Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 139


bejegyzések

CEE E|DEM AND E|GOV DAYS 2017

    • fokep
    •  dsc4822 2
    •  dsc4829 2
    •  dsc4843 2
    •  dsc4850 2
    •  dsc4854 2
    •  dsc4866 2
    •  dsc4883 2
    •  dsc4894 2
    •  dsc4905 2
    •  dsc4908 2
    •  dsc4941 2
    •  dsc4946 2
    •  dsc4953 2
    •  dsc4970 2
  • Előző
  • Következő

Idén a negyedik alkalommal rendezték meg a CEE e-Dem és e-Gov Days eseményt az NKE-n. Az Andrássy University Budapesttel és a Ludwigsburgi-i University of Public Administration and Finance-al közös szervezésű konferencia témája a „digital divide”, vagyis digitális megosztottság kérdésköre a közigazgatásban.

A kétnapos konferenciát Nemeslaki András, az NKE E-government Institute igazgatója nyitotta meg, aki megköszönte a partner egyetemek szervezésben nyújtott segítségét. Kiemelte, a konferencia olyan változatos és érdekfeszítő témákat érint, mint a közösségi média és internet hatásai, az ICT szerepe a tudásfejlesztésben, digitális megoldások a közszférában.

Prof. Dr. Patyi András szerint a mai világban az információ és kommunikációs technológia kiemelt szerepet foglal el az emberek életében, és nagyban előre lendíti a demokrácia fejlődését is. Az NKE rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény az együttműködés egyeteme, több mint száz partnere van az egész világon, amelyek mind támogató partnerei az NKE-nek.

Wolfgang Ernst, a University of Public Administration and Finance rektora bemutatta saját intézményét és elmondta, hogy a különféle teljes- és részképzéseiken nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra és a folyamatos fejlődésre, amelynek fontos része a digitális szolgáltatások és a legmodernebb technológiák megismertetése a hallgatókkal.

Az Andrássy University Budapest képviseletében Prof. Dr. Hendrik Hansen üdvözölte az esemény résztvevőit. Mint mondta, az Andrássy Egyetem egyfajta hídként is szolgál Magyarország és a német nyelvű, továbbá a keleti- és délkelet-európai intézmények között is. Kiemelte, az esemény egyik célja bemutatni és megvitatni a digitális technológiák széleskörű használatát, tanulni egymástól, fejlődni egymás mellett.

A konferencia két vitaindító beszédét Wolfgang Gerstl (Ausztria) és Dusan Stojanovic (Szerbia) tartotta meg. Gerstl, aki az Osztrák Parlamentben alkotmányos ügyekkel foglalkozik, a médiában terjedő hamis hírek veszélyére hívta fel a figyelmet, mely az „új média” melléktermékeként terjed. Az Osztrák Parlamentben fontosnak tartják az elektronikus nyomtatványok használatát, készítettek egy online platformot a parlament honlapjára, aminek a tartalmához bárki hozzá tud szólni, és most egy teljes körű elektromos személyigazolvány bevezetésén dolgoznak.

Véleménye szerint a probléma az, hogy ezeket az elektronikus felületeket nagy valószínűséggel azok az emberek fogják használni, akik már ezelőtt is elkötelezett hívei voltak a hasonló újításoknak. Azt szeretnék elérni, hogy minél többen igénybe vegyék a szolgáltatásokat, és ha ez nem is megy azonnal, ez egy nagyon fontos első lépés. A modern információs technológia egyben kockázat és lehetőség is, amely iránt felelősséggel tartozunk, és amely a demokrácia biztosításának eszköze.

Dusan Stojanovic, a Szerb Közigazgatási Minisztérium E-kormányzati igazgatója Szerbia kapcsán az elektronikus szolgáltatások jelenlegi helyzetéről beszélt. Az ország egy EU-s skálán jó helyet foglal el az e-services területén, de még mindig aránylag kevesen használják a felkínált lehetőségeket – kevesebb, mint Szerbia lakosságának 15%-a. Az eddigi legsikeresebb projektjük az online óvodai regisztráció/beiratkozás volt, amely megelőzte a hagyományos hivatali ügyintézést. Stojanovic az elektronikus és hagyományos hivatali ügyintézés megosztásában látja a jövőt, és abban, hogy a felhasználók igényeinek minél inkább eleget tudjanak tenni. Az egyik legfontosabb igény a gyorsaság és naprakészség, illetve a jó kommunikáció.

A kétnapos rendezvényen több szekcióban vitatják meg a digitális kérdéseket a téma szakértői. Szó lesz többek között az adatvédelemről, az e-demokrácia jogi, szociális és gazdasági szempontjairól is.


Szöveg: Szigeti Júlianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEEGOV, konferencia, 2017

A GVH közzétette PSR stratégiáját

A társadalmi közfelelősség új fogalom a közigazgatásban. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kidolgozta PSR stratégiáját, mint a tevékenységének kiterjesztését a fogyasztói jólét növelésének érdekében – mondta Tevanné dr. Südi Annamária főtitkár a GVH társadalmi közfelelősség-vállalásáról, azaz PSR tevékenységéről tartott műhelybeszélgetésen 2017. április 27-én.

A PSR nem más, mint a közigazgatási és közszolgáltató szervezetek önkéntes többletvállalása a működésükkel összefüggő vagy az attól független, jellemzően kritikus társadalmi szükségletek és problémák megoldása érdekében. A workshop a közintézmények, és elsősorban a GVH társadalmi közfelelősség-vállalásával kapcsolatos kérdéseket járta körül.

Gáspár Mátyás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes docense, a GVH PSR stratégiája kidolgozásának szaktanácsadója bevezetőjében kiemelte, hogy az esemény fordulópont lehet a közszféra társadalmi felelősségvállalása tudatosodási folyamatában. Hogy valóban az lesz-e, az a konferencián résztvevő szakemberek személyes felelősségvállalásának része.

Tevanné dr. Südi Annamária, a GVH főtitkára nyitóelőadásában kitért a társadalmi felelősségvállalás értelmezésének nehézségeire a közszférában, tekintettel arra, hogy a közigazgatási szervek tevékenysége a közfeladatok ellátásából adódóan eleve közérdeket szolgál, így alapvetően társadalmi jellegű. A főtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy közigazgatási szervnek először meg kell határoznia a küldetéséből eredő feladatokat, majd a hatáskörén túlmutató, társadalmi felelősségvállalás körébe tartozó kérdéseket, és mindezt követően tudja kialakítani PSR stratégiáját.

Tölgyes Gabriella, a Nemzetgazdasági Minisztérium CSR koordinátora hangsúlyozta, hogy Magyarország Kormánya az első CSR Cselekvési Terv elfogadásával jelölte ki azokat a prioritási területeket, amelyek vonatkozásában konkrét intézkedésekkel is elő kívánta segíteni, hogy a vállalkozások nagyobb felelősséget vállaljanak Magyarország gazdasági, társadalmi, és környezeti fejlődésében. A Cselekvési Terv számos eredménye közül kiemelte azt az ajánlást, amely a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok és a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési intézmények részére készült az erőforrások takarékosabb, hatékonyabb, környezettudatosabb felhasználása, a hulladékképződés minimalizálása, és a környezetterhelés csökkentése érdekében. Úgy vélekedett, hogy a GVH által készített PSR stratégia kiváló kiindulópont és iránymutatás lehet a közszféra számára.


A PSR tárgyalásakor a tudomány művelőinek is van felelősségük, azaz, rájuk hárul a társadalmi közfelelősség ma ismert tartalmának feltárása, az eredmények oktatása, illetve továbbgondolása és népszerűsítése az érintettek körében – kezdte felszólalását Dr. Budai Balázs Benjámin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A feladat Magyarországon különösen összetett, mert egyrészt hazánk hagyományosan individualista szemléletű társadalom, másrészt a köz szolgálatába állt emberek – elsődlegesen – a jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására törekszenek, és ritkán cselekszenek azon túlmutató célokért. Így a PSR radikális kulturális szemléletváltást is igényel. Ebben a misszióban egy egyetemnek (kiváltképp, ha az a közszolgálati életpályára készülőket oktatja elsősorban) oroszlánrészt kell vállalnia – tette hozzá Budai Balázs Benjámin.

A versenyszféra képviselőjeként Beszteri Zsuzsanna, az IBM kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője vett részt a műhelybeszélgetésen.

