Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 139


bejegyzések

Újra Karrier Napok az ÁKK-n

    • fokep
    •  dsc9298 2
    •  dsc9320 2
    •  dsc9338 2
    •  dsc9343 2
    •  dsc9346 2
  • Előző
  • Következő

Karrier Napokat szervezett az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzata, ahol a hallgatók a hagyományteremtő programsorozat keretében ismerhették meg a szakmai gyakorlati rendszert, bepillantást nyerhettek a közigazgatási szervek működésébe, valamint önfejlesztő minitréningeken vehettek részt.


„A Karrier Napok célja, hogy a hallgatóknak pluszt adjon, lehetőséget a fejlődésre, a közigazgatási szervekkel történő kapcsolatépítésre, tapasztalatszerzésre.” – ismertette Vinczi Alexandra a program főszervezője, az ÁKK HÖK képviselője a rendezvény célját „Fontos, hogy a hallgatók tudatosítsák magukban, hogy az egyetemi éveik után a saját felelősségük lesz karriert építeni, beilleszkedni a telített munkaerő-piacra. Ebben kívántunk az idei évben ismét segítség nyújtani, biztosítani az ugródeszkát a számukra, hogy sikeres szakmai karriert futhassanak be.”

A Karrier Napok keretében a hallgatók ellátogattak a közigazgatási partnerintézménybe. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tett látogatás során az államtitkárságok képviselői mutatták be a szervezeti működést az érdeklődők számára, valamint kitértek a minisztérium gyakornoki rendszerére. Az Országgyűlési Hivatal is nagy népszerűségnek örvend a szakmai gyakorlati helyek közt, a hallgatói tanulmányi kirándulás során bemutatták az OGYH működését, ösztöndíjprogramjait, továbbá a hallgatók parlamenti túra keretében megismerkedhettek az épület történetével és részt vehettek egy plenáris ülésen.

A HÖK interaktív workshopokat is szervezett a hallgatók számára, ahol elsajátíthatták a helyes prezentáció alapjait és megismerkedhettek az időmenedzsment rejtelmeivel. Az Add el(ő) Magad! - A prezentálás fortélyai minitréningen Dr. Bokodi Márta, az egyetem oktatója tartott fejtágítást a résztvevőknek. A kurzusból kiderült, hogy egy prezentáció során milyen gyakorlatokat kell alkalmazni, hogy „el tudja adni magát az ember”. Az idő szorításában - Időmenedzsment alapjai kurzust a Láthatatlan Egyetem tagja tartották. A civil kezdeményezés célja, hogy az egyetemista fiatalok számára szervezzenek ingyenes képzéseket, adjanak életvezetési tanácsokat. A tréningen résztvevők a halogatást elkerülő gyakorlatokat sajátíthatták el játékos formában.

A programsorozat következő állomása a Szakmai Gyakorlati Börze volt, ahol különböző közigazgatási intézmények és diákszervezetek szállták meg a Ménesi úti campus auláját. „Remélem, hogy a közigazgatási szervek közvetlen elérésével a hallgatók választ kaphatnak olyan kérdéseikre, melyek segítik őket a számukra érdekes, megfelelő szakmai gyakorlati hely kiválasztásában. A diákszövetkezetek részvétele pedig segít a hallgatóknak olyan tanulmányaik mellett is végezhető munkát találni, amellyel ki tudják egészíteni jövedelmeiket" – nyitotta meg a börzét Böszörményi Balázs, a kari HÖK elnöke. A programon standot állított Igazságügyi Minisztérium, Főpolgármesteri Hivatal, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Gazdasági Versenyhivatal, KEKKH, Pensum Diákszövetkezet, Schönherz Diákszövetkezet, valamint Jobb Kezek diákszövetkezet, akik igyekeztek megválaszolni a hallgatókban felmerülő kérdéseket.

A rendezvény záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, ahol az egyetem, a hallgatók és a közigazgatási intézmények képviselői vették górcső alá a szakmai gyakorlat rendszer aktuális kérdéseit. Dr. Cabrera Alvaro, az Országgyűlési Hivatal Törvényhozási Főigazgatóságának főosztályvezetője, Birkás Ágnes, a Főpolgármesteri Hivatal szakmai gyakornoki programért felelős munkatársa, Dr. Budai Balázs, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, valamint Dávid Gergely, az ÁKK szakmai gyakorlati referens vett részt a beszélgetésen, amelynek során terítékre került a szakmai gyakorlati rendszer reformja, amelyhez a két meghívott intézmény képviselője ismertette a gyakorlati és ösztöndíjprogramjait, továbbá bemutatták az évek során kialakult jó gyakorlatokat, amellyel évről évre fogadják a közigazgatás szervező hallgatókat.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: karrier nap, ÁKK, 2016

Differenciált politikai gondolkodás jellemezte a reformkort

    • fokep
    •  dsc9361 2
    •  dsc9388 2
    •  dsc9398 2
    •  dsc9402 2
    •  dsc9414 2
    •  dsc9421 2
  • Előző
  • Következő

A korszellem is segítette Széchenyit abban, hogy nagy tetteket hajtson végre és az utókor a legnagyobb magyarként emlékezzen rá – hangzott el a „Széchenyi és a reformkor politikai nyelvei” című tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Molnár Tamás Kutató Központ rendezvényén a szakmai elismert képviselői fejtették ki aktuális gondolataikat a reformkorral kapcsolatban.

Az intim magánélet ismerete is fontos egy államférfi életútjának feltárásához, életének igazi megismeréséhez – mondta előadásában Oplatka András történész. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem korábbi professzora szerint igaz ez Széchenyivel kapcsolatban is, akinek főleg fiatalkori élete több ilyen érdekes szálat is tartalmazott. A Neue Zürcher Zeitung svájci napilap egykori külpolitikai tudósítója a bécsi egyetemen habilitált Széchenyi életéről szóló dolgozatával. Elmondta, hogy Széchenyi Napló című műve eredetileg feljegyzések gyűjteményeként indult és szinte végig német nyelven íródott. Kiolvashatóak belőle Széchenyi aranyifjúi vonásai, aminek eredményeképpen nem állt messze a családi vagyon elherdálásától sem. Azonban később egyre többet olvasott hazai és nemzetközi irodalmat is és végül korának egyik legműveltebb emberévé vált Magyarországon. Sokan úgy vélik, hogy mindez a családi hátterének is köszönhető. Oplatka András szerint ez igaz volt édesapja, Széchényi Ferenc szellemi örökségére, de például két fiútestvére teljesen más utakon járt. A történész megjegyezte azt is, hogy Széchenyi István tehetségének kibontakozásához az adott történelmi korszak szellemisége is hozzájárult. „A kor megadta számára a szót” – fogalmazott.

A reformkor politikai gondolkodásának tagolódásáról beszélt előadásában Dr. Veliky János. A Debreceni Egyetem (DE) tanára szerint az 1840-es években jelentős differenciálódás jellemezte a politikai közgondolkodást, így a liberális eszmeiség is különböző utakat járt be. Jelentős különbségeket lehet felfedezni Kossuth és Széchenyi gondolkodásában is, előbbi a Pesti Hírlapban, míg utóbbi a Napló című művében írt ezekről elsősorban. Veliky János szerint Kossuth a napilapban számos írásában kritikai elemeket is megfogalmazott az irányadó reformkori politikai elvekkel kapcsolatban, mivel úgy gondolta, hogy a nemzeti fejlődésnek ez egy fontos stádiuma. Széchenyi ezzel nem értett egyet, erősen kifogásolta Kossuth ilyen irányú tevékenységét. Az úgynevezett Kelet Népe-vitában Széchenyi komoly kritikákkal illette a magyar társadalom fejlettségét, míg Kossuth szerint úgy kell elfogadni a társadalmat, ahogy az van. Veliky János úgy véli, hogy ez egy elitista és egy demokratikus megközelítés ütközése volt. A sok különbség ellenére azonban voltak egyértelműen közös pontok is kettőjük gondolkozásában, a Debreceni Egyetem tanára ilyennek nevezte például a hatalomhoz való mértékletes viszonyulás kérdését.

Széchenyi nemzetiségpolitikai elveiről szólt Velkey Ferenc előadása. A DE tanára szerint Széchenyi elsősorban vitahelyzetekben osztotta meg ezzel kapcsolatos gondolatait és hol Kossuth Lajossal, hol az ellenzékkel bocsátkozott vitába. Ebből a szempontból meghatározó volt az Akadémián 1842-ben elmondott beszéde, amelyben a hangsúlyt a nyelvművelésre tette, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte.

