Jelenleg 9 bejegyzés található September 2017 dátummal

Újra Európai Kiberbiztonsági Hónap az NKE-n

    • kép

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden év októberben megrendezi az Európai Kiberbiztonsági Hónap nevű tudatosító kampányát, amelyhez 2016-ban először Magyarország is csatlakozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elsősorban a Kiberbiztonsági Akadémia jóvoltából, idén már hét rendezvénnyel kapcsolódik be a programsorozatba. Az események szinte mindegyikét Facebook live-on is lehet majd követni.

Az eseménysorozat a Kutatók éjszakájával veszi kezdetét szeptember 29-én, Az okos mobil eszközök biztonsága a Pokémon Go példáján keresztül c. előadással. Az okos mobil eszközök majdnem minden ember zsebében megtalálhatóak, de többségük nem is sejti, milyen kockázatokat jelentenek ezek az eszközök. Az előadás a Pokémon Go alkalmazás segítségével mutatja be a felhasználókra leselkedő veszélyeket.

Október 2-án A globális kártékonykód kampányok margójára c. worshoppal a zsarolóvírusokra irányul a figyelem.  2017-ben a WannaCry és Petya vírusok a közfigyelem középpontjába helyezték a zsarolóvírusokat, egyúttal felhívva a figyelmet az adataink biztonságára, illetve arra a tényre, hogy bár az ellenük való védekezések ismertek az eljárásai, kényelemből, lustaságból vagy más okokból még mindig sokan nem védik kellően rendszereiket. Az eseményt Facebook Live-on is lehet majd követni.

Október 9-én a The NIS and GDPR's Impact on Eurpean Cyber Security workshoppal folytatódik a programsorozat. 2018 jelentős változásokat fog magával hozni az adatvédelem és hálózatbiztonság tekintetében az Európai Unióban. A programon azokat a jogi változásokat tekintik át a szervezők, amelyeket az európai kiberbiztonságon belül Magyarország esetében is a biztonság szintjének növekedését szolgálják. Az angol munkanyelvű worshopot a Facebook Live-on is követhetik majd az érdeklődők.

Október 16.: Smart Home és Smart City- új típusú biztonsági kihívások a 2020-as években  c. eseményen az okos eszközök elterjedése lesz a fókuszban mint az életminőség növelésének hatékony eszközei. Számos előnyük mellett azonban több biztonsági kockázatot is magukban hordoznak. Ezek a kockázatok sok esetben olyan területet érintenek, amelyekre az átlagos felhasználó biztonságérzetének küszöbét nem lépi át. A workshopon ennek az aktuális kérdéseit járják körül a szervezők. A programba Facebook Live-on is be lehet kapcsolódni.

A közhiedelemmel ellentétben, a kiberbiztonság nem csupán műszaki-informatikai kérdés, hanem ugyanúgy politikai, stratégiai, jogi, gazdasági, katonai dimenzióban komplexen értelmezendő. Ez a szemlélet különösen igaz az állami szférában. Az október 24-ei Kiber karrierek az állami szférában c. workshopon- amelyet Facebbok live-on is lehet követni- a különböző szakterületeken való elhelyezkedés lehetőségei kerülnek bemutatásra.

Október 26-án a már hagyományos A Tudomány Kapujában poszterversenynek és kiállításnak ad otthon majd az NKE. A tudomány iránt érdeklődő hallgatóknak publikációs lehetőséget biztosító programon idén egy külön szekcióban kiberbiztonsággal kapcsolatos poszterek kerülnek kiállításra.

Október 27-én A kiberbiztonság kihívásai a nemzetbiztonságban című tudományos konferencia a Nemzetbiztonsági Szakkollégium kiberbiztonsági kihívások kérdéseit vizsgáló kutatósejtje által kerül megrendezésre. A konferencia célja a kiberbiztonsági szakemberek színvonalas előadásának összefogásán túl az, hogy bemutassa a 2017 áprilisában megalakult kutatócsoport hallgatóinak kutatási eredményeit, többek között a kritikus infrastruktúrák vagy közigazgatási rendszerek ellen intézett informatikai támadások hatásainak és kezelésének, a BitCoin és a bűnözés magyarországi kapcsolatának témáiban. A konferencia Facebook Live-on is követhető.