A PSR stratégia teljes terjedelmében a GVH honlapján érhető el.

Budapest, 2017. április 28.

Gazdasági Versenyhivatal

GVH logo

Konferencia az önkormányzati vagyongazdálkodásról

    • fokep
    •  dsc3383 2
    •  dsc3387 2
    •  dsc3396 2
    •  dsc3401 2
    •  dsc3415 2
    •  dsc3491 2
    •  dsc3497 2
    •  dsc3528 2
    •  dsc3551 2
    •  dsc3552 2
  • Előző
  • Következő

„Az önkormányzati tulajdon is a nemzeti vagyon része”- hangzott el a VIII. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Az elmúlt években az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás módosulása jelentős változást hozott a települések gazdálkodásában is. Az új jogi szabályozás és az önkormányzati adósságkonszolidáció átrendezte a korábbi vagyongazdálkodást érintő tevékenységeket” – mondta köszöntőjében Farkasné Gasparics Emese. Az NKE ÁKK Önkormányzati Kutatóintézet vezetője szerint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és felzárkózás, valamint a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit.

„Az önkormányzati tulajdon a nemzeti vagyon része”- fogalmazott beszédében Dukai Miklós. A Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az önkormányzatok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet más szereplői, de nem veszélyeztethetik kötelező feladataik ellátását. „Az a cél, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatást hatékonyan, költségtakarékosan, ugyanakkor színvonalasan lássák el”- mondta Dukai Miklós. Elhangzott, hogy az önkormányzatok vagyongazdálkodását a nemzeti vagyontörvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is szabályozza. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület a vagyonhasznosítás egyik formájaként az önkormányzati vagyonra a közfeladatok ellátáshoz kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesítsen. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2015 végén az önkormányzatok összvagyona 11600 milliárd forint volt, szemben a rendszerváltás-kori 250 milliárd forintos értékkel. A helyi önkormányzatok 2018-ban várhatóan 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd, ehhez a központi költségvetés mintegy 700 milliárd forinttal járul majd hozzá.

A főváros vagyongazdálkodási stratégiájáról, gyakorlatáról és eredményeiről beszélt előadásában Bagdy Gábor. Budapest főpolgármester helyettese elmondta, hogy a rendszerváltás óta jelentősen változott a fővárosi ingatlanvagyon, a többi között a Budapest és a kerületek közötti vagyonelemek megosztásának is köszönhetően. 2012 után az egészségügyi és köznevelési feladatellátás csökkenése is hozott átrendeződést a fővárosi ingatlanvagyonban, így elmondható, hogy a kétezres évek eleje óta csökkent a főváros kezelésében lévő forgalomképes ingatlanok száma. „Egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert kell létrehozni a fővárosban”- fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

Az állami és az önkormányzati vagyongazdálkodás kapcsolódási pontjairól szólt előadásában Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan nő az állam vagyona, amely 2015 végén mintegy 18 ezer milliárd forint volt. Elhangzott, hogy az államnak mintegy 870 gazdasági társaságban van részesedése. Az államnak ingatlanok tekintetében is sok kapcsolódási pontja van az önkormányzatokkal: 2010 óta mintegy hatvan állami ingatlan került át az önkormányzatokhoz a közfeladatok ellátása céljából. Boros Anita elmondta, hogy pár hónapja indult el a Központi Állami Beruházási Ellenőrző Rendszer, amely az összes hazai forrásból megvalósuló beruházás nyilvántartását végzi. „Ebben eddig 1700 beruházást rögzítettek”- tette hozzá az államtitkár.

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 óta különösen nagy hangsúlyt fektet az állami-önkormányzati felelős gazdálkodás ellenőrzésére”- mondta előadásában Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke szerint ez az akkori eladósodási helyzet miatt volt különösen szükséges. Az ellenőrzés kiterjedt a megyékre, a megyei jogú városokra, a fővárosra, valamint 62 egyéb települési önkormányzatra. Ezek eredményei a többi között azt igazolták, hogy 2010-ig az uniós fejlesztési források felhasználásával és a fejlesztés fenntarthatóságával komoly gondok adódtak az önkormányzatoknál. 2012 után vált lehetővé az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számvevőszéki ellenőrzése. „Nem mindegy, hogy a pénzügyi helyzet fenntartása, javulása vagyonfeléléssel, a közfeladatok színvonalának romlásával, vagy felelős gazdálkodással valósul meg”- fogalmazott Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke hozzátette, hogy ennek érdekében a jövőben is nagy figyelmet fordítanak majd az önkormányzati rendszer ellenőrzésére, hogy elkerülhetővé váljon a 2010 előtti eladósodás újbóli megjelenése.  

A rendezvényen szó volt még a többi között a helyi adóztatás törvényességéről, az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működéséről és a közbeszerzésekről. A plenáris előadásokat követően a résztvevő szakemberek négy szekcióban vitatták meg az önkormányzati vagyongazdálkodás aktualitásait.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE mint a vezetőképzés központja

    • fokep
    •  dsc1992 2
    •  dsc2024 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Biró Marcell előadása nyitotta meg a VI. Ostrakon Szakmai és Kulturális Napokat az Államtudományi és Közigazgatási Karon 2017. április 24-én. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára előadásában mesélt a kabinetiroda létrehozásának és a hivatali munkának a részleteiről, a közigazgatási államtitkár feladatairól, kitért az NKE közigazgatásban betöltött szerepére, azon belül kiemelte, hogy az egyetem a vezetőképzés központjává válhat. Az előadás végén pedig válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Dr. Biró Marcell a közigazgatási államtitkári feladatok kapcsán felvázolta a közigazgatás hierarchikus rendszerét. Emlékeztetett, hogy 2010-ben állította vissza a Kormány a közigazgatási államtitkári tisztséget, így a jogi-szakmai felelősség a közigazgatási államtitkárt, a politikai felelősség pedig a parlamenti államtitkárt terheli egy-egy minisztériumban. 

Biró Marcell elmondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európa egyik legkisebb minisztériuma, amely közel 200 közigazgatási szakembert foglalkoztat. Létrehozása nagy feladat volt, hiszen azelőtt nem létezett hozzá hasonló intézmény, mint az 1990-es évektől működő többi minisztérium esetében, amelyek rendelkeztek jogelőddel. A szervezet megalkotásánál számtalan feladatuk volt: módosítani kellett az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkről szóló törvény, a kormány statutum rendeletét, az államháztartással kapcsolatos kormányrendeletet, valamint az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányrendeletet, forrást kellett szerezniük, valamint egy helyet is, ahol dolgozhatnak, ez elsősorban a Parlament épületében valósult meg. Továbbá harminc belső szabályt és a szervezeti és működési szabályzatot kellett megalkotni, majd pedig embereket kellett felvenni. A Miniszterelnöki Kabinetirodában brit, francia és bajor minta alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangon láthatja el a feladatait. A minisztériumok között működő külső kormányzati kommunikáció koordinálása mellett a miniszterelnök személye körüli feladatokat, protokolltevékenységet látnak el. Az elmúlt másfél év alapján Dr. Biró Marcell megállapította, hogy a Kabinetiroda jól beilleszkedett a minisztériumok soraiba a közigazgatási szervezeti struktúrában.

Az előadás résztvevői megismerhették a kormányzati kommunikáció folyamatát is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány döntését közvetíti közérthetően az emberekhez, a minisztériumokkal való kapcsolattartást pedig a minisztériumonként külön kirendelt sajtómunkatársak végzik.

A hallgatók azon kérdésére, hogy hogyan tudnak az NKE-n végzett hallgatók a közigazgatásban elhelyezkedni, a közigazgatási államtitkár kiemelte a Miniszterelnöki Kabinetirodában teljesíthető szakmai gyakorlat és a közigazgatási ösztöndíjprogram lehetőségét, valamint kitért arra is, az NKE-nek megvan a lehetősége, hogy a vezetőképzés központjává váljon. Biró Marcell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként, a Fenntartói Testület tagjaként közvetlenül kísérte végig az NKE létrehozását. Mint mondta, olyan egyetemként hozták létre az intézményt és ma is úgy működik, hogy a közszolgálat, a hazaszeretet áll az oktatás fókuszában, így az egyetemen végzett szakemberek a tudást és az elhivatottságot érvényesítik a közigazgatásban. Kiemelte a Fenntartói Testület fontosságát, amely kapcsolatot teremt a képzőhely és a felvevőpiac között.


