Szűkítés


Kiválasztott Címke

ÁKK

Minden Címke 128


Jelenleg 9 bejegyzés található ÁKK cimkével

Jog, állam, dráma

    •  dsc6583 2
    •  dsc6476 2
    •  dsc6499 2
    •  dsc6501 2
    •  dsc6504 2
    •  dsc6529 2
    •  dsc6554 2
    •  dsc6586 2
  • Előző
  • Következő

2017. május 12-én került megtartásra a Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas filmrendező, színigazgató, érdemes művész és Dr. Horváth Attila, a Magyar Állam - és Jogtörténeti Intézet egyetemi docense vezetésével megvalósuló, a dráma világát jogi és államtudományi szempontból megközelítő, Jog, állam, dráma című szabadon választható kurzus záróelőadása a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában.

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatói a 2016/2017-es tanév II. félévében a Gyurkó László „Szerelmem, Elektra” című, 1968-ban megjelenő drámáját vették tanulmányaik alapjául. A drámából minden hallgató egy-egy jelenetet választhatott ki, melyben található jogi tényt az adott jelenethez kapcsolódó, a kornak megfelelő polgári- és büntető jogi szabályokkal összehasonlítva elemezte, majd előadta Koltay Gábor filmrendező és a hallgatók előtt.

A hallgatók előadását követően Koltay Gábor érdemes művész dicsérettel jutalmazta a hallgatók jó teljesítményét; pozitív eredménnyel zárult a félév.

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap júniusi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: dráma, jog, ÁKK, Állam, 2017

Új feladatok és vezető az ÁKK-n

    • akk honlapra

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább április 1-jétől a közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere. A korábban központi intézetként működő Vezető- és Továbbképzési Intézet (VTKI) az ÁKK szervezetében folytatja munkáját. A Kar dékánja április 1-jétől Prof. Dr. Kis Norbert, az Egyetem korábbi rektorhelyettese. Prof. Dr. Kiss  György dékáni megbízatásának megszűnésével is folytatja tanári munkáját a Karon és vezeti a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ÁKK, új vezető, 2017

A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén

    • fokep
    •  dsc6133 2
    •  dsc6142 2
    •  dsc6146 2
    •  dsc6147 2
    •  dsc6149 2
  • Előző
  • Következő

„Az Európai Uniós nagyvállalkozások igazgatótestületeit a nemek közötti egyensúly tartós és nyilvánvaló hiánya jellemzi, a státusz-inkonzisztencia kézzelfogható, az Európai Unió Bizottsága ezt az alulreprezentáltságot kifejezetten elszalasztott lehetőségként minősíti az uniós humántőke kiaknázása szempontjából, amely miatt az egész gazdaságra kiható pozitív externáliák vesznek el” - mondta Dr. Borbás Beatrix, akinek a „Felelős társaságirányítás és női participáció a gazdasági döntéshozatalban, Európában és Magyarországon, elméletben és gyakorlatban” című tanulmánya alapján tartott „A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén” című workshopot és szakmai ülést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete 2017. március 22-én a Ménesi úti Campus Dékáni tanácstermében.

Az eseményt Prof. Dr. Papp Tekla intézetvezető asszony nyitotta meg, aki a Civilisztikai Intézet nevében köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette, hogy az újdonságként, de hagyományteremtő jelleggel megrendezett workshop ötlete az előadótól, Dr. Borbás Beatrix adjunktustól származik. Ő vetette fel, hogy a honlapon 2016 márciusa óta megjelenő, az intézet munkatársainak kutatási eredményeit publikáló Opuscula Civilia címszó alatt működő havi periodika tanulmányai közül válasszanak ki mindig egyet, amit egy workshop keretén belül megvitatnak, hogy mindenki el tudja mondani a szakmai véleményét az adott témához kapcsolódóan.