További információk a csatolt meghívóban, illetve a Kiberbiztonsági Akadémia Facebook oldalán („NUPS Cybersec”) találhatóak.

A rendezvények elérhetőségei és részletei:
 
 
Fotó: yourstory.com

Törésvonalak az államfejlődésben: magyar-cseh-lengyel tudományos fórum

    • Halász Iván
    • Halász Iván
    • Halász Iván

„The continiuty and Discontinuity of Statehood and Constitutional Law in Central Europe” címmel nemzetközi konferenciát szervezett az Államtudományi és Közigazgatási Kar Alkotmányjogi Intézete. A konferenciát a kar dékánja, Prof. Dr. Kis Norbert nyitotta meg, aki az 1989-es rendszerváltás jogi és politikai ellentmondásaival vezette be a tudományos disputát. A prágai Charles University dékánja, Prof. Dr. Jan Kuklík az 1918 utáni Csehszlovákia létrejöttének alkotmányjogi csomópontjairól, Dr. Marcin Wiszowaty, a Gdanski Egyetemről a 20. századi lengyel államfejlődés állomásairól beszélt. A konferencián Dr. habil. Harald Scheu és Dr. jur. René Petras a Charles University-ről a nemzeti kisebbségek problémakörét tárgyalták, különös tekintettel az Osztrák-Magyar Monarchia és az abból kiváló Csehszlovákia alkotmányjogi szabályozásának történetére. A konferencián az Alkotmányjogi Intézet oktatói is előadásokat tartottak, így Prof. Halász Iván,  Dr. Schweitzer Gábor és Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina. A konferencia kiváló alkalmat adott a V4 országok egyetemeivel fennálló kapcsolataink és a tudományos együttműködés megerősítésére is.


Pályázati felhívás Erasmus+ tanulmányi mobilitásra és szakmai gyakorlatra

    • Erasmus

Pályázati felhívás

Erasmus+ tanulmányi mobilitásra és szakmai gyakorlatra (Európán belüli és kívüli mobilitásra) 2017/2018

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora pályázatot hirdet hallgatói tanulmányi mobilitásra és szakmai gyakorlatra a 2017/2018-es tanév II. félévére az Egyetem hallgatói számára.

A pályázati időszak

az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a  Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola hallgatói számára:

2017. szeptember 26. – október 15. 23:00

A teljes pályázati kiírás megtalálható a honlapon:

http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/palyazati_felhivas_hallgatok

Erasmus+ Információs Nap:

2017.09.29. 10:00

O - 316


Angol munkanyelvű, exkluzív vezetőképzések az NKE-n

    •  dsc8119 2
    •  dsc8101 2
  • Előző
  • Következő

„Adaptive leadership in rapidly changing public administration” címen indított vezetőképzési programsorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Probono rendszerben elérhető új, angol munkanyelvű közszolgálati továbbképzési program tovább bővíti az egyetem széleskörű továbbképzési palettáját. A félév során közel 120 állami- és közigazgatási vezető kompetenciafejlesztésére kerül sor Brian Cawley és Mary O'Rafferty nemzetközi közigazgatási vezetőképzési szakemberek bevonásával.

Ahhoz, hogy a közigazgatási vezetők helyt tudjanak állni napjaink kihívásokkal teli közszolgálati munkakörnyezetében, a szaktudáson kívül kiemelkedő vezetői készségekkel kell rendelkezniük. A vezetők csak a megfelelő szintű önismeret és stratégiai vezetői készségek birtokában képesek az elvártaknak megfelelően hatékony, innovatív módon kezelni a folyamatos kihívásokat. A program célja a magyar közszolgálati vezetési kultúra fejlesztése, a vezetői tudatosság, attitűd és eszköztár gazdagítása a nemzetközi vezetéstudományi stratégiák integrálásával.