Az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok négy napos rendezvénysorozatán az alábbi előadások várják az érdeklődőket:

2017.04.25. (kedd) 15:00

Koltay Gábor - A Honfoglalástól Trianonig, a magyar történelem eseményei filmrendezői szemmel

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.25. (kedd) 17:00

Földes András – újságíró, Index

A terror hazájában - Beszámoló az ISIS elleni háború frontvonaláról, a Moszul ostromát megjárt újságírótól. Kiderül, hogy él egy Budapestnyi ember a terroristák uralma alatt és hogyan harcolnak a felszabadításukért.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.26. (szerda) 16:45

Dr. Török Gábor politológus és Stumpf András újságíró

Közéleti beszélgetés, vitaest a globális és hazai politikai helyzetről

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 304/AB


2017.04.27. (csütörtök) 17:00

Andrew G. Vajna – a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Egymás után két Oscar-díj - titkok, receptek, avagy mérlegen a magyar filmstratéga

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Magyary Zoltán II. előadóterem


Az eseményekről bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kiberbiztonsági Akadémia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1784 2
    •  dsc1805 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már évek óta foglalkoznak a kiberbiztonság kérdésével. A különböző oktatási és kutatási irányokat fogja majd összehangolni és támogatni a márciusban létrejött Kiberbiztonsági Akadémia, amelynek most alakult meg a szakmai irányító testülete.

Orosz hackerek tavaly és tavalyelőtt feltörték a dán védelmi minisztérium számítógépes rendszerét, és hozzájutottak a tárca alkalmazottjainak elektronikus levelezéséhez. Ilyen és ehhez hasonló hírek szinte naponta jelennek meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, így a kibervédelem kérdése egyre égetőbbé válik a nemzetállamok számára. Az elmúlt években a magyar kormány is számos erőfeszítést tett ezen a területen, ennek egyik fontos része a kiberbiztonsághoz kapcsolódó képzések, továbbképzések szervezése, amely elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata. A 2013-ban megszülető információbiztonsági törvény alapján kezdődött meg a szervezeti vezetők, szakértők, közreműködők és dolgozók képzése, az NKE-n eddig már mintegy 150-en végezték el sikeresen a kurzusokat. Az egyetem karain már évek óta foglalkoznak a témával az oktatásban és a kutatásban is, ezeket a tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó erőforrásokat hivatott összehangolni a márciustól működő Kiberbiztonsági Akadémia.

A nyitórendezvényen Krasznay Csaba programigazgató elmondta, hogy hazánkban is kevés még azok száma, akik naprakész ismeretekkel rendelkeznek a témában, így az egyetemen már évek óta meglévő képzéseket, továbbképzéseket fejleszteni kell és a közszolgálatban dolgozókra minél szélesebben kell kiterjeszteni. Elhangzott, hogy az NKE-n jelentős múltja van a képzéseknek, az egyetem szinte minden karán folyik ezzel kapcsolatos ismeretátadás, amely valamilyen formában megjelenik az alap-, a mester- és a PhD - képzésben is. A HHK-n a kiberhadviselés és a katonai információs rendszerek kibervédelme, az RTK-n a kiberbűnözés és a bűnmegelőzés, a NETK-n a nemzetközi aspektusok, míg az ÁKK-n az információbiztonság köré szerveződnek a képzések és maga a kutatás is. Krasznay Csaba úgy látja, hogy a nemrég alakult Víztudományi Kar is be tud majd kapcsolódni a munkába, hiszen a vízügy, a kritikus infrastruktúra részeként jelentős informatikai háttérrel tud csak működni és így ez a szakág is ki van téve a különböző kibertámadásoknak.

A rendezvényen felszólaló Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy arra figyelmeztetett, hogy ezt nem csupán egyetemi kérdésként, hanem a teljes társadalomra is kiterjedő szakképzésként kell felfogni, így az akadémia tevékenységét is ennek megfelelően kell szervezni.

Ezt erősítette meg Krasznay Csaba is, aki elmondta, hogy lényegében a teljes magyar társadalmat kell képezni a kiberbiztonságra, hiszen ma már alapvető érdek, hogy minél szélesebb körben terjedjen a biztonságos internet- és információ felhasználás.

Prof. Dr. Nemeslaki András, az ÁKK Elektronikus Közigazgatási Intézet vezetője szerint a kiberbiztonsági képzés egy olyan téma, amit mintha kifejezetten az NKE számára találtak volna ki, hiszen az egyetem szinte valamennyi oktatási-kutatási egysége szervesen kapcsolódhat ebbe a munkába. „Az akadémia létrehozása egy nagyon ígéretes kezdeményezés, hiszen ezzel a nemzetközi kapcsolatainkat is várhatóan bővíteni tudjuk majd”- tette hozzá a professzor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Újabb OTDK eredmények

    • OTDK 2017
    • OTDK 2017
    • OTDK 2017
    • OTDK 2017
    • OTDK 2017
    • OTDK 2017

A sikersorozat folytatódik. A kar hallgatói újabb díjakat értek el az OTDK-n.

A Társadalomtudományi Szekcióba (Budapest, 2017. április 11-13.) 8 pályaművet nevezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara.

Az elmúlt napokban versenyzőink összemérhették a tudásukat az ország más felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatóival.

III. helyezés:

Politikatudomány 2. tagozat

Kohut Mariann (Közigazgatás-szervező BA, III. éves) hallgató, az E-közszolgálati TDK tagja

Dolgozata címe: Távmunka 2.0 - Az okos kormányzás a technológián túl

Témavezető: Prof. Dr. Nemeslaki András, intézetvezető, egyetemi tanár

Különdíj:

Szociológia 4. tagozat

Nagy Réka ((Közigazgatás-szervező BA, III. éves) hallgató, az Állam- és Társadalomtudományi TDK tagja

Dolgozata címe: A család fogalmának új értelmezési keretei - Az azonos nemű párok gyermekvállalása

Témavezető: Dr. Szabó Máté Csaba, adjunktus

Köszönjük, és további sikereket kívánunk!


Az NKE szükségszerű a profi állammenedzsment eléréséhez

    • Lázár János
    • Lázár János

2017. április 12-én a Ménesi úti Campus Magyary Zoltán előadótermét ellepték az érdeklődő fiatalok, akik az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzatának Közigazgatás más szemmel elnevezésű előadásán ezúttal Lázár Jánostól nyerhettek bepillantást a közigazgatás rejtelmeibe. A területi közigazgatásért is felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter közel két órán át beszélt a magyar közigazgatás helyzetéről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. A miniszter kitért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepére és az egyetem által nyújtott diploma értékére is. Kiemelte: profi állammenedzsment erős állammal és jó szakemberekkel tud csak megvalósulni, amiben az NKE-nek kulcsfontosságú szerepe van.

A hallgatók kérdései elsőként a miniszter pályaválasztására és politikai munkájára irányultak. Lázár János elmondta, eredetileg ügyvédi pályára készült, amihez sokáig tartotta is magát. Szegeden jogot hallgatott. A miniszter mesélt a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatalban töltött gyakornoki éveiről, ahol a polgármester titkáraként rengeteg tapasztalatot szerzett. Betekintést nyert a helyi közigazgatás működésébe, a politikai munka és a kampányok világába, valamint megismerte a képviselő-testületi és a parlamenti ülések rendszerét is. Felelevenítette a Fidesz-KDNP történetének fontosabb állomásait, amelyek hatással voltak a pályájának alakulására, de azt is megtudhattuk, hogyan lett belőle országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere és az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az egyik legnagyobb sikerének azt tekinti, hogy négyévnyi pereskedés után sikerült igazságot szolgáltatni a 2006-os tűzijátékban elhunyt emberek hozzátartozóinak, méltányosan és tisztességesen kártalanítani őket, elismerve a magyar állam felelősségét.