„Széchenyi halála körül sokáig nagy volt a bizonytalanság, a társadalom nem tudta elfogadni az öngyilkosság-teóriát – mondta előadásában Lisztes Nikolett. A DE PhD-hallgatója Kacziány Géza: Széchenyi meggyilkoltatása című művét elemezte. Ebben Kacziány amellett érvelt, hogy Széchenyi Istvánt a bécsi udvar ölette meg, hiszen az összbirodalom érdeke úgy kívánta, hogy mindazok elnémuljanak, akik sokat tudnak Bécs politikai boszorkánykonyhájában folyó üzelmekről. Ezért kellett 1860-ban Széchenyinek, majd 1861-ben Teleki Lászlónak "öngyilkosságot" elkövetnie. 

A tudományos rendezvényen szó volt még a többi között Széchenyi és a liberális katolicizmus kapcsolatáról, közjogi nézeteiről, valamint a magyar nemesi politikai gondolkodástörténeti-jogi mítoszairól is.

Az Oplatka Andrással készült interjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatják.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


ASP2.0 - A szolgáltató közigazgatás következő lépcsőfoka

    • fokep
    •  dsc8202 2
    •  dsc8214 2
    •  dsc8216 2
    •  dsc8219 2
    •  dsc8231 2
    •  dsc8239 2
    •  dsc8248 2
    •  dsc8260 2
    •  dsc8266 2
    •  dsc8279 2
  • Előző
  • Következő

Önkormányzatiság napjainkban címmel konferenciát tartott az Államtudományi és Közigazgatási Kar Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A már hagyományteremtő jelleggel megtartott eseményen az önkormányzatiság aktuális kérdéseit vitatták meg a meghívott közigazgatási szakemberek. Az idei fő téma az ASP2 program volt.

Az Application Service Provider lényege, hogy egy alkalmazás szolgáltató központot teremt, tehát a felhasználónak, az önkormányzatoknak nem kell saját infrastruktúrát létesíteni külön-külön, hanem egy egységes központi szolgáltatón keresztül biztosítja a különböző felhasználói szolgáltatásokat a nemzeti távközlési gerinchálózaton keresztül térítésmentesen az Európai Unió és a magyar állam. Az új rendszert Takács Gábor, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projekt vezetője mutatta be. Az ASP2 számos előnnyel szolgál az önkormányzatok számára, ilyen például a költséghatékonyság, az ügyfelek igényeihez igazodó, egységes önkormányzati e-ügyintézési szolgáltatások, az egymással összekapcsolt szakrendszerek, valamint a hozzáférési lehetőség a központi közigazgatási nyilvántartásokhoz. A közel 15 milliárd forintos projekt konzorciumi formában valósul meg, ahol a KIFÜ konzorciumvezetőként a folyamat-minőségbiztosításért, a Belügyminisztérium az önkormányzati szakmai kontrollért, a Kincstár az adattárház és alkalmazásfejlesztési feladatokért felel, míg a Kincsinfó az adó szakrendszer fejlesztéseket, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. pedig a hálózatfejlesztési, hardver infrastruktúra– és szervezetfejlesztési feladatokat látja el. A projekt kiemelt céljai az ASP rendszer országos bevezetése és fejlesztése, a nemzeti távközlési gerinchálózat széleskörű kiépítése az önkormányzatok számára, a hardver infrastruktúra bővítése, valamint a modern 21. századi szolgáltató központ jelleg kiépítése az önkormányzatok számára, amely megfelel az információbiztonság aktuális kérdéseinek is.

A Magyar Államkincstár feladatait Dr. Szepesi Gábor operatív projektvezető mutatta be. Az önkormányzati ASP rendszer négy elemmel foglalkozik. Az első egy keretrendszer, amely az adott szakrendszerek számára biztosít egységes felületet és hozzáférést. A második az adott szakrendszerek, amelyek hatékonyan segítik az önkormányzatok és a felettes szervek közvetlen napi munkáját pl.: gazdálkodási rendszer, iratkezelő rendszer, önkormányzati adó rendszer. A harmadik fő rész az adattárház, ahol az önkormányzati gazdálkodás felső kormányzati szintű ellenőrzési és monitoring tevékenységének támogatása folyik, leegyszerűsítve az önkormányzat beszámolási kötelezettségét, visszacsatolást nyújtva a szervezet vezetői számára. Az utolsó területet a támogató rendszerek jelentik, amelyek a napi szintű adminisztratív, ügyfélszolgálati és működtetési feladatokat segítő alkalmazásokat foglalják magukba. A projekt során a Kincstárra a felsorolt feladatok mellett a csatlakozás-, és szolgáltatásmenedzsment ellátását, a szerződések megkötését, szolgáltatásokkal kapcsolatos továbbképzések biztosítását, valamint ügyfélszolgálati szolgáltatásokat vállalta magára. Dr. Szepesi Gábor kitér a csatlakozási feladatrendszerre is, ahol lépésről lepésre bemutatta a csatlakozási mérföldköveket az önkormányzati vezetők számára.

Mi is az a NISZ? – tette fel a kérdést Dr. Rupp Zoltán, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., projektigazgatója. A NISZ egy 100%-osan állami tulajdonban lévő, a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő, a jogelődök munkásságát beleszámolva közel 50 éve fennálló szervezet. Feladata informatikai szolgáltatások biztosítása az államigazgatási szervek számára. „Nagy falat lesz a projekt során az önkormányzati szektort is kiszolgálni […] –mondta, majd hozzátette: „akkor végzi jól a munkáját a NISZ, ha a felhasználó nem is tud róla.” A NISZ feladata a hardver infrastruktúra fejlesztése és bővítése a Kormányzati Adatközpontban, valamint a nemzeti távközlési gerinchálózat kiépítése, hogy megfelelő sávszélességet biztosítson az önkormányzatok számára. NTG kiépítés időszerű, hiszen ez egy kritikus pont az ASP2 megfelelő működtetésében. Nem megfelelő internet-hozzáférés a felmérések szerint csak elenyésző számú településre jellemző, a tervek szerint ezeket a problémákat is orvosolni fogja 2018-ig a projekt. A kiépítés uniós forrásokból fog létrejönni, a fenntartási költségeket pedig a központi költségvetés fogja fedezni. Önkormányzatok számára biztosított még egy közel 8 milliárd forint keretösszegű pályázat, ahol az önkormányzatok informatikai fejlesztésekre, felhasználói belépéshez szükséges e-kártyaolvasó, számítógép, laptop, monitor, nyomtató stb. beszerzésére pályázhatnak.

Örömét fejezte ki Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az ASP2 bevezetésével kapcsolatban, hiszen az eddig használt rendszerek mindig is „mostohagyermekek” voltak az önkormányzatok és a kormányzat számára. Önkormányzatok tolmácsolásában kifejtette, hogy a bevezetendő rendszertől az életük egyszerűsödését várják, egy jó hálózati rendszert, amelyen keresztül a felhasználó önkormányzat folyamatosan képes kommunikálni a Kincstárral és más Önkormányzatokkal, valamint hogy az adott vezető láthassa az intézménye aktuális költségvetési, gazdasági helyzetét, könyvelését, adókivetését, amely leegyszerűsíti a szakpolitika alkotás menetét. Az önkormányzati személyi állomány oktatásával kapcsolatban türelmet és megértést kér, mivel egy ilyen rendszerre való átállás hosszadalmas folyamatot jelent a dolgozók számára, újra kell mindent tanulni. – A TÖOSZ mindent meg fog tenni a siker érdekében – zárta a gondolatait Schmidt Jenő.

„Sorsunk egybeforr, együtt megyünk tovább, az élet viharában Te vigyázol reám. Köszönöm, hogy szeretsz, s hogy hiszel nekem, s hogy megosztod az életed - és pénzed – velem” egészítette ki Vörösmarty Mihály idézetét Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke. Tóth János felhívta a figyelmet, hogy ott ahol már próbálták az ASP elődjét, ott a bevezetett rendszerre való átállás hosszadalmas időt vett igénybe, a kezdeti gyermekbetegségek még csak most mutatkoztak a rendszeren. Az emberi tényezőnek fel kell nőnie a kihíváshoz, a megfelelő informatikai ismeretekkel rendelkező dolgozók elengedhetetlenek a programhoz. Tóth János óva intette a kormányzat túlságos felügyeletén aggodalmaskodókat is, hiszen egyrészt az ASP2-vel leegyszerűsödik számos beszámolói folyamat, átláthatóbb lesz az önkormányzati rendszer működése, másrészt az önkormányzati vagyon ugyanúgy a nemzeti vagyon része. „Jó lenne, ha jól működne a rendszer, mert mindenki munkáját segítené. Nem ellenállók, nem partizánok, hanem azok vagyunk, akiknek szintén érdeke egy jól működő rendszer. Ezért kérnénk az államtól, a Kincstártól és mindenkitől segítséget, mert ez közös érdekünk.”

Tarpai Zoltán, a Königsberg Consulting Kft. e-közigazgatási szakértője az ASP szolgáltatásokat mutatta be átfogó módon. Az ASP rendszereket a 80-as években fejlesztették ki, céljuk a szolgáltatás-megosztás volt, ahol nem kell beruházni a szerverparkokra, hanem csak igénybe veszi a felhasználó a rendszert. Önkormányzatok számára az ASP megteremti az egységes ügyviteli folyamatok közti átjárhatóságot, biztosítja az elektronikus közigazgatás fejlődését, segít az adatminőség és az IT biztonság javulásában, a monitorozás során megkönnyíti a döntéshozatalt, valamint hozzájárul a költségek csökkenéséhez és a hosszú távú finanszírozhatósághoz. A tervek szerint a projekt során 2017. január 1-ig fog megtörténni az első körös önkormányzatok gazdálkodási és önkormányzati adórendszerhez történő csatlakozása, 2018. január 1-ig pedig az ASP2 valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik az összes helyi önkormányzat. Tarpai Zoltán összefoglalta az előkészítési feladatait és a szolgáltatás-bevezetés mozzanatait, valamint a projekt során az önkormányzatok számára elszámolható egyéb költségeket is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Világbajnoki ezüstérmes az NKE hallgatója

    • karate2
    • karate1
  • Előző
  • Következő

A második helyen végzett Tadissi Yves Martial, az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) hallgatója a Linzben megrendezett karate-világbajnokságon.

A másodéves, közigazgatási mesterszakos hallgató a 67 kilogrammosok mezőnyében az egyik legjobb teljesítményt nyújtva jutott a döntőbe. Korábbi öt mérkőzésén csak két pontot tudtak elérni ellene az ellenfelek, miközben két nagy esélyest, a francia Da Costát és a török Uygurt is legyőzte. A fináléban aztán alulmaradt az angol Thomas ellenében, de így is szép sikert könyvelhetett el magának az UTE versenyzője. Ezzel az eredménnyel ugyanis kvalifikálta magát a nem olimpiai sportágak legrangosabb rendezvényére, a Világjátékokra, amelyet 2017 nyarán rendeznek a lengyelországi Wroclawban.

Az NKE hallgatója mostani szereplésével beállította a karate történetének legjobb magyar helyezését, hiszen felnőtt vb-n a magyaroknak még nem sikerült aranyérmet szerezniük, ezüstig is csak két versenyzőnk jutott el korábban. A mostani világbajnokságon a magyar csapat a kilencedik helyen végzett az éremtáblázaton. Ez már csak azért is szép teljesítmény, mivel 118 ország több mint ezer versenyzője indult a megmérettetésen.

A karate egyébként 2020-tól már az olimpiai sportágak között is szerepel, ami Tadissi Martial számára is jó motivációt jelenthet a további eredményes szereplésre.

Megosztás a Facebook-on


Kiberbiztonság a közszférában

    •  dsc7841 2

Magyarország első alkalommal vett részt abban az európai uniós kampányban, amelyben a kiberbiztonságra hívják fel a tagállamok lakóinak figyelmét. Az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében 22 eseményt tartottak hazánkban, ennek mintegy harmadát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek.

Ma már életünk szinte minden tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a kibertérhez, ezért nem kerülhetjük el a biztonságos használatával kapcsolatos kérdéseket. Számos olyan új típusú kihívás jelent meg a kibertérben, amelyek rendkívül sebezhetővé teszik a felhasználókat, különösen akkor, ha nem rendelkeznek azokról megfelelő ismeretekkel – hangzott el az NKE Ménesi úti campusán tartott tájékoztatón. Megtudtuk, hogy az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden évben megrendezi a nemzetközi tudatosító kampányát, az Európai Kiberbiztonsági Hónapot, amelyhez idén Magyarország is csatlakozott. A magyar kormány még 2013 márciusában fogadta el azt a kormányhatározatot, amely a nemzeti kiberbiztonsági stratégiáról szól. Ennek részeként tavaly októberben alakult meg a Nemzeti Kibervédemi Intézet, amelynek egyik feladata az információvédelem tudatosítása.

A szervezet vezetője, Bencsik Balázs elmondta, hogy 21 szervezet segítette a munkájukat abban, hogy a lehető leghatékonyabban szervezzék meg az idei programsorozatot. A 22 rendezvényből 6 az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Elektronikus Közszolgálati Intézete nevéhez fűződik. Olyan témákkal foglalkoztak a szakemberek, mint például a bankolás biztonsága, az IT-biztonsági képzések, a mobil eszközök kártevői, illetve a gyermekvédelem. Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs elmondta, hogy nagyon sikeres rendezvényt tartottak a témában az NKE-n, ahol az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégiáról is szó volt.

Emellett még több szakmai programnak is helyet adott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyekről Krasznay Csaba számolt be a sajtótájékoztatón. Az NKE adjunktusa elmondta, hogy az egyetem azért is vett részt ennyire aktívan a kampányban, mert a közszféra minden területe kötődik a kibertérhez. Példaként hozta fel a „Kiberbiztonság a közszférában” című kerekasztal beszélgetést, amelyben az egyes hivatás nemek a közszolgálati életpályamodell részeként a kiberbiztonsággal kapcsolatos aktuális problémákra közösen keresték a választ. Ezen a rendezvényen az érdeklődők megismerhették az NKE-n zajló, a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatásokat és oktatási tevékenységet. „Ebben a hónapban a hallgatóknak számos olyan órát is tartottunk, amelyek közvetlenül a kiberbiztonsággal foglalkoztak”- tette hozzá Krasznay Csaba.

Elhangzott, hogy az Európai Kiberbiztonsági Hónap egyik kiemelt magyarországi rendezvénye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lassan hagyományosnak tekinthető, a „Tudomány Kapujában” című poszterverseny és kiállítás volt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudatosítás, védelem, szankció és segítség

    • fokep
    •  dsc7321 2
    •  dsc7338 2
    •  dsc7343 2
    •  dsc7346 2
    •  dsc7352 2
    •  dsc7357 2
  • Előző
  • Következő

A Digitális Jólét Program egyik alprogramjaként elkészült az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégia, amellyel reméljük, hogy a következő években a magyar gyermekek online védelme biztonságosabbá válik – vezette be a konferencia témáját Dr. Krasznay Csaba, a Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája és az információbiztonság szerepe című workshop moderátora. A program az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol október folyamán számos, a kiberbiztonságra fókuszáló előadást, konferenciát, szakmai kerekasztalbeszélgetést szerveztek az IT tudatosság, az adatvédelem, online fenyegetések megelőzésének jegyében.

„Cyberbullying, sexting, stb… manapság egyre több az interneten megjelenő újdonsült fogalom, amelyek egyre több veszélyt jelentenek a fiatalok számára” – fejtette ki Dr. Farkas Attila Erik. A Digitális Jólét Program képviselője elmondta, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációból kiderült, hogy a világhálóval kapcsolatos gyermekvédelmet meg kell erősíteni. Szeptember elején a kormány elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját, amely három pilléren alapul. Az első pillér a tudatosítás, a gyermekek, szülők és pedagógusok felkészítése a digitális világra. A tervben egyaránt szerepel oktatási programok létrehozása, kortárs segítő programok beindítása, a kerettantervek felülvizsgálata. A második pillér a védelem, itt a kormány a brit rendszert venné át, ahol részben a szolgáltatók felelőssége lenne a tartalom szűrése, emellett egy ingyenes, rendszeresen frissíttetett és karbantartott szűrőszoftver kiadása is tervben van. Az utolsó pillér a szankcióalkalmazás és segítségnyújtás, ahol nem elsősorban a büntetőjogi eszközökön, hanem a fiatalok mediációs fejlesztésén lenne a hangsúly, hiszen sokszor az elkövető és az átélő is gyerek. Rövid- és középtávú célok közt szerepel az oktatási programok beindítása, hogy egy tudatos digitalizált közeg alakulhasson ki. Hosszútávú cél, hogy mind a gyermekvédelem, mind az oktatás, mind a digitális stratégiák megvalósítása területén az ország a világszínvonalba kerüljön.

