Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 139

A tanulók figyelméért versenyzünk minden pillanatban

    • shutterstock 269439293

Az elmúlt 10 évben drasztikusan megváltozott minden az információszerzés és a kommunikáció világában. Az oktatók, tananyagfejlesztők versenyben vannak mindenkivel, aki az emberek figyelmét szeretné megszerezni. A világ vezető egyetemei, képző vállalkozásai számára nyilvánvalóvá vált ez a helyzet, és megkezdődött egy paradigmaváltás az oktatásban. A technológiai innovációk és az agyműködés kutatási eredményeinek kombinációjával létrehozott újfajta képzés újszerű tanulási élményekkel és jobb tanulási eredményességgel kecsegtet. Az NKE élen jár ebben az oktatási innovációs rendszerben. Az oktatástechnológiai fejlesztésekre a KÖFOP-projektek adnak lehetőséget.

Óriási mennyiségű információval bombáznak minket nap mint nap. Az előadások, a tankönyvek, tananyagok akkor lehetnek sikeresek, ha meg tudjuk szerezni a tanulók figyelmét, és percről percre meg is tudjuk azt tartani. A világ vezető technológiai cégei – a Google, a Facebook vagy a Youtube – épp azon dolgoznak, hogy valahogy mégiscsak elcsábítsák a figyelmüket egy rövid időre. Mert bár jogosan feltételezzük, hogy a tanulók a saját jól felfogott érdekükben igyekeznek koncentrálni a tanulnivalókra, mégis óriási kihívás felkelteni az érdeklődésüket a tanulás iránt.

A technológia nagyon sokféle szerepet tölt be a tanulásban és a tanításban. Információhordozóként funkcionál például az e-tankönyvek tekintetében, ugyanakkor kommunikációs csatornát biztosít, hogy választ kapjon a tanuló a kérdéseire, továbbá az értékelést is segíti, például az online tesztek esetében, de abban is segíthet, hogy a képesség sok-sok gyakorlással készséggé, rutinná formálódjon, például a repülőgép-pilótáknál. A technológia alkalmazásának a képzésben két történeti kiindulópontja van: az egyik a távoktatás (distance learning), amelynek a célja az volt, hogy a fizikailag távol lévő személyek közötti oktatást tegye lehetővé, a másik pedig a számítógép által lehetséges algoritmikus, multimédiás képességeknek a tanulás szolgálatába állítása (computer based learning). Manapság a kettő tulajdonképpen teljesen összefonódott, hála az internetnek és az elképesztő sebességgel fejlődő IT-technológiáknak.

Ha azonban a kérdést külön-külön vizsgáljuk a tanuló és az oktató szemszögéből, mindjárt izgalmasabb a téma. A tanuló szempontjából egyszerűbb az ügy, hiszen ők nem szeretnének semmivel sem többet, mint amit a Mátrix című sci-fi-klasszikusban megismerhettünk, amikor Neo agyába egy perc alatt betöltötték a kívánt tudást és képességet, azaz szeretnének egyszerűen, gyorsan, bármit, bármikor, bárhol megtanulni. A rossz hír az, hogy – bár sok neurobiológus és agykutató dolgozik az ügyön – még nem tudunk áttörésről, úgyhogy egyelőre marad az, hogy a tanulás sok munka és jó móka (learning is hard fun). És itt jön az oktatók nézőpontja: az oktató akkor lenne a legboldogabb, ha a fejében lévő tudást és tapasztalatot egy gép át tudná szivattyúzni valahogy a tanulók fejébe. Sajnos erre sincs egyszerű megoldás, ám van sokféle technológia, ami segíthet a tanításban. Ilyenek az e-tananyagok, amelyekben a tudás egy jelentős részét rögzíteni lehet, az online fórumok, ahol a tanulók kérdéseire válaszolva tudásbázist lehet építeni, hogy ne kelljen ötszázadszorra is ugyanarra a kérdésre válaszolni, vagy a szimulációk, amelyek segítségével biztonságos környezetben lehet gyakorolni új képességek használatát. Az oktatók nézőpontjából a technológia a lehetőségek tárháza, amellyel megragadhatják és megtarthatják a tanulóik figyelmét, tarthatják velük a kapcsolatot, és segíthetnek, ha szükséges. Ehhez azonban nyitottság és kíváncsiság kell részükről, és ez talán a legnehezebb része a világon mindenhol az oktatást érő változásoknak.

