, hogy magas a légköri tartózkodási idejük, 50, 70 vagy akár 200 évig is a légkörben maradhatnak. „Ükunokáink is az általunk termelt gázok hátrányos hatásait fogják élvezni” – mondta. Az ELTE professzora kiemelte, hogy a legnagyobb probléma az, hogy már most is vannak olyan régiói a földnek, ahol a felmelegedés elérte a +2°C-ot, amely már visszafordíthatatlan károkat okoz környezetünkben. A párizsi klímacsúccsal kapcsolatban kifejtette, hogy hosszas viták és óriási kudarcok előzték meg, végül 2015. december 12-én fogadták el a klímaegyezményt, amely 2016. november 4-én lépett érvénybe. A klímaegyezményt ratifikáló országok vállalták, hogy tartják magukat azokhoz a kritériumokhoz, amellyel +2°C-hoz közeli állapoton lehet tartani a felmelegedés szintjét. Az már a jövő kérdése, hogy a világ vezető országai, ipari nagyhatalmai betartják-e az egyezményben foglaltakat. Ezzel kapcsolatban megkérdezték az ENSZ főtitkárát, hogy van-e más lehetőség a föld megmentésére: „Nincs B terv, mivel nincs B bolygó!”

A konferencia délelőtti programja délután is folytatódott, ahol a résztvevők különböző szekcióüléseken vehettek részt. A szekciók blokkjain belül szó esett a fenntartható városokról, a települési vízgazdálkodásról, települési élelmiszerbiztonságról, a városi ökoszisztémákról, valamint fenntartható emberarcú gazdaságról.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Eljárási jog az Európai Unióban

    •  dsc8553 4
    •  dsc8623 2
    •  dsc8579 2
    •  dsc8581 2
    •  dsc8598 2
    •  dsc8632 2
    •  dsc8724 2
    •  dsc8730 2
    •  dsc8800 2
    •  dsc8830 2
    •  dsc8842 2
    •  dsc8869 2
    •  dsc8884 2
  • Előző
  • Következő

„Mindenképpen szükség van uniós közigazgatási eljárási kódexre” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján, ahol magyar és külföldi szakemberek osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat.

Az Európai Unió jogrendszerében a szabályozottság tekintetében erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is. 2009-ben indult útjára az a kodifikációs törekvés az unióban, amely a jövőben hozzájárulhat egy általánosan kötelező és közvetlenül hatályos szabályozás kimunkálásához. Számos kérdést felvet ugyanakkor ez a folyamat, például azt, hogy a kódex hogyan fogja szabályozni a tagállami közigazgatási hatóságok egymás közötti, illetve az EU közigazgatási hatóságként eljáró intézményeivel, szerveivel való együttműködést. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián is számos megközelítésből járták körül a témát a szakemberek. 

Prof. Dr. Patyi András szerint a közigazgatás és az állami lét kölcsönösen feltételezik egymást, egyik sincs meg a másik nélkül. Az NKE rektora elmondta, hogy az EU közigazgatása kettős természetű: a döntéseket részben maga hajtja végre saját intézményi rendszerében, többségében azonban a tagállamok közigazgatási rendszereit használja erre. „Az EU alkotmányában és a tagállamok alkotmányaiban megnyilvánuló alapvető elvek végrehajtását végzi a közigazgatási rendszer”- hangsúlyozta a közigazgatási jog professzora. Az uniós közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok is többrétegűek, ezek köre sokkal szélesebb, mint a Magyarországon közigazgatási eljárásnak tekintett általános törvények. Ezeket a szabályokat a magyar jogrendszer is tartalmazza, sok különböző törvényben. „Az EU közigazgatási eljárásainak kódexét egy külön tanulmánykötetben mutatja be magyar nyelven a különböző szabályokat, amelyeket elemez is”- fogalmazott a rektor, aki szerint ennek a kiadványnak missziója is van, amely már korábban elkezdődött. Patyi András szerint a bíróságoknak kiemelkedő szerepe van a közigazgatási jog fejlesztésében és a megalkotott jog érvényesítésében. „Ez különösen igaz az EU közigazgatási jogára”- tette hozzá a rektor. Elmondta azt is, hogy az NKE kutatói munkáinak hátterében három nagy terület áll: a kormányzás, a közigazgatás és a katonai védelem. „Az egyetemen ezekkel a kérdésekkel számos tanszék és intézmény is foglalkozik”- hangzott el. 

Prof. Dr. Trócsányi László történeti visszatekintésében elmondta, hogy a 18. századtól kezdve organikus fejlődést láthatunk a jogállam fogalmával kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy az eljárásjogi kódexek a nemzetállamok többségében már a XX. század elejétől jelen vannak, Ausztriában például 1925-ben alkották meg. Ugyanakkor vannak olyan országok, mint például Franciaország, ahol az elmúlt években lépett hatályba az első átfogó közigazgatási eljárási kódex.  A miniszter szólt az úgynevezett kötelezettségszegési –eljárásokról, amelyeknél a határidőket rugalmasan kezelik a felek és igyekeznek megállapodásra jutni. Ugyanakkor éppen emiatt ezek az eljárások sokszor nagyon elhúzódnak- tette hozzá Trócsányi László. Az uniós intézmények által használt szabályok a különböző szerződésekben vannak rögzítve, amelyeket a bírói jog is továbbcsiszolta. „Az uniós jog fejlődésének kulcsa az Európai Bizottság kezében van, amely jogszabályt kezdeményezhet és őrködik a végrehajtás felett is” – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy a kohéziós alapok felhasználása úgy működik, hogy a tagállam által felhasznált uniós forrásokat a bizottság utólag téríti meg. Ha a bizottság szerint a tagállam által benyújtott számla nem számolható el, akkor nem utalja a forrást, a tagállam pedig bíróságon támadhatja meg a döntést. A tárcavezető szerint minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból a közigazgatás meg tud valósítani. Ezért mondhatjuk azt, hogy a közigazgatási eljárási jog mindennek az alfája és ómegája.