Az egyéni fejlesztési igényekre koncentráló időalap-kímélő kiscsoportos tréning a személyes és a közigazgatási szervezeti kihívások megoldásában segíti a résztvevőket. Új vezetési technikák elsajátítása és a személyes vezetési stílus fejlesztése mellett a program lehetőséget kínál a vezetői kapcsolati háló építésére, erősítve a közigazgatási szervek közötti együttműködést.

A képzés egy komplex és egyedülálló, három fő részre tagolt program. A kurzus előkészítő szakaszában tutorált e-learning támogatás során a résztvevők előre megfogalmazzák saját vezetési kihívásaikat. A kihívások kezelésével a jelenléti tréningnapok során foglalkoznak a trénerek. A program egy hathetes után követési szakasszal zárul, amely a személyes változások elmélyítését, a tanultak hosszú távú beépülését vizsgálja.

A nagyszámú érdeklődésre való tekintettel a programsorozat 2018-ban is folytatódni fog az Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Ludovika Campusán.

A képzés a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 "A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése" kiemelt projekt keretében valósul meg.


Szöveg: Paksi-Petró Csilla, Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: vezetőképzés, 2017

Díjazták az NKE szakirányú továbbképzését

    • fokep
    •  dsc0456 2
    •  dsc0463 2
    •  dsc0506 2
    •  dsc0513 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett elektronikus információbiztonsági vezető szakirányú továbbképzés nyerte el idén az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) Kiemelkedő Teljesítmény díját, ezzel kiérdemelve a hazai kiberbiztonsági szakma legrangosabb elismerését. A rendezvényen vehette át az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díját Beláz Annamária, az intézmény hallgatója is.

A 2005 óta minden évben megrendezett konferencián az információbiztonsággal foglalkozó szakemberek, cégek, intézmények vesznek részt, hogy megosszák egymással gondolataikat, legújabb kutatásaik, fejlesztéseik eredményeit. Idén a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság volt a fő téma. A rendezvény zárásaként elismerések átadására került sor, amelyből kettőt az NKE egyetemi polgárai vehettek át. Beláz Annamária, az intézmény hallgatója az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díjat, míg az NKE az ITBN Kiemelkedő Teljesítmény díját érdemelte ki. Utóbbit Kőnig Balázs, a Kiberbiztonsági Akadémia titkára, valamint Som Zoltán és Bányász Péter oktatók vehették át a szervezőktől. Kőnig Balázs az elismerést megköszönve elmondta, hogy az egyetemen négy éve indult képzést mindig is nagy érdeklődés övezte, szinte mindig „telt házzal” üzemel. Som Zoltán szólt arról, hogy mintegy 20 oktató és idén már 70 hallgató vesz részt a képzésben, ami jelentős előrelépés az előző évekhez képest. Egyre szélesebb nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek, így legutóbb egy nagy külföldi kiberversenyen is indítottak csapatot. „A képzés jövője biztosítottnak látszik, hiszen egyre nagyobb az igény rá az állami és a piaci szereplőktől egyaránt”- tette hozzá Som Zoltán. A rendezvényen elhangzott, hogy a továbbképzés programfelelőse, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója jelenleg is a nemzetközi kapcsolatokat építi Szingapúrban.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Élet diplomataként

    • 4444444
    • 22222
    • 33333
  • Előző
  • Következő

„Az idegen nyelv ismerete önmagában nem elég a külügyi pályához, kell hozzá szakmai rátermettség és talpraesettség is”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet. Az NKE mentor –oktatója a Magyary Zoltán Szakkollégium meghívására beszélt a diplomata élet kihívásairól és protokollosként szerzett tapasztalatairól is. 