A technológia gyakorlatilag mindent megváltoztat a tanítás és tanulás folyamatában. A tanítás algoritmizálódik, a tanulás egyéniesedik. Pont az ellentéte annak, amit most ismerünk. A tanítás algoritmizálása nem más, mint sztenderd tanítási eljárások kialakítása. Ezek ma is jelen vannak már, úgy hívjuk: e-tananyag. Egy jó e-tananyag tartalmazza egy adott téma előre meghatározott tudástartalmát és a lehetséges tanítási mechanizmusokat. Ezért működhet önállóan, oktató nélkül is. Rögzített tudásra épül, tehát csak akkor működik, ha rendelkezésre áll jó minőségű rögzített tudás. Az internet elképesztő mennyiségben tartalmaz rögzített tudást, csak a hitelesítése és strukturálása jelent gondot. A technológia ezen a területen nem lesz kíméletes: gyors ütemben váltja fel az oktatókat a rögzített tudáshoz juttatásban. Az oktatók számára a lehetőség abban rejlik, hogyan tudják a tudást élményszerűen, kreatívan átadni. Itt segít a multimédia, a videó, az animációk az infografikák, az interaktív elemek, amelyek az oktatói kreativitásból születhetnek meg. Tehát a tényszerű tudás helyére egyre inkább a kreatív oktatási minőség lép. Másrészt az oktatók a tudást elosztó szerepből a tanulást segítő szerep felé mozdulnak el a technológiai fejlődés miatt, mondhatni személyi edzőkké válnak.

A munka mellett tanuló tisztviselők és a nappali tagozatos egyetemi hallgatók képzése között technológiai szempontból csak az idő jelent különbséget. A munka mellett továbbképzésen részt vevő tisztviselőnek nagyon kevés ideje van elmélyedni egy-egy területen, ők elsődlegesen dolgoznak, a tanulás akkor értékes számukra, ha segítségével jobban, gyorsabban tudják ellátni a feladataikat. Mivel gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek, nekik a valódi segítséget a szakterület fogalmi készletének elsajátítása (beszélt szakmai nyelv) és a feladataikhoz kapcsolódó problémák megoldásához nyújtott gyors, megbízható segítség jelent értéket. Itt a technológia abban jelenthet segítséget, hogy a munkavégzést és a tanulást úgy integrálja, hogy a tisztviselő könnyen tudjon átváltani egy feladat elvégzése közben is tanulásra, ha segítségre van szüksége. Továbbá a számítógépén egy kattintással fel tudjon tenni egy kérdést az online szakmai közösség tagjainak, vagy egy gyors kereséssel a tudástárban találjon egy hasonló esetet, amit alapul véve megold egy ügyet. Ilyen és ehhez hasonló megoldásokkal válik nagyon hasznossá a tanulási lehetőség számukra, mindamellett, hogy az új ismereteket az e-tananyagok segítségével önállóan, oktatói támogatás mellett tudják elsajátítani.

Ezzel szemben a nappalis hallgatók kvázi főállású tanulók, számukra nem a gyorsaság és a tapasztalatok kiegészítése, megértése, hanem egy-egy tudományterület átfogó megismerése, megértése, felfedezése jelenti az értéket. Számukra a technológia a végtelen sok, validált tudáshoz való egyszerű hozzáférést jelenti elsődlegesen. Azonban fontos eszközt ad a kezükbe, amikor fizikailag távoli emberekkel szeretnének kapcsolatba lépni (pl. egy nemzetközi hírű oktató vendégelőadását meghallgatni internetes közvetítéssel), vagy közösen dolgozni egy-egy projektmunkán, kutatáson. 