Lázár János a kormány által elvégzett feladatok közül kiemelte, hogy megcáfolhatatlan eredményt sikerült elérniük a költségvetés stabilitását, a rendvédelem és a honvédelem fejlődését, valamint a területi államigazgatás rendbe tételét illetően. A konszolidáció elengedhetetlen feltétele volt a közigazgatás átszervezése. Fenntartó miniszterként kiállt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szükségessége és fontossága mellett; pozitívan értékelte az egyetemhez kötődő elmúlt hat évet. Meglátása szerint szükség van egy olyan felsőfokú intézményre, amely a legmagasabb színvonalon biztosítja a közszolgálati felsőfokú képzést. Magyarország földrajzilag és a lakosságszám alapján is kis ország Európában, nyitott gazdasággal, ahol nincsenek olyan ásványi kincsek, amelyekre gazdasági értelemben támaszkodhatunk. Ahol nincsenek meg a természetes versenyelőnyök, ott az államnak kell pótolnia azt. Ahhoz, hogy Magyarország versenyképes és jól működő ország legyen, erős államra van szükség, amelynek egyik feltétele a kis bürokrácia, a másik a profi szakemberállomány. Ez utóbbiról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fog gondoskodni valamennyi képzésével. Az államtudomány mellett a rendészettudomány, a hadtudomány és a nemzetközi igazgatás fejlesztése is a jövőbeli tervek között szerepel: a kormány célja, hogy az NKE a legjobb legyen.

Lázár János az államtudomány és a jogtudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a jogi végzettségre inkább az igazságszolgáltatásban van szükség, a közigazgatás gyakorlati tevékenységében az államtudományi végzettség eredményesebb és célravezetőbb. Az NKE-n szerzett diploma értékével kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a napokban meg fog jelenni a kormányrendelet, amely tartalmazza azon közigazgatási munkahelyek listáját, amelyekhez elengedhetetlen az NKE valamely szakán szerzett egyetemi diploma. Ennek megléte nélkül nem lehet majd alkalmazni kormánytisztviselőt, és vezető beosztású is csak az lehet majd, aki NKE-s diplomával rendelkezik. A közigazgatáson belül számtalan lehetőséget és intézményt sorolt fel Lázár János a hallgatóknak, amerre el tudnak majd helyezkedni egyetemi tanulmányaik végeztével.

A hallgatók azon kérdésére, miszerint mi lesz az NKE sorsa abban az esetben, ha a választásokon nem a Fidesz nyer, Lázár János azt válaszolta, véleménye szerint nem lesz változás akkor sem, hiszen az állam érdeke, hogy a közigazgatási képzésre nagy hangsúlyt fektessen, így az NKE szükségessége nem vitatott.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy a közigazgatás átszervezése lehetséges-e a tömeges elbocsátások kikerülésével, a miniszter azt mondta: a bürokrácia csökkentése összetartozik a létszámleépítéssel, de úgy látja, hogy akár a versenyszférában, akár a közszférában el lehet újra helyezkedni.

Szóba került a Széchenyi 2020 fejlesztési program is. Lázár János kiemelte, a program végeztével a benne részt vevők előtt számos nemzetközi, brüsszeli vagy akár hazai munkalehetőség áll.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Újabb sikeres részvétel a XXXIII. OTDK-n

    • OTDK 2017

A Közgazdaságtudományi Szekcióba (Győr, 2017. április 6-8.) 5 pályaművet nevezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara.

Az elmúlt napokban 4 versenyzőnk összemérhette tudását az ország más felsőoktatási intézményeiben tanuló fiatal közgazdászokkal.

A Gazdaságpszichológia II. tagozatban induló versenyzőnk sikeresen szereplését díjazták.

III. helyezés:

Kompolti János Ádám (Közigazgatás-szervező BA, II. éves) hallgató, a Polgári Jogi TDK, Közgazdasági Műhelyének tagja

Dolgozata címe: Személyiségdimenziók összefüggése a vásárlói trendcsoportokkal és a fogyasztói magatartással

Témavezető: Dr. Fülöp Katalin egyetemi docens

Köszönjük, és további sikereket kívánunk!

Cimkék: TDK

A Bitcoin világa

    • fokep
    •  dsc9468 2
    •  dsc9512 2
    •  dsc9516 2
  • Előző
  • Következő

A Bitcoin értéke március elején, története során először, meghaladta az arany vételárát. Egyesek szerint a kriptovaluta és a blockchain korunk legfontosabb pénzügyi innovációja, míg mások szerint a bűnözés melegágya. A virtuális fizetőeszközök aktuális szabályozási kérdéseiről tartott előadáson Vesszős Gergely pénzügyőr hadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt hallgatója igyekezett elkalauzolni a résztvevőket a Bitcoin vonatkozó szabályozási kérdéseiben és kihívásaiban az Államtudományi és Közigazgatási Kar tudományos rendezvényén.

„Rendkívül aktuális, időszerű és újszerű megközelítéssel foglalkozik a téma, emellett valós probléma a Bitcoin virtuális fizetőeszköz szabályozási kérdése” – vezette be az előadást Parragh Bianka az Államháztartási és Közpénzügyi Tudományos Diákkör vezető oktatója. Kifejtette, hogy az állami szabályozás számos kihívással áll szemben a virtuális fizetőeszközök terén, amelynek főbb pontja a digitális valuták és tranzakciók átláthatóságának, nyomon követhetőségének kérdése.

Vesszős Gergely rövid közgazdaságtani áttekintéssel kezdte előadást, ahol kitért a pénz funkcióira és a törvényes fizetőeszközök karakterisztikájára, amelyre szigorú törvényi felügyelet és állami kontroll vonatkozik. „A törvényes fizetőeszközökre szinte mind igaz, hogy van mögötte egy kibocsájtó, van mögötte egy törvényi háttér, valamint van mögötte egy meghatározott szabályzó, egy felügyeleti szerv” – ismertette az NAV pénzügyőr hadnagya. „Jelenleg az Európai Unióban három törvényes fizetőeszköz van: ez a számlapénz, a készpénz és az elektronikus pénz”. Az elektronikus pénzzel kapcsolatban az előadó rávilágított, hogy manapság már szinte mindenki használhatta, hiszen az online vásárlásokat, mint például az Alibaba-n vagy az EBay-en rendelt termékeket is elektronikusan fizeti a vásárló, akár a honlap saját rendszerét, akár a PayPal szolgáltatását veszi igénybe.

Azonban Vesszős Gergely rávilágított, hogy a virtuális fizetőeszközök, mint például a Bitcoin, játékpénzek, vagy az online kaszinók nem számítanak elektronikus pénznek. „Ez egy teljesen szabályozatlan terület, teljesen szabályozatlan kategóriahalmaz” – emelte ki a NAV pénzügyőr hadnagya, majd kifejtette, hogy amíg a pénznyomtatásnak állami monopóliumnak kellene lenni, addig a virtuális fizetőeszközök kibocsájtását gazdasági társaságok, vagy magánszemélyek végzik.  Ezeknek a fizetőeszközöknek két típusa van: a nyílt konvertibilis, tehát törvényes fizetőeszközben kifejezett értékkel rendelkeznek és oda-vissza válthatóak, valamint a zárt nonkonvertibilis fizetőeszközök, amelyek csak a speciális virtuális környezetükben élnek. Hozzátette, hogy ezeket a pénznemeket globális, határokon átívelő működés jellemzi úgy, hogy nincs egy központi mögöttes szerv, amely működtetné őket, helyette jellemzően decentralizált hálózat látja el az üzemeltetést.

Magáról a Bitcoin-ról az előadó kiemelte, hogy egy darab Bitcoin egy számítógépes adat, amely egy virtuális pénztárcába van tárolva. Nincs mögötte sem állam, sem jegybank, se fedezet, mégis piaci értékkel rendelkezik. A Bitcoin „bányászható”, így a száma véges. A „bányászás” a mögöttes szerverek adatfejtési munkáját jelenti, amiért jár minimális Bitcoin, ám ez a tevékenység az átlagember számára szinte lehetetlen kihívással jár. Manapság az egyik legsikeresebb virtuális fizetőeszköz, amely több millió felhasználóval rendelkezik. Míg az értéke 2008-ban 0,5 dollár volt, addig mára 1100 dollárt ér egy Bitcoin. Magának a pénznemnek évről-évre csökken az árfolyama, viszont mivel nem szabályozza az állam, így tisztán piaci alapon, a vásárlói bizalom és igény befolyásolja az árfolyamot. A Bitcoin működésére is kitért az előadó, amely különböző szervereken, blockchain hálózatokon működik, teljes anonimitás alatt. Bitcoin-nal mára már lehet online vásárlásokért, internetes szolgáltatásokért, valamint repülő-, vonat- és buszjegyekért is fizetni, továbbá számos ügyvédi iroda, étterem és taxitársaság is elfogadja. „Manapság Budapesten két Bitcoin ATM automata is található.” – hívta fel a figyelmet Vesszős Gergely.

„Hogyan terjedt el a Bitcoin?” – tette fel a kérdést a NAV pénzügyőr hadnagya. Ismertette, hogy a pénznem a 2008-as gazdasági válság során futott fel, amikor a társadalomnak megrendült a bizalma a bankrendszerrel szemben, így jó befektetésnek találta a Bitcoin-t. Továbbá rávilágított, hogy mivel nincsen harmadik fél, aki a pénzügyi tranzakció során levonna plusz költségeket, így a Bitcoin adás-vételek költsége igen alacsony. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a Bitcoin-ban rejlő anonimitás kiváló lehetőség a pénzmosásra és egyéb alvilági ügyletek lebonyolítására, vagy akár terrorizmus finanszírozására is. Itt Vesszős Gergely ki is tért arra, hogy az ISIS terrorista hálózat számos felületen használja magát a pénznemet, akár online adományok gyűjtésénél, akár a lenyomozhatatlan kártyák kiadásánál, amelyet később a beépült terroristák a célpont országokban váltanak be. Mindezt anonim módon. A pénzügyőr hadnagy az érintett szabályozási problémákkal kapcsolatban megoldási javaslatokkal is előállt: a jogalkotó részéről fontos a jogállás tisztázása, a nyilvántartási kötelezettség, valamint a bejelentési kötelezettség szabályozása, ugyanakkor a rendvédelemnek képzésekkel kell felkészítenie a pénzügyőr állományát a virtuális fizetőeszközök kihívásaira, továbbá a Bitcoin elfogadó- és beváltóhelyek fokozottan ellenőrzést igényelnek. Végül a Bitcoin-nal és a többi virtuális fizetőeszköz térnyerésével, használatával és szabályozásával kapcsolatban Vesszős Gergely felhívta a figyelmet - „Ez nem a jövő, hanem a jelen!”


A rendezvény az Államháztartási és Közpénzügyi TDK szervezésében, a Magyary Zoltán Szakkollégium együttműködésével valósult meg.

További információk az ÁKK hallgatói tudományos tevékenységeiről:

NKE ÁKK Szakkollégiumok: http://akk.uni-nke.hu/hallgatoknak/szakkollegiumok/magyary-zoltan-szakkollegium

NKE ÁKK Tudományos Diákkörök: http://akk.uni-nke.hu/hallgatoknak/tdk/kari-tudomanyos-diakkorok


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MZSZK, TDK, bitcoin, előadás, 2017

XXXIII. OTDK eredmények

    • OTDK
    • OTDK

Sikeresen indult a XXXIII. OTDK az Államtudományi és Közigazgatási Kar számára.

Az Állam- és Jogtudományi Szekcióban (Miskolc, 2017. március 29-31.) 10 versenyzőnk mérte össze tudását az ország fiatal kutatóival.

A Közigazgatási Jogi I. tagozatban 2 versenyzőnk is helyezést ért el.

I. helyezés:

Ludányi Dávid (Közigazgatási MA, II. éves) hallgató, a Közszolgálati és Emberi Erőforrás TDK titkára

Dolgozata címe: Közszolgálati rendszerek a konvergencia és az empirikus adatok összefüggésében

Témavezető: Dr. Hazafi Zoltán intézetvezető, egyetemi docens

II. helyezés:

Moravcsik Dóra (Közigazgatási MA, II. éves) hallgató, a Magyary Zoltán Szakkollégium tagja

Dolgozata címe: Általános vagy álságos egyeztetés? - a jogalkotásban való társadalmi részvétel gyakorlata

Témavezető: dr. Horváth Attila tanársegéd

Különdíj:

Ludányi Dávid az I. helyezés mellett a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. különdíját is elnyerte.

Köszönjük, és további sikereket kívánunk!

Díjátadóról készült videó: https://www.youtube.com/watch?v=mSSBy97BWS8

Cimkék: TDK, 2017

Új feladatok és vezető az ÁKK-n

    • akk honlapra

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább április 1-jétől a közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere. A korábban központi intézetként működő Vezető- és Továbbképzési Intézet (VTKI) az ÁKK szervezetében folytatja munkáját. A Kar dékánja április 1-jétől Prof. Dr. Kis Norbert, az Egyetem korábbi rektorhelyettese. Prof. Dr. Kiss  György dékáni megbízatásának megszűnésével is folytatja tanári munkáját a Karon és vezeti a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ÁKK, új vezető, 2017

Az etikus állampénzügyekről

    • Közpénzügyi Akadémia

Dr. Baritz Sarolta Laura OP, domonkos rendi nővér volt az előadója a Közpénzügyi és Államháztartási Intézet legújabb tudományos rendezvényének.  A közgazdasági PhD fokozattal rendelkező hitoktató- okleveles közgazdász (Corvinus Egyetem, Sapientia Hittudományi Egyetem) a hazai felsőoktatási intézmények közkedvelt előadója, számos helyen és alkalommal osztja meg nézeteit az emberközpontú gazdaságról, amelynek homlokterében nem a korlátlan profitszerzés, hanem a közjóllét, és az egyetemes emberi boldogság elősegítése áll.  E tanok, mint a szerzetesnő is utalt rá az előadásában, egészen Arisztotelészig visszavezethetők. Mai képviselőinek sorában pedig Stefano Zamagni, Luigino Bruni, Paul Dembinski professzorokkal méltán említhetjük egy szinten Dr. Baritz Sarolta Laura nővért. Fő műve a „Háromdimenziós gazdaság” - melynek előszavát egyetemünk professzora – Lentner Csaba írta. Laura nővér tevékenyen közreműködött Antonio Genovesi „Értekezések a kereskedelemről, avagy a polgári gazdaságról” című könyvének magyarra történt lefordíttatásában. A könyv bemutatója néhány hete történt a Magyar Tudományos Akadémián, melynek első méltatója Lévai Anikó jószolgálati nagykövet volt. Lévai Anikó elmondta, hogy az Adam Smith-i profitközpontú paradigma alternatívájaként megjelenő Antonio Genovesi tanai napjainkban jelentős felértékelődésen esnek át, egyre nagyobb igény jelentkezik a családok, vállalkozások kiszámítható jövőjét biztosító közgazdasági gondolkodásra és irányításra.

Az egyetemi tudományos előadást szervező Lentner Csaba intézetvezető összefoglalójában utalt rá, hogy a 2007-2008-as válság utáni új típusú közgazdasági-közpénzügyi oktatásban előtérbe kerülnek az új nézetek, módszertani megközelítések, sőt, a gazdaságtanban érvényesülő módszertani pluralizmus erősödése napjaink egyik kézzelfogható jelensége. Hozzátette: a pénzügyi politika irányításában, sőt a vállalati-banki döntéshozatalban is, a humánus, etikus elvek világszerte egyre nagyobb teret kapnak. És helyes, hogy az oktatási tevékenység is ebbe az irányba változik – nyomatékosított.

www.keteg.hu

http://bonumtv.hu/haromdimenzios-gazdasag-konyvbemutato/


Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7645 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
    •  dsc7607 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd 

Megosztás a Facebook-on


A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén

    • fokep
    •  dsc6133 2
    •  dsc6142 2
    •  dsc6146 2
    •  dsc6147 2
    •  dsc6149 2
  • Előző
  • Következő

„Az Európai Uniós nagyvállalkozások igazgatótestületeit a nemek közötti egyensúly tartós és nyilvánvaló hiánya jellemzi, a státusz-inkonzisztencia kézzelfogható, az Európai Unió Bizottsága ezt az alulreprezentáltságot kifejezetten elszalasztott lehetőségként minősíti az uniós humántőke kiaknázása szempontjából, amely miatt az egész gazdaságra kiható pozitív externáliák vesznek el” - mondta Dr. Borbás Beatrix, akinek a „Felelős társaságirányítás és női participáció a gazdasági döntéshozatalban, Európában és Magyarországon, elméletben és gyakorlatban” című tanulmánya alapján tartott „A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén” című workshopot és szakmai ülést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete 2017. március 22-én a Ménesi úti Campus Dékáni tanácstermében.

Az eseményt Prof. Dr. Papp Tekla intézetvezető asszony nyitotta meg, aki a Civilisztikai Intézet nevében köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette, hogy az újdonságként, de hagyományteremtő jelleggel megrendezett workshop ötlete az előadótól, Dr. Borbás Beatrix adjunktustól származik. Ő vetette fel, hogy a honlapon 2016 márciusa óta megjelenő, az intézet munkatársainak kutatási eredményeit publikáló Opuscula Civilia címszó alatt működő havi periodika tanulmányai közül válasszanak ki mindig egyet, amit egy workshop keretén belül megvitatnak, hogy mindenki el tudja mondani a szakmai véleményét az adott témához kapcsolódóan.

Dr. Borbás Beatrix PhD. egyetemi adjunktus „Az esélyegyenlőség női esélyei” és a „Felelős társaságirányítás és női részvétel a gazdasági döntéshozatalban - egykor és most - Európában és Magyarországon” című előadásait tartotta meg a program keretében. Az előadó  megköszönte a szakmai esemény házigazdájának, Prof. Dr. Papp Teklának, hogy a kezdetektől fogva mellette állt és a női jogegyenlőségi kutatási terveit megalapozott tudományos témaként kezelte és támogatta. Az esemény házigazdajaként mutatta be Dr. Peres Zsuzsannát, az Államtudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesét, akivel a női jogegyenlőség támogatójaként és művelőjeként a Kutatók Éjszakáján egy nagyon sikeres közös előadást is tartottak. Köszöntötte továbbá a European Women Lawyers Association magyar tagszervezeteként működő Magyar Ügyvédnő Egyesület tagjait, köztük Dr. Szűcs Andrea elnököt és Dr. Bánátiné dr. Makray Ilona tiszteletbeli elnököt, akikhez tizenhárom évnyi, a női jogérvényesítés gyakorlatában eltöltött közös munka fűzi. Közösen dolgoznak azon, hogy az ügyvédi szakma berkein belül szervezett fóruma legyen a női érdekképviseletnek. Külön köszöntötte a workshopon részt vevő férfi kollegáit, akiknek részvételét különösen fontosnak tartja, hiszen elvi jelentősége van annak, hogy ahogy a jogegyenlőség általános kérdése, úgy a női jogegyenlőség kérdése is az egész humán társadalom ügyeként kerüljön megközelítésre, kiemelte, hogy enélkül „az egyenlőtlenségek nem vagy csak nagyon lassan fognak eltűnni, illetve az egyenlőség nem, vagy csak nagyon lassan fog társadalmi valósággá válni.”

„Gender equality is not a women’s issue, it’s human issue, it affects us all”- ezzel a gondolattal előadását Dr. Borbás Beatrix. Ez a témakör ugyanis nem egy nőknek szóló női téma, hanem az egész társadalmat érintő ügy. Nemzetközi példaként Carlos Moedast, a European Women Rectors Association kutatási biztosának alig egy éve elhangzott beszédét idézte, amelynek szintén ez a mondat volt a mottója, és amelyben sorra tisztázta azokat az elértéseket, amelyek a nemi egyenlőség kérdését kísérik - ahogy ő látja, az a valódi feminizmus egyszerűen csak az egyenlőségért való kiállást jelenti. A téma interdiszciplináris jellegét taglalta a különböző tudományágak megközelítését felvonultatva, majd a nemzetközi, az európai és hazai jogszabályi környezet a bemutatására került sor a vonatkozó kormányzati stratégiák és szakpolitikák tükrében. Ebben a körben került sor az ENSZ és az Európai Unió keretében végzett munka részletezésére, és olyan jelenségek megvilágítására, mint a státusz-inkonzisztencia, a vertikális és horizontális szegregáció, a női participációs jogok a politikai, gazdasági és szakmai – szakmai kamarai vagy akár akadémiai - döntéshozatalban is. Az európai és magyar statisztikai adatok – amelyek azok több évtizedes változásaival kerültek bemutatásra - a nők megbecsültségének és reprezentáltságának alacsony szintjét tükrözték az előadásban.

Dr. György István, az NKE mesteroktatója gratulált az előadáshoz, ugyanakkor kifejezte aggályait is a pozitív diszkriminációval kapcsolatban, majd építő kritikai jelleggel felhívta a figyelmet a nemi alapú jogegyenlőtlenség mellett a származási, a vagyoni és a politikai jellegű jogegyenlőség fontosságára is, mely sok esetben nemtől függetlenül ugyanúgy érinti az embereket.

 „Az egyenjogúság, egyenrangúság kérdését össze szokták mosni, pedig a kettő nem ugyanaz: az egyenjogúság az a jogegyenlőség, a de iure, az egyenrangúság, az a de facto és az esélyegyenlőség a de facto megvalósulása” - mondta Dr. Gyergyák Ferenc, az NKE mesteroktatója.

Dér Ágnes, a közszolgálati média új kulturális, tudományos és ismeretterjesztő M5 csatornájának igazgatója azt fejezte ki, hogy ennek a témának a fontossága megköveteli, hogy közérthetően beszéljünk róla, ezért meghívta Dr. Borbás Beatrixot a „Mindenki Akadémiája” című műsorba, hogy ott is ismertesse tudományos kutatásának eredményét.

Dr, Szűcs Andrea, mint az ügyvédi kamarában mintegy négy évtizedes vezetői munkája tapasztalatairól beszélt és arról, hogyan találták meg az alkalmas női vezetők a helyüket egy, egyértelműen férfi-dominanciát hordozó szakmában és a kamarai vezetésben egyaránt.

Románné Dr. Kolozsi Klára ügyvéd az egyesület tagjaként mesélt a MÜE tavalyi európai szintű kutatási projektjéről, a European Women Shareholders Demand Gender Equality projektről, amelynek hazai végrehajtásában Borbás Beatrix előadóval közösen vettek részt, és a Franciaországban elfogadott 40%-os kvótáról.

Dr. Paksi Piroska, egy 1800 főt foglalkoztató nagyvállalat értékesítési és ügyfélszolgálati igazgatójaként, a gazdasági szektort képviselve volt jelent a workshopon, és a saját vállalata példájával támasztotta alá adjunktus asszony által hivatkozott, makroökonómiai alapú státusz-inkonzisztencia elméletet.  

Komlós Attila, az Ügyvédek Lapja című folyóirat főszerkesztője és lapigazgatója szólt hozzá a szakmai vitához: ismertette a kereszténységhez köthető, bibliai teremtéstörténet jelentőségét az emberről és a számára teremtett társról, a férfi és nő egyenlőségéről, mely a katolikus egyházban úgy jelenik meg, hogy a férfiak válhatnak egyházi méltósággá, a nők tiszteletét pedig a Szűz Mária-kultusz alapozta meg, míg a protestáns egyházakban már a nők is vállalhatnak papi hivatást.

Utolsó hozzászólóként Dr. Barzó Tímea, a Civilisztikai Intézet munkatársa azon álláspontjának adott hangot, hogy az említett szerepelosztásnál figyelembe kell venni, hogy a nők adottságai mennyit fejlődtek az idők során; figyelembe kell venni, hogy már egyszerre lehetnek jó anyák, feleségek, szakemberek és vezetők is.

Végezetül Dr. Borbás Beatrix megköszönte a jelenlévőknek a szakmai workshopon való értékes részvételüket, hozzászólásaikat és megtisztelő szakmai figyelmüket, amellyel a női jogegyenlőség témáját, egyben az ő személyes kutatási munkáját támogatják, és a jövőre nézve ehhez hasonló szakmai megbeszélések, viták folytatását szorgalmazta.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A Közpénzügyi Akadémia fókuszában az önkormányzati gazdálkodás

    • Közpénzügyi Akadémia
    • Közpénzügyi Akadémia
  • Előző
  • Következő

Az önkormányzatok gazdálkodása és finanszírozási rendszere” címmel tartotta meg előadását Dr. Berczik Ábel helyettes államtitkár a Közpénzügyi Akadémia keretei között. A Nemzetgazdasági Minisztérium kincstári gazdálkodásért felelős vezetője részletesen kitért az állam és az önkormányzatok között végbement feladatmegosztás módjára, az önkormányzatok költségvetés készítési, és iparűzési adó rendszerének jellemzőire. Az előadás végén az államtitkár szakmai kérdésekre válaszolt, amelyek a földterületek adóztatásának kérdését, lehetőségét, továbbá fókuszált béremelések újabb állomására, vagyis az önkormányzati szektorban a bérfeljavítások lehetőségére, esetleges állami támogatására irányultak.

A Közpénzügyi és Államháztartási Intézet keretei között zajló Közpénzügyi Akadémia jó alapot adott a népes hallgatóságnak, köztük az államháztartási gazdálkodás és ellenőrzési továbbképzési szakirány hallgatóinak is, hogy első kézből tájékozódjanak a feladatlapú finanszírozási rendszer újdonságairól, az ágazati támogatások új útjairól és a már szakmai előkészítés alatt lévő 2018 évi költségvetési tervekről – mondta el Lentner Csaba intézetvezető professzor, a szakmai rendezvény szervezője. 


Március 15-ére emlékeztek az ÁKK-n

    • fokep
    •  dsc4806 2
    •  dsc4824 2
    •  dsc4831 2
    •  dsc4841 2
    •  dsc4849 2
    •  dsc4852 2
    •  dsc4860 2
    •  dsc4862 2
    •  dsc4870 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar oktatói, hallgatói és munkatársai közösen tartottak megemlékezést az 1848-49-es szabadságharcról az intézmény kopjafájánál. A rendezvényen koszorút helyezett el a kar megbízott oktatási dékánhelyettese Dr. habil. Budai Balázs, valamint a kar hallgatói önkormányzatának elnöke Böszörményi Balázs. A szabadságharc közszolgálati eszményéről Dr. habil. Horváth Attila intézetvezető egyetemi docens, Magyarország közelmúltban megválasztott alkotmánybírája osztotta meg ünnepi gondolatait.

 „1848. március 15-én énekelték el először a Himnuszt, amely a nemzeti imánk” – mondta Horváth Attila. Az ÁKK docense egy, a kiegyezés utáni történetet mesélt el, ahol Erkel Ferenc egy vidéki szentmisén hallgatta meg a Himnuszt. A történet szerint egy helyi embertől megkérdezték, hogy ki írta a művet, aki erre a következőket válaszolta: „Hogy lehet ilyet kérdezni? Ez a himnusz velünk együtt született, mindig is megvolt. Ez a magyarság szent imája, ezt nem komponálta senki sem!” Horváth Attila idézésében erre Erkel, a Himnusz szerzője csak ennyit válaszolt: „Ennél nagyobb dicséretet még nem kaptam.”

Horváth Attila kifejtette, hogy a magyar emberek számára természetes, hogy az Alaptörvénybe nevesített szabadságharcokról és nemzeti ünnepekről meg kell emlékezni, viszont feltette a kérdést, hogy vajon mit jelent március 15. a közszolgálatban dolgozók számára. Az ÁKK docense felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos ünnepségeken mindig Petőfin, vagy a 12 ponton van a hangsúly, azonban érdemes megfigyelni a történet másik oldalát, a forradalom stabil alapjait kiépítő közszolgálati rendszert.  „Ők azok az országgyűlési követeket, akik ekkor elmentek Bécsbe, akik kialkudták a Batthyányi-kormány megalakítását a bécsi kormányzatnál, akik elérték, hogy április 11-én életbe léphessenek az áprilisi törvények” – hangsúlyozta Horváth Attila. „Ezek azért nagyon fontosak számunkra, mert ma is irányt mutatnak, hogy milyen módon kell jogot alkotni, jogot alkalmazni, közszolgálatban tevékenykedni.”

Horváth Attila szerint a szabadságharc előkészítésének egyik fő tanulsága az, hogy a közszolgálatnak folyamatosan képezni kell magát, hiszen amikor az 1848-as megmozdulások után a Habsburg közigazgatás kivonult az országból, a magyar közszolgálatnak egyből a helyébe kellett lépnie. Az ÁKK docense rávilágított, hogy ekkor olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, amelyek ma is irányadóak. „Megőrizték történelmi alkotmányunkat. Nem jogfosztással, hanem jogkiterjesztéssel alkották meg az áprilisi törvényeinket, ezáltal ezek a legelfogadottabb jogszabályok voltak abban az időszakban.” – fejtette ki az ÁKK intézetvezetője.

Másik fő tanulság, amire Horváth Attila felhívta a figyelmet az az, hogy a professzionális Habsburg bürokrácia után a magyar kormányzat hihetetlenül gyorsan és szakszerűen állt fel. „Nem véletlen, hogy a magyar szabadságharc marad fönt a legtovább!” – mondta az ÁKK intézetvezetője, aki szerint a Magyar Tudományos Akadémia munkássága is elengedhetetlen volt ahhoz, hogy sikerre vigye a szabadságharc ügyét. „Amikor március 15-re, a forradalom és szabadságharca gondolunk, akkor ezeket az eseményeket se felejtsük el. Ne csak érzelmi alapon emlékezzünk erre az időszakra, hanem azt is gondoljuk végig, hogy számunkra, akik a közszolgálatban tevékenykedünk, mit jelent ez a mai ünnep” – összegezte gondolatait Horváth Attila.

A megemlékezésen Zrínyi Anna, az ÁKK végzős hallgatója szavalta el Petőfi Sándor A XIX. század költői című művét. A rendezvény színvonalát a Ludovika tánckar műsora emelte, amiben az NKE-s egyetemisták Szécsi Margit Március 15. című,  a Kormorán együttes által megzenésített versére Kerepesi Zoltán koreográfiáját adták elő.

 Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Paradigmaváltás történik a magyar filmgyártásban

    • fokep
    •  dsc4202 2
    •  dsc4204 2
    •  dsc4220 2
    •  dsc4226 2
  • Előző
  • Következő

A magyar filmkészítők szerencsés helyzetben vannak, hiszen az európai és különösen az amerikai gyakorlattal szemben nagyon jelentős állami támogatást kapnak az itt készülő filmek - hangzott el az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karon rendezett műhelybeszélgetésen. Muhi András, a nemrég Arany Medve-díjjal jutalmazott „Testről és lélekről” című film producere szakmai kulisszatitkokról is beszélt az érdeklődő hallgatóknak. 

Enyedi Ildikó rendező díjnyertes alkotása azért is kiemelkedő teljesítmény, mert utoljára 42 éve kapta meg hazai film az Arany Medve-díjat. A rendező és Muhi András producer jelenleg számos közönségtalálkozón vesznek részt, mivel számukra nagyon fontosak a nézői visszajelzések. Muhi András elmondta, hogy négy napja látható a film a magyar mozikban és már eddig 14 ezren vásároltak rá belépőjegyet. Ez magyar viszonylatban kiemelkedő teljesítmény, hiszen annak idején még az Oscar-díjas Saul fia sem kezdett ilyen erősen. Elhangzott, hogy ma már nagyon ritka, ha egy film eléri a 100 ezres nézőszámot, mint például a Liza, a rókatündér című alkotás, amelyet 140 ezren tekintettek meg, így az utóbbi évek legnépszerűbb magyar filmje a mozikban.

A Saul fia kapcsán Muhi András hozzátette, hogy az Oscarral is jutalmazott alkotás még a klasszikus rendezői vonalat jelentő Jancsó Miklós-Tarr Béla hatás eredménye, az elmúlt években készült kisfilmek viszont már paradigmaváltást jeleznek. Muhi András szerint ezek az alkotások ugyanis szinte kizárólag az átlagemberekről szólnak és ez a visszajelzések szerint elnyerte a nézők és a szakma tetszését is.

A „Testről és lélekről” című film mindkét főszereplőjének nagyon monotonon telnek a mindennapjai, de éjszakánként ugyanazt álmodják. Számomra ez a legmegragadóbb része a történetnek” - hangsúlyozza a berlini nyertes alkotásról Muhi András. A film producere korábban 20 éven keresztül nagyvállalati jogászként dolgozott, majd a 2000-es években került át a filmszakmába. Mindezzel gyerekkori álma valósult meg, és azóta elég termékeny szakmai életet tudhat magáénak: mintegy 250 hazai és nemzetközi filmben vehetett részt producerként. Enyedi Ildikó mellett olyan neves hazai filmkészítőkkel is dolgozott, mint például Mundruczó Kornél vagy Hajdu Szabolcs.

„A producer a film, mint egy kész termék tulajdonosa, aki egyedüliként látja át teljes mértékben a produkció készítésének minden folyamatát”- teszi hozzá Muhi András. Szerinte ma már az utómunka teszi ki a filmkészítés folyamatának legalább 30 százalékát, de a producernek a film terjesztésében, reklámozásában is nagyon fontos szerepe van. Pénzt viszont csak nagyon kevés film tud igazán hozni a konyhára, hiszen a jelenlegi trend szerint 100-ból 80 film eleve bukásra van ítélve anyagilag. Amíg Amerikában szinte teljes egészében piaci alapon készítik a filmeket a nagy stúdiók, Európában az állami támogatás is szükséges mindehhez. „Ebből a szempontból Magyarországon szerencsés helyzetben vannak az alkotók, hiszen itt akár teljes mértékben átvállalhatja az állam a filmkészítés költségeit”- hangsúlyozza Muhi András. Szerinte ez ugyanakkor nem tekinthető elfecsérelt pénznek, hiszen egy-egy magyar filmsiker nagyon komolyan növeli az ország presztízsét.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Örökségvédelem, a helyi fejlődés lehetséges motorja

    • fokep
    •  dsc3122 2
    •  dsc3125 2
    •  dsc3130 2
    •  dsc3137 2
    •  dsc3148 2
    •  dsc3176 2
  • Előző
  • Következő

Az építészeti örökség védelmének legkorszerűbb francia és magyar szabályozási eszközei, a 2014-2020-as fejlesztési időszak körvonalazódó gyakorlati eredményei és a 2020 utáni perspektívák – többek között ezeket a témákat vitatták meg magyar és francia szakemberek az „Az építészeti örökség integrált védelmének eszközei Magyarországon és Franciaországban” című konferencián a Francia Intézetben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) Általános Közigazgatási Jogi Intézete, az Université de Nantes, a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet és a Városfejlesztés Zrt. szervezésében megvalósuló eseményt Sylvette Tourmente, a Francia Nagykövetség Tudományos és Egyetemi Együttműködési Attaséja nyitotta meg.

„A következő évek, évtizedek legnagyobb kihívása a fenntartható fejlődés: a városok, települések szempontjából a fenntartható fejlődés fenntartható urbanizációt jelent”- mondta beszédében Dr. Bajnai László. Az ÁKK Közszervezési és Közigazgatástani Intézetének oktatója, aki a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója is. Az építészeti örökség integrált védelmének fontossága a fenntartható urbanizáció szempontjából című előadásában Bajnai László kifejtette, hogy a fenntartható urbanizáció egyidős az urbanisztika fogalmával és elméletével. Mint mondta, a fenntartható urbanizáció nem képzelhető el az építészeti örökség tartós megőrzése nélkül, hiszen az európai építészeti örökséget a települések hordozzák. „Építészeti örökségünk nem őrizhető meg hosszú távon az integrált védelem eszköztárának alkalmazása nélkül”- hangsúlyozta. Az ÁKK oktatója kitért az Európai Tanácshoz köthető, az Európai Építészeti Örökség Védelméről szóló, 121. számú Egyezményéből levezethető építészeti örökség fogalmára is, majd kiemelte, hogy a városi élethez a városi szövet vonzóvá tétele és visszahódítása a fenntartható urbanizáció egyik legfontosabb célja mind Magyarország, mind Franciaország számára. „Ennek a célkitűzésnek a valóra váltásához nélkülözhetetlen az építészeti örökség integrált védelmének ismerete és annak rendeltetésszerű és professzionális alkalmazása. Ezt kívánja elősegíteni ez a konferencia” - zárta Bajnai László bevezető előadását.

Dr. Temesi István a műemlékek védelmének hazai szabályozásáról és eszközeiről beszélt előadásában. Az NKE Általános Közigazgatási Jogi Intézetének intézetvezetője kitért a hazai jogszabályi  környezetre. A 2016 decemberében elfogadott kormányrendelet alapján ismertetette a műemlékvédelem szervezeti keretét. Mint mondta, már az Alaptörvény említést tesz a kulturális értékről, de a műemlékvédelemről, mint olyanról, nem esik szó benne. Először az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, majd a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, végül pedig a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezései kerültek ismertetésre, végül a büntetőjogi szabályozás alapját jelentő 2012. évi C. törvény, a Büntető Törvénykönyv alapján felsorolásra kerültek a műemlékvédelemhez köthető bűncselekmények törvényi tényállásai.

A konferencia további meghívott előadójaként Dr. Hübner Mátyás DLA, professzor emeritus, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának képviseletében Pécs városfejlesztésével példázva bemutatta az építészeti örökség integrált védelme érdekében hozott városrendezési eszközök alkalmazásának lépéseit.  Szakály Szabolcs a szombathelyi Városfejlesztési Kabinet osztályvezetőjeként  Szombathely városfejlesztési projektjét mutatta be, kihangsúlyozva azt a városfejlesztési lehetőséget és kötődést, melyet Szent Márton születésének 1700. évfordulója értékként jelentett a városnak. A Szent Márton terv a megújuló és befogadó társadalom megteremtését és a belváros rehabilitációját tűzte ki célul; három ütemre bontva 15 milliárd forintnyi beruházást jelent a városnak. Az előadó betekintést engedett a hallgatóságnak a 2030-ra szóló hosszú távú jövőképbe is.

Az építészeti örökség integrált védelmének franciaországi eszközeiről Nicolas Huten PhD, a nantes-i egyetem egyetemi docense és intézetvezetője tartott előadást. Beszédében kitért a francia történelem, kiváltképp az 1789-es nagy francia forradalom hatására bekövetkezett változásokra is. A nyilvántartott műemlékek felsorolása és azok nyilvántartásba vételének folyamata mellett szó esett az állami főépítész feladatairól, a védelem eszközeiről, valamint az előadó ismertete a műemlék fogalmát, és az ahhoz tartozó intézmény- és szervezetrendszert is.A konferenciát Dr. Bajnai László Az operatív városfejlesztés magyarországi eszközei az építészeti örökség integrált védelmének szolgálatában című előadása zárta, mely alkalmával azt is bemutatta, hogyan valósítja meg az önkormányzat a komplex városfejlesztési akciót.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Habilitáltak dékánhelyetteseink

    • budai jobagy
    •  dsc2730 2
    •  dsc2749 2
    •  dsc2776 2
    •  dsc3190 2
    •  dsc3202 2
    •  dsc3220 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem két dékánhelyettese is sikeresen teljesítette a habilitációs eljárás nyilvános részének követelményeit. Ezzel Dr. Budai Balázs, az ÁKK mb. oktatási dékánhelyettese és Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a HHK nemzetközi és tudományos dékánhelyettese számára is megnyílt a lehetőség az egyetemi tanári cím megszerzésére.

"A közigazgatási reformok tanulságai"- ez volt a címe Budai Balázs hétfői habilitációs előadásának. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet egyetemi docensének az elektronikus közigazgatás, a közigazgatási modernizáció, a rugalmas foglalkoztatás a közigazgatásban és a csúcstechnológia a közigazgatásban a kutatási területe. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjének habilitációs vitája a digitális állam hivatali infrastruktúrájának kihívásairól szólt. A habilitációs bíráló bizottság elnöke Prof. Dr. Patyi András rektor volt.

Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Összhaderőnemi Műveleti Tanszék egyetemi docense habilitációs előadásában a felkelés elleni műveletekről értekezett. Az NKE Hadtudományi Doktori Iskola témakiírójának kutatási területe a szövetségi összhaderőnemi műveletek elmélete és gyakorlata. A dékánhelyettes habilitációs vitájának címe "Clausewitz és a nem-háromsági háború" volt.

A habilitáció, illetve a habilitálás a PhD-tudományos fokozatot követő cím megszerzését jelenti. Az a folyamat, amelynek során a doktori fokozattal rendelkező oktató nyilvános előadásokon tesz tanúbizonyságot oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről és előadókészségéről. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Nemzeti Felsőoktatási Törvényben, valamint az Egyetem Alapító Okiratában foglaltak alapján a társadalomtudományok, valamint a műszaki tudományok tudományterületeken ítél oda habilitált doktor (Dr. habil.) címet. A habilitált doktor cím az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökéhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként nyerhető el. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 28.§[1] szerint az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele a habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat.

A habilitációval kapcsolatban további részletek az egyetem honlapján olvashatóak:

http://uni-nke.hu/kutatas/habilitacio

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: habilitáció, 2017