„Az úgynevezett modellszabályok elfogadásának egyetlen igazi jogalapja az, hogy a feladataik ellátása során az intézmények nyitott, hatékony és független európai közigazgatást támogatnak”- fogalmazott előadásában Juhász Endre. Az Európai Bíróság magyar bírája szerint a modellszabályok közül vannak, amelyek szinte biztosan nem lesznek a kodifikáció részei, mert például ahhoz az uniós alapszerződések módosítására van szükség. Ezt pedig a jelenlegi politikai környezetben valószínűleg nem kezelik prioritásként a tagállamok és az uniós intézmények sem. Ugyanakkor bíztató az az Európai Parlament által tavaly hozott politikai döntés, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatot terjesszen elő a témában. A szakember szerint a kódex harmadik könyvében vannak megfogalmazva olyan alapelvek, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani.

„Az uniós eljárásjogi kodifikációnak arra kellene irányulnia, hogy a nagyon heterogén közigazgatási szervezetet egy irányba állítsa”- fogalmazott Dr. habil. Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy magyar szakemberek is vizsgálták a modell szabály rendszert, amely különböző könyvekből épül fel. Az ebből írt tanulmány több lényeges észrevételt is tartalmaz, mint például hogy sok aránytalanságot tartalmaz és eléggé heterogén is. „Vannak olyan részei, amelyek túlzottan részletesek, máshol pedig hiányosságok vannak a kódexben”- fogalmazott az NKE egyetemi docense. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós ágazati eljárási szabályok közül melyek lehetnek azok, amelyek bekerülhetnének a rendszerbe.  Boros Anita előremutató változásnak nevezte azt az elképzelést, hogy az uniós eljárásoknak legyen egy időbeli hatálya, a tervezett szerint ez három hónapot jelent majd. „A kodifikáció hozzájárulhat az uniós legitimáció növeléséhez, hiszen az állampolgárok úgy tekintenek erre a hatalmas uniós gépezetre, mint egy megközelíthetően és rosszul működő rendszerre”- tette hozzá az államtitkár.

A magyar eljárási jog uniós vetületeivel foglalkozott előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke a bírói gyakorlat tapasztalatait osztotta meg, több jogeset bemutatása révén a résztvevőkkel. Előadásában arra hozott fel példákat, hogy az uniós alapelvek mennyire jelennek meg a nemzeti joggyakorlatban. Olyan fontos alapelvek magyarországi megvalósulását vizsgálta előadásában, mint például a jogszerűség, az egyenlő bánásmód, az arányosság, a pártatlanság és a magánélet tiszteletben tartásának elve.

„A modern államiság megjelenésével párhuzamosan Magyarországon nem alakult egy egységes közigazgatási eljárási kódex”- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró hozzátette, hogy ettől még voltak eljárásjogi szabályok a magyar jogrendszerben, csak különböző törvényekbe beépülve. Már a 20. század elején felmerült Magyarországon egy egységes közigazgatási eljárásjogi törvény megalkotása, de akkor a jogtudósok többsége nem támogatta a felvetést. Az 56-os forradalom leverése után a kommunista államberendezkedés elég erősnek érezte magát arra, hogy a közigazgatási eljárási jog kapcsán egységes törvényt alkosson. „Így született meg az eljárási törvény, amely általános és teljes körű szabályokat tartalmazott és kevés eltérést engedett magától”- fogalmazott Varga Zs. András. A rendszerváltozás után helyreállt a jogállam, és hamarosan meg is jelent a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének gondolata. „ Ezt végül elvetették, így a rendes bíróságok polgári ügyszaka foglalkozott ezekkel a kérdésekkel”- mondta az alkotmánybíró, aki hozzátette, hogy nem lehet teljes egységes eljárásjogi törvényt alkotni.  Ezért is szakított az igazságügyi tárca és az Országgyűlés az egységes, komplett eljárásjogi törvény álmával. A várhatóan jövőre életbe lépő törvény általános, de nem teljes törvény, amely szakított a határidő problémákkal is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jövőbeni eljárásairól beszélt előadásában Dr. Péterfalvi Attila. A hatóság elnöke elmondta, hogy 2018 májusától kell majd az uniós adatvédelmi szabályokat, rendeleteket alkalmazni. Elhangzott, hogy ma az adatvédelmi hatóságnak kettős feladata van: védi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A szakember hozzátette, hogy feladataik ellátásához számos jogosítvánnyal rendelkeznek, így például ombudsmani és hatósági jogkörökkel is. Ennek keretében speciális adatvédelmi bírságot is kiszabhatnak, akár 20 millió forint értékben.

A kétnapos nemzetközi konferencián a külföldről érkező vendégek is megosztják tapasztalataikat. A pénteki szekcióülések pedig olyan témákat feszegetnek, mint például a közigazgatási jogalkotás, az egyedi ügyekben történő döntéshozatal, vagy a közigazgatási szerződések ügye.

A konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on