Robák Ferenc volt algériai konzul, tunéziai és brüsszeli nagykövet és az Európa Tanács melletti állandó magyar képviselet vezetője is. Hazai évei alatt a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályát irányította, több kormányzati cikluson keresztül. A magyar EU-elnökség idején operatív ügyekért felelős kormánybiztosként tevékenykedett. A volt nagykövet jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mentor - oktatója. „Már kisiskolásként is érdekelt a történelem, és később egyre inkább figyelemmel követtem a világpolitikai folyamatokat. Nem is volt kérdés számomra, hogy milyen pályát választok, így az akkori Közgázra jelentkeztem, mivel csak ott volt nemzetközi kapcsolatok képzés”- szólt pályakezdéséről Robák Ferenc, aki a diploma megszerzését követően a Külügyminisztériumba került és ott is dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Elmesélte, hogy a rendszerváltást megelőző években a szovjet főosztályon dolgozott, a magyar-szovjet baráti kapcsolatok ápolása volt a feladata. Az orosz mellett francia nyelvet is tanult, így ráesett a választás, amikor Algériába kerestek konzult. „Ez egy nagyon jó iskola volt, hiszen megtanulhattam a diplomáciai mesterség csínját-bínját. Volt, amikor a gazdasági felelőst, vagy a titkárnőt helyettesítettem, de az is előfordult, hogy a gépkocsivezető balesetet szenvedett és nekem kellett elvinni a nagykövetet az ottani honvédelmi minisztériumba”- emlékezik Robák Ferenc.

Diplomáciai értelemben a párizsi évek voltak számára a legmeghatározóbbak, hiszen a rendszerváltás idején tanácsosként részt tudott venni abban a folyamatban, amelynek során a kontinentális hatalom a történelmi kitérők után újra felfedezte Magyarországot. Brüsszelben, nagykövetként pedig már mint egy új EU-tagország képviselője kereste az új kihívásokat. Aztán a kiküldetésből hazaérkezve több éven és kormányzati cikluson át vezette a Külügyminisztérium protokoll főosztályát. „Engem a pártpolitika sohasem érdekelt, én csak jó külügyes szerettem volna lenni. Így aztán Martonyi János és Kovács László is számított a munkámra, mint ahogy Orbán Viktorral, Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal is személyes kapcsolatot ápoltam protokollosként” – teszi hozzá Robák Ferenc. Szerinte ennek a szakmai területnek minden mozzanatában a magyar érdekeket kell szolgálnia és nem annyira fontosak a külsőségek, mint azt sokan gondolják. A volt diplomata szólt arról is, hogy nagyon nehéz a külügyi szolgálatot és a magánéleti kérdéseket jól összehangolni, szerencsére ezt az ő házassága nem sínylette meg, sőt a gyermekei például kifejezetten jól jártak, hiszen több nyelvet is nagyon jól megtanultak. Robák Ferenc szerint, amíg korábban a külügyi tevékenység privilegizált munka volt, addig mára csökkent a presztízse. Ettől függetlenül bátran ajánlja azokat a képzéseket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervez, hiszen a diplomácia egy nagyon érdekes és izgalmas szakma.

További részletek a Bonum Publicum novemberi számában olvashatóak.

 Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Magyary Zoltán Szakkollégium

Megosztás a Facebook-on


Nem lett volna kiegyezés az 1848-as törvények nélkül

    • Ludovika Egyetem Máthé Gábor
    • Ludovika Egyetem

„A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is” - mondta Máthé Gábor a „Gondolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 150 éves jubileumán” címmel tartott előadásán a Ludovika Szabadegyetemen.

Dr. Máthé Gábor prof. emeritus jogtörténész, az állam- és jogtudományok habilitált doktora, egyetemi tanár, akit 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Az elmúlt fél évszázadban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Főiskola Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának jogelőd intézményein oktatott és töltött be egyetemi tisztségeket. Közéleti tevékenységként tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának és a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak; elnöki szerepet tölt be az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam- és Jogtudományi Bizottságában, a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagja és doktorképviselője, valamint az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának titkára. Főbb kutatási területe a magyar alkotmány- és közigazgatás intézményrendszerének fejlődéstörténete, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás határterületű problematikája, a közigazgatási büntetőjog elmélete. E témakörökben több száz publikációja jelent meg, köztük idegen nyelvű monográfiák és tanulmánykötetek.