Dr. Borbás Beatrix PhD. egyetemi adjunktus „Az esélyegyenlőség női esélyei” és a „Felelős társaságirányítás és női részvétel a gazdasági döntéshozatalban - egykor és most - Európában és Magyarországon” című előadásait tartotta meg a program keretében. Az előadó  megköszönte a szakmai esemény házigazdájának, Prof. Dr. Papp Teklának, hogy a kezdetektől fogva mellette állt és a női jogegyenlőségi kutatási terveit megalapozott tudományos témaként kezelte és támogatta. Az esemény házigazdajaként mutatta be Dr. Peres Zsuzsannát, az Államtudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesét, akivel a női jogegyenlőség támogatójaként és művelőjeként a Kutatók Éjszakáján egy nagyon sikeres közös előadást is tartottak. Köszöntötte továbbá a European Women Lawyers Association magyar tagszervezeteként működő Magyar Ügyvédnő Egyesület tagjait, köztük Dr. Szűcs Andrea elnököt és Dr. Bánátiné dr. Makray Ilona tiszteletbeli elnököt, akikhez tizenhárom évnyi, a női jogérvényesítés gyakorlatában eltöltött közös munka fűzi. Közösen dolgoznak azon, hogy az ügyvédi szakma berkein belül szervezett fóruma legyen a női érdekképviseletnek. Külön köszöntötte a workshopon részt vevő férfi kollegáit, akiknek részvételét különösen fontosnak tartja, hiszen elvi jelentősége van annak, hogy ahogy a jogegyenlőség általános kérdése, úgy a női jogegyenlőség kérdése is az egész humán társadalom ügyeként kerüljön megközelítésre, kiemelte, hogy enélkül „az egyenlőtlenségek nem vagy csak nagyon lassan fognak eltűnni, illetve az egyenlőség nem, vagy csak nagyon lassan fog társadalmi valósággá válni.”

„Gender equality is not a women’s issue, it’s human issue, it affects us all”- ezzel a gondolattal előadását Dr. Borbás Beatrix. Ez a témakör ugyanis nem egy nőknek szóló női téma, hanem az egész társadalmat érintő ügy. Nemzetközi példaként Carlos Moedast, a European Women Rectors Association kutatási biztosának alig egy éve elhangzott beszédét idézte, amelynek szintén ez a mondat volt a mottója, és amelyben sorra tisztázta azokat az elértéseket, amelyek a nemi egyenlőség kérdését kísérik - ahogy ő látja, az a valódi feminizmus egyszerűen csak az egyenlőségért való kiállást jelenti. A téma interdiszciplináris jellegét taglalta a különböző tudományágak megközelítését felvonultatva, majd a nemzetközi, az európai és hazai jogszabályi környezet a bemutatására került sor a vonatkozó kormányzati stratégiák és szakpolitikák tükrében. Ebben a körben került sor az ENSZ és az Európai Unió keretében végzett munka részletezésére, és olyan jelenségek megvilágítására, mint a státusz-inkonzisztencia, a vertikális és horizontális szegregáció, a női participációs jogok a politikai, gazdasági és szakmai – szakmai kamarai vagy akár akadémiai - döntéshozatalban is. Az európai és magyar statisztikai adatok – amelyek azok több évtizedes változásaival kerültek bemutatásra - a nők megbecsültségének és reprezentáltságának alacsony szintjét tükrözték az előadásban.

Dr. György István, az NKE mesteroktatója gratulált az előadáshoz, ugyanakkor kifejezte aggályait is a pozitív diszkriminációval kapcsolatban, majd építő kritikai jelleggel felhívta a figyelmet a nemi alapú jogegyenlőtlenség mellett a származási, a vagyoni és a politikai jellegű jogegyenlőség fontosságára is, mely sok esetben nemtől függetlenül ugyanúgy érinti az embereket.

 „Az egyenjogúság, egyenrangúság kérdését össze szokták mosni, pedig a kettő nem ugyanaz: az egyenjogúság az a jogegyenlőség, a de iure, az egyenrangúság, az a de facto és az esélyegyenlőség a de facto megvalósulása” - mondta Dr. Gyergyák Ferenc, az NKE mesteroktatója.

Dér Ágnes, a közszolgálati média új kulturális, tudományos és ismeretterjesztő M5 csatornájának igazgatója azt fejezte ki, hogy ennek a témának a fontossága megköveteli, hogy közérthetően beszéljünk róla, ezért meghívta Dr. Borbás Beatrixot a „Mindenki Akadémiája” című műsorba, hogy ott is ismertesse tudományos kutatásának eredményét.

Dr, Szűcs Andrea, mint az ügyvédi kamarában mintegy négy évtizedes vezetői munkája tapasztalatairól beszélt és arról, hogyan találták meg az alkalmas női vezetők a helyüket egy, egyértelműen férfi-dominanciát hordozó szakmában és a kamarai vezetésben egyaránt.

Románné Dr. Kolozsi Klára ügyvéd az egyesület tagjaként mesélt a MÜE tavalyi európai szintű kutatási projektjéről, a European Women Shareholders Demand Gender Equality projektről, amelynek hazai végrehajtásában Borbás Beatrix előadóval közösen vettek részt, és a Franciaországban elfogadott 40%-os kvótáról.

Dr. Paksi Piroska, egy 1800 főt foglalkoztató nagyvállalat értékesítési és ügyfélszolgálati igazgatójaként, a gazdasági szektort képviselve volt jelent a workshopon, és a saját vállalata példájával támasztotta alá adjunktus asszony által hivatkozott, makroökonómiai alapú státusz-inkonzisztencia elméletet.  

Komlós Attila, az Ügyvédek Lapja című folyóirat főszerkesztője és lapigazgatója szólt hozzá a szakmai vitához: ismertette a kereszténységhez köthető, bibliai teremtéstörténet jelentőségét az emberről és a számára teremtett társról, a férfi és nő egyenlőségéről, mely a katolikus egyházban úgy jelenik meg, hogy a férfiak válhatnak egyházi méltósággá, a nők tiszteletét pedig a Szűz Mária-kultusz alapozta meg, míg a protestáns egyházakban már a nők is vállalhatnak papi hivatást.

Utolsó hozzászólóként Dr. Barzó Tímea, a Civilisztikai Intézet munkatársa azon álláspontjának adott hangot, hogy az említett szerepelosztásnál figyelembe kell venni, hogy a nők adottságai mennyit fejlődtek az idők során; figyelembe kell venni, hogy már egyszerre lehetnek jó anyák, feleségek, szakemberek és vezetők is.

Végezetül Dr. Borbás Beatrix megköszönte a jelenlévőknek a szakmai workshopon való értékes részvételüket, hozzászólásaikat és megtisztelő szakmai figyelmüket, amellyel a női jogegyenlőség témáját, egyben az ő személyes kutatási munkáját támogatják, és a jövőre nézve ehhez hasonló szakmai megbeszélések, viták folytatását szorgalmazta.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Fejezetek az állam- és közigazgatás-tudományból

    • fokep
    •  dsc8384 2
    •  dsc8390 2
    •  dsc8398 2
    •  dsc8404 2
    •  dsc8407 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 5 éves évfordulója alkalmából „Fejezetek az állam- és közigazgatás-tudományból” című szakmai műhelybeszélgetést tartott az Államtudományi és Közigazgatási Kar. Az ÁKK oktatói és hallgatói, a Magyary Zoltán Szakkollégium, az Ostrakon Szakkollégium és a kari Hallgatói Önkormányzat tagjai egyaránt részt vettek a rendezvényen. Az eseményt Prof. Dr. Kiss György, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja vezette le.

„A mai alkalom ne kötött konferencia legyen, hanem sokkal inkább egy kötetlen műhelybeszélgetés, ezért felkértem néhány nagyon tapasztalt kollegámat, akik hosszú ideje oktatnak ezen a karon, hogy tekintsük át együtt, mit gondolnak az elmúlt 40 évről” - mondta Prof. Dr. Kiss György köszöntő beszédében, majd hozzátette: „Minden kar igyekszik valamivel hozzájárulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 5 éves fennállásához. Nekünk, az ÁKK-nak az ad különös aktualitást, hogy 40 éves a közigazgatási szakemberképzés - ha a Tanácsakadémia időszakát nem vesszük ide. Ez az alkalom, amikor végigjárhatjuk a stációkat és visszatekinthetünk”. A dékán kiemelte, hogy a műhelybeszélgetés alkalmával arra kívánnak visszatekinteni, hogyan fejlődött az 1970-es évek második felétől a közigazgatási szakemberek képzése, mi volt akkor a jogpolitikai cél és az korszakonként hogyan változott, valamint arra, hogyan változott az Államigazgatási Főiskola, annak oktatói, oktatási portfóliója. Hogyan csatlakozott hozzá később, mikor karrá vált, a posztgraduális képzés, a vezetőképzés és milyen jelