Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 128


bejegyzések

Államtudományi mesterképzési szak indul jövőre

    •  dsc2140

Doktori címet adó államtudományi mesterképzési szak indul 2017 szeptemberében az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karán. Az ötéves osztatlan képzésen állami támogatással tanulhatnak a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga után okleveles államtudományi mester szakképzettséget szerezhetnek. Ez a végzettség a jogi diplomához hasonló elhelyezkedési lehetőséget teremt majd a köz- és versenyszférában egyaránt.

Az új képzés egyszerre épít a magyar közjogi hagyományokra, így különösen az évtizedekig önálló államtudományi doktori képzésre és a modern államiság által teremtett kihívásokra. Minden államnak nagy szüksége van olyan szakemberekre, akik az állam működéséről átfogó, de egyben részletes tudással rendelkeznek, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési, jogi és vezetői feladatok ellátására képesek. Ezt a tudást az új képzésben kiváló, felkészült oktatóktól, neves szakemberektől kapják meg majd a hallgatók, a 21. századi tanulási környezetet biztosító Ludovika Campuson.

A mesterszak több éves előkészítő munka eredményeként indulhat el, amelyben nagy szerepe van a szak vezetőjének, Prof. Dr. Kiss György akadémikusnak és Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanárnak. A Magyar Akkreditációs Bizottság pedig a közelmúltban döntésével támogatta a szak indítását.

A jelentkezéssel, felvételivel és képzéssel kapcsolatos információk hamarosan részletesen elérhetők lesznek az egyetem weboldalán.

Megosztás a Facebook-on


Egy nép azt mondta: „Elég volt.”

    • dsc04422
    • dsc04431
    • dsc04439
  • Előző
  • Következő

Rendhagyó történelemóra keretében emlékeztek meg az ’56-os forradalom és szabadságharc hőseiről az Államtudományi és Közigazgatási Karon. Józsa Eszter, a kar Állam és Jogtörténeti Intézetének demonstrátora tartott előadást a magyar fiatalok önfeláldozásáról, hazafiasságáról és a demokráciába vetett hitükről.

„1956-ban hazánkban megmozdult a föld. „…egy nép azt mondta: „Elég volt.” – idézte Márai Sándor író kultikus szavait Józsa Eszter. „A nemzet egyként mondott nemet a diktatúrára, az elnyomásra, egyként emelte föl a fejét a megalázottságból, emelte föl a kezét, hogy lerázza béklyóit.” Az ÁKK hallgatói demonstrátora szemléltette, hogy miért is volt különleges a mi ’56-os forradalmunk. Budapest ellen fellépő szovjet haderő ugyanakkora mértékű volt, mint a második világháború során Berlin ellen vonuló csapatok. Míg a későbbi szocialista berendezkedésre átálló kelet-német fővárosban az orosz tankokkal meg lehetett félemlíteni a szovjet rendszerrel szembemenő legkisebb tüntetéseket, addig a magyar nemzet a sarkára állt és fegyvert fogott.

Azonban a történelemből tudhatjuk, hogy a mérhetetlen túlerővel szemben a nemzetközi közösség által magára hagyott Magyarország tehetetlen volt. Az előadásból kiderült, hogy közel 13 napig tudta tartani állásait, megszervezni saját közigazgatását az ország, megválasztották a saját vezetőiket, nemzetőrséget szerveztek a közbiztonság érdekében, megszervezték az élelmiszerellátást és az egészségügyi ellátást egyaránt. Ezt a 13 napot hatalmas terrorsorozat követte: falhoz állítások, népbíróságok, koncepciós perek. Hivatalosan kivégzettek száma 300 személyre tehető, ám a rendszer színfalai mögött több száz honfitársunkat verték agyon, kínozták meg, vagy lőtték tömegsírban. 24.000 körül van azoknak az embereknek a száma, akit börtönbe zártak, 16.000-et pedig internáltak. Becslések szerint ekkor közel 200.000 ember menekült el, hagyta el az országot.

„Mit köszönhetünk ’56-nak?” – tette fel a kérdést Józsa Eszter. Külpolitikai szempontból a két elvesztett világháború után a magyarság megcsorbult presztízse visszaállt, „szolidaritást” vállalt velünk a nyugat. Szovjetunióról nemzetközi szinten lehullt a lepel, kiderült a világ számára, hogy nem egy antifasiszta utópia a keleti blokk, hanem a tömegek akaratával tankokkal szembemenő, kőkemény diktatúra. Belpolitikai szempontból is hatalmas változásokat hozott a forradalom, a társadalom kikényszerítette a kommunista vezetőkből, hogy reformpártivá váljanak. Így lett az ország a Kádár-rendszerben a „legvidámabb barakk”, az ’50-es évek terrorja után újra élhetőbb lett az élet Magyarországon. A magyarság szabadságszeretete elővetítette a rendszerváltozást, a magyar határon nyílt meg először a vasfüggöny, kezdődött meg a civil szerveződés egy demokratikusabb rendszer irányában. „Mindezekért tartozunk ’56 hőseinek és mártírjainak.”

„És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Márai Sándor: Mennyből az angyal (részlet)

Az előadás után a „Játsszunk nyugodtan” című dokumentumfilm került levetítésre, amely többek közt Puskás Ferenc nézőpontján keresztül enged betekintést a magyar nemzet sorsába, archív felvételekkel ismerteti a forradalomhoz vezető utat, mutatja be Magyarország történetét egészen a rendszerváltásig.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Horváth Virág


Az előadás anyaga elérhető itt: ÁKK_1956_előadás

Cimkék: megemlékezés, 1956, 2016

Elsődleges cél a gazdasági teljesítmény fenntartása

    •  dsc5996 2 2
    • fokep
    •  dsc5942 2
    •  dsc5958 2
    •  dsc5961 2
    •  dsc5970 2
    •  dsc5984 2
  • Előző
  • Következő

A stabilitás és a növekedés évei után a versenyképességre kell nagyobb figyelmet fordítania az államnak - hangzott el az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karon szervezett Közpénzügyi Akadémia rendhagyó tanóráján. A rendezvényen Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke tartott előadást a szabályalapú fiskális politikáról és annak eddigi eredményeiről.

„Egy rosszul tervezett költségvetést nem lehet jól végrehajtani”- kezdte előadását Kovács Árpád, aki 3 éve elnöke a Költségvetési Tanácsnak, előtte pedig 12 évig állt az Állami Számvevőszék élén. Szerinte a költségvetési tervezés egy politikai dokumentum, hiszen a Kormány és a Parlament határozza meg azt, hogy az állam mire fordítja a bevételeit. Itt azonban fontos a feltételek és a célok összhangja, hiszen csak így lehet elérni azt, amit 2010 óta látunk. Azaz a költségvetési stabilitás megjelenését, majd a gazdasági növekedés beindítását, az egyre csökkenő államadósság mellett. Kovács Árpád szerint kegyelmi időszakot élünk most, hiszen ebben a költségvetésileg is kedvező időszakban kell megalapoznunk a 2020 utáni időket, amikor várhatóan már kevesebb támogatást kapunk az uniós strukturális alapokból. Ennek érdekében a hatékonyság és a versenyképesség növelését kell célul kitűznünk, hiszen ezen a téren, ahogy azt a különböző nemzetközi rangsorok is mutatják, van mit fejlődnünk.

Kovács Árpád előadásában szólt a 2010 óta tapasztalható szabályalapú fiskális politikáról, amelynek része a költségvetés-politikai és eljárási szabályok mellett a Költségvetési Tanács, mint független pénzügyi intézmény. Bár Európa több országában működnek ehhez hasonló szervezetek, a magyar intézmény aktívabban vesz részt a költségvetési politika tervezésében. Például vétójoggal is rendelkezik, amivel több esetben is élt már a Kovács Árpád vezette testület. A Költségvetési Tanácsnak az elnök mellett tagja az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetője is. Kovács Árpád szerint azokban az országokban, ahol már a gazdasági világválság előtt is működtek ilyen intézmények, hamarabb sikerült talpra állni.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, hogy jövőre várhatóan 2 százalék körül lesz a költségvetés hiánya, amely a 3 százalékos maastrichti hiánycélhoz képest mozgásteret is adhat a kormánynak a következő időszakra. Például egy olyan adópolitikával, ami a munkavállalói járulékot csökkenti. Itt is azonban figyelni kell az egyensúlyra, a költségvetés megfelelő arányainak a megtartására – tette hozzá Kovács Árpád, aki szerint a 2 százalék alatti hiány újabb adósságspirált indítana be. Az ÁSZ korábbi elnöke mindenképpen pozitív jelenségnek tartja azt, hogy a jelenlegi kormány elkötelezett a költségvetés egyensúlyának a megtartására, az ezzel kapcsolatos törvények, szabályok betartásra.

Bár Magyarország gazdasági teljesítménye egyelőre még nem éri el a V4 országok szintjét, de stabil pályán mozgunk és ezt mindenképpen tartani kell. Az igazán nagy kihívás a következő évekre a versenyképességünk javítása lesz, hiszen ezen a területen jelentős pozíciókat vesztett az ország, még közép-európai összehasonlításban is. „Ezért is fontos, hogy a költségvetés ne szívjon el forrásokat a gazdaságtól” – vélekedik a Költségvetési Tanács elnöke.

Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar közpénzügyi és államháztartási intézete, valamint a Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely szervezésében megvalósuló Közpénzügyi Akadémián a szakma jeles képviselői adnak elő. A Kovács Árpáddal készített interjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatják majd.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Első lépések a tudomány kapujában

    • dsc 0460
    • dsc 0469
    • dsc 0501
    • dsc 0514
  • Előző
  • Következő

A Tudomány Kapujában című poszterverseny került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A verseny célja, hogy a tudományos pálya iránt érdeklődő kutatók és hallgatók számára megjelenési felületet biztosítson kutatásaik és eredményeik prezentálására. A verseny eredményhirdetését az Államtudományi és Közigazgatási Kar aulájában tartották, ahol kiállításra kerültek a beküldött pályaművek.

A poszterversenyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumaival, Magyar Hadtudományi Társaság Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi, Műszaki-, és Közigazgatás-tudományi Osztályaival és a Mathias Corvinus Collegium Közép Európa Szakirányával együttműködésben, az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozat részeként hirdették meg, kiberbiztonsági és általános témakörben.

Bányász Péter, az Államtudományi és Közigazgatási Kar tanársegédje az esemény megnyitóján kiemelte, hogy a rendezvényt évről évre sikerült fejleszteni. Tavaly a nemzetközi kitekintésen volt a hangsúly, idén pedig a kiberbiztonság a fő téma. A versenyre 29 pályamunka érkezett be, a hazai kutatók mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Ungvári Nemzeti Egyetemen hallgatói is készítettek posztereket.

Prof. Dr. Nemeslaki András, az Elektronikus Közszolgálati Intézet vezetője kifejtette, hogy kevés olyan terület található, ahol ennyire összeér az egyetem által képviselt négy hivatásrend, mint a kiberbiztonság. Az ÁKK intézet vezetője külön kiemelte, hogy a hasonló rendezvények az első lépés a doktori tudományos pálya lépcsőjén.

„2016 októberében az NKE is részt vesz az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozaton, ahol próbálunk minél több információt átadni arról, hogy hogyan is lesz biztonságos ez a kibervilág” – ismertette Dr Krasznay Csaba, az ÁKK adjunktusa. Mint mondta, ez a legújabb tere a hadviselésnek, alapja a gazdaságnak, egy új biztonsági kihívás, amivel mindenképp foglalkozni kell. A kiberbiztonság már nem csak műszaki, hanem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem profiljába leginkább illő, „össz-szolgálati” terület.

A díjakat Fekete Csanád a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata elnöke adta át.

A Kiberbiztonság szekció díjazottjai:

1.     Tikos Anita – Európai kiberbiztonsági tudatosító kampány ECSM

2.     Simon László – A terrorizmus és indirekt hadviselés az EU kiberterében

3.     Tárnok Balázs – Az elektromos közúti áruforgalom ellenőrző rendszer bemutatása

Általános szekció díjazottjai:

1.     Herczeg Zoltán – A V4-ek versenyképessége

2.     Bóka Dorottya – Az ujgur terrorizmusról

3.     Szabó Mátyás – Az értelmiség útja az „osztályhatalomhoz”

A versenyre beküldött pályaművek később megjelennek a Magyar Hadtudományi Társaság kiadványában, valamint a helyezést elért és az oklevéllel díjazott pályázók előadhatják műveiket a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett novemberi konferencián.

Szöveg: Podobni István

Megosztás a Facebook-on


Könyvbemutató - Közszolgálati stratégiai emberi erőforrás menedzsment

    • HR könyvbemutató
    • HR könyvbemutató
    • HR könyvbemutató

2016. október 5-én mutatta be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Emberi Erőforrás Intézete  a Közszolgálati stratégiai emberierőforrás menedzsment című BA tankönyvet. A szakmai bemutató apropóján a Kar Dékáni tárgyalója délelőtt 10 órakor megtelt az érdeklődőkkel. A szerzők, a szerkesztők, a kar vezetése, munkatársai és a hallgatói képviselet mellett számos érdeklődő a közszolgálati HR gyakorlat területéről képviseltette magát.

A programot Dr. Szabó Szilvia Ph.D egyetemi docens a könyv egyik szerkesztője és szerzője moderálta, a megnyitó szavakat Dr. Szakács Gábor egyetemi docens, a könyv másik szerkesztője és szerzője mondta el. Ezt követően Prof. Dr. Poór József egyetemei tanár, az MTA doktora ajánlotta a tankönyvet az olvasó közönségnek, kiemelve a mű kapcsolódását a múlt év végén megjelent Közszolgálati HR menedzsment MA tankönyvhöz. Lektori köszöntőjében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a két mű egymásra épülve maximálisan lefedi a közszolgálati humánerőforrás gazdálkodás elméleti ismereteit.

Prof. Dr. Kiss György egyetemi tanár, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja előre felkért hozzászólóként maximálisan elismerte a mű unikális jellegét, és hiánypótló tartalmát, illeszkedését az oktatási rendszerhez. Mindezt a jelenleg is zajló közszolgálati és egyetemi gyakorlati példákkal tette hitelessé.