Az NKE lépést tart a világban zajló oktatástechnológiai forradalommal. Már a KÖFOP-projektek tervezésekor, 2015-ben megfogalmazódott az az alapelv, hogy nagyon erős hangsúlyt kapjanak a komplex oktatástechnológiai és felnőttoktatás-módszertani innovációk a megvalósíthatósági tanulmányokban. Fontos volt azonban az is, hogy ne az akkor általánosan elterjedt megoldásokkal tervezzünk csak, hanem olyan elemekkel is foglalkozzunk, amelyek a projekt utáni években válnak sztenderddé az oktatás világában. Magyarul fussunk előre, amennyire csak lehet. Ennek érdekében a világ vezető HR- és képzésfejlesztési tanácsadó cégeinek, egyetemeinek tudásbázisait és szakértőinek anyagait felhasználva nagyon sok kutatómunkát és elemzést végeztünk el. Ezeket felhasználva terveztünk egy komplex digitális tanulási és oktatási ökoszisztémát, amit a projektben lépésről lépésre igyekszünk megvalósítani. Ennek a modulárisan felépülő rendszernek része egy, a közszolgálati képzések során megszerezhető kompetenciákat tároló kompetenciabank és ezek mérését lehetővé tévő online kompetenciamérő tesztrendszer. Továbbá a képzések tananyagainak elérését biztosító digitális tananyagtár is hozzáférhető, a tanulók számára pedig rendelkezésre állnak különféle online csoportok és közösségek, kérdés-válasz rendszer, az online térben használható virtuális osztályteremrendszer és az online előadásokat közvetíteni képes webinárium. Rendelkezésükre áll továbbá több olyan háttértámogató kulcsrendszer, ami a digitális tananyagok, a képzési programok fejlesztését és nyilvántartását, az ügyfélszolgálati ügyintézést vagy a képzési tervek elkészítését segíti. Mindemellett készül egy közszolgálati tudástár, ami az egyetem legfontosabb, legértékesebb eszközévé válik azzal, hogy az itt előállított vagy hozzáférhetővé tett teljes közszolgálati tudásanyag elérését biztosítja majd a hallgatók, oktatók, kutatók, tisztviselők és a nagyvilág számára. Persze a különböző technológiai megoldások kifejlesztését mindig megelőzi az oktatásmódszertani keretek kialakítása, és mindig beválásvizsgálatokkal, kutatásokkal zárulnak ezek a fejlesztések, hiszen nem csak elkészíteni kell, hanem folyamatosan fejleszteni, finomhangolni is ezeket a megoldásokat. Ezekhez a vizsgálatokhoz adatokra van szükségünk, amelyeket a rendszerek biztosítanak számunkra. Így egy tanulási big data rendszert is építünk, amivel elemezzük, hogyan használják a tanulók az eszközöket, milyen hatékonysággal segítik ezek a tanulást.

Ezeket a fejlesztéseket az NKE saját maga végzi el. Az oktatástechnológiai és módszertani fejlesztések szinte teljesen az egyetem keretein belül valósulnak meg, ami stratégiailag és a fenntartható finanszírozás, üzemeltetés szempontjából is kritikus fontosságú. A fejlesztések központját az egyetem saját fejlesztő cége, az Apertus Nonprofit Kft. munkatársai, az ott dolgozó informatikai fejlesztőcsapat és oktatásmódszertani szakértői csapat jelenti. Emellett az Államtudományi és Közigazgatási Kar Vezető- és Továbbképzési Központja, az Informatikai Igazgatóság, az egyetemi könyvtár és a projektekben dolgozó szakmai vezetők, szakértők mind alapvető fontosságú részesei a fejlesztéseknek, közösen dolgozzuk ki a megoldásokat, és ők lesznek az elsők, akik használatba is veszik az elkészült technológiát, know-how-t.

Az egyetemi polgárok is hamarosan találkozhatnak ezekkel az innovációkkal. A KÖFOP-projektek lassan egy éve zajlanak, és a fejlesztések közül néhány már meg is valósult, de a többségük esetében most járunk a tervezési fázis végén, a fejlesztések első szakaszában. A tervek szerint ez év őszétől folyamatosan jelennek meg a fejlesztések a képzésekben, így jó eséllyel a következő tanév során már mindenki találkozhat majd ezekkel az újításokkal. Reméljük, hogy mind a továbbképzésben részt vevő tisztviselők, mind az egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók számára örömmel használható és hasznos eszközöket tudunk nyújtani a tanuláshoz, tanításhoz és a kutatói munkához.


Szöveg: Koltányi Gergely, az Apertus Nonprofit Kft. ügyvezetője

Fotó: internet

Megosztás a Facebook-on