Máthé Gábor a kiegyezés közjogi dogmatikája kapcsán megemlékezett az első béketeremtő biztonsági megállapodást jelentő Szent Szövetségről, amelyet I. Sándor orosz cár, Frigyes Vilmos porosz király és Ferenc osztrák császár és magyar király hozott létre 1815-ben. Ekkor Magyarország a birodalom részeként benne volt ebben a megállapodásban, amely 100 évig garantálta Európa fejlődését, az ipari forradalommal való megbirkózását és a jogállami intézményrendszer létrehozásának lehetőségét. A területrendezési és együttműködési elv a Szent Szövetség Európájában a legitimitás, az államok szövetségének egyensúlya és a felelősség volt. A szövetség első száz éve csodálatos fejlődést eredményezett, amely 1914-ben, a nagy háborúval és Trianonnal ért véget.

A XIX. században meghatározó szerepe volt a jogállamnak. Az állampolgárok védelmét célozta a hatalommegosztáson nyugvó intézményrendszer: a három hatalmi ág, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató felosztása, valamint 1896-tól a közigazgatási bíráskodás megteremtése is.

A XIX. század különös volt a reformkorral, a reformokkal és a politikai mozgalmakkal, amelyek 1848-ra sajátos polgári átalakulást realizáló törvényeket eredményeztek. A magyar polgári alkotmányosság első megnyilvánulásaként az 1848-as 31. törvény és a 11. erdélyi törvény nélkül nem lett volna kiegyezés, amely nem csak a négyszáz éves Habsburg-magyar együttműködés nyomán jött létre. Az érintette a Habsburg Birodalomban lévő tizenhét örökös tartományt és a Magyar Koronához tartozó országokat: Horvát-Szlavónországot, Dalmáciát, Erdélyt, Fiumet és Bosznia-Hercegovinát.

Az 1849-es olmützi alkotmány szerint minden ügy birodalmi, a hatáskör az összállamé, így megvalósult a kompetenciában való döntéshozatal, megszűntetve a tartományi hatalmat és a képviseleti tartománygyűlést. Ezt az 1852-es császári pátens hatályon kívül helyezte, életre hívva a neoabszolutizmus rendszerét. Az 1860-as császári oklevél a belső államot szabályozta, az osztrák örökös tartományok közé sorolva Magyarországot is, amit a magyarok nem fogadtak el és végül nem is lett sikeres országunknak a német összállamba való beépítése. Ebben az időszakban rengeteg közjogi ellenállás húzódott az alkotmányozás hátterében. „A kor zseniális politikai nemzedéke, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc mind a magyar polgári átalakulásért munkálkodott, bár kezdetben ellentétes utakon, végül félretették az ellenérdeket a közérdek eléréséért”- emelte ki az előadó.

Az alkotmányfejlődési vázlatból megállapítható, hogy az 1848. áprilisi alkotmányos törvények tették lehetővé a szuverenitás kinyilvánítását azzal, hogy az összmonarchia perszonálunióvá alakítható” - mondta a professor emeritus. Megjelent a magyar jogalkotási - polgári átalakulás eredménye szemben az osztrák kísérletekkel bizonyítva, hogy lehet szuverén is Magyarország. Ausztria és Magyarország kiegyezésével létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, melyben a császár a magyar tartományi hatalom határkörét birodalmi szintre emelte. A Szent Korona országai és az osztrák örökös tartományok elkülönültek egymástól, Magyarország és Ausztria mégis egyenlő volt, jelen voltak a közös ügyek: a hadügy, a külügy és az ezek fedezéséhez szükséges pénzügy; közös szervek létrehozásával biztosították az összmonarchia egységét.

A Monarchia eredményei közé sorolta Máthé Gábor, hogy 1910-re Ausztria 1 főre jutó GDP-je 3290 nemzetközi dollár, Magyarországon kétezer. A franciák ezt 1869-ben érték el, a belgák 1854-ben. A magyar gazdaságban 1913-ra az 1 főre jutó GDP két és félszeresre növekedett a kiinduláshoz képest. Magyarországon 1870-ben az 1 főre jutó GDP az osztrák GDP 60%-a; ez az érték 1910-re 77%-ra nő. Ezek alapján érzékelhető, hogy folyamatos eredmények voltak a Birodalomban. Nyugat-Európához 1913-ban álltunk a legközelebb. A dualizmus korának gazdasági fejlődése kapcsán ki kell emelni Széll Kálmán pénzügyminiszter tevékenységét. A magyar gazdaságot az agrárszektor határozta meg, mert 44,6%-át adta a gazdasági teljesítménynek. 1914-re a nemzeti jövedelem 1/3-át adta az ipar. Az ipari forradalom velejárója volt a vasútépítés; 1873-ra a vasúthálózat háromszorosára nőtt, 1900-ig 17 000 km épült, 1880-ra megalakult a MÁV és 1890-re az összes vasútvonal állami tulajdonba került.

A Monarchiát végezetül így értékelte az előadó: „A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is. Poroszországgal összehasonlítva kényelmesen impotens, a cárokhoz képest emberséges és toleráns, és végső soron nem olyan rossz kombináció ez a saját nemzetek utáni, de a nacionalizmus által még mindig marcangolt korunkban is - egy érdekfeszítő modell.”

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2017. szeptember 19-én lesz: Dr. Forgács Balázs százados a gerillaelméletekről tart előadást. 

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Újra a Tudomány Kapujában

    • plakatverseny
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumival, az MHTT Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi, Közigazgatás-tudományi és Matematikai és Informatikai Osztályaival együttműködésben idén is megrendezi a hagyományossá vált Tudomány Kapujában Poszterversenyt és Kiállítást, amelynek egyik szekciója az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozat részét képezi.A verseny lehetőséget kínál a tudományos pálya iránt érdeklődők számára kutatásaik és eredményeik bemutatására. A poszterek korlátozott számban kiállításra kerülnek, amelyek közül a szakmai zsűri által a legmagasabb pontszámmal értékelt alap- és mesterképzésben résztvevő poszterek készítői lehetőséget nyernek, hogy a „Haza szolgálatában” interdiszciplináris doktorandusz konferencián ismertessék a poszterükön összefoglalt kutatásaikat, eredményeiket.
 
További információk a csatolt dokumentumokban találhatóak:
 
Megosztás a Facebook-on


Az új tanév újabb mérföldkő az NKE életében

    • Tanévnyitó
    • Tanévnyitó

Mintegy hétezer hallgató kezdte meg a tanévet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely állami vezetők jelenlétében tartotta meg tanévnyitó ünnepségét a mostanra elkészült új Oktatási Épületben. A több mint kétezer elsőéves hallgató többsége is már 21. századi környezetben végezheti tanulmányait az intézményben.

Az igazságügyi miniszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, valamint számos más állami és kormányzati vezető, így például a tábornoki kar képviselői is jelen voltak az idei tanévet megnyitó ünnepségen, amelyet már az impozáns kivitelű oktatási épület nagyelőadójában tartottak meg. „A köz szolgálatára csak egyéni akarással, elmélyült belső munkával, önállóan lehet felkészülni. Az egyetem ehhez a környezetet teremti meg és tartja fenn. Külön öröm számunkra, hogy ez a fizikai és szellemi környezet egyre csak fejlődik”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora Kossuth szavait is idézve nagyszerű pillanatnak nevezte a tanévnyitó ünnepéget, amelyen először köszönthette az elsőévesek között a 70 év után újrainduló államtudományi doktori képzés hallgatóit. „Új otthonunk lett és ez a nap ünnep mindannyiunk számára. Köszönettel tartozunk a többi között a parlamentnek, a kormánynak, a miniszterelnöknek, a kormánybiztosnak és a Fenntartói Testületnek is”- fogalmazott a rektor, aki külön kiemelte Horváth József egyetemi főtitkár munkáját, aki már hatodik éve vezetője az intézmény részéről a Ludovika Campus beruházási programnak. Patyi András szerint azonban nemcsak fizikailag újult meg az egyetem az elmúlt években, hiszen például két újabb karral is bővült az intézmény, amelyben egy évvel ezelőtt indult el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program két kiemelt projektje is. „Az egyetem sokarcú intézmény, ahol mindennek megvan a szépsége és a nehézsége. A kormány segítségével 21. századi körülményeket teremtünk a képzésekhez” – tette hozzá a rektor, aki elmondta, hogy megkezdődött az intézményben a digitális korszakra való átállás is. Az elsőéves hallgatókhoz fordulva hangsúlyozta, hogy méltónak kell lenniük a történelmi hagyományokhoz, tisztelniük kell a törvényeket és az alkotmányt és szolgálniuk kell a hazát. „De mindenekelőtt legyenek boldog emberek! Isten éltesse mindnyájunkat, Isten éltesse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az új tanévben is. Legyen számunkra az egyetem üdve a legfőbb törvény / Salus Universitatis Suprema Lex Esto!”- fogalmazott Patyi András.

Trócsányi László igazságügyi miniszter beszédében kiemelte, hogy az egyetem alapítása óta a kormány mindent megtett, hogy jó körülmények között, magas minőségű oktatás folyjon az intézményben. Szerinte az NKE szellemi műhely is egyben, amelynek oktatói és hallgatói révén évről évre erősebb szellemi kisugárzása van. „Kamatoztatni örökségünkből a jót és nyitottnak lenni a világra és a jövőre” - fogalmazta meg a következő időszakra vonatkozó tanácsát az igazságügyi tárca vezetője, aki szerint az egyetemen olyan stratégiai ágazatokra koncentrálódnak a képzések, amelyekre az államnak nagy hangsúlyt kell fektetnie a jövőben is. Szerinte a hivatás nemcsak nagy felelősséggel jár, de megbecsülést és érvényesülési lehetőséget is kell, hogy jelentsen a közszolgálatban dolgozók számára. „Ezért is indította el a kormány a hivatásrendek számára az életpályamodell programot”- tette hozzá Trócsányi László. A miniszter úgy véli, hogy a közszolgálatban folyamatosan jelentkeznek az újabb kihívások, így alkalmazkodni kell az új körülményekhez, de az állandó erkölcsi és szellemi alapértékeket meg kell tartani. „A közjó létezik és az államnak az elsőrendű feladata ennek védelme. Az új kihívások leküzdéséhez azonban nélkülözhetetlen az állam fokozottabb szerepvállalása”- tette hozzá a tárcavezető.  Trócsányi László szólt arról is, hogy a közbiztonság mellett legalább olyan fontos egy állam életében a jogbiztonság, valamint a környezeti biztonság is. „A Víztudományi Kar létrehozása azt jelenti, hogy az NKE a 21. században él”- fogalmazott. A miniszter kiemelten fontosnak tartja az államtudományok magas szintű ismeretét a köz érdekében dolgozók számára, ezért is támogatja az államtudományok oktatásának bővítését az intézményben. „A saját és az ország jövője is az Önök kezében van”- fordult az elsőéves hallgatókhoz Trócsányi László, aki szerint a mai világban bátorság is kell ahhoz, hogy valaki egy közösség, egy nemzet szolgálatának szentelje életét.

A tanévnyitó ünnepségen sor került az elsőévesek fogadalomtételére, majd a hallgatók képviselői a fogadalom általuk aláírt példányát átadták az igazságügyi miniszternek. A rendezvényen a karok képviselői - a hagyományokhoz híven - emlékszalagot kötöttek a kari és az egyetemi zászlókra.

A tanévnyitót követő fogadáson Molnár Zoltán államtitkár beszédében mérföldkőnek nevezte az idei tanévnyitót, amelyet először rendeztek immáron öt kar részvételével az új Oktatási Épületben. A Fenntartói Testület ügyvivője szerint az egyetem fejlődése nem egy spontán folyamat, hiszen az az intézményfejlesztési tervnek megfelelően zajlik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az NKE az együttműködés egyeteme. Ennek jó példája a kormány és az intézmény együttműködésének gyümölcse, a Ludovika Campus fejlesztése.


Patyi András rektor beszéde teljes terjedelmében itt olvasható.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: 2017