Ezt követően az egyetem és a közigazgatási gyakorlat kompetens képviselői, HR vezetők mondták el véleményüket a közel egy évig tartó, mindösszesen 13 szerző összehangolt szakmai munkáról. Hozzászólók voltak:

·         Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens, NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Emberierőforrás Gazdálkodási  Intézet intézetvezetője

·         Dr. Hunyadi-Barta Zsuzsanna HSZOSZ alelnöke, Budapest Főváros Kormányhivatala humánpolitikai főosztályvezetője

·         Madarász Viktor Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főosztályvezető. HSZOSZ elnökségi tag

·         Ludányi Dávid MA szakos hallgató, Emberi Erőforrás TDK

A tankönyv minden érdeklődőnek elérhető az egyetemi jegyzetboltban, az online könyváruházakban és az egyetemi könyvtárakban.


Emlékezés az aradi vértanúkra

    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016

Ünnepi műsororral, koszorúzással emlékeztek meg az Államtudományi és Közigazgatási Karon az elbukott szabadságharcról, a kivégzett miniszterelnökről és az aradi vértanúkról. A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október hatodikát.

„A sok tragikus kimenetelű történelmi esemény közül talán ez az, amelyik leginkább él a magyar emberek tudatában” – hangsúlyozta az Államtudományi és Közigazgatási Karon (ÁKK) tartott ünnepi beszédében Horváth Attila egyetemi docens. Az ÁKK Állam- és Jogtörténeti Intézet vezetője szerint október hatodika egy példázat is arra, hogy a forradalmak, szabadságharcok ugyan elbukhatnak, de a nemzet életereje erősebb ennél. 

Szerinte az elbukott szabadságharcot követő megtorlás azért volt különösen kegyetlen, mert a bécsi kormányzat még álmában sem gondolt arra, hogy ilyen ellenállást fog tapasztalni Magyarországon. Ugyanis amíg a főleg civil résztvevőkkel folytatott európai forradalmak sorra buktak el, hazánkban a magyar honvédséggel találta szembe magát a bécsi udvar. Bár az osztrákok sorra szenvedték el a megalázó vereségeket a magyaroktól, a nagyhatalmak összefogása végleg megpecsételte a sorsunkat. Horváth Attila beszédében szólt arról az európai hadtörténelem egyik legzseniálisabb hadvezéréről, Görgey Artúrról is, akit később sokan árulónak bélyegeztek amiatt, mert egyedüli hadvezérként kegyelmet kapott az ellenségtől.

Az intézetvezető elmondta azt is, hogy a Batthyány Lajos miniszterelnök elleni koncepciós perben maguk a bírák is tudták, hogy teljes mértékben igazságtalan ítéletet hoznak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy végül kegyelmet kértek az uralkodótól, aki azonban ezt megtagadta, így Batthyányt is kivégezték október hatodikán.

Az ünnepségen az is elhangzott, hogy a nemzetközi közvéleményben is megjelent október hatodika szelleme. Amikor például Kossuth Lajos Amerikában járt, nagy tömegek fogadták és ünnepelték őt, de évtizedekkel később is beszéltek a magyar szabadságharcról. Haynau osztrák hadvezérnek viszont kellemetlen élményben volt része angliai útján. Amikor egy londoni sörgyárat látogatott meg, az ott dolgozó munkások ellátták a baját, így el kellett menekülnie a helyszínről. Az egyetemi docens szólt Liszt Ferenc zeneszerzőről is, aki Ferenc József 1867-es  koronázási miséjére komponált zenét, és amelybe belecsempészte a Rákóczi indulót.

Horváth Attila szerint a megtorlással járó áldozat nem volt hiábavaló, hiszen még azokat a nemzeteket is sikerült magunk mellé állítanunk, akik korábban nem szimpatizáltak a magyar forradalommal és szabadságharccal. 

Az ünnepség végén a résztvevők koszorút helyeztek el az épület kertjében található kopjafánál.


Változtatnál? Beleszólnál? Segítenél? Megszerveznéd?

    • borkep jo

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzata választásokat ír ki a 2016/2017. tanévre. 

Kedves Hallgató!
 
Ha szeretnéd hallgatótársaid érdekeit képviselni, ha dolgoznál a bizottságokkal, ha egy összetartó, kreatív csapat tagja lennél, vagy csak kipróbálnád magad egy új terepen, akkor eljött az idő, hogy te is hallgatói önkormányzati képviselő legyél. Szervezz programokat, láss bele az egyetem működésébe, és fejlődj velünk!
   
 
HÖK
Cimkék: HÖK, 2016

Fókuszban a közpénzügyi ellenőrzés

    • Közpénzügyi Akadémia
    • Közpénzügyi Akadémia
    • Közpénzügyi Akadémia I.
    • Közpénzügyi Akadémia
    • Közpénzügyi Akadémia

Az Állami Számvevőszék vezető munkatársaitól hallgattak egy komplett előadássorozatot az ÁKK hallgatói. A Közpénzügyi és Államháztartási Intézet szervezésében létrejött Közpénzügyi Akadémia látogatói három hete Német Erzsébet professzor Asszonytól, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetőjétől az ellenőrző hatóság létrejöttének történetéről és a közpénz felhasználás szabályszerűségének illetve teljesítmény orientáltságának fontosságáról kaptak autentikus ismereteket. Majd Holman Magdolna, tervezési vezető a zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzésének módszertanát mutatta be. A harmadik héten Kádár Kriszta PhD, számvevő főtanácsos a megfelelőséig és teljesítményellenőrzés rejtelmeibe vezette be a népes, az állampénzügyek iránt érdeklődő hallgatóságot.

Célunk, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Állami Számvevőszék között létrejött stratégia megállapodás kereteit kihasználjuk, és az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szervének ellenőrzési módszertanát minél teljesebb mértékben megismertessük hallgatóinkkal – mondta Lentner Csaba egyetemi tanár. Ez úgy a legeredményesebb, ha az ÁSZ szakembereit bevonjuk az oktatási munkánkba. A Közpénzügyi és Államháztartási Intézet vezetője kifejtette, hogy az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatóinak ÁSZ szakemberek bevonásával történő ismerettágítása nem csak a Ménesi úti campuson, hanem október 13-án az Állami Számvevőszéknél folytatódik majd. Ekkor egy tudományos konferencián az öt éve hatályba lépett Alaptörvény közpénzügyi fejezeteit és a közpénzügy politika eredményeit exponálják vezető szakemberek, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali tagozatos PhD hallgatói is ellátogathatnak. Így személyesen követhetik Domokos László ÁSZ elnök, Lenkovics Barnabás korábbi alkotmánybírósági elnök, Matolcsy György MNB elnök, Patyi András NKE rektor és Kovács Árpád Költségvetési Tanács elnök előadásait. 

A részletekben is elmélyülő együttműködés eredménye, hogy az Állami Számvevőszék, azon túl, hogy hallgatóink közül egyre többeket fogad szakmai gyakorlatra, mind többen léphetnek a Számvevőszék számvevőinek sorába, azaz a sikeres állásinterjúkat követően, a legfőbb ellenőrző hatóság munkatársaivá válhatnak – tette hozzá Lentner Csaba.


Európai Kiberbiztonsági Hónap az NKE-n

    • cyber security

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden év októberében nemzetközi tudatosító kampányt szervez Európai Kiberbiztonsági Hónap címmel. A kampány célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése.  Idén a mobil eszközök kártevői, IT biztonsági képzések, a bankolás és a kibertér biztonsága, gyermekek internetes zaklatásával kapcsolatos témák kerülnek a fókuszba.

A Kiberbiztonsági Hónap keretében képzések, tudatosító előadások, konferenciák kerülnek megszervezésre az egész Európai Unióban, amelyhez az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának Elektronikus Közszolgálati Intézete több rendezvénnyel csatlakozott.

A kampány során az alábbi előadásokon vehetnek részt az érdeklődők:

- 2016. szeptember 30. 18:00-18:40, Kutatók éjszakája, Bányász Péter: "Virtuális/valóság - Big Data és a közösségi média napjainkban és a jövőben; NKE ÁKK;

- 2016. október 5. 18:00-19:30, Kiberbiztonság a közszférában; Ludovika, Zrínyi terem;

- 2016. október 10. 16:55-18:30, Kiberbiztonság a közigazgatásban- BA hallgatók számára, Ludovika 226-os terem;

- 2016. október 12., 13:00, A tudomány kapujában poszterverseny és kiállítás, NKE ÁKK;

- 2016. október 26., 15:00-16:45, Az e-azonosítás, e-hitelesítés aktuális kérdései workshop, NKE ÁKK 104 B terem;

- 2016. október 27. 16:00-18:00, Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája és az információbiztonság szerepe, Ludovika, Hunyadi terem;

- 2016. október 28., 14:00-15:00, Biztonságtudatosság a közszférában - Kutatói összefoglaló, NKE HHK Kazai terem.

Bővebb információ:

- a Kiberbiztonsági Hónapról: https://cybersecuritymonth.eu/

- az NKE rendezvényeiről: https://www.facebook.com/nupscybersec/

Megosztás a Facebook-on


SZEÜSZ Szakmai nap az NKE ÁKK-n

Intézze ügyeit egyszerűen! Rendelkezzen Velünk!

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közötti együttműködés egy újabb állomásaként SZEÜSZ Szakmai Napot rendezünk.

Ideje: 2016. szeptember 29. 10:00-16.00

Helye: NKE ÁKK, Ménesi út 5. (parkoló és aula)

A rendezvényen várunk mindenkit (hallgatókat, oktatókat és más érdeklődőket), akik szeretnék közigazgatási ügyeiket egyszerűen, sorban állás nélkül intézni.

Jöjjön, ha

-          nincs ügyfélkapuja

-          van ügyfélkapuja, de elfelejtette a jelszavát

-          szeretne telefonos azonosítót

-          igényelne e-személyit, vagy más okmányt

-          érdeklődik az e-ügyintézési lehetőségek iránt

A Szakmai Nap kapcsolódik az Elektronikus Közszolgálati Intézet Közigazgatási informatika és információrendszerek II. tantárgyának az előadásához (ideje 15:10-16:40, helye Magyary előadó).

Az állam által nyújtott Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások célja egyrészt, hogy rendelkezésre álljanak az elektronikus ügyintézéshez szükséges alapvető infokommunikációs háttérszolgáltatások (pl. e-azonosítás, e-hitelesítés, e-kézbesítés, e-iratkezelés, e-fizetés stb.), amelyre épülve a közigazgatási szolgáltatások egyre nagyobb része elektronikus úton is igénybe vehető. Másrészt az egyes elektronikus rendszerek közötti együttműködési képesség javítása is kiemelendő, ami által lehetővé válhat a bürokratikus terhek csökkentése.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál zajló fejlesztéseknek nyomán létrejött új szolgáltatások segítik az állampolgárok és vállalkozások ügyintézését, annak érdekében, hogy minél kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban intézhessék közigazgatási ügyeiket.

A Rendelkezési Nyilvántartás alapján meghatalmazásokat adhatunk online és telefonos úton, tanúk és papírok nélkül. Ezen felül a nyilvántartás segítségével megnyithatjuk magunk előtt az internetes és a telefonos közigazgatási ügyintézés lehetőségeit, megadhatjuk, hol érjen el minket a hivatal, valamint bankszámlakivonathoz hasonló értesítést kérhetünk a nevünkben intézett ügyekről. Így kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban és még biztonságosabban intézhetjük közigazgatási ügyeinket.

A Rendelkezési Nyilvántartásban mindenekelőtt alaprendelkezést tehetünk, amellyel gyakorlatilag testre szabhatjuk a közigazgatást. Elsősorban engedélyezhetjük – illetve letilthatjuk – az online és a telefonos ügyintézés lehetőségeit, amelyek segítségével már most is számos közigazgatási ügyet intézhetünk okmányirodában vagy kormányablakban való személyes megjelenés nélkül. Az alaprendelkezés keretében azt is megadhatjuk, hogy a hivatalok hogyan tartsanak velünk kapcsolatot; e-mailben, telefonon, SMS-ben, faxon, vagy levélben keressenek minket. Itt frissíthetjük továbbá elérhetőségeinket is, ami például akkor lehet hasznos, ha levelezési címünk eltér állandó lakhelyünktől.

Az alaprendelkezés megtétele után már készíthetjük is az online illetve a telefonos meghatalmazásokat 90 ügytípus intézéséhez. Ehhez nincs szükség se tanúkra, se papírra, csupán a meghatalmazott adatait kell megadnunk, valamint, hogy milyen ügyekben és milyen időtávon járhat el helyettünk. Meghatalmazottunknak az okmányirodában vagy kormányablakban megjelenve elegendő például személyi igazolványával azonosítania magát, és már akár át is veheti elkészült okmányunkat.

A Rendelkezési Nyilvántartás hozzájárul a még biztonságosabb elektronikus ügyintézéshez is. Az Időszaki Értesítés Szolgáltatás segítségével bankszámlakivonathoz hasonló értesítést kérhetünk a nevünkben intézett közigazgatási ügyekről, aminek segítségével elkerülhetjük a személyes adatainkkal való esetleges visszaéléseket.

A nyilvántartás online a kekkh.gov.hu/rendelkezes/ oldalon érhető el ügyfélkapus vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítást (telefonos azonosítás) követően. A Rendelkezési Nyilvántartás személyesen is igénybe vehető az ország valamennyi Okmányirodájában és Kormányablakában, a NAV kiemelt ügyfélszolgálatain valamint a 40 postai Agora ponton.

Telefonos azonosítás segítségével már telefonon (a Kormányzati Ügyfélvonalon – 1818 – keresztül) is intézhetünk különféle közigazgatási ügyeket, hasonlóan a versenyszféra által alkalmazott megoldásokhoz. A telefonos azonosítás mellett a szolgáltatás interneten keresztüli azonosításra is lehetőséget ad, így gyakorlatilag az ügyfélkapu alternatívájaként is használható. A telefonos azonosítás működésében is nagyon hasonló a jelenlegi ügyfélkapu regisztráció és - azonosítás gyakorlatához.

Telefonos azonosító okmányirodában vagy kormányablakban igényelhető, és az internetes bejelentkezés mellett a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonalon történő azonosításra is használhatjuk, amelyet követően telefonon is adhatunk meghatalmazást.

Az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztésének további fontos mérföldköve a 2016. január 1.-jével bevezetésre került az ingyenesen igényelhető, korszerű, elektronikus személyazonosító igazolvány.

Az új okmány - a vizuálisan látható, az azonosításunkra szolgáló adatokon felül - egy olyan beépített, magas biztonságú chippet is tartalmaz, amely tárolja a személyazonosító adatainkat, és döntésünktől függően az ujjnyomatunkat (biometrikus azonosítási funkció), az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatainkat (amennyiben a szolgáltatást igényeltük az okmányhoz), illetve a társadalombiztosítási- és adóazonosító jelünket is.

Ebből adódóan a megújult okmány számos olyan új funkció és szolgáltatással elérésére és igénybevételére vált alkalmassá, amelyeknek köszönhetően kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban intézhetjük közigazgatási ügyeinket.

Bővebb információért látogasson el a kekkh.gov.hu/rendelkezes/ honlapra, vagy hívja a Kormányzati Ügyfélvonal 1818-as számát és válassza az 1.5-ös menüpontot (SZEÜSZ-ök – Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások), az új személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatban pedig keresse fel az www.eszemelyi.hu honlapot.



    • szeusz plakat akk

Demonstrátori pályázatok 2016/2017. tanévre

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Intézetei pályázatot hirdetnek demonstrátori feladatok ellátására.

Pályázatot nyújthat be az a hallgató, aki:

  • jelen tanévben teljes idejű, támogatott képzésben vesz részt a Karon;
  • jelen tanévben alapképzés III., kivételes esetben II. évfolyamára, vagy mesterképzésre jár;
  • kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezik;
  • akinek tanulmányai során minden félévben az ösztöndíj átlageredménye minimum 3,5;
  • a választott szakterület tantárgyából jó (4), vagy jeles (5) eredményt ért el;
  • magatartása, közösségi munkája példás.

A demonstrátori feladatok ellátásáért az EHÖK által megállapított összegű ösztöndíj jár.

A pályázatot a kiíró Intézet titkárságára kell benyújtani 2016. szeptember 27-én 16 óráig a jelen felhívás 1. sz. mellékletében meghatározott adatlapon, aláírva, dátummal ellátva, zárt borítékban.

    • image 03
  • Demonstrátori pályázati felhívás melléklete 2016/2017. tanévre
  • Fájl letöltése

Közpénzügyi Akadémia

    • Közpénzügyi Akadémia I.
    • Közpénzügyi Akadémia I.
    • Közpénzügyi Akadémia I.

Megnyitotta kapuit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő Közpénzügyi Akadémia. Az idei tanév első rendezvényén Prof. Dr. Németh Erzsébet egyetemi tanár, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mentor oktatója tartott előadást az Állami Számvevőszék tevékenységéről, az intézmény által végzett ellenőrzések megújult módszertanáról. 

A rendezvényt szervező Közpénzügyi és Államháztartási Intézet vezetője elmondta, hogy az idei tanévben is folytatódik a négy éve elkezdett nagysikerű rendezvénysorozat, melynek KÖFOP pályázati körbe történő integrálása folyamatban van. Lentner Csaba utalt rá, hogy a Közpénzügyi Akadémia célja, hogy a Kar hallgatóival minél szélesebb körben megismertessék, és egyúttal megkedveltessék az államháztartási gazdálkodási szakterületet, külső előadók bevonásával is segítsék a közpénzügyi gazdálkodás felé történő szakmai orientációt, hiszen a frissen végzettek egyre nagyobb százalékát vonzzák a központi és lokális államháztartási alrendszerek, ellenőrzési hatóságok. Az ellenőrzési szakterület iránti hallgatói érdeklődésre tekintettel az Állami Számvevőszék több igazgatóját is bevonják majd az előadók köré.

Lentner professzor kiemelte, hogy a Közpénzügyi Akadémia október 17-i rendezvényén Prof. Dr. Kovács Árpádot, a Költségvetési Tanács elnökét, az ÁSZ korábbi vezetőjét látják majd vendégül.  


Úti cél: Székelyföld

    • Ostrakon Székelyföld
    • Ostrakon Székelyföld
    • Ostrakon Székelyföld

Az Ostrakon szakkollégistái, alumni és egyesületi tagjai augusztus 24-28. között közös külföldi tanulmányi úton vettek részt. A székelyföldi kirándulás célja elsősorban a külhoni magyarok magyarságképét vizsgáló kutatás folytatása, valamint a szervezeten belüli kapcsolatépítés volt.

A Székelyföld nevezetességeit is érintő program szakmai megállókat is tartalmazott. A résztvevők meglátogatták a székelyudvarhelyi városházát, ahol találkoztak Gálfi Árpáddal, Székelyudvarhely frissen megválasztott polgármesterével, Orbán Balázzsal, a képviselőtestület többségi frakciójának frakcióvezető-helyettesével, valamint Dr. Geréb László városmenedzserrel. Gálfi Árpád, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt által támogatott polgármester röviden köszöntötte az Ostrakonos csoportot, és beszámolt arról a munkáról, amelyet a nyár eleji választás óta végzett az új városvezetés. Elmondta, hogy örülnek az anyaországi érdeklődésnek, és reményét fejezte ki, hogy egyre vonzóbbá tudják tenni Székelyudvarhely városát az érdeklődők számára. Orbán Balázs frakcióvezető-helyettes az erdélyi magyar politikai szféra rendszerváltás utáni történetét foglalta össze, ismertetve a helyi magyarságot a '80-'90-es évek fordulóján ért atrocitásoktól és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásától kezdve, a magyar politikai élet pluralizálódásán, az MPP és az EMNP megalakulásán keresztül napjainkig a fontosabb fordulópontokat. A csoport megismerhette a romániai közigazgatás alapvető sajátosságait, illetve eltéréseit a magyar rendszerhez képest. Geréb László részben a városfejlesztés kulcspontjait, részben pedig az erdélyi magyar oktatást érő kihívásokat, az abban rejlő lehetőségeket ismertette. A részletes beszámolókat követően a külhoni magyar fiatalok magyarságképét kutató csoportunknak alkalma volt beszélgetni Geréb Lászlóval és Juhász Attilával, a többségi frakció vezetőivel. Az egyórás, számos témára kitérő interjú eredménye az Ostrakon következő, ősz folyamán kiadásra kerülő interjúkötetében lesz olvasható. A városvezetők és politikusok mellett a helyi fiatalok képviselőivel is sikerült megismerkedni. A Székelyudvarhely környéki Háromhegy Egyesület tagjai egy kötetlen beszélgetésen osztották meg az Ostrakonosokkal, miként gondolkodnak magyarságukról az ott élő fiatalok.

Az utazással a nyár folyamán szervezett karitatív kezdeményezés is céljához ért: a csapat személyesen adta át azokat az összegyűjtött tárgyi adományokat, amelyek Böjte Csaba ferences rendi szerzetes atya által alapított csíkszeredai gyermekotthon lakóinak életét könnyíthetik meg.

Fodor Bettina, Szabó Ádám
Ostrakon Szakkollégium


Hamarosan indul az Erasmus+ pályázati időszak: külföldi ösztöndíj hallgatóknak és munkatársaknak

Erasmus

Számos lehetőség kínálkozik a hallgatóknak, oktatóknak és munkatársaknak az őszi Erasmus+ pályázati fordulóban, hogy külföldi tevékenységeikhez ösztöndíjban részesüljenek. A programmal nem csupán európai országokba, de az Egyetem ázsiai és afrikai partnerintézményeihez is eljuthatnak a szerencsés pályázók, így többek között Kínába, Azerbajdzsánba vagy Dél-Afrikába.

Pályázni az Erasmus+ Pályázati Portálon keresztül lehet
szeptember 19. – október 4. között.


Hallgatói mobilitás

A hallgatók körében a tanulmányi mobilitás, vagyis az egyetem partnerintézményeinél eltöltött szemeszter a legkedveltebb mobilitási típus. A cserehallgatók tandíjfizetés nélkül folytathatnak tanulmányokat az elnyert intézményben, új szemszögből ismerhetik meg tudományterületük sajátosságait, a tisztjelöltek pedig egészen speciális képzési módszereket tapasztalhatnak meg.

szakmai gyakorlati mobilitás során a kiválasztott hallgatók jellemzően 2-3 hónapot tölthetnek valamely európai intézménynél, amely elismertethető kötelező szakmai gyakorlatként is. Ez az ösztöndíjtípus felsőbb éves, főként mester vagy végzős alapszakos hallgatók számára javasolt, mivel ekkor jobban tudják kamatoztatni már megszerzett tudásukat, illetve a szakmai gyakorlat a diploma megszerzését követő egy évben is elvégezhető.

Időtartam: minimum 2 (szakmai gyakorlati) vagy 3 (tanulmányi) hónap

Támogatás: havi ösztöndíj, Európán kívül + utazási támogatás

Utazás- és programszervezés: önállóan, tanulmányi mobilitás esetén az Egyetem veszi fel a kapcsolatot az elnyert intézménnyel


Munkatársi mobilitás

A munkatársak számára szintén változatos lehetőségek állnak rendelkezésre. Az oktatók körében már ismert az oktatási célú mobilitás, amely során valamely partnerintézménynél tarthatnak előadásokat a programban résztvevők. Az oktatási mobilitás kiemelt jelentőséggel bírhat az intézmények közötti kapcsolatok ápolásában, de emellett jelentősen befolyásolhatja az intézmények közötti hallgatói mobilitások alakulását, miután számos kutatás kimutatta, hogy a hallgatók sok esetben tanári motivációra választanak partnerintézményt.

Az előadók mellett az adminisztratív munkakörben dolgozók is pályázhatnak néhány napos vagy egy-két hetes programokra. Bármely szakterületen szakterület képviselői jelentkezhetnek a tanulmányi ügyintézőktől a pénzügyi referensekig, az egyetlen kitétel az intézményhez fűződő munkaviszony. Az érdeklődők rövidebb nyelvi képzéseken, ún. international week rendezvényeken, workshopokon, networking eseményeken vagy egyszerű intézményi látogatásokon is részt vehetnek. Az ún. képzési célú mobilitás során a kiutazó munkatársnak kell kiválasztania a számára megfelelő programok, illetve felvennie a kapcsolatot a célintézménnyel. Európai országok esetén nem szükséges az intézmények közötti megállapodás, csupán az intézmény fogadókészségére van szükség. Az international week programok egy gyűjtőoldalon keresztül is elérhetőek: http://staffmobility.eu/staff-week-search

Időtartam: átlagosan 2-14 nap
Támogatás:   napidíj+utazási támogatás
Utazás- és programszervezés:

önállóan

            

Pályázati felhívás és bővebb információ:

A hallgatók és munkatársak egyaránt kereshetik a kari Erasmus+ koordinátorokat bővebb tájékoztatásért. Elérhetőségek és további részletek: http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/hirek


Sikeresen habilitáltak

    • habil
    •  dsc7082 2
    •  dsc7112 2
    •  dsc7130 2
    •  dsc7134 2
    •  dsc7137 2
    •  dsc7140 2
    •  dsc7145 2
    •  dsc7159 2
    •  dsc7170 2
    •  dsc7172 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem két oktatója is sikeresen teljesítette a habilitációs eljárás követelményeit. Dr. Boros Anita az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet egyetemi docense és Dr. Koller Boglárka a NETK dékánja számára ezzel megnyílt az út az egyetemi tanári kinevezés előtt. 

Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjeként, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkáraként is tevékenykedő Boros Anita kutatási területe a közigazgatási eljárásjog, a közbeszerzések joga, a közigazgatási jog europanizálódása, valamint a közjog és közigazgatás. Hétfői habilitációs előadásában a közigazgatási és hatósági eljárás újraszabályozásáról beszélt, míg az azt követő vitában a hazai közigazgatási eljárás neuralgikus pontjairól volt szó. Az eseményen jelen volt  Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Dr. Mihalovics Péter, az NFM kabinetfőnöke, Dr. Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Bogáti János miniszteri biztos, Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Koller Boglárka a NETK dékáni feladatai mellett az Európa-tanulmányok tanszék tanszékvezető docense, valamint az NKE Közigazgatás-tudományi és az ELTE Politikatudományi Doktori Iskolák témakiírója is. Kutatói munkájában az Európai integráció történetével és elméleteivel, az uniós kormányzással és szakpolitikákkal, a differenciált integrációval és a nemzeti szupra-, és szubnacionális identitások összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik. Szerdai habilitációs előadásában az Európai Unióban megjelenő differenciált integráció különböző formáiról szólt, míg az azt követő vitában az EU kihívásai és az arra adott lehetséges válaszok kerültek szóba.

A habilitáció, illetve a habilitálás a PhD-tudományos fokozatot követő cím megszerzését jelenti. Az a folyamat, amelynek során a doktori fokozattal rendelkező oktató nyilvános előadásokon tesz tanúbizonyságot oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről és előadókészségéről. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Nemzeti Felsőoktatási Törvényben, valamint az Egyetem Alapító Okiratában foglaltak alapján a társadalomtudományok, valamint a műszaki tudományok tudományterületeken ítél oda habilitált doktor (Dr. habil.) címet. A habilitált doktor cím az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökéhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként nyerhető el. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 28.§[1] szerint az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele a habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat.

A habilitációval kapcsolatban további részletek az egyetem honlapján olvashatóak:

http://uni-nke.hu/kutatas/habilitacio

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: habilitáció, 2016

Ludovika Szabadegyetem – Munkajog világa

    • fokep
    •  dsc7204 2
    •  dsc7210 2
    •  dsc7218 2
    •  dsc7227 2
    •  dsc7232 2
    •  dsc7247 2
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Kiss György tartott előadást 2016. szeptember 13-án „Az ember annyit ér amennyit használ” címmel a Ludovika Szabadegyetem programsorozat keretében. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja a munkajog fejlődését mutatta be történelmi korokon át egészen napjainkig. Az előadó a Széchenyi emlékévhez kapcsolódóan külön kitért a „legnagyobb magyar” munkásságára, gondolataira. „Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek” – idézte Széchenyi szavait.

Prof. Dr. Kiss György a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja, a Közigazgatási Doktori Iskola vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán kezdte meg, ahol summa cum laude végezte el a jogász képzést, majd egyetemi tanársegédként folytatta kutatásait. Részt vett számos külföldi tanulmányi úton, kutatóműhelyben, tagja számos, a munkajoggal foglalkozó európai szervezetnek. 2008-ban adta le tudományos akadémiai doktori disszertációját, majd 2016-ban az MTA levelező tagja lett. Az akadémia, a katedra és a munkajog világa mellett a hegedűművészet szerelmese is. – ismertette az előadót Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az NKE tudományos rektorhelyettese külön szólt a kurzust felvett hallgatókhoz, felvázolva a félév tematikáját, hiszen a Ludovika Szabadegyetemet az egyetem hallgatói akkreditálva hallgathatják választható tantárgyként, míg a külsős érdeklődők hetente csatlakozhatnak az őszi szemeszteren át tartó előadás-sorozathoz.

„A munkajog két világ határán van” – kezdte előadását Kiss György. „Az egyik világ a szerződésekkel kapcsolatban vizsgálja a munkajogi mechanizmusokat, a másik a közjogi gondolkodás alapján vizsgálja ezt a területet, hogy mi az állam szerepe a munkajogban.” Mint mondta, életünk nagy részét behálózza a munkajog. Az előadó külön kitért Széchenyi munkásságára, aki szerinte rengeteg területen úttörő volt a maga nemében, meghatározó embere a kor Európájának, Közép-Európájának. „Szorgalmasan dolgozom, s önérzetesen. Ha lenyírják a szárnyamat, járok majd a lábamon; ha azokat is levágják, a kezemen járok; ha azokat is kitépik, hason csúszok!”- idézte az államférfi gondolatait.

Társadalmi együttélés szempontjából mit jelentett a munka? – tette fel a kérdést Kiss György. A mai ember számára materiálisan, morálisan és egzisztenciálisan a társadalmi felemelkedés alapja. A történelemben azonban sokféle értelmezése és megközelítése volt.

Az antik római társadalomban a munkára nem volt egységes kifejezés. A társadalom maga a rabszolgatartásra épült, ahol a rabszolga szinte dologiasodott, bérbe és kölcsön lehetett adni. Hódító háborúk befejeztével azonban a szabad emberek kényszerültek munkavégzésre, „se locare – én magam adom bérbe” és „Operas suas locare – enyhe kötöttség, nem magam adom bérbe, hanem csupán a munkaerőmet” megteremtve a munkaszerződés antik alapjait.

A feudális társadalomban megjelenik a „státusz” intézménye, amely alapja a hűbéri viszony. Míg ma általában egy hónapnyi munka után kapjuk meg a fizetésünket, addig a középkorban már előre megadta egy életre a hűbérúr a földdel. A klasszikus kapitalista társadalom eljutott a szerződéses liberalizmushoz. A kor szelleme szerint a szerződés csak individuális lehet, a munkáltató/tőkés/befektető nem egy adott munkavállalói csoporttal kötött kollektív egységes szerződést, hanem minden dolgozóval, egyesével. Amennyiben a szerződés az egyenlőségre alapoz, felvetődik a kérdés, hogy kiére? A gyengék (munkavállalók), vagy az erősek (munkáltatók) egyenlőségére? Kiss György szólt az állami intervenció koráról, amikor megkezdődött a munka állami szabályzásának a kora. Bismarck gondolatát idézte: „tessék az embereknek munkát adni, tessék gondoskodni róla, ha beteg, és tessék eltartani, ha öreg.” Megjelent a szociális gondolkodás ötlete, a „szegényjogi jogszabályok”, ezzel is lökést adva a munkajog fejlődésének.

A szocialista társadalomban „minden hatalom a dolgozó népé volt, a társadalmi rend alapja a munka. A munkavállaló ki volt szolgáltatva a munkavállalónak, hiszen az a pártállam meghosszabbított keze volt, így beleavatkozott a munkavállaló életébe. Az állam közvetetten szankcionálta, ellehetetlenítette azt, aki nem dolgozik.

Eljutottunk odáig, hogy kell a munkaerőt megbecsülni? Kiss György szerint ez lehet a piac kérdése, ahol az adott állam nem avatkozik közbe, az érdekérvényesítéssel a szakszervezetek foglalkoznak, vagy közjogi szabályozás tárgya, ahol az állam beleavatkozik a piacba, de akkor az állam „ott is marad.” Az Alaptörvényben megjelenik, hogy a munka a közösség erejének az alapja, ezzel végül depolitizálja a munkát.  A mai korról szólva az előadó elmondta, hogy közjogi beavatkozás formájában megjelent a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, amely a munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatását, munkaerő-piaci programok támogatását és a képzések elősegítését tűzték ki célul, valamint a közfoglalkoztatást, melynek bizonyos rendteremtés és munkahelyteremtés volt az alapja, amely politikai döntés volt. Kifejtette, hogy itt hiányzik a foglalkoztatás költségeinek átgondolása, ezért felemás eredmények születtek.

A magánjogi mechanizmusokat a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szabályozza. Ez a szerződés dominanciájára épül, a munkajogi szabályozórendszer mégis idegen a szerződések világától, olyan önálló intézményi megoldásokra törekszik, amelyek eddig sem váltak be.

Megoldásként Kiss György a munka társadalmi elismertségének növelését, új munkalehetőségek kialakítását, a hosszútávú kölcsönös alkalmazkodást a változó körülményekhez és egy új jogállásvédelem kimunkálását jelöli meg. Közösség erejének, minden ember személyességének és személyiségének kifejlesztésének eszköze a munka. „ Kívánom, hogy mindenkinek ilyen munkája legyen!” – zárta a szavait.


A Ludovika Szabadegyetem következő állomása Dr. Hermann Róbert előadása, amely 2016. szeptember 27-én kerül megrendezésre „Széchenyi, a katona” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-i_-szemeszter


Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A tudomány kapujában

    • dsc 2037 2

A tudományos pálya iránt érdeklődők számára hirdet újra poszter versenyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata és szakkollégiumai, több más partnerintézménnyel együtt. A résztvevők számára ez egy remek lehetőség kutatásaik és eredményeik bemutatására.

A versenyre szabadon választott témájú poszterekkel lehet jelentkezni, amelyek közül a zsűri által a legtöbbre értékeltek készítői a „Haza szolgálatában” interdiszciplináris doktorandusz konferencián ismertethetik a poszterükön összefoglalt kutatásaikat, eredményeiket. A verseny egyik szekciójában a kibervédelem lesz a téma, mivel a rendezvény idén csatlakozik az Európai Kibervédelmi Hónaphoz, amit az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség hirdet meg minden évben. Az alkalmasnak ítélt poszterek egy online kiadványban is megjelennek majd.

Jelentkezni október 2-ig lehet a email címem, ahova a posztereket is várják a szervezők. A legértékesebb pályázati anyagból október 12-én nyílik kiállítás az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Ménesi úti épületében. A kiállított poszterek nyomdai költségét a szervezők biztosítják. A jelentkezéssel kapcsolatban a email címen lehet érdeklődni.

A jelentkezéshez szükséges dokumentumok innen tölthetőek le:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: poszter, verseny, 2016

Megkezdődött a tanév az NKE-n

    •  dsc6578 2
    •  dsc6412 2
    •  dsc6491 2
    •  dsc6501 2
    •  dsc6503 2
    •  dsc6510 2
    •  dsc6516 2
    •  dsc6523 2
    •  dsc6527 2
    •  dsc6551 2
    •  dsc6565 2
    •  dsc6376 2
    •  dsc6584 2
    •  dsc6625 2
  • Előző
  • Következő

Ötödik tanévét kezdte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely szeptember 5-én tartotta tanévnyitó ünnepségét a Ludovika Főépület kápolnájában. Az állami és egyetemi vezetők részvételével megtartott rendezvényen az elsőéves hallgatók eskütétele mellett professor emeritusi címek átadására is sor került. Az idei tanévben több mint 1800 fiatal kezdi meg tanulmányait az intézményben.

Boross Péter volt miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Néhányan azon volt és jelenlegi állami vezetők közül, akik megtisztelték jelenlétükkel az NKE immáron ötödik tanévnyitó ünnepségét.

