Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 128


bejegyzések

Kutatók éjszakája 2016

    • kutatok ejszakaja 2014

Idén is részt vesz az NKE a Kutatók éjszakája rendezvénysorozaton szeptember 30-án. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása óta közreműködője az Európai Unió Bizottságának tíz évvel ezelőtt indított kezdeményezésére létrejött eseménynek, amelynek célja a tudósi, kutatói pálya és általában a tudomány közelebb hozása a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

 A népszerű rendezvényt idén már a 11. alkalommal rendezik meg, amelyet az Európai Unió Bizottságának döntése alapján 2016-ban is egy négytagú konzorcium szervezhet: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., az RCISD Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont, a Hétfa Kutatóintézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.

Az egyetemi események szervezője az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár.

A 2016. évi programok az egyetem öt telephelyén várják majd a látogatókat. Az előadók a négy kar és két karközi intézet munkatársai, valamint az egyetem doktoranduszai, akik 56 előadást tartanak a már délután induló és késő estig tartó rendezvény folyamán. Az előadások tematikájában felölelik az egyetem teljes képzési illetve kutatási portfólióját, sok érdekességet, újdonságot kínálnak minden korosztály számára.

Az egyetem részletes programja már megtekinthető a Kutatók éjszakája honlapján:

Budapesti helyszínek

http://www.kutatokejszakaja.hu/2016/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=173

Szolnok

http://www.kutatokejszakaja.hu/2016/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=345

A programok regisztrációkötelesek - az egyetemi polgárok számára is - a termek befogadó kapacitásának végessége miatt. A regisztráció  szeptember 9-én, éjfélkor indul.


Rangos állami elismerést kapott az NKE rektorhelyettese

    •  dsc5761 2
    •  dsc5697 2
    •  dsc5703 2
    •  dsc5721 2
    •  dsc5747 2
    •  dsc5784 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Kis Norbert rangos elismerésben részesült az állami ünnep alkalmából. Áder János köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesének, amelyet ünnepélyes körülmények között ma adott át Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Kis Norbert az NKE létrehozásában végzett, meghatározó jelentőségű, valamint az intézmény sikeres működtetését sokrétű tudásával és szakmai tapasztalatával szolgáló, kimagaslóan eredményes munkája elismeréseként részesült a kitüntetésben.

Az NKE rektorhelyettese 2011-ben miniszteri biztosként koordinálta az egyetem alapításának és létrehozásának folyamatát, vezette azt a tárcaközi munkacsoportot, amely a többi között előkészítette az egyetem megalapításának és átalakulásának részletes szabályait tartalmazó törvényjavaslatot, az NKE-vel kapcsolatos fenntartói jogokra, finanszírozásra, az egyetem irányítására, szervezetére és működésére, valamint az oktatók és a hallgatók jogállására vonatkozó speciális szabályozás tervezetét. Ekkor indult el az a tudatos építkezés, amelynek az eredményei ma már láthatók.

2011-ben a Közszolgálat magazinnak adott interjújában az egyetem hitvallásáról és egyedülállóságáról Kis Norbert úgy fogalmazott: „ A közigazgatás tisztviselői, a rendészet és a honvédelem tisztjei esküt tesznek. A hivatásrendek lényege ebben az esküben sűrűsödik. Az egyetem missziója, hogy olyan utánpótlást képezzen, akik ennek az eskünek a végrehajtására felkészültek. Ezen túl a közszolgálat emberi erőforrásának képzésében, kiválasztásában és tudományos háttér biztosításában kell erős intézményként támogatni a magyar államot. Az intézmény egyediségét és fontosságát ezek a karakterek fogják megadni.”

A kitüntetéshez gratulálunk!


Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: kitüntetések, 2016

Lezárult a pótfelvételi

    • img 0645

Közel 100 jelentkező jutott be a pótfelvételi eljárásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzéseire. Így összesen 1817 első éves hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől az intézményben. A legtöbben, közel 50-en az Államtudományi és Közigazgatási Karra jutottak be a pótfelvételi során. Közülük 40-en a levelező munkarendű, költségtérítéses közigazgatás-szervező alapképzésen kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől. A Rendészettudományi Kar a katasztrófavédelmi szakon hirdetett pótfelvételit levelező munkarendű, költségtérítéses formában. A z iparbiztonsági szakirányon 17-en, míg a katasztrófavédelmi műveleti szakirányon 14-en teljesítették sikeresen a pótfelvételit. A Nemzetközi és Európai tanulmányok kar a pótfelvételi eljárásban hirdette meg először a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, amelyen így szeptembertől szintén elindul a képzés. A NETK-n az őszi tanévet összesen 9 olyan hallgató kezdheti meg, akik a pótfelvételi követelményeit sikeresen teljesítették. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar is kizárólag mesterképzéseire hirdetett meg pótfelvételit, itt összesen 7-en teljesítették sikeresen a követelményeket, ők a katonai vezetői, illetve a katonai műveleti logisztika mesterképzésen csatlakoznak az általános eljárásban felvett társaikhoz. 


Könyvújdonság

könyv

A napokban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában egyidejűleg jelent meg Prof. Dr. Szente Zoltán, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Alkotmányjogi Intézete egyetemi tanárának társszerkesztésében a The Principle of Effective Legal Protection in Administrative Law – A European Perspective (A hatékony jogvédelem elve a közigazgatási jogban – Európai összehasonlítás) című könyv. A kötet a hatékony jogvédelem elvének érvényesülését vizsgálja 14 európai ország jog-, illetve közigazgatási rendszerében, valamint az európai bíróságok joggyakorlatában. A Magyarországról szóló fejezet szerzői Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina, az ÁKK Alkotmányjogi Intézetének docense, valamint Dr. Temesi István, a Kar Általános Közigazgatási Jogi Intézetének intézetvezető docense.

A munka alapjául szolgáló nemzetközi kutatási projekt – amelynek vezetője Szente Zoltán professzor úr volt – finanszírozásában és megszervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is részt vett.

A kötet a téma első széles körű nemzetközi összehasonlításon alapuló tudományos feldolgozása. Portugál nyelvű (brazíliai) kiadása is folyamatban van.

További információ a könyvről: https://www.routledge.com/The-Principle-of-Effective-Legal-Protection-in-Administrative-Law-A-European/Szente-Lachmayer/p/book/9781472475657 és https://www.amazon.com/Principle-Effective-Legal-Protection-Administrative/dp/1472475658/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1472563049&sr=1-1&keywords=Zolt%C3%A1n+Szente


A gazdaság alappillére az erkölcs

    • laura nover

Baritz Sarolta Laura Budapesten született, szerető és hívő családban nőtt fel, közgazdász diplomát szerzett. Nagynevű vállalatoknál dolgozott, sikeres üzletkötőként, majd kereskedelmi menedzserként bejárta a világot. Családi tragédia miatt hite újra felerősödött, és az Istennel való szoros kapcsolat kialakulása nyomán bevonult a domonkos szerzetesi rendbe. A nővérek budakeszi rendházában él, tanít, nevel, szervezi a közösség életét, és a közgazdaságtannak egy új paradigmáját hirdeti- ősztől már az NKE-n is. Laura nővérrel beszélgettünk.


Élettörténetének kétség kívül legérdekesebb és talán legfontosabb momentuma, amikor maga mögött hagyva korábbi szakmáját belép a domonkos szerzetesi rendbe. Volt ennek előzménye a gyermekkorában?  Milyen mintát kapott otthonról?

Laura nővér: Csodálatos gyermekkorom volt. Hívő családban óriási szeretetben nőttem fel. Öten voltunk: a szüleim, nagymamám, a testvérem meg én. Édesapám erdélyi, annak idején cserkész volt, engem kicsit fiúsan nevelt: kitartásra és csomó olyan cserkészértékre megtanított, aminek most sok hasznát veszem. Gépészmérnök volt, úgyhogy a matematika szeretete innen származik: már gyermekkoromban nagyon sokat matekoztunk együtt szórakozásból. A racionális gondolkodást ő nevelte belém. Másik oldalon anyukámtól a művészeteket kaptam: ének-zene tanár volt. Már kisgyermekkorom óta zongoráztam, minden nap szorgalmasan gyakoroltam. Mondhatni a humán és a racionális tudományok kombinációja az, amit én gyermekkoromban megkaptam a szüleimtől, valamint egy olyan értékrend, ami arról szólt, hogy az embereknek adni nagyon nagy érték, és szeretetet adni a legfontosabb. Ezt talán a legjobban a nagymamámtól kaptam meg, aki a családért áldozta az életét. Ez a légkör vett körül egészen huszonkét éves koromig, amikor meghalt az édesapám. Ez volt az első nagy tragédia az életemben. Akkor végeztem a közgazdasági egyetemet, ahol nagyon szép öt évet töltöttem el külgazdasági szakon. 1983-ban kaptam meg a diplomámat, és elmentem dolgozni egy akkor nagyon menőnek számító külker vállalathoz, a Hungarotexhez. Ez emberileg is kiváló hely volt, egymást bátorítottuk, és szakmailag is nagyon sok tapasztalatot adott, sokat utazhattam. A legfőbb piac Amerika lett. Volt egy saját iroda New Yorkban és Los Angelesben, oda küldtek ki gyakorlatra, ott ismerkedtem meg a Pepsi Cola céggel, ahová ’90-ben mentem át. Irodavezetőt kerestek. Később ugyanitt lettem kereskedelmi menedzser. Ezekre az időkre most is büszkén gondolok vissza, szakmailag sokat tanultam.

Annak ellenére, hogy ilyen szép eredményeket ért el a munkájában, úgy döntött, másik útra tér. Mikor és hogyan fogalmazódott meg Önben először, hogy változni és változtatni akar? Mi indokolta ezt a döntését, és miért éppen a domonkos rendet választotta?

Laura nővér: A szerzetesség az Istentől indul, a hivatás tőle származik. Az ember nem úgy lesz nővér, hogy eldönti, hogy az lesz. Ha az Úristen azt mondja, hogy adjam neki az életemet, és az ember erre igent mond, akkor vele csodálatos élet kezdődik. A domonkos hivatás nagyon szép, mert az igaz hitet prédikálja. A prédikátor rendet 800 éve, 1216-ban alapította Szent Domonkos,  és célja, hogy az igazságot hirdesse. A mai világban erre óriási szükség van. A szerzetesség olyan életforma, amit az ember nem egyedül és nem emberségében választ, hanem hit kell hozzá. El kell hinni, hogy létezik egy teremtő és egy teremtmény, és a teremtő hívja az embert a vele való közös életre. Ez nagyon ritka, ezért én egy szerencsés, mondhatni kiválasztott ember vagyok. Szakmailag nagyon sikeres történet volt az enyém, de egy kicsit kiüresedtem ebben a karrierben. Úgy éreztem, nem találom az életem célját. Akkor édesanyámmal éltem, aki halálos beteg lett, egy éve volt hátra: éreztem, hogy a sok szeretetet, amit kaptam tőle, most nekem kell visszaadnom. Kinyíltam a hit értékeire, kinyíltam Istenre, és ebben az élő kapcsolatban az Ő akaratát is el kezdtem érzékelni, hallani. Intenzívebb kapcsolatba kerültem az egyházzal is, lett egy domonkos lelki vezetőm, és ő mondta édesanyám halála után, hogy keressem az Isten akaratát életemben. 1994-ben léptem be a rendbe. Ez nem kudarc volt, nem letérés az útról, hanem igazi tartalommal való megtöltődése annak az útnak, amit addig is jártam.

Laikusként az a kép élhet a fejünkben, hogy egy szerzetes nővér mindennapjait a négy fal között ülve, imádkozva tölti.

Laura nővér: Amint mondtam, a domonkos rend elsősorban prédikátor rend, nagy hangsúlyt fektetünk a teológia tanulására. A nővérek közül sokan tanítanak egészen az óvodától egyetemig, főiskoláig. Van egy saját iskolánk Kőszegen, egy házunk Hódmezővásárhelyen, ahol pasztorális munkákkal és közösségvezetéssel foglalkoznak, és jelen vagyunk Szombathelyen is. Én kivételesebb helyzetben vagyok a többi nővérhez képest, mert a közgazdászi hivatást elméleti szinten most csak én űzöm. Nekem is a tanítás az alapvető dolgom. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) néven szakirányú képzést indítottunk, tanítok az MNB egyik alapítványában, a Corvinus Egyetemen megalapítottam az Emberközpontú Gazdaság képzést, és ősztől az NKE-n is oktatok. Még középiskolás szinten is tanítjuk a KETEG elveket társaimmal. Úgy érzem, ebben rátaláltam a hivatásomra, a mostani közgazdászi identitásomra, amely nem szól másról, mint hogy a katolikus egyház társadalmi tanításainak az elveire fel lehet építeni egy fő áramlattól eltérő, egy másik paradigmára épülő közgazdaságtant. Ebben a gondolkodásmódban eljutottam a doktori fokozatig is, a Corvinus Egyetemen PhD-ztem 2014-ben, tehát többnyire ezzel foglalkozom, de konferenciákat és könyvbemutatókat is szervezünk, kiadványokat készítünk, könyveket fordítunk. Emellett követjük a domonkos rendi tradíciókat, amelyek közül az egyik a zsolozsmázás, azaz rendszeresen, napi négyszer imádkozzuk az Egyház imáját, aminek egy része zsoltárok énekléséből vagy mondásából áll.  A kolostoron belül silentiumban élünk, őrizzük a csöndet. Nagy hangsúlyt fektetünk a közösségi életre, rendszeresen vannak közösségi programjaink.

Etikus közgazdaságtan – ezzel a megnevezéssel találkoztam az Ön munkásságát kutatva. Mit jelent ez pontosan?

Laura nővér: Erről szólnak az óráim és az előadásaim. Jó példa erre a Volkswagen esete, amikor olyan szoftvert raktak be az autókba, amely nem valós adatot szolgáltatott a kibocsátásról. Ez egy tisztán etikai vétség. Azért tették, hogy a cég több profitot realizáljon, és amikor kiderült az egész botrány, több száz millió eurós kár keletkezett. Ez a mérleg egyik serpenyője. A másik serpenyője pedig a becsületesség, ami nulla pénz, mert becsületesnek lenni nem kerül semmibe. Felvetődik a kérdés, hogy az ember melyik serpenyőt választja. Nem csak én, most már nagyon sok ember mondja azt, hogy a közgazdaságtant nem lenne szabad erkölcs nélkül űzni, mert a gazdaság alappillére az erkölcs, csak az teszi fenntarthatóvá. Nem jó célkitűzés a profit maximalizálása, az csupán egy részcél. A profitot nem maximalizálni, hanem optimalizálni akarjuk. A gazdaság végső célja az, ami eredetileg is volt: a közjónak a megvalósítása, az emberi valós szükségletek kielégítése.

Ön tavasszal vendégelőadóként tartott előadást az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karán Etikus állampénzügyek kurzus keretében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködés folytatásaként 2016 őszétől saját tárgyat oktat majd.

Laura nővér: Igen, erre kaptam felkérést Lentner Csaba professzor úron keresztül az egyetemtől. Nagy örömmel vállaltam el, mert így lesz 12-13 alkalom arra, hogy amit most itt nagyon röviden elmondtam, azt kifejtsem, a történelmi alapjait is bemutassam, ugyanis ez az egész gondolkodásmód visszamegy egészen az ókorig. Arisztotelésztől, Platóntól és Cicerótól indul ki. Szó lesz majd a középkori felfogásról, Aquinói Szent Tamás meglátásairól, továbbá pszichológiáról, szociológiáról. Kontrasztozni szeretném a hedonista szemléletet és az arisztotelészi boldogságfelfogást, ütköztetni a mai főáramú közgazdaságtan alapelveit az erényetika alapelveivel. Gondolkodási rendszereket szeretnék bemutatni, és ezen keresztül rávilágítani arra, hogy az erényetika egy emberközelibb és fenntarthatóbb gondolkodásmódot ajánl. A filozófia, történeti, etikai alapok megismerése után szeretnék beszélni a tulajdonképpeni közgazdaságtanról, az általunk képviselt erényetikai közgazdaságtani paradigmáról.

Az oktatásnak is nagy szerepe van abban, hogy változtatni tudjon az emberek felfogásán, attitűdjén. Mit gondol, egy egyetemnek, akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, amely a köz szolgálatára készíti fel a hallgatókat, milyen szerepe van az etikus magatartásra való felkészítésben, nevelésben?