Szükséges volt a stratégia kialakítása, hiszen a gyermekvédelem kiemelt szempont a kiberbűnözés területén. Egyaránt érinti a rendvédelmet és az igazságszolgáltatást, a dolgozókat képzések és továbbképzések keretében készítik fel az aktuális veszélyekre és helyzetekre. Digitális gyermekvédelem szempontjából, ha már megtörtént a baj, fiatalkorú esetében a büntetőjog az utolsó eszköz, ekkor inkább alternatív megoldásra van szükség, a felnőtt elkövetők számára viszont a gyermekek ellen elkövetett bűntények esetében nagyon keményen lép fel a rendszer. 2017-ben még jobban ki akarja venni a részét a gyermekvédelem területén a rendőrség, Európai Unós munkacsoportok, nemzetközi rendvédelmi akciócsoportok alakulnak, a külföldi jó gyakorlatok átvételére. Jövőkép, hogy egyre több olyan rendőr, ügyész és bíró kerül állományba, akik szakszerűen, a digitális bűncselekmények kérdésében szakértőként tudnak eljárni az adott ügyekben – derült ki Dr. Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Osztálya vezetőjének elmondásából.

Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora arról beszélt, hogy igen is szükség van rá, hogy a kormányzat foglalkozzon a digitális eszközöket használó gyermekek védelmével. Az oktatást már az óvodától el kell kezdeni, a digitális tudatosság csak az élethosszig tartó tanulással érhető el. A pedagógusokat és a szülőket is egyaránt fel kell készíteni, hiszen manapság sokszor a gyerekek digitálisan sokkal előrébb járnak, mint maguk a felnőtt felhasználók, vagy az iskolában tanított tananyag. Rajnai Zoltán úgy véli, hogy a problémákat a szülők és a gyerekek egyaránt érzik, ezek megoldása össztársadalmi érdek. A stratégia után meg fog élénkülni a témával foglalkozó szervezetek tevékenysége, gyermekvédelem szempontjából ez az első lépés a kormányzat, szolgáltatók és a felhasználók számára a digitális bűncselekmények elleni fellépésben. „A stratégia egy olyan csontvázat ad, amit majd fel lehet öltöztetni.”

Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója gyakorlati példákkal ismertette a felmerülő kiberbiztonsági és adatvédelmi problémákat. A Nemzeti Kibervédelmi Intézettel a kibervédelmi stratégiát hajtják végre, kormányzati szervként a kormányzati ügyfélkör számára. A legsúlyosabb probléma az adathalászat; egy átlagos hónapban több száz a bejelentett incidensek számra. Bencsik Balázs kifejtette, hogy a biztonság néha kényelmetlen, mivel korlátozza a felhasználót, ellenben elengedhetetlen a biztonságos digitális működéshez. Cél az olyan eszközök kifejlesztése, amelyet nem éreznek korlátozónak. A tudatosság fontos kérdéskör, az oktatás során szemléltetni kell, hogy milyen gyakorlati problémákat okozhatnak a nem megfelelő felhasználói szokások. Gyerekek leggyakrabban a nyílt wifi hálózatokon keresztül teszik ki magukat a legnagyobb veszélynek, ahol „az életüket nyitott könyvként kiszolgáltatják az adott hálózatot fenntartó, nem mindig hátsó szándék nélküli személyek számára.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Akadémiai székfoglalót tartott az ÁKK dékánja

    • fokep
    •  dsc7202 2
    •  dsc7211 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7241 2
    •  dsc7266 2
    •  dsc7283 2
    •  dsc7311 2
  • Előző
  • Következő

A foglalkoztatás rugalmasságáról és a munkavállalói jogállás védelméről tartott akadémiai székfoglaló előadást Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánját májusban választotta meg az MTA közgyűlése a testület levelező tagjává.

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott tudományos ülés elején Kiss György szakmai életútját ismerhették meg a jelenlévők. Elhangzott, hogy a professzor 1977-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem állam és jogtudományi karán, summa cum laude minősítéssel. Évtizedeken keresztül itt dolgozott, 1998-ban lett egyetemi tanár, majd később tanszékvezető. Több éven át volt főosztályvezető a Munkaügyi Minisztériumban, ahol az európai uniós jogrendszer munkajogi vonatkozásainak a magyar jogrendbe való átültetésén dolgozott. 2008-ban lett az MTA doktora, 2011-ben a doktori tanács tagjává választották. Még ebben az évben kapott Akadémiai Díjat az „Alapjogok kollíziója a munkajogban” című munkájáért. Mintegy 20 külföldi egyetemen és kutatóintézetben volt meghívott előadó. Számos tudományos publikáció és kiadvány szerzője és szerkesztője, így például a nevéhez fűződik a 2000-ben megjelent „Munkajog” című könyv és a 2002-es kiadású, „Az Európai Unió munkajoga” című kiadvány is. A professzor tagja a ’European Labour Law Network’ –nek és elnöke a Magyar Munkajogi Társaságnak. Kiss György részt vett a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv szakmai előkészítésében is. 2015 óta pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.

Az akadémikus előadásában a munkaviszony tartalmának vizsgálatához szükséges új megközelítésekről beszélt. Elmondta, hogy a 2000-es évek elején kezdték Európában is felismerni, hogy új technikákra van szükség a foglalkoztatáspolitikában. Az EU által 2006-ban kiadott dokumentum, az úgynevezett Zöld Könyv is foglalkozott a munkajog korszerűsítésével, amelyben nagyobb rugalmasságot, de egyben a biztonság maximalizálását (flexicurity) tűzte ki célul. Kiss György előadásában negatív példaként említette a munkaerő kölcsönzés szerepét, amely esetében a foglalkoztató és a munkavállaló között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A professzor a foglalkoztatás legújabb tendenciái között szólt Marc Freedland munkásságáról. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint a munkaszerződésnek két szintje van, amelyek közül az egyik a jövőre vonatkozik, hogy a munkáltató foglalkoztatni fogja a munkavállalót. Freedland úgy látja, hogy csak ezzel a mögöttes ígérettel biztosítható a munkaviszony stabilitása. Kiss György szerint ez a fajta foglalkoztatási kötelezettség napjainkban a felmondásvédelemben jelenik meg, amelynek intézménye nagyon erősen jelen van az EU legtöbb tagállamában. Németországban például azt vallják, hogy ha szociálisan nem indokolható egy felmondás, akkor az nem is alkalmazható a munkavállalóval szemben. Elhangzott, hogy a magyar Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nem a foglalkoztatási kötelezettségből, hanem a munkaszerződésből indul ki és kimondja, hogy mind a munkáltatót, mind a munkavállalót egyaránt megilleti a szabad felmondás joga. A magyar jogban Kiss György szerint szinte indoklás nélkül fel lehet mondani gazdasági okokra hivatkozva. Kiss György előadásában beszélt az úgynevezett relational contract szerződésekről, amelyek általában többszereplősek és keretjellegűek, így kialakul a felek között az együttműködés kényszere, de a munkáltatónak továbbra is megvan az irányítási joga. Ez a megállapodás folyamatos kommunikációt, tervezést és újratervezést igényel. Az akadémikus szerint a kétségek ellenére is van esély arra, hogy ez az újfajta munkajogi forma előbb-utóbb elterjedjen a kontinensen, így Magyarországon is. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: akadémia, dékán, ÁKK, 2016

A Magyary Zoltán Szakkollégium a magánegészségügy kifehérítése mellett

    • MZSZK
    • MZSZK
    • MZSZK
    • MZSZK
    • MZSZK
    • MZSZK

A Szakkollégium – 2013 és 2015 után – immár harmadik alkalommal vett részt az Országgyűlési Hivatal által szervezett, a parlamenti jogalkotó munkát szimuláló játékon. A versenyen ezúttal is összesen hat húszfős hallgatói csapat indulhatott, és minden csapatnak egy fiktív frakcióprofilt és egy, a tartalmi és a formai követelményeknek megfelelő törvényjavaslatot kellett kidolgozni.

A Magyary Zoltán Szakkollégium frakciója Healthy Bárdok néven indult a megmérettetésen. Az általunk kidolgozott törvényjavaslat lehetőséget adna arra, hogy a magánegégészségügy keretében igénybe vett ellátások után az állampolgárok évente maximum 40 ezer Ft-os járulékkedvezményben részesüljenek. „A törvényjavaslat hatékonyan elősegítené a magánegészségügyi ellátási piac fehérítését azáltal, hogy az ellátást igénybe vevőt anyagilag is érdekeltté tenné abban, hogy az ellátás után fizetendő díj nyugta vagy számla kibocsátásával bizonylatolásra kerüljön” – mutat rá törvényjavaslatunk indokolása. Javaslatunk egyrészt tehát azokat támogatná, akik – sok esetben kényszerűségből – arra kényszerülnek, hogy magánrendelésen vizsgáltassák meg magukat. Másrészt viszont ezzel némileg az állami egészségügy is tehermentesülne (pl. rövidülő várólisták, kevesebb ellátás).

A hat törvényjavaslat közül éles viták után a mi koncepciónk kapta a második legtöbb szavazatot – megelőzve többek között a SZIE, a PTE és a PPKE csapatát –, ami azt jelenti, hogy ugyan a november 25-i ülésnapon nem ezt a tervezetet fogja megtárgyalni a plenáris ülés, viszont minden valószínűség szerint a megalakuló koalíció tagjaként tudunk majd hozzájárulni a tárgyalandó törvényjavaslat tökéletesítéséhez. Utóbbi egyébként az ELTE nevéhez fűződik, és fő célja az adók és a járulékok csökkentése.


Államtudományi mesterképzési szak indul jövőre

    •  dsc2140

Doktori címet adó államtudományi mesterképzési szak indul 2017 szeptemberében az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karán. Az ötéves osztatlan képzésen állami támogatással tanulhatnak a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga után okleveles államtudományi mester szakképzettséget szerezhetnek. Ez a végzettség a jogi diplomához hasonló elhelyezkedési lehetőséget teremt majd a köz- és versenyszférában egyaránt.

Az új képzés egyszerre épít a magyar közjogi hagyományokra, így különösen az évtizedekig önálló államtudományi doktori képzésre és a modern államiság által teremtett kihívásokra. Minden államnak nagy szüksége van olyan szakemberekre, akik az állam működéséről átfogó, de egyben részletes tudással rendelkeznek, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési, jogi és vezetői feladatok ellátására képesek. Ezt a tudást az új képzésben kiváló, felkészült oktatóktól, neves szakemberektől kapják meg majd a hallgatók, a 21. századi tanulási környezetet biztosító Ludovika Campuson.

A mesterszak több éves előkészítő munka eredményeként indulhat el, amelyben nagy szerepe van a szak vezetőjének, Prof. Dr. Kiss György akadémikusnak és Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanárnak. A Magyar Akkreditációs Bizottság pedig a közelmúltban döntésével támogatta a szak indítását.

A jelentkezéssel, felvételivel és képzéssel kapcsolatos információk hamarosan részletesen elérhetők lesznek az egyetem weboldalán.

Megosztás a Facebook-on


Egy nép azt mondta: „Elég volt.”

    • dsc04422
    • dsc04431
    • dsc04439
  • Előző
  • Következő

Rendhagyó történelemóra keretében emlékeztek meg az ’56-os forradalom és szabadságharc hőseiről az Államtudományi és Közigazgatási Karon. Józsa Eszter, a kar Állam és Jogtörténeti Intézetének demonstrátora tartott előadást a magyar fiatalok önfeláldozásáról, hazafiasságáról és a demokráciába vetett hitükről.

„1956-ban hazánkban megmozdult a föld. „…egy nép azt mondta: „Elég volt.” – idézte Márai Sándor író kultikus szavait Józsa Eszter. „A nemzet egyként mondott nemet a diktatúrára, az elnyomásra, egyként emelte föl a fejét a megalázottságból, emelte föl a kezét, hogy lerázza béklyóit.” Az ÁKK hallgatói demonstrátora szemléltette, hogy miért is volt különleges a mi ’56-os forradalmunk. Budapest ellen fellépő szovjet haderő ugyanakkora mértékű volt, mint a második világháború során Berlin ellen vonuló csapatok. Míg a későbbi szocialista berendezkedésre átálló kelet-német fővárosban az orosz tankokkal meg lehetett félemlíteni a szovjet rendszerrel szembemenő legkisebb tüntetéseket, addig a magyar nemzet a sarkára állt és fegyvert fogott.

Azonban a történelemből tudhatjuk, hogy a mérhetetlen túlerővel szemben a nemzetközi közösség által magára hagyott Magyarország tehetetlen volt. Az előadásból kiderült, hogy közel 13 napig tudta tartani állásait, megszervezni saját közigazgatását az ország, megválasztották a saját vezetőiket, nemzetőrséget szerveztek a közbiztonság érdekében, megszervezték az élelmiszerellátást és az egészségügyi ellátást egyaránt. Ezt a 13 napot hatalmas terrorsorozat követte: falhoz állítások, népbíróságok, koncepciós perek. Hivatalosan kivégzettek száma 300 személyre tehető, ám a rendszer színfalai mögött több száz honfitársunkat verték agyon, kínozták meg, vagy lőtték tömegsírban. 24.000 körül van azoknak az embereknek a száma, akit börtönbe zártak, 16.000-et pedig internáltak. Becslések szerint ekkor közel 200.000 ember menekült el, hagyta el az országot.

„Mit köszönhetünk ’56-nak?” – tette fel a kérdést Józsa Eszter. Külpolitikai szempontból a két elvesztett világháború után a magyarság megcsorbult presztízse visszaállt, „szolidaritást” vállalt velünk a nyugat. Szovjetunióról nemzetközi szinten lehullt a lepel, kiderült a világ számára, hogy nem egy antifasiszta utópia a keleti blokk, hanem a tömegek akaratával tankokkal szembemenő, kőkemény diktatúra. Belpolitikai szempontból is hatalmas változásokat hozott a forradalom, a társadalom kikényszerítette a kommunista vezetőkből, hogy reformpártivá váljanak. Így lett az ország a Kádár-rendszerben a „legvidámabb barakk”, az ’50-es évek terrorja után újra élhetőbb lett az élet Magyarországon. A magyarság szabadságszeretete elővetítette a rendszerváltozást, a magyar határon nyílt meg először a vasfüggöny, kezdődött meg a civil szerveződés egy demokratikusabb rendszer irányában. „Mindezekért tartozunk ’56 hőseinek és mártírjainak.”

„És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Márai Sándor: Mennyből az angyal (részlet)

Az előadás után a „Játsszunk nyugodtan” című dokumentumfilm került levetítésre, amely többek közt Puskás Ferenc nézőpontján keresztül enged betekintést a magyar nemzet sorsába, archív felvételekkel ismerteti a forradalomhoz vezető utat, mutatja be Magyarország történetét egészen a rendszerváltásig.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Horváth Virág


Az előadás anyaga elérhető itt: ÁKK_1956_előadás

Cimkék: megemlékezés, 1956, 2016

Elsődleges cél a gazdasági teljesítmény fenntartása

    •  dsc5996 2 2
    • fokep
    •  dsc5942 2
    •  dsc5958 2
    •  dsc5961 2
    •  dsc5970 2
    •  dsc5984 2
  • Előző
  • Következő

A stabilitás és a növekedés évei után a versenyképességre kell nagyobb figyelmet fordítania az államnak - hangzott el az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karon szervezett Közpénzügyi Akadémia rendhagyó tanóráján. A rendezvényen Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke tartott előadást a szabályalapú fiskális politikáról és annak eddigi eredményeiről.

„Egy rosszul tervezett költségvetést nem lehet jól végrehajtani”- kezdte előadását Kovács Árpád, aki 3 éve elnöke a Költségvetési Tanácsnak, előtte pedig 12 évig állt az Állami Számvevőszék élén. Szerinte a költségvetési tervezés egy politikai dokumentum, hiszen a Kormány és a Parlament határozza meg azt, hogy az állam mire fordítja a bevételeit. Itt azonban fontos a feltételek és a célok összhangja, hiszen csak így lehet elérni azt, amit 2010 óta látunk. Azaz a költségvetési stabilitás megjelenését, majd a gazdasági növekedés beindítását, az egyre csökkenő államadósság mellett. Kovács Árpád szerint kegyelmi időszakot élünk most, hiszen ebben a költségvetésileg is kedvező időszakban kell megalapoznunk a 2020 utáni időket, amikor várhatóan már kevesebb támogatást kapunk az uniós strukturális alapokból. Ennek érdekében a hatékonyság és a versenyképesség növelését kell célul kitűznünk, hiszen ezen a téren, ahogy azt a különböző nemzetközi rangsorok is mutatják, van mit fejlődnünk.

Kovács Árpád előadásában szólt a 2010 óta tapasztalható szabályalapú fiskális politikáról, amelynek része a költségvetés-politikai és eljárási szabályok mellett a Költségvetési Tanács, mint független pénzügyi intézmény. Bár Európa több országában működnek ehhez hasonló szervezetek, a magyar intézmény aktívabban vesz részt a költségvetési politika tervezésében. Például vétójoggal is rendelkezik, amivel több esetben is élt már a Kovács Árpád vezette testület. A Költségvetési Tanácsnak az elnök mellett tagja az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetője is. Kovács Árpád szerint azokban az országokban, ahol már a gazdasági világválság előtt is működtek ilyen intézmények, hamarabb sikerült talpra állni.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, hogy jövőre várhatóan 2 százalék körül lesz a költségvetés hiánya, amely a 3 százalékos maastrichti hiánycélhoz képest mozgásteret is adhat a kormánynak a következő időszakra. Például egy olyan adópolitikával, ami a munkavállalói járulékot csökkenti. Itt is azonban figyelni kell az egyensúlyra, a költségvetés megfelelő arányainak a megtartására – tette hozzá Kovács Árpád, aki szerint a 2 százalék alatti hiány újabb adósságspirált indítana be. Az ÁSZ korábbi elnöke mindenképpen pozitív jelenségnek tartja azt, hogy a jelenlegi kormány elkötelezett a költségvetés egyensúlyának a megtartására, az ezzel kapcsolatos törvények, szabályok betartásra.

Bár Magyarország gazdasági teljesítménye egyelőre még nem éri el a V4 országok szintjét, de stabil pályán mozgunk és ezt mindenképpen tartani kell. Az igazán nagy kihívás a következő évekre a versenyképességünk javítása lesz, hiszen ezen a területen jelentős pozíciókat vesztett az ország, még közép-európai összehasonlításban is. „Ezért is fontos, hogy a költségvetés ne szívjon el forrásokat a gazdaságtól” – vélekedik a Költségvetési Tanács elnöke.

Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar közpénzügyi és államháztartási intézete, valamint a Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely szervezésében megvalósuló Közpénzügyi Akadémián a szakma jeles képviselői adnak elő. A Kovács Árpáddal készített interjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatják majd.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Első lépések a tudomány kapujában

    • dsc 0460
    • dsc 0469
    • dsc 0501
    • dsc 0514
  • Előző
  • Következő

A Tudomány Kapujában című poszterverseny került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A verseny célja, hogy a tudományos pálya iránt érdeklődő kutatók és hallgatók számára megjelenési felületet biztosítson kutatásaik és eredményeik prezentálására. A verseny eredményhirdetését az Államtudományi és Közigazgatási Kar aulájában tartották, ahol kiállításra kerültek a beküldött pályaművek.

A poszterversenyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumaival, Magyar Hadtudományi Társaság Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi, Műszaki-, és Közigazgatás-tudományi Osztályaival és a Mathias Corvinus Collegium Közép Európa Szakirányával együttműködésben, az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozat részeként hirdették meg, kiberbiztonsági és általános témakörben.

Bányász Péter, az Államtudományi és Közigazgatási Kar tanársegédje az esemény megnyitóján kiemelte, hogy a rendezvényt évről évre sikerült fejleszteni. Tavaly a nemzetközi kitekintésen volt a hangsúly, idén pedig a kiberbiztonság a fő téma. A versenyre 29 pályamunka érkezett be, a hazai kutatók mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Ungvári Nemzeti Egyetemen hallgatói is készítettek posztereket.

Prof. Dr. Nemeslaki András, az Elektronikus Közszolgálati Intézet vezetője kifejtette, hogy kevés olyan terület található, ahol ennyire összeér az egyetem által képviselt négy hivatásrend, mint a kiberbiztonság. Az ÁKK intézet vezetője külön kiemelte, hogy a hasonló rendezvények az első lépés a doktori tudományos pálya lépcsőjén.

„2016 októberében az NKE is részt vesz az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozaton, ahol próbálunk minél több információt átadni arról, hogy hogyan is lesz biztonságos ez a kibervilág” – ismertette Dr Krasznay Csaba, az ÁKK adjunktusa. Mint mondta, ez a legújabb tere a hadviselésnek, alapja a gazdaságnak, egy új biztonsági kihívás, amivel mindenképp foglalkozni kell. A kiberbiztonság már nem csak műszaki, hanem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem profiljába leginkább illő, „össz-szolgálati” terület.

A díjakat Fekete Csanád a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata elnöke adta át.

A Kiberbiztonság szekció díjazottjai:

1.     Tikos Anita – Európai kiberbiztonsági tudatosító kampány ECSM

2.     Simon László – A terrorizmus és indirekt hadviselés az EU kiberterében

3.     Tárnok Balázs – Az elektromos közúti áruforgalom ellenőrző rendszer bemutatása

Általános szekció díjazottjai:

1.     Herczeg Zoltán – A V4-ek versenyképessége

2.     Bóka Dorottya – Az ujgur terrorizmusról

3.     Szabó Mátyás – Az értelmiség útja az „osztályhatalomhoz”

A versenyre beküldött pályaművek később megjelennek a Magyar Hadtudományi Társaság kiadványában, valamint a helyezést elért és az oklevéllel díjazott pályázók előadhatják műveiket a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett novemberi konferencián.

Szöveg: Podobni István

Megosztás a Facebook-on


Könyvbemutató - Közszolgálati stratégiai emberi erőforrás menedzsment

    • HR könyvbemutató
    • HR könyvbemutató
    • HR könyvbemutató

2016. október 5-én mutatta be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Emberi Erőforrás Intézete  a Közszolgálati stratégiai emberierőforrás menedzsment című BA tankönyvet. A szakmai bemutató apropóján a Kar Dékáni tárgyalója délelőtt 10 órakor megtelt az érdeklődőkkel. A szerzők, a szerkesztők, a kar vezetése, munkatársai és a hallgatói képviselet mellett számos érdeklődő a közszolgálati HR gyakorlat területéről képviseltette magát.

A programot Dr. Szabó Szilvia Ph.D egyetemi docens a könyv egyik szerkesztője és szerzője moderálta, a megnyitó szavakat Dr. Szakács Gábor egyetemi docens, a könyv másik szerkesztője és szerzője mondta el. Ezt követően Prof. Dr. Poór József egyetemei tanár, az MTA doktora ajánlotta a tankönyvet az olvasó közönségnek, kiemelve a mű kapcsolódását a múlt év végén megjelent Közszolgálati HR menedzsment MA tankönyvhöz. Lektori köszöntőjében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a két mű egymásra épülve maximálisan lefedi a közszolgálati humánerőforrás gazdálkodás elméleti ismereteit.

Prof. Dr. Kiss György egyetemi tanár, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja előre felkért hozzászólóként maximálisan elismerte a mű unikális jellegét, és hiánypótló tartalmát, illeszkedését az oktatási rendszerhez. Mindezt a jelenleg is zajló közszolgálati és egyetemi gyakorlati példákkal tette hitelessé.

Ezt követően az egyetem és a közigazgatási gyakorlat kompetens képviselői, HR vezetők mondták el véleményüket a közel egy évig tartó, mindösszesen 13 szerző összehangolt szakmai munkáról. Hozzászólók voltak:

·         Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens, NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Emberierőforrás Gazdálkodási  Intézet intézetvezetője

·         Dr. Hunyadi-Barta Zsuzsanna HSZOSZ alelnöke, Budapest Főváros Kormányhivatala humánpolitikai főosztályvezetője

·         Madarász Viktor Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főosztályvezető. HSZOSZ elnökségi tag

·         Ludányi Dávid MA szakos hallgató, Emberi Erőforrás TDK

A tankönyv minden érdeklődőnek elérhető az egyetemi jegyzetboltban, az online könyváruházakban és az egyetemi könyvtárakban.


Emlékezés az aradi vértanúkra

    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016
    • Aradi vértanúk 2016

Ünnepi műsororral, koszorúzással emlékeztek meg az Államtudományi és Közigazgatási Karon az elbukott szabadságharcról, a kivégzett miniszterelnökről és az aradi vértanúkról. A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október hatodikát.

„A sok tragikus kimenetelű történelmi esemény közül talán ez az, amelyik leginkább él a magyar emberek tudatában” – hangsúlyozta az Államtudományi és Közigazgatási Karon (ÁKK) tartott ünnepi beszédében Horváth Attila egyetemi docens. Az ÁKK Állam- és Jogtörténeti Intézet vezetője szerint október hatodika egy példázat is arra, hogy a forradalmak, szabadságharcok ugyan elbukhatnak, de a nemzet életereje erősebb ennél. 

Szerinte az elbukott szabadságharcot követő megtorlás azért volt különösen kegyetlen, mert a bécsi kormányzat még álmában sem gondolt arra, hogy ilyen ellenállást fog tapasztalni Magyarországon. Ugyanis amíg a főleg civil résztvevőkkel folytatott európai forradalmak sorra buktak el, hazánkban a magyar honvédséggel találta szembe magát a bécsi udvar. Bár az osztrákok sorra szenvedték el a megalázó vereségeket a magyaroktól, a nagyhatalmak összefogása végleg megpecsételte a sorsunkat. Horváth Attila beszédében szólt arról az európai hadtörténelem egyik legzseniálisabb hadvezéréről, Görgey Artúrról is, akit később sokan árulónak bélyegeztek amiatt, mert egyedüli hadvezérként kegyelmet kapott az ellenségtől.

Az intézetvezető elmondta azt is, hogy a Batthyány Lajos miniszterelnök elleni koncepciós perben maguk a bírák is tudták, hogy teljes mértékben igazságtalan ítéletet hoznak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy végül kegyelmet kértek az uralkodótól, aki azonban ezt megtagadta, így Batthyányt is kivégezték október hatodikán.

Az ünnepségen az is elhangzott, hogy a nemzetközi közvéleményben is megjelent október hatodika szelleme. Amikor például Kossuth Lajos Amerikában járt, nagy tömegek fogadták és ünnepelték őt, de évtizedekkel később is beszéltek a magyar szabadságharcról. Haynau osztrák hadvezérnek viszont kellemetlen élményben volt része angliai útján. Amikor egy londoni sörgyárat látogatott meg, az ott dolgozó munkások ellátták a baját, így el kellett menekülnie a helyszínről. Az egyetemi docens szólt Liszt Ferenc zeneszerzőről is, aki Ferenc József 1867-es  koronázási miséjére komponált zenét, és amelybe belecsempészte a Rákóczi indulót.

Horváth Attila szerint a megtorlással járó áldozat nem volt hiábavaló, hiszen még azokat a nemzeteket is sikerült magunk mellé állítanunk, akik korábban nem szimpatizáltak a magyar forradalommal és szabadságharccal. 

Az ünnepség végén a résztvevők koszorút helyeztek el az épület kertjében található kopjafánál.


Változtatnál? Beleszólnál? Segítenél? Megszerveznéd?

    • borkep jo

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzata választásokat ír ki a 2016/2017. tanévre. 

Kedves Hallgató!
 
Ha szeretnéd hallgatótársaid érdekeit képviselni, ha dolgoznál a bizottságokkal, ha egy összetartó, kreatív csapat tagja lennél, vagy csak kipróbálnád magad egy új terepen, akkor eljött az idő, hogy te is hallgatói önkormányzati képviselő legyél. Szervezz programokat, láss bele az egyetem működésébe, és fejlődj velünk!
   
 
HÖK
Cimkék: HÖK, 2016

Fókuszban a közpénzügyi ellenőrzés

    • Közpénzügyi Akadémia
    • Közpénzügyi Akadémia
    • Közpénzügyi Akadémia I.
    • Közpénzügyi Akadémia
    • Közpénzügyi Akadémia

Az Állami Számvevőszék vezető munkatársaitól hallgattak egy komplett előadássorozatot az ÁKK hallgatói. A Közpénzügyi és Államháztartási Intézet szervezésében létrejött Közpénzügyi Akadémia látogatói három hete Német Erzsébet professzor Asszonytól, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetőjétől az ellenőrző hatóság létrejöttének történetéről és a közpénz felhasználás szabályszerűségének illetve teljesítmény orientáltságának fontosságáról kaptak autentikus ismereteket. Majd Holman Magdolna, tervezési vezető a zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzésének módszertanát mutatta be. A harmadik héten Kádár Kriszta PhD, számvevő főtanácsos a megfelelőséig és teljesítményellenőrzés rejtelmeibe vezette be a népes, az állampénzügyek iránt érdeklődő hallgatóságot.

Célunk, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Állami Számvevőszék között létrejött stratégia megállapodás kereteit kihasználjuk, és az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szervének ellenőrzési módszertanát minél teljesebb mértékben megismertessük hallgatóinkkal – mondta Lentner Csaba egyetemi tanár. Ez úgy a legeredményesebb, ha az ÁSZ szakembereit bevonjuk az oktatási munkánkba. A Közpénzügyi és Államháztartási Intézet vezetője kifejtette, hogy az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatóinak ÁSZ szakemberek bevonásával történő ismerettágítása nem csak a Ménesi úti campuson, hanem október 13-án az Állami Számvevőszéknél folytatódik majd. Ekkor egy tudományos konferencián az öt éve hatályba lépett Alaptörvény közpénzügyi fejezeteit és a közpénzügy politika eredményeit exponálják vezető szakemberek, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali tagozatos PhD hallgatói is ellátogathatnak. Így személyesen követhetik Domokos László ÁSZ elnök, Lenkovics Barnabás korábbi alkotmánybírósági elnök, Matolcsy György MNB elnök, Patyi András NKE rektor és Kovács Árpád Költségvetési Tanács elnök előadásait. 

A részletekben is elmélyülő együttműködés eredménye, hogy az Állami Számvevőszék, azon túl, hogy hallgatóink közül egyre többeket fogad szakmai gyakorlatra, mind többen léphetnek a Számvevőszék számvevőinek sorába, azaz a sikeres állásinterjúkat követően, a legfőbb ellenőrző hatóság munkatársaivá válhatnak – tette hozzá Lentner Csaba.


Európai Kiberbiztonsági Hónap az NKE-n

    • cyber security

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden év októberében nemzetközi tudatosító kampányt szervez Európai Kiberbiztonsági Hónap címmel. A kampány célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése.  Idén a mobil eszközök kártevői, IT biztonsági képzések, a bankolás és a kibertér biztonsága, gyermekek internetes zaklatásával kapcsolatos témák kerülnek a fókuszba.

A Kiberbiztonsági Hónap keretében képzések, tudatosító előadások, konferenciák kerülnek megszervezésre az egész Európai Unióban, amelyhez az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának Elektronikus Közszolgálati Intézete több rendezvénnyel csatlakozott.

A kampány során az alábbi előadásokon vehetnek részt az érdeklődők:

- 2016. szeptember 30. 18:00-18:40, Kutatók éjszakája, Bányász Péter: "Virtuális/valóság - Big Data és a közösségi média napjainkban és a jövőben; NKE ÁKK;

- 2016. október 5. 18:00-19:30, Kiberbiztonság a közszférában; Ludovika, Zrínyi terem;

- 2016. október 10. 16:55-18:30, Kiberbiztonság a közigazgatásban- BA hallgatók számára, Ludovika 226-os terem;

- 2016. október 12., 13:00, A tudomány kapujában poszterverseny és kiállítás, NKE ÁKK;

- 2016. október 26., 15:00-16:45, Az e-azonosítás, e-hitelesítés aktuális kérdései workshop, NKE ÁKK 104 B terem;

- 2016. október 27. 16:00-18:00, Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája és az információbiztonság szerepe, Ludovika, Hunyadi terem;

- 2016. október 28., 14:00-15:00, Biztonságtudatosság a közszférában - Kutatói összefoglaló, NKE HHK Kazai terem.

Bővebb információ:

- a Kiberbiztonsági Hónapról: https://cybersecuritymonth.eu/

- az NKE rendezvényeiről: https://www.facebook.com/nupscybersec/

Megosztás a Facebook-on


SZEÜSZ Szakmai nap az NKE ÁKK-n

Intézze ügyeit egyszerűen! Rendelkezzen Velünk!

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közötti együttműködés egy újabb állomásaként SZEÜSZ Szakmai Napot rendezünk.

Ideje: 2016. szeptember 29. 10:00-16.00

Helye: NKE ÁKK, Ménesi út 5. (parkoló és aula)

A rendezvényen várunk mindenkit (hallgatókat, oktatókat és más érdeklődőket), akik szeretnék közigazgatási ügyeiket egyszerűen, sorban állás nélkül intézni.

Jöjjön, ha

-          nincs ügyfélkapuja

-          van ügyfélkapuja, de elfelejtette a jelszavát

-          szeretne telefonos azonosítót

-          igényelne e-személyit, vagy más okmányt

-          érdeklődik az e-ügyintézési lehetőségek iránt

A Szakmai Nap kapcsolódik az Elektronikus Közszolgálati Intézet Közigazgatási informatika és információrendszerek II. tantárgyának az előadásához (ideje 15:10-16:40, helye Magyary előadó).

Az állam által nyújtott Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások célja egyrészt, hogy rendelkezésre álljanak az elektronikus ügyintézéshez szükséges alapvető infokommunikációs háttérszolgáltatások (pl. e-azonosítás, e-hitelesítés, e-kézbesítés, e-iratkezelés, e-fizetés stb.), amelyre épülve a közigazgatási szolgáltatások egyre nagyobb része elektronikus úton is igénybe vehető. Másrészt az egyes elektronikus rendszerek közötti együttműködési képesség javítása is kiemelendő, ami által lehetővé válhat a bürokratikus terhek csökkentése.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál zajló fejlesztéseknek nyomán létrejött új szolgáltatások segítik az állampolgárok és vállalkozások ügyintézését, annak érdekében, hogy minél kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban intézhessék közigazgatási ügyeiket.

A Rendelkezési Nyilvántartás alapján meghatalmazásokat adhatunk online és telefonos úton, tanúk és papírok nélkül. Ezen felül a nyilvántartás segítségével megnyithatjuk magunk előtt az internetes és a telefonos közigazgatási ügyintézés lehetőségeit, megadhatjuk, hol érjen el minket a hivatal, valamint bankszámlakivonathoz hasonló értesítést kérhetünk a nevünkben intézett ügyekről. Így kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban és még biztonságosabban intézhetjük közigazgatási ügyeinket.

A Rendelkezési Nyilvántartásban mindenekelőtt alaprendelkezést tehetünk, amellyel gyakorlatilag testre szabhatjuk a közigazgatást. Elsősorban engedélyezhetjük – illetve letilthatjuk – az online és a telefonos ügyintézés lehetőségeit, amelyek segítségével már most is számos közigazgatási ügyet intézhetünk okmányirodában vagy kormányablakban való személyes megjelenés nélkül. Az alaprendelkezés keretében azt is megadhatjuk, hogy a hivatalok hogyan tartsanak velünk kapcsolatot; e-mailben, telefonon, SMS-ben, faxon, vagy levélben keressenek minket. Itt frissíthetjük továbbá elérhetőségeinket is, ami például akkor lehet hasznos, ha levelezési címünk eltér állandó lakhelyünktől.

Az alaprendelkezés megtétele után már készíthetjük is az online illetve a telefonos meghatalmazásokat 90 ügytípus intézéséhez. Ehhez nincs szükség se tanúkra, se papírra, csupán a meghatalmazott adatait kell megadnunk, valamint, hogy milyen ügyekben és milyen időtávon járhat el helyettünk. Meghatalmazottunknak az okmányirodában vagy kormányablakban megjelenve elegendő például személyi igazolványával azonosítania magát, és már akár át is veheti elkészült okmányunkat.

A Rendelkezési Nyilvántartás hozzájárul a még biztonságosabb elektronikus ügyintézéshez is. Az Időszaki Értesítés Szolgáltatás segítségével bankszámlakivonathoz hasonló értesítést kérhetünk a nevünkben intézett közigazgatási ügyekről, aminek segítségével elkerülhetjük a személyes adatainkkal való esetleges visszaéléseket.

A nyilvántartás online a kekkh.gov.hu/rendelkezes/ oldalon érhető el ügyfélkapus vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítást (telefonos azonosítás) követően. A Rendelkezési Nyilvántartás személyesen is igénybe vehető az ország valamennyi Okmányirodájában és Kormányablakában, a NAV kiemelt ügyfélszolgálatain valamint a 40 postai Agora ponton.

Telefonos azonosítás segítségével már telefonon (a Kormányzati Ügyfélvonalon – 1818 – keresztül) is intézhetünk különféle közigazgatási ügyeket, hasonlóan a versenyszféra által alkalmazott megoldásokhoz. A telefonos azonosítás mellett a szolgáltatás interneten keresztüli azonosításra is lehetőséget ad, így gyakorlatilag az ügyfélkapu alternatívájaként is használható. A telefonos azonosítás működésében is nagyon hasonló a jelenlegi ügyfélkapu regisztráció és - azonosítás gyakorlatához.

Telefonos azonosító okmányirodában vagy kormányablakban igényelhető, és az internetes bejelentkezés mellett a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonalon történő azonosításra is használhatjuk, amelyet követően telefonon is adhatunk meghatalmazást.

Az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztésének további fontos mérföldköve a 2016. január 1.-jével bevezetésre került az ingyenesen igényelhető, korszerű, elektronikus személyazonosító igazolvány.

Az új okmány - a vizuálisan látható, az azonosításunkra szolgáló adatokon felül - egy olyan beépített, magas biztonságú chippet is tartalmaz, amely tárolja a személyazonosító adatainkat, és döntésünktől függően az ujjnyomatunkat (biometrikus azonosítási funkció), az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatainkat (amennyiben a szolgáltatást igényeltük az okmányhoz), illetve a társadalombiztosítási- és adóazonosító jelünket is.

Ebből adódóan a megújult okmány számos olyan új funkció és szolgáltatással elérésére és igénybevételére vált alkalmassá, amelyeknek köszönhetően kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban intézhetjük közigazgatási ügyeinket.

Bővebb információért látogasson el a kekkh.gov.hu/rendelkezes/ honlapra, vagy hívja a Kormányzati Ügyfélvonal 1818-as számát és válassza az 1.5-ös menüpontot (SZEÜSZ-ök – Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások), az új személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatban pedig keresse fel az www.eszemelyi.hu honlapot.



    • szeusz plakat akk

Demonstrátori pályázatok 2016/2017. tanévre

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Intézetei pályázatot hirdetnek demonstrátori feladatok ellátására.

Pályázatot nyújthat be az a hallgató, aki:

  • jelen tanévben teljes idejű, támogatott képzésben vesz részt a Karon;
  • jelen tanévben alapképzés III., kivételes esetben II. évfolyamára, vagy mesterképzésre jár;
  • kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezik;
  • akinek tanulmányai során minden félévben az ösztöndíj átlageredménye minimum 3,5;
  • a választott szakterület tantárgyából jó (4), vagy jeles (5) eredményt ért el;
  • magatartása, közösségi munkája példás.

A demonstrátori feladatok ellátásáért az EHÖK által megállapított összegű ösztöndíj jár.

A pályázatot a kiíró Intézet titkárságára kell benyújtani 2016. szeptember 27-én 16 óráig a jelen felhívás 1. sz. mellékletében meghatározott adatlapon, aláírva, dátummal ellátva, zárt borítékban.

    • image 03
  • Demonstrátori pályázati felhívás melléklete 2016/2017. tanévre
  • Fájl letöltése

Közpénzügyi Akadémia

    • Közpénzügyi Akadémia I.
    • Közpénzügyi Akadémia I.
    • Közpénzügyi Akadémia I.

Megnyitotta kapuit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő Közpénzügyi Akadémia. Az idei tanév első rendezvényén Prof. Dr. Németh Erzsébet egyetemi tanár, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mentor oktatója tartott előadást az Állami Számvevőszék tevékenységéről, az intézmény által végzett ellenőrzések megújult módszertanáról. 

A rendezvényt szervező Közpénzügyi és Államháztartási Intézet vezetője elmondta, hogy az idei tanévben is folytatódik a négy éve elkezdett nagysikerű rendezvénysorozat, melynek KÖFOP pályázati körbe történő integrálása folyamatban van. Lentner Csaba utalt rá, hogy a Közpénzügyi Akadémia célja, hogy a Kar hallgatóival minél szélesebb körben megismertessék, és egyúttal megkedveltessék az államháztartási gazdálkodási szakterületet, külső előadók bevonásával is segítsék a közpénzügyi gazdálkodás felé történő szakmai orientációt, hiszen a frissen végzettek egyre nagyobb százalékát vonzzák a központi és lokális államháztartási alrendszerek, ellenőrzési hatóságok. Az ellenőrzési szakterület iránti hallgatói érdeklődésre tekintettel az Állami Számvevőszék több igazgatóját is bevonják majd az előadók köré.

Lentner professzor kiemelte, hogy a Közpénzügyi Akadémia október 17-i rendezvényén Prof. Dr. Kovács Árpádot, a Költségvetési Tanács elnökét, az ÁSZ korábbi vezetőjét látják majd vendégül.