Az államtudományi képzési területnek ez az első tanévnyitója - hangsúlyozta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ez magában foglalja az államtudományi és közigazgatási felsőoktatást, amely a köztisztviselői és kormánytisztviselői életpályára készít fel. Az intézmény képzési rendszerének emellett fontos oszlopai a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás. Utóbbi a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra készíti fel a hallgatókat. A rektor elmondta, hogy az alap és mesterszakokon több mint 1800 új hallgató kezdi meg a tanévet, de hamarosan csatlakoznak hozzájuk a doktori és a posztgraduális képzésben résztvevők is.

Patyi András beszédében szólt arról is, hogy 180 évvel ezelőtt épült meg az NKE Ludovika Főépülete, amelyben csak később, 1872-ben kezdődött meg a honvéd tisztképzés. Ehhez ugyanis a magyar alkotmányos rend helyreállítására volt szükség- tette hozzá a rektor. Elhangzott, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a végrehajtó hatalommal foglalkozó felsőoktatási intézmény, amelynek képzései közvetlenül a haza szolgálatára készítik fel a hallgatókat. „Nekünk erről szól minden percünk”- fogalmazott az NKE rektora. Patyi András hangsúlyozta, hogy a végrehajtó hatalom működése és működtetése értékelvű és értékközpontú tevékenység, amelynek lényegét a törvények végrehajtása jelenti. Ez azonban Egyed István egykori jogtudós szavaival élve nem lehet gépies és sablonos. „A végrehajtás központi eleme a szolgálat, és az erre jelentkező hallgatók megbecsülése mindennél előrébb való”- mondta a rektor, aki szerint ez a fajta szolgálat egyáltalán nem népszerűtlen a fiatalok körében, amit jól mutatnak a felvételi statisztikák is.

Patyi András beszédében kitért arra, hogy az idei tanév a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) jegyében is telik az egyetemen. Az intézmény két nagy projektben önállóan, több projektben pedig konzorciumi partnerként vesz részt. „Olyan fejlesztéseket jelent ez, amely túlmutat az NKE határain” –fogalmazott Patyi András, aki hozzátette: a magyar állam, a magyar közszolgálat versenyképességének fejlesztését célzó programokhoz elsősorban a tudásvagyon gyarapításával tud az intézmény hozzájárulni.

„Salus universitatis suprema lex esto, azaz Az egyetem üdve legyen a legfőbb törvény!”- ezekkel a szavakkal nyitotta meg az NKE ötödik tanévét Patyi András rektor.

„Addig lehetünk magyar emberek, ameddig létezik magyar állam”- hangsúlyozta ünnepi beszédében Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint csak egy erős állam képes megtartani nemzeti értékeit. A tárcavezető úgy látja, a mai világban különösen fontos tisztában lennünk kultúránkkal, hagyományainkkal. Simicskó István küzdősportbeli múltját felidézve emlékeztetett arra, hogy mindig kell egy mester és legalább egy tanítvány ahhoz, hogy valami továbbéljen. „Ha ilyen sokan akarják a hazát szolgálni, mint ahányan tanulnak az NKE-n, akkor van értelme, hogy dolgozzunk és küzdjünk”- fogalmazott a miniszter. Simicskó István szerint, akik ezt az intézményt választották, bizonyságot tettek a haza iránti elkötelezettségükről, a magas fokú hazaszeretetükről. „Mindig, mindent adjunk oda a hazának, ez a legfontosabb tanítás”- fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy Magyarország az európai keresztény civilizáció erős pillére és csak akkor van jövőnk, ha erős államot építünk. „Önök lesznek az erős magyar állam pillérei!”- fordult a jelenlévő hallgatókhoz a miniszter.

A tanévnyitó ünnepségen fogadalmat tettek az elsőéves hallgatók, akik emlékszalagot kötöttek a kari és az egyetemi zászlókra. A rendezvényen professor emeritusi címet vehetett át Patyi András rektortól Prof. Dr. Bleszity János nyugállományú tűzoltó altábornagy, a Katasztrófavédelmi Intézet volt igazgatója, és Prof. Dr. Gazdag Ferenc, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék oktatója.

Bleszity János a katasztrófavédelem szakterületének nemzetközileg elismert kutatója. A felsőoktatásban 1980-tól szolgál, egyik megteremtője a hazai felsőfokú tűzvédelmi szakemberképzésnek. Oktatói tevékenységében kiemelt szerepet játszott az új képzések alapítása és indítása. A rendészettudományok és a katonai műszaki tudományok meghatározó egyéniségének kutatási területe a katasztrófavédelem, a tűzvédelem. Gazdag Ferenc oktatói munkásságának kiemelt eredménye a biztonságpolitikai tanulmányok megalapozása. Oktatói és kutatói munkája több szálon is kötődik a politikatudományi és a hadtudományi kutatásokhoz. Kutatási területei az európai és magyar kül- és biztonságpolitika, az európai integráció, valamint Franciaország története.

Az NKE új professor emeritusaival a Bonum Publicum későbbi számaiban olvashatnak majd interjút.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: tanévnyitó, 2016

Meghívó könyvbemutatóra

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztelettel meghívja Önt Prof. Dr. Trócsányi László kutatóprofesszor, igazságügyi miniszter The Dilemmas of Drafting the Hungarian Fundamental Law Constitutional Identity and European Integration című könyvének bemutatójára.

A rendezvény időpontja: 2016. szeptember 15. (csütörtök), 10:00 A rendezvény helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület, Zrínyi-terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

A könyvbemutatót megnyitja: Prof. Dr. Patyi András rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A kötetet bemutatja: Prof. Dr. Paczolay Péter kutatóprofesszor, Magyarország olaszországi nagykövete

Moderátor: Dr. Bóka János egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes, NKE NETK

Kérjük, hogy részvételi szándékát szeptember 13-ig az akfi@uni-nke.hu címre szíveskedjék jelezni!

    • nke trocsanyi konyvbemutato meghivo

Szenátusi támogatás az NKE rektora mellett

    •  dsc5897 2
    •  dsc5908 2
  • Előző
  • Következő

Harminckét igen szavazattal, túlnyomó többséggel támogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa Prof. Dr. Patyi András rektor következő hároméves ciklusra szóló rektori pályázatát. Az újabb vezetői megbízásra irányuló pályázati eljárást június végén írta ki a munkáltató jogokat gyakorló Fenntartói Testület (FT).

A több mint egy órás testületi ülésen több kérdés és észrevétel hangzott el a pályázattal kapcsolatban, amelyekre részletes válaszokat adott Patyi András. A többi között cáfolta a sajtóban megjelent értesüléseket is, amely a közigazgatási felsőbíróság elnöki pozíciójára vonatkoznak.  Az NKE vezetői- rektorhelyettesei és dékánjai-felszólalásukban támogatásukról biztosították a pályázót. A  szenátus titkos szavazással ( 37 érvényes szavazatból 32 igen és 5 nem szavazattal) értékelte a pályázatot és egyben javasolta a Fenntartói Testületnek a pályázat elfogadását.

Prof Dr. Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, megbízatása év végén jár le. A munkáltatói jogokat gyakorló FT pénteki ülésén dönt majd pályázatáról. Amennyiben bizalmat kap, 2019. december 31-ig folytathatja egyetemépítő, -fejlesztő munkáját.

Cimkék: szenátus, 2016