Laura nővér: Egy egyetemnek óriási szerepe van: a tanároknak, professzoroknak, tanszékeknek. Azt gondolom, hogy a tanáron múlik, hogy mit tart előrevivőnek, jónak vagy követendőnek. Itt nemcsak diákok neveléséről van szó, hanem tanárok egymás közti neveléséről, egymás közti kommunikációjáról. Alapvetően arról érdemes elgondolkodnia minden embernek, hogy ha ezt a világot tovább szeretnénk élni, fenntarthatóvá tenni, akkor hogyan járható ez az út. Ki lehet próbálni, hogy mekkora örömet okoz az, ha az ember ad másoknak vagy mértékletesen bánik az anyagi jószággal. A boldogságnak ez az útja ad igazán szabadságot az embernek.


Szöveg: Búzás Beáta


A cikk teljes terjedelemben a Bonum Publicum áprilisi számában olvasható:
http://uni-nke.hu/uploads/media_items/bonum-aprilis-2016.original.pdf

Cimkék: Bonum Publicum, 2016

Már lehet jelentkezni pótfelvételire!

    • potfelveteli

Még reménykedhetnek azok a felvételizők, akik az általános felvételi eljárásban nem jutottak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Elindult ugyanis a pótfelvételi jelentkezés időszaka, amelynek során az intézmény mind a négy kara lehetőséget kínál az újabb próbálkozásra.

Az NKE képzései közül idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két támogatott (közszolgálati ösztöndíjas), nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 446 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 444 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A kar a pótfelvételi keretében kizárólag mesterképzéseket hirdetett meg, amelyekre önköltséges formában lehet jelentkezni. A NETK a pótfelvételi eljárásban új képzésként kínálja a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, nappali, önköltséges formában. A szak önköltséges, de az NKE egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak. (http://uni-nke.hu/hirek/2016/07/27/jelentkezz_-ha-erdekel-a-diplomacia)

A Rendészettudományi Kar (RTK) képzései közül idén is népszerűek voltak a katasztrófavédelem alapképzési szak szakirányai, amelyeken 360 pont feletti teljesítményt kellett elérni a felvételizőknek. Akik ide nem jutottak be, még próbálkozhatnak, igaz, önköltséges helyekre.

A korábbi évekhez hasonlóan magas pontszámra volt szükség egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez is. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) képzései közül a katonai vezetői alapképzési szakon legalább 359 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de 317 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés alapképzési szakra szerettek volna bejutni. A pótfelvételi eljárás keretében a kar a katonai vezetői, katonai műveleti logisztika és katonai üzemeltetés mesterképzési szakokat, illetve a védelmi vezetéstechnikai rendszertervező mesterképzést hirdette meg, igaz utóbbit önköltséges formában.

532 felvételiző jutott be az általános felvételi eljárásban az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzéseire. A nemrégiben a képzési szerkezetében is jelentősebb változáson átmenő kar esetében a nappali munkarendű, támogatott (közszolgálati ösztöndíjas) közigazgatás-szervező alapképzés esetében 377 pontnál húzták meg a felvételi határt. Erre a hat féléves képzésre a pótfelvételi keretében újra lehet majd jelentkezni, igaz, már csak levelező munkarendre és önköltséges finanszírozási formára. A kar a közigazgatási mesterképzést nappali és levelező munkarendben is meghirdeti, viszont mindkettőt szintén csak önköltséges formában.  

A pótfelvételire augusztus 7-ig lehet jelentkezni, kizárólag az E-felvételi rendszerében, amelyben  egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzését lehet megjelölni. Pótfelvételire azoknak van lehetőségük, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy akik egyáltalán nem nyújtottak be jelentkezést.

A ponthatárokat előreláthatólag augusztus 25-én hirdetik ki, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre. A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően a felsőoktatási intézménytől kapják meg, szeptember első napjaiban.

Az NKE által meghirdetett képzésekről itt találhat részletesebb információkat:

http://uni-nke.hu/oktatas/felvetelizoknek/felveteli-informaciok

Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: pótfelvételi, 2016

Megvannak a felvételi ponthatárok!

    • dsc 1840 2

Több képzésre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) - derült ki a felsőoktatási felvételi ponthatárok kedd esti kihirdetésekor. Az intézmény négy karára idén több mint 5700-an adták be jelentkezésüket, közülük az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás eredményeképpen 1723-an kezdhetik meg az NKE-n a következő tanévet.

Az NKE képzései közül idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két államilag támogatott, nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 446 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 444 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A másfél éve alakult és egyre bővülő portfólióval rendelkező kar felvételi követelményeit összesen 264-en teljesítették.

A Rendészettudományi Kar (RTK) nappali alapképzései közül a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozó és gazdaságvédelmi nyomozó szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 376, utóbbihoz 370 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is jól kellett teljesíteni: a sikeres bejutáshoz 374 pontra volt szükség. A levelező tagozaton a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakirányán alakult ki a legmagasabb ponthatár, itt 378 pontra volt szükség a bejutáshoz. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, ahol szintén 360 pont feletti teljesítményt kellett elérni. Az RTK alapképzéseire összesen 598-an, míg a mesterképzésekre 141-en jutottak be.

A korábbi évekhez hasonlóan magas pontszámra volt szükség egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez is. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) képzései közül a katonai vezetői szakon legalább 359 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de 317 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés szakra szerettek volna bejutni. Összesen 188-an teljesítették a felvételi követelményeket a HHK alap és mesterképzéseire.

532 felvételiző jutott be az általános felvételi eljárásban az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzéseire. A nemrégiben a képzési szerkezetében is jelentősebb változáson átmenő kar esetében a nappali munkarendű, államilag támogatott közigazgatás-szervező képzés esetében 377 pontnál húzták meg a felvételi határt. Az 532 felvett hallgatóból 399-en államilag támogatott, míg 133-an önköltséges formában kezdhetik meg a következő tanévet.

Akiknek most nem sikerült teljesíteni a felvételi követelményeket, hamarosan újra próbálkozhatnak. Az NKE mind a négy kara tervezi ugyanis, hogy a pótfelvételi eljárás keretében is kínál képzéseket. Ilyenek például az RTK által hirdetett katasztrófavédelem alapképzési szak iparbiztonsági és katasztrófavédelmi műveleti szakirányai. Ezekre levelező, önköltséges formában lehet majd jelentkezni augusztus 7-ig.

A NETK a pótfelvételi eljárásban új képzésként hirdeti meg a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot, nappali, önköltséges formában. A szak önköltséges, de az NKE egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak. A diplomáciai pályára felkészítő képzésre szintén augusztus 7-ig adhatják be a jelentkezésüket az érdeklődők.

A felvételi ponthatárokról bővebben itt olvashat:

http://www.felvi.hu/bin/content/vonal16a/html/szer/szer_841.html

A pótfelvételivel kapcsolatban az alábbi linken érhetők el információk:

http://uni-nke.hu/oktatas/felvetelizoknek/felveteli-informaciok

A felvett hallgatók az augusztus 8-11.-i, siófoki gólyatáborban találkozhatnak majd egymással először. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által szervezett rendezvényen a hallgatók számos hasznos információt is szerezhetnek az egyetemi élettel kapcsolatban. A négy nap alatt közös szórakoztató játékok, sportprogramok, csapatépítők, nyereményjátékok, esténként pedig ismert előadók gondoskodnak a fiatalok kikapcsolódásáról. A rendezvénynek idén a Siófoki Silver Beach Retro Hotel ad otthont.

További részletek: https://www.facebook.com/events/494622440730356/

http://uni-nke.hu/hallgatoknak/golyaknak/golyataborrol

Cimkék: felvételi, 2016

Új képzések és fejlesztések

    • patyi andras rektor

Ősszel, majd jövőre is több új képzést indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), és a budapesti Ludovika Campus fejlesztése is folytatódik. Modern oktatási épületet, sportközpontot építenek, az Orczy -park eddig elhanyagolt és kihasználatlan részeit rendbe teszik, s összességében növelik a zöldfelület nagyságát - mondta Prof. Dr. Patyi András az MTI-nek adott interjújában.

Az NKE rektora elmondta: az egyetemen számos új képzést készítenek elő. Már idén elindítanak két - az új állami tisztviselőkről szóló törvény előmeneteli rendszerébe illeszkedő - szakirányú továbbképzési szakot: a közigazgatási tanulmányokat és a kormányzati tanulmányokat. Ráadásul - emelte ki a rektor - a közigazgatási szakvizsgát is kiváltó képzéseket nem csak a fővárosban, hanem - más felsőoktatási intézményekkel, a megyei kormányhivatalokkal együttműködve, valamint e-learning és távoktatási módszerek révén - igyekeznek minden megyében elérhetővé tenni. Idén a pótfelvételi eljárás keretében meghirdetik, és már szeptembertől elindítják a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amelyre az elmúlt időszakban a hallgatók körében, de a külügyi szférából is komoly igény mutatkozott - tette hozzá

Kitért arra, hogy a napokban kezdeményezték egy új államtudomány mesterszak indításának akkreditációját. Ezzel - mint kiemelte - Magyarországon több évtizedes szünet után, a hagyományt felelevenítve, de modern formában indítanák újra az államtudományi képzést. Az új mesterszak - amely a jogászképzéshez hasonlóan nem ciklusokra bontott, hanem ötéves, doktori címmel záródó képzés lesz - várhatóan szintén jövőre indulhat el.

Patyi András kiemelt feladatnak nevezte, hogy a Belügyminisztérium döntése alapján a rendészeti képzéseket - a tervek szerint 2017-től - háromról négyévesre bővítik. A közigazgatás-szervező alapszakon pedig - a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve - egy adóigazgatási, pénzügyi szakirány létesítésén dolgoznak.

A rektor szólt arról is, hogy az elmúlt időszak biztonságpolitikai környezetváltozása nyomán, az egyetemen működő a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkája iránti igény az egyetem, kormányzati és szakmai szervezetek részéről is megnőtt. Ennek nyomán Tálas Péter, az SVKK igazgatója - aki eddig az NKE nemzetközi tanulmányok karának dékáni posztját is betöltötte - úgy döntött: a kutatóközpont megnövekedett feladataira koncentrál a jövőben. A nemrég indított nemzetközi tanulmányok kar továbbépítését pedig dékánként az eddigi dékánhelyettes, Koller Boglárka folytatja.

Patyi András a Ludovika Campus fejlesztésének jelenlegi állásáról elmondta: épül az új oktatási épület, valamint a sportközpont is, ahol nem csak a hagyományos sportágak gyakorlására, hanem lovaglásra, lőkiképzésre is lesz lehetőség. A parkon kívül, a Diószeghy utcában álló üres telken és a mellette lévő korábbi rendőrségi épületben alakítják ki a rendészettudományi képzés új központját, ahonnan a hallgatók és az oktatók - a tervek szerint - egy hídon járhatnak majd át a parkba, hogy ezzel se zavarják a közúti közlekedést.

Az Orczy- parkban a közelmúltban történt tiltakozó akciókkal kapcsolatban a rektor úgy látja: azok valójában nem kizárólag a fákról szóltak, hanem részben kormányellenes megmozdulások is voltak. A rektor elmondta, a helyiekkel egyeztetnek arról is, hogy a parkot mire szeretnék használni. Kiemelte, hogy a park területén nem csak fák vannak, hanem számos régi, elhanyagolt épület. Az egyetem a teljes területet rendbe rakja, használhatóvá teszi, s nem csak az egyetem, hanem a budapestiek számára is. Összességében több lesz a zöldfelület.

Az egyetemi nagy beruházás második üteméről, a hadtudományi és honvédtiszti, valamint a katasztrófavédelmi képzés Ludovika Campusra való költöztetéséről a közeljövőben várható a kormánydöntés - mondta a rektor.

Az NKE rektora kitért arra is, hogy a több évvel ezelőtt indított Ludovika Szabadegyetem - amelynek előadásai mindenki számára nyitottak - egyre népszerűbb. Így nem csak folytatják a következő szemeszterben, hanem más tudományterületek bevonásával, bővítik is az előadások témáit.

Forrás: MTI


A jövő közigazgatási szakemberei diplomáztak

    • dsc 4884 2
    • dsc 4248 2
    • dsc 4269 2
    • dsc 4282 2
    • dsc 4286 2
    • dsc 4306 2
    • dsc 4326 2
    • dsc 4341 2
    • dsc 4423 2
    • dsc 4502 2
    • dsc 4516 2
    • dsc 4571 2
    • dsc 4581 2
    • dsc 4656 2
    • dsc 4670 2
    • dsc 4716 2
    • dsc 4784 2
    • dsc 4812 2
    • dsc 4844 2
  • Előző
  • Következő

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) több mint 700 hallgatója vehette át diplomáját a kar hétvégi oklevélátadó ünnepségén. Délelőtt a nappali, délután a levelező munkarendű hallgatók jutottak hozzá a végzettségüket igazoló dokumentumokhoz.

Először szereztek diplomát hallgatók a nemrégiben átalakult Államtudományi és Közigazgatási Karon. Az ÁKK-n igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapképzésen, valamint európai és nemzetközi igazgatási és közigazgatási mesterképzéseken tanulhattak a most oklevélhez jutók.  „Egy nagyon nehéz munka kezdődik az Önök számára”- szólt a most végzettekhez Prof. Dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja elmondta, hogy a friss diplomások nem egyszerűen munkavállalók lesznek, hanem a köz érdekében fognak dolgozni. „Ez a munka nagyon összetett és sok képességet kíván Önöktől, mint például a tisztességet, a kitartást, az alázatot”- fogalmazott Kiss György. A dékán Széchenyi István gondolatait idézte, miszerint „lehetséges, hogy az útra, amelyen járunk, kövek gördülnek. Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy ezekből a kövekből lépcsőt lehet csinálni, hogy továbbhaladhassunk”.

„A végzett hallgatók számára a valódi munka, az igazi szolgálat csak most kezdődik” – fogalmazott ünnepi beszédében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány 2010-ben döntött úgy, hogy teljesen új alapokra helyezi a közigazgatást. Ennek első mérföldköve volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása azzal a céllal, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben lehessen képezni szakembereket. „Az egyetem falai közül kikerültek  adhatják az új generációját azon köztisztviselőknek, akik elősegítik a jó állam létrejöttét, amelyen megalakulása óta dolgozik a kormány” – mondta Vidoven Árpád. Az államtitkár azt is megfogalmazta, hogy a közigazgatás megújítása alapvetően az emberen, a köztisztviselőn múlik. Szólt a Ludovika Campus fejlesztéséről is, aminek köszönhetően a 21. század meghatározó tudásközpontjává válhat az egyetem. Vidoven Árpád kifejtette azt is, hogy a jó állammal kapcsolatban megfogalmazott célokhoz és elvárásokhoz a köztisztviselők esetben megfelelő életpályamodellre és ehhez társuló bérezésre is szükség van. A kormány megtette az első lépéseket, amelyeket hamarosan újabbak követnek- tudtuk meg. „A megújuló képzési rendszerben az NKE-nek meghatározó szerepe van, amivel nagyban hozzájárulhat a közszolgálati pálya vonzóbbá válásához”- fogalmazott az államtitkár. Magyary Zoltánt idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban ma is nagy szerepe kell, hogy legyen a személyzeti politikának. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb színvonalon dolgozókat kell alkalmazni. „Legyenek büszkék arra, hogy itt végeztek és azt a sok ezer fős közigazgatási szakembergárdát gyarapítják,akiket az egyetem és jogelődjei neveltek ki a köz szolgálatára”  - mondta Vidoven Árpád.

Ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András szólt arról, hogy a kar idén februártól viseli az Államtudományi és Közigazgatási Kar nevet. Az NKE rektora hozzátette, hogy hosszú előkészítő munka vezetett idáig, hogy az államtudomány szó megjelenjen a kar nevében. „Ez pedig azt jelenti, hogy oktató-kutatói tevékenysége középpontjában az államiság áll”- fogalmazott Patyi András. A rektor beszédében szólt a rendszerváltás előtti évtizedekről, amelyekben „eltiltani, eltüntetni igyekeztek az 1945 előtti korszak maradandót alkotó tudósait”. Ilyen volt például Magyary Zoltán vagy a rektor által az ünnepségen részletesebben is méltatott Egyed István. Az 50 éve elhunyt jogtudós, egyetemi tanár szerint a közigazgatás nem tekinthető egyértelműen a törvényhozói hatalom alárendeltjének. „Ha a közigazgatás nem lenne figyelemmel a helyenként és egyénenként eltérő életviszonyokra, teljesen célját tévesztené”- idézte Egyed Istvánt a rektor. Patyi András szerint Egyed István már saját idejében előrelátó módon határozta meg a jó, emberközpontú közigazgatás fogalmát. Egyed István ezt nemcsak az egyén, hanem a nagyobb közösségek szintjén is megfogalmazta, amikor azt írta, hogy „nem kevésbé szabad elhanyagolni a közigazgatás felépítésénél a nemzet egyéniségét, azaz lelki alkatát, jellegét”.  Patyi András a végzett hallgatókhoz szólva elmondta, hogy legyenek jó hivatalnokai, vezetői, közszolgálati tisztviselői a jó magyar közigazgatásnak.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Prof. Dr. Kiss György dékán Pro Publico Bono elismerést adott át Dr. Imre Miklós egyetemi docensnek, a Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet oktatójának és Szakács Gábor egyetemi docensnek, az Emberi Erőforrás Intézet oktatójának. Dékáni dicsérő oklevelet vehetett át Dr. Orbán Anna egyetemi adjunktus, az Elektronikus Közszolgálati Intézet oktatója és Martonné Csepregi Anikó, a Tanulmányi Osztály előadója. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Böszörményi Balázs igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az ÁKK HÖK Kollégiumi Ügyekért felelős alelnöke. A Kar Kiváló Oktatója Dr. Gregóczki Etelka egyetemi docens, a Közpénzügyi és Államháztartási Intézet oktatója lett. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság által alapított hallgatói díjat idén Szakos Judit közigazgatási mesterképzési szakos hallgató, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke érdemelte ki.

Kosztrihán Dávid az EHÖK elnöke hallgatói díjakat adott át az ünnepségen. A Pro Juventute-díjat Mósa Tamás igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az ÁKK Hallgatói Önkormányzatának elnöke kapta meg. Az Egyetemi Szakmai Díjat Szabó Mátyás igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az Ostrakon Szakkollégium elnökhelyettese vehette át. Az Egyetemi Közösségi Díjat Lukács Dávid közigazgatási mesterképzési szakos hallgató érdemelte ki. A hallgatók szavazatai alapján az év tanárának Dr. Méhes Tamás adjunktust, a Civilisztikai Intézet oktatóját választották meg. A Közigazgatás-tudományi Egyesület, a Kollégiumi Bizottság és a Hallgatói Önkormányzat által alapított Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat Fazekas Gergő igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató vehette át.

A diplomaosztó délutáni részében több mint 250 levelező munkarendben végzett hallgató vehetett át oklevelet. Az ünnepség szónokai ezúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy a munka mellett végzett sikeres tanulmányok még nagyobb tiszteletet és megbecsülést érdemelnek.

    • dsc 4913 2
    • dsc 4923 2
    • dsc 4933 2
    • dsc 4947 2
    • dsc 4967 2
    • dsc 4994 2
    • dsc 5031 2
    • dsc 5046 2
    • dsc 5057 2
    • dsc 5116 2
    • dsc 5123 2
    • dsc 5170 2
    • dsc 5173 2
    • dsc 5181 2
    • dsc 5196 2
    • dsc 5225 2
    • dsc 5265 2
    • dsc 5295 2
    • dsc 5307 2
    • dsc 5310 2
    • dsc 5350 2
  • Előző
  • Következő
Cimkék: diplomaosztó, 2016

Az olasz kapcsolat

    • isag2

Oktatási és kulturális területen működik majd együtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a római Istituto di Alti Studi in Geopolitica e Scienze Ausiliarie. Erről a napokban írtak alá megállapodást az intézmények vezetői.

A római székhelyű Istituto di Alti Studi in Geopolitica e Scienze Ausiliarie (Geopolitikai és Történeti Segédtudományok Intézete, ISAG) nemzetközi tudományos intézetként működik a 2010-es alapítása óta. Az ISAG geopolitika kutatásokat folytat, külpolitikai, diplomáciai, szakpolitikai, kulturális és gazdasági témájú hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeket szervez. Az intézet első számú olaszországi felsőoktatási partnere a római Sapienza Egyetem, amellyel közösen geopolitikai és biztonságpolitikai mesterképzéseket tart. Az ISAG tudományos folyóirata a Geopolitica, amelynek legutóbbi tematikus számában Magyarország volt a téma. A kiadványban az NKE több oktatója is publikált olasz nyelven.

Dr. Dario Citati az ISAG Eurázsia Kutatási Programjának igazgatója budapesti látogatása során megismerhette az NKE nemzetközi kapcsolatrendszerét, nemzetközi projektjeit, az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási és kutatási tevékenységét, továbbá a Molnár Tamás Kutatóközpont és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkáját.

Cimkék: nemzetközi, 2016

„Helyretolni a kizökkent időt”- Egyed Istvánra emlékeztek

    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

Emléktábla- és teremavatással, valamint tudományos konferenciával emlékeztek meg a 130 évvel ezelőtt született Egyed István bíróról, jogtudósról, közjogi íróról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„A jogérzet minden emberrel együtt születik, s csak a jogok tisztelete képes fenntartani a társadalmat”- ezzel az Egyed Istvántól vett gondolattal kezdte az emléktábla avatáskor mondott ünnepi beszédét Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ez a gondolat híven tükrözi ember és törvény összetett viszonyát. „Egyed István meg nem alkuvó, mélyen szántóan gondolkodó jogtudós volt, aki egyaránt művelte a magyar közjog tudományát és a közigazgatási jog stúdiumát is”- fogalmazott Patyi András. A rektor hangsúlyozta, hogy Egyed István egyszerre volt értője, tanítója és kutatója a történeti alkotmányosságnak, a helyi önkormányzatok és az elkülönült közigazgatási bíráskodás tanának, de jeles ismerője volt például az iparjognak és az iparigazgatásnak is. A rektor bejelentette, hogy az NKE Rektori Tanács egyetértésével a Ludovika Főépület egyik termét Egyed Istvánról nevezi el.

Egyed István munkásságát méltatta beszédében Dr. Horváth Attila. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) intézetvezetője szólt arról, hogy a professzor oktatói-kutatói tevékenysége során mindig szem előtt tartotta az elmélet és a gyakorlat egységét. „Nem maradt meg az elefántcsonttoronyban, a kutatói szobában. Nemcsak egy szűk kutatói körnek írt, hanem a nagyközönségnek is”- fogalmazott a docens. Egyed hamar felismerte, hogy a huszadik században mennyire megnőtt a közigazgatás jelentősége, amelynek nagy szerepet tulajdonított a 20-as évek gazdasági-politikai válságából való kilábalásban. Horváth Attila szerint hangsúlyt fektetett a közigazgatási képzés fejlesztésére is, ahogy egyik művében fogalmazott: „Magyarországnak nemcsak jó bírákra és ügyvédekre van szüksége, hanem sokkal nagyobb számban jó közigazgatási tisztviselőkre is”.  A docens hozzátette, hogy Egyed István a diktatúrák időszakában is kiállt az alkotmányosság eszméi mellett. Az ünnepség végén Patyi András rektor és Kiss György, az ÁKK dékánja avatták fel az Egyed István emléktáblát.

A rendezvény tudományos konferenciával folytatódott, ahol a szakma neves képviselői emlékeztek az 50 évvel ezelőtt elhunyt professzorra. Patyi András rektor előadásában elmondta, hogy az Egyed név görög megfelelője pajzshordozót, védelmezőt jelent, amely jól illik az egykori jogtudósra, aki az elmélet és a gyakorlat területén egyaránt fontosat alkotott. „A Horthy-korszak egyik vezető közjogásza volt a magyar jogtudomány aranykorában” – fogalmazott Patyi András. A rektor szerint Egyed István munkássága számos területen új utakat mutatott az akkori közjogi gondolkodásban. „Kimutatta a magyar történeti alkotmány önálló fejlődési útját, amely a magyar nemzeti lélek alkotása, a magyar szellemi kultúra ékes bizonyítéka és a magyar fennmaradás záloga” – hangsúlyozta Patyi András. Elhangzott az is, hogy Egyed István fontos tételeket fogalmazott meg a jogállammal kapcsolatban is, amely szerint „csak olyan államra lehet ezt alkalmazni, amelyben a jog uralkodik”. A rektor szólt arról is, hogy Egyed István életében –ahogy a teljes jogászprofesszori elit esetében is - az 1948/49-es politikai fordulat elhallgattatást és eltávolíttatást hozott. Patyi András szerint a mai kor feladata, hogy „helyretoljuk a kizökkent időt”, amihez Egyed István műveit, gondolatait is olvasni és használni kell. A rektor elmondta azt is, hogy az NKE a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„Egyed István munkásságát egy viszonylag rövid pályafutás, de annál gazdagabb életút jellemzi”- kezdte előadását Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint azért volt a szokásosnál nehezebb ezt a konferenciát megszervezni, mert aránylag kevés dokumentum állt rendelkezésre Egyed Istvánról. A dékán részletesebben beszélt az egykori professzor alkotmányfelfogásáról, amelynek egy része ma is megállja a helyét. Kiss György szerint a „A mi alkotmányunk” című művét is egyfajta kettőség jellemzi, amelyben ragaszkodik a közép-európában használatos értékekhez, de felmutatja az időtálló összeurópai értékeket is. A dékán szerint érdemes követni ma is az Egyed István által képviselt utat, amely a gyakorlati tapasztalatokat az elméleti alapossággal ötvözte.

Prof. Dr. Torma András szerint Egyed István életműve minta lehet a mai közjogászok számára. A Miskolci Egyetem rektora előadásában elmondta, hogy az egykori professzor neve és tevékenysége sokáig még a szakma számára sem volt igazán ismert. Torma András is akkor jött rá, hogy milyen nagy kvalitású szakemberrel van szó, amikor elkezdte kutatni életét. A rektor is kiemelte, hogy Egyed István mennyire egységben tudta kezelni a gyakorlatot és az elméletet. Szakmai pályája kapcsán megjegyezte, hogy annak első felében inkább a bíráskodással, második felében pedig a közigazgatással foglalkozott. Torma András is szólt előadásában a „A mi alkotmányunk” című munkájáról, amely egyfajta eszenciája Egyed István munkásságának. A 36 fejezetből álló műben olyan megállapítások találhatóak, mint hogy Magyarország Európa szíve, vagy, hogy a magyar állam jogállam, amiben a jog uralkodik. A könyvben Egyed István megfogalmazta az ezeréves alkotmány örök jellemzőit, így a történelmi jellegét, közjogi szellemiségét, erős nemzeti vonását és keresztény jellegét. A rektor szerint az egykori professzor fontos gondolata az is, hogy a magyarság jövője csak az alkotmányosság útján építhető.

„Csak a társadalom sok szegmensében megforduló, úgynevezett teljes emberek képesek arra, hogy a társadalmi igazságosságot szolgálják”- mondta előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke szólt arról, hogy Egyed István bírói és jogtudósi munkája mellett milyen sokféle társadalmi megbízatást is vállalt. Így például tagja volt az Országos Testnevelési Tanácsnak, titkára volt a Magyar Jogászegyletnek és főmunkatársa volt a Sajtó című tudományos folyóiratnak. Közszolgálati munkáját is a sokszínűség jellemezte, hiszen volt jegyző, albíró, törvényszéki bíró, az Igazságügyi Minisztérium szakelőadója, majd 1923-tól budapesti ítélőtáblai bíró is. Darák Péter beszélt a tudományos pályájáról is, amely szintén tükrözi a közszolgálati sokszínűséget, így például foglalkozott a választási bíráskodással és az önkormányzati bíráskodás gazdasági összefüggéseivel is.  

A szuverenitás kérdésével foglalkozott előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró szerint egyre jobban kezd kikopni az uniós tagállamok szótárából a szuverenitás fogalma. Ez arra vezethető vissza, hogy az államok és az államok által létrehozott közös európai intézmények között egyfajta közös szuverenitásgyakorlás történik. Ebben a nemzetközi intézmények a saját legitimitásukat próbálják mindenáron megőrizni és folyamatosan növelni.  

„Egyed István magas szinten művelte a közjogi politikai publicisztika műfaját” – hangsúlyozta előadásában Prof. Dr. Kukorelli István. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezetője elmondta, hogy a két világháború közötti időszak különösen hangos volt a közjogi vitáktól, amelynek egyik karakteres résztvevője volt Egyed István. Nagyon termékeny közjogi író volt és munkáiban elsősorban a közigazgatással és az alkotmány kérdéseivel foglalkozott. Publicisztikái azonban nemcsak a hagyományos jogtudományi folyóiratokban jelentek meg, hanem olyan kiadványokban is, mint például a Pesti Hírlap, az Új Ember vagy a Katolikus Szemle.

Egyed István helyi önkormányzatokkal kapcsolatos álláspontjáról beszélt előadásában Prof. Dr. Balázs István. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezetője szerint az egykori professzornak önkormányzatbarát gondolatai voltak, de nagyon fontosnak tartotta az állami felügyelet meglétét is helyhatóságok felett. Balázs István beszélt a jelenlegi közjogi berendezkedésről is, amelynek kapcsán megjegyezte, hogy a helyi önkormányzatok helyzete jelentősen változott 2010 után.  Szerinte egyfajta „államosítás” történt, amelynek során az állam nagymértékben vett át a helyhatóságoktól korábbi önkormányzati feladatokat. Megjegyezte, hogy az önkormányzatok az államszervezet részeként működő állami szerveknek tekinthetőek és az autonómiájuk funkcionális, célhoz kötött és korlátozott lett az elmúlt években.

„Egyed István azok közé tartozik, akinek szellemi és emberi magatartása a mai világban is példaértékű” –hangsúlyozta előadásában Dr. habil. Takács Albert. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar egyetemi docense szerint Egyed István a történeti alkotmányosság elkötelezett híve volt, de nem vallotta a jogegyenlőség abszolutista felfogását. Szerinte, ha a jogokat tiszteljük, akkor annak az előfeltételeit is tisztelni kell.

Dr. habil. Chronowski Nóra szerint a szuverenitás nem értelmezhető a jogállamiság nélkül, ami nem a rendszerváltás találmánya, hanem a történeti alkotmányosság egyik követelménye is volt. Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék docense szerint bátor dolog volt Egyed Istvántól, amikor a diktatórikus történelmi időszakokban is kiállt a jogállamiság eszménye mellett.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám


Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban

    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők.

Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.

Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot”- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.

A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújításáról szólt előadásban Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az állami tisztviselőkről szóló, nemrég elfogadott törvény kapcsán megjegyezte, hogy az jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely 2010-től indul meg a közigazgatásban. Az ágazatban tapasztalható aránytalan jövedelmi viszonyok és a személyi állomány elöregedése arra sarkalják a kormányzatot, hogy az eddiginél teljesítményarányosabb bérezést és egy modernebb képzési rendszert vezessen be. „Az új törvény - amelyet az Államreform Bizottság is megtárgyalt- elsősorban az eddig legrosszabbul keresők és a frontvonalban lévő ügyintézők bérét emeli markánsabban július elsejétől ”- mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette, hogy az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között lesz majd megállapítható. Az átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel párhuzamosan új teljesítményértékelési és minősítési rendszert is bevezetnek, a képzések terén pedig új szabályok lesznek érvényesek. Eszerint a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget kell szerezniük. Az állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a megújuló rendszerben, ahol a mechanikus vizsgaszemlélet helyett az egyéni fejlesztési szempontok kerülnek majd előtérbe.

Az új teljesítményarányos illetményrendszer és a megújuló képzési rendszer mellett akkor lehet igazán versenyképes a közszolgálat, ha a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlást is biztosítani tudja. Ennek stratégiai támogatásáról beszélt a rendezvényen Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK emberi erőforrás intézetének vezetője szerint az egyik nagy probléma, hogy sok tehetséges fiatal nem a közszolgálatot választja élethivatásul, ráadásul elég nagy a fluktuáció is az ágazaton belül. „ Bár 2010 óta voltak törekvések a folyamat megállítására, a közigazgatás személyi állománya jelentősen elöregedett, és elég nagy számban fordul elő pályaelhagyás, így a megtartó képességet mindenképpen növelni kell”- fogalmazott Hazafi Zoltán. A docens szerint szükség van a pályára vonzó, a pályára illesztő és a pályán tartás képességének fejlesztésére. Hozzátette azt is, hogy új kiválasztási rendszerre van szükség, amely esetében nem azt kell nézni, hogy ki nem alkalmas a pályára, hanem azt, hogy ki alkalmas.

A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az ÁKK Ménesi úti épületében lévő Magyary- emléktáblát,  ma pedig szülővárosában, Tatán emlékeznek meg a tudósról. A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám


Magyarország: 1000 év Európában

    • fokep
    • dsc 1315 2
    • dsc 1326 2
    • dsc 1330 2
    • dsc 1354 2
  • Előző
  • Következő

Róma után Budapesten is bemutatatták azt a kötetet, amely a magyar-olasz gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal foglalkozik és több szerzője is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Az olasz parlament alsó házában május 31-én ismerhették meg az érdeklődők a Quaderno di Geopolitica (Geopolitikai füzetek) különszámaként megjelent kiadványt, amely a római Alti Studi in Geopolitica e Scienze Ausiliarie (IsAG) kutatóközpont és a Külügyi és Külgazdasági Intézet közös gondozásában jelent meg. A rendezvényen a szerkesztők mellett részt vett prof. dr. Paczolay Péter, Magyarország római nagykövete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora is. A budapesti bemutatóra június 7-én kerül sor, ekkor Maria Assunta Accili Sabbatini, Olaszország budapesti nagykövete, Prof. Paczolay Péter, Magyarország római nagykövete, Dr. Dario Citati az ISAG vezető munkatársa és Dr. Mandák Fanni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a kötet egyik szerkesztője szólt a kiadványról.

Az „Ungheria: 1000 anni in Europa” címmel, olasz nyelven megjelent, Magyarországgal és a magyar-olasz gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal foglalkozó kötet 21 (11 magyar és 10 olasz) szerző publikációját tartalmazza. A kiadványban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több munkatársának írását is olvasni lehet, így Mandák Fanni mellett Dr. Sasvári Péter az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint Dr. Molnár Anna, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatója is publikált a kötetben.   

Cimkék: könyvbemutató, 2016

Pályázati felhívás

A Médiatudományi Intézet immáron harmadik alkalommal hirdeti meg az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Állam- és Jogtudományi Szekciójához kötődően médiajoggal vagy hírközlési joggal foglalkozó hallgatók számára pályázatát.

A pályázat legfőbb célja, hogy ösztönözze a média vagy hírközlési joggal foglalkozó hallgatók kutatásait, és emellett az ilyen kutatásokat támogató konzulensek munkáját is el kívánja ismerni.

A pályázati felhívás szövege online is elérhető az alábbi linken:
http://mtmi.hu/cikk/151/Tehetseggondozas

    • logo
Cimkék: OTDK, pályázat, 2016

Díjazzák a jó tanuló-jó sportoló hallgatókat

    • jo tanulo jo sportolo

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén is megjutalmazza azon hallgatóit, akik a tanulásban és a sportban is kiváló eredményeket érnek el. A díj elnyeréséhez a hallgatóknak pályázniuk kell.

A pályázaton azok a II., III., és IV. évfolyamos, nappali tagozatos hallgatók vehetnek részt, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kapcsolódó szakosztályok valamelyikében igazolható sporttevékenységet végeznek, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség, a Belügyminisztérium, és a Honvédelmi Minisztérium bajnokságainak versenyein eredményesen szerepelnek, valamint az utolsó két aktív félév lezárásakor tanulmányi átlaguk számtani középértéke elérte a 3,99- et.

Egyetemi szinten egy, karonként egy-egy, a karközi intézetek esetében pedig egy közös díjat ítél oda a pályázati bizottság. A jó tanuló- jó sportoló díj összege bruttó 100 ezer Ft, ami mellé még egy 50 ezer Ft értékű sportruházat csomag is jár a legjobbaknak.

A pályázatok elbírálásánál a tanulmányi eredményt és a sportversenyeken elért eredményeket veszi figyelembe a bizottság, amely minimális elvárásként fogalmazza meg a nemzetközi-, vagy az országos versenyen elért helyezést.

A pályázatokat június 10-én (péntek) 16.30-óráig a Kari Dékáni Hivatalokban vagy az Oktatási Rektorhelyettesi Irodában (Ludovika Főépület, Ludovika tér 2. ,118. iroda) adhatják le a hallgatók.

A pályázattal kapcsolatos további részletek és a pályázati adatlap itt érhető el:

http://uni-nke.hu/nke-a-sportos-egyetem/sportosztondijak

Cimkék: pályázat, sport, 2016

Az aktív részvétel kultúráját kell elsajátítanunk

    • CEeGov
    • CEeGov
    • CEeGov
    • CEeGov
    • CEeGov
  • Előző
  • Következő

Harmadik alkalommal ad otthont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a CEEeGov konferenciának, amely Közép-Kelet-Európa elektronikus kormányzati módszereivel és a többszintű kormányzásban rejlő lehetőségekkel foglalkozik. A kétnapos rendezvény azt vizsgálja, hogy az infokomunnikációs technológiák mely módon állíthatók a demokrácia és a közjó szolgálatába. A meghívott előadók között olyan nemzetközi szaktekintélyek szerepelnek, mint dr. Beth Noveck, aki Obama amerikai elnök nyílt kormányzati kampányait vezette, vagy dr. Andreas Kiefer, az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának főtitkára.

Az esemény ünnepélyes megnyitója az NKE dísztermében zajlott, ahol elsőként dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő minden bizonnyal azé az „okos” városé, amely újfajta kormányzati módszerek irányítása alatt áll. Mint mondta, a közszolgálat mindig is a társadalom szolgálatáról szólt, így az új módszerek középpontjában szintén a polgároknak kell állniuk. Olyan nyílt információs rendszerek bevezetésére van szükség, amelyben az adatok megfelelő védelme mellett azokat mindenki számára elérhetővé teszik. Ez az ellenőrizhetőség, az elszámoltathatóság és a jó kormányzás alapja, illetve a Jó Állam mozgatórugója.

Dr. Andreas Kiefer, az Európa Tanács főtitkára úgy fogalmazott, „az e-kormányzás nem egy eszköz arra, hogy helyettesítsük a részvételalapú demokráciát, csupán kiegészítője annak.” Az e-kormányzás tulajdonképp erősíti a „köz” hatalmát azáltal, hogy a politikai döntéshozók és a kormányzati szervek munkájába közelebbi betekintést enged. Az átláthatóság ma már alapkövetelmény a politikában. A hatékony többszintű kormányzáshoz azonban nem csak az új normák felállítása szükséges, hanem a társadalomról és a demokráciáról való gondolkodásmódunknak is meg kell változnia. Első és legfontosabb lépés, hogy a tudatosság fokozása révén polgárokként tisztába kerüljünk jogainkkal és lehetőségeinkkel.

Dr. Beth Noveck, az Internet Kormányzás Globális Tanácsának biztosa és a New York-i Egyetem Kormányzati Laboratóriumának igazgatója szintén kiemelte, hogy az e-kormányzás alapvető feltétele az aktív részvétel. Állampolgárként ennek a kultúráját kell megtanulnunk: meg kell tanulnunk érdeklődni a minket érintő döntések felől, meg kell tanulnunk hallatni szavunkat, és mindenekelőtt meg kell tanulnunk kérdezni, hiszen, mint mondta, „mindannyian szakemberek vagyunk, ám a siker kulcsa az együttműködés.”

A konferencián jelen lévő dr. Rudolf Schicker osztrák politikus, korábbi városfejlesztési és közlekedési tanácsos, a többszintű kormányzás lényegét a következőkben foglalta össze: bizalom és biztonság, átláthatóság és a részvételi lehetőség biztosítása, befogadás és szolidaritás, orientáció az állampolgárok felé, konzultáció, fejlesztés, rugalmasság és tanulás.

A kétnapos rendezvényen szekcióüléseken, valamint munkacsoportokban zajlanak a szakértői előadások és az egyeztetések. A konferencia közel félszáz tanulmánya egy igen impozáns, 600 oldalas konferencia-kötetben lesz olvasható, amelyik számos repozitóriumban és online felületen is elérhető lesz. 


Öt év – számos eredmény

Az Ostrakon Szakkollégium idén ünnepelte 5. születésnapját, és a Szakkollégiumi Minősítő Bizottság döntése értelmében három évre minősített szakkollégiummá vált.

Az elismeréshez nyolc kritériumnak kellett megfelelni a minősítés során. Ezek a pontok a következők: autonómia, tudományosság, szakmai képzések, értelmiségi szocializáció, létszám és összetétel, külkapcsolatok, hagyományok és specialitások, valamint a szakkollégiumi mozgalomban való aktív részvétel.

Mondhatjuk, hogy a tagok munkássága, a csapat lelkesedése és egysége vitte folyamatosan előbbre a szervezetet, ennek köszönhetően vált nem csupán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hanem az egész ország legfiatalabb 3 évre minősített szellemi műhelyévé.

Az Ostrakon olyan rendezvények házigazdája, amelyek már hagyományosan részét képezik az egyetemi szemesztereknek: a Hungarikum Napokon a magyar tradíciók és örökség kerülnek a középpontba kiállítások és előadások formájában, az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok keretein belül pedig neves előadók teszik tiszteletüket az Egyetemen, legyen szó éppen közigazgatásról vagy zenéről, színházi életről, sportról.

A szakmai sikerek szintén elősegítették a minősítés elnyerését. A tagok megállják a helyüket csapatban – kutatásokon folyó munkák során – és egyénileg is: a tudományos diákköri dolgozatot írók számos alkalommal képviselték már az Ostrakont. Ezekhez az eredményekhez nagyban hozzájárulnak a különböző szakkollégiumi kurzusok, az aktuális témákat feszegető vitaestek.

Az ostrakonos lét beleivódott az NKE mindennapjaiba. Mert „egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”.

    • Ostrakon
Cimkék: Ostrakon, 2016

Rudolf Péter ezer arca

    • Rudolf Péter Ostrakon
    • Rudolf Péter Ostrakon
    • Rudolf Péter Ostrakon
    • Rudolf Péter Ostrakon
    • Rudolf Péter Ostrakon

Az Ostrakon Szakkollégium szervezésében április 26-án egy neves színész látogatott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karára. Ő nem más, mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Rudolf Péter, akiről mindenkinek eszébe jut vagy az Üvegtigris című film vagy a Beugró című műsor.

A beszélgetést karunk oktatója - aki egyben rendező és az Operaház volt főigazgatója -, Hegyi Árpád Jutocsa vezette. Az általa feltett kérdéseken kívül a hallgatóságnak is lehetősége volt kérdezgetni. A közönséget érdekelte többek között, hogy mi az a plusz, ami más színészektől megkülönbözteti őt, és hogyan tudta a rendezői és színészi kettős szerepet vállalni az Üvegtigrisben.

Elsőként az És Rómeó és Júlia című darab került szóba, melyről Rudolf Péter elmondta, hogy immár 16 éve játsszák, körülbelül négyszázszor adták már elő Európa számos helyszínén. Szó volt a Vígszínházban töltött élményeiről és az őt jellemző kíváncsiságról, kreativitásról, tenni akarásról.

Szakmai szempontból is elemezte a színészetet. Elmondása szerint a „színház lényege a koncentráció”. Fontos, hogy a színészek a nézőkkel minél szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki, ehhez pedig az előadások gyakorisága járul hozzá. Rudolf Péter jelenleg hat darabban játszik.

A sokak által ismert Üvegtigris is szóba került. A színész beszélt arról, hogy milyen összetett volt egyszerre rendezőnek lenni és szerepelni a filmben. Kapitány Iván társrendezőtől rengeteg tanácsot kapott, ami nagyban könnyített a munkán. Elárulta, hogy nem zárkóznak el az Üvegtigris 4-től sem, ha újabb izgalmas feldolgozandó élethelyzet, téma adódik.

Végül a Beugró című TV műsorról beszélt a közönségnek. Elmondása szerint az improvizáció részben készség, részben pedig tanítható. Az előadás végén két improvizációs játékban vehettek részt a közönség tagjai. A hangulat remek volt. Minden bizonnyal az esemény vendége is jól érezte magát, elérte célját, hiszen elmondta, szerinte a világon az egyik legcsodálatosabb dolog az, amikor az embereket nevetni látja.


- Boros Klaudia -


Sikeresen szerepeltek az NKE hallgatói a nemzetközi kínai nyelvi verseny magyarországi fordulóján

    • hanyuqiao 2016 honlapra

A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége 2016. május 6.-án rendezte meg a Miskolci Egyetemen a Chinese Bridge (Hanyu Qiao) Nemzetközi Kínai Nyelvi Verseny magyarországi fordulóját.  A Chinese Bridge (Hanyu Qiao) a világ legnagyobb kínai nyelvi versenye, melyet a világ számos országában rendeznek meg. A döntőre a nyár folyamán Kínában kerül sor. Az idei országos fordulón ismét sikeresen szerepeltek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ kínai nyelvi programjának hallgatói. Kozma János, az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatója, kiemelkedő teljesítményével a versenyen második helyezést ért el. Mohácsi Henriett, a Rendészettudományi Kar, illetve Sipos Dávid, az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatójának kitűnő teljesítményét a zsűri dícsérő oklevéllel jutalmazta.  Külön kiemelendő, hogy Mohácsi Henriett a nemzetközi kínai nyelvi verseny történetének első RTK-s résztvevője.

Cimkék: Kína, verseny, 2016

Emberjogi fundamentalizmus

    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
  • Előző
  • Következő

Az emberi jogok továbbra is részei a politikai küzdelmeknek- hangzott el az NKE Molnár Tamás Kutató Központ (MTKK) szervezésében megvalósuló tudományos konferencián.


Az emberi jogok eszménye a politikai harcban gyökerezik – hangsúlyozta előadásában Karácsony András. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára szerint bár az emberi jogok kanonizációja megtörtént, az továbbra is része maradt a politikai küzdelmeknek. Karácsony András szólt az első két fontos emberjogi dokumentumról: az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatáról és a nagy francia forradalom által létrejött Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatáról. Karácsony András szerint mindkettő az állammal szemben határozta meg az alapvető emberi jogokat. Az ember védelme, az emberi jogok ugyanis a társadalom védelmét is jelenti az állammal szemben- tette hozzá az ELTE tanára, aki szerint az emberi jogokat az államhatalom tudja csak garantálni, ezért az emberi jogok eszméi megjelentek az államok jogrendjében. “A jog uralma vagy a joguralom elve?”- ezzel a címmel tartott előadást Varga Zs. András. Az alkotmánybíró elmondta, hogy a jogállam gondolata hagyományosan azt jelentette, hogy a jogot érvényesíteni lehet, a jogszabályokban pedig megbízhatnak az állampolgárok. Emellett fontos az is, hogy a hatalomgyakorlás nem lehet önkényes, azaz a jogalkotó nem változtathatja meg a jogszabályokat önkényesen, ötletszerűen. Varga Zs. András szerint az elmúlt 25 évben ez a felfogás jelentősen megváltozott, amikor is a “bírók kezébe került” a jogállam megítélésének kérdése. Ezzel párhuzamosan háttérbe szorult a jogalkotás és jelentősen megnövekedett az alkotmánybíróságok és a nemzetközi bíróságok szerepe.

Az alkotmányjog két nagy területe az alapvető államszervezeti kérdések és az alapjogok- mondta előadásában Farkas György. A szakember szerint a kisebbségi jogok államszervezeti dimenzióihoz tartoznak a kisebbségek parlamenti képviselete és a területi autonómiák. Hangsúlyozta, hogy ma már közép- Európában is egyre erősebben megjelenik a kisebbségek parlamenti képviselete. Erre Szlovénia az egyik legjobb példa, ahol a kisebbségi képviselők különösen erős jogosítványokkal rendelkeznek.

A 70-es évek végén Európában még csak 3 országban - Ausztriában, Olaszországban és Németországban - működött alkotmánybíróság- mondta el előadásában Pokol Béla. Az alkotmánybíró szerint ezek közül is a német modell képviselte legerősebben az erős alkotmánybíróság eszményét. Később ezt vették át a latin-amerikai országok és az egykori szovjet csatlós államok, így Magyarország is. A professzor elmondta, hogy hazánkban a rendszerváltást követően olyan széles jogkörökkel rendelkezett az alkotmánybíróság, hogy még a törvényjavaslatok alkotmányellenességét is vizsgálhatta. Pokol Béla szerint az emberi jogi bíráskodás az államok feletti hatalmi centrummá kezd válni.

A pluralizmusról és az emberjogi ideológiáról beszélt a rendezvényen Megadja Gábor. A MTKK munkatársa szerint az emberi jogi gondolkozás a mindennapi politikában létező jelenség, például a jelenlegi migráns válságban is megjelenik. Hangsúlyozta, hogy  egy pluralista számára már felvetés szintjén sem működik az emberi jogok gondolata, amely az emberre épít. “A pluralizmus semmilyen fundamentalizmussal nem tud mit kezdeni”- mondta Megadja Gábor, aki hozzátette, hogy bármilyen jogról is legyen szó, annak mindig igazodnia kell a realitásokhoz.

A több szekcióban zajló rendezvényen a jogállam univerzumának kiterjedéséről Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány munkatársa beszélt. Az igazságszolgáltatás és emberi jogok kapcsolatáról Rimaszécsi Jánostól hallhattunk fontos információkat. Cservák Csaba az alapjogvédelem szervezetrendszeréről értekezett, Kiss Viktor pedig az “Emberi jogok vagy fundamentalista individualizmus?”címmel tartott előadást. Szánthó Miklós az emberi jogi fundamentalizmus és politikai korrektség témakörében mondta el gondolatait. A rendezvényt Horváth Márk  és Lovász Ádám közös előadása zárta.

A rendezvényen elhangzott, hogy az előadások anyagai hamarosan egy tudományos konferencia kötetben is megjelennek. A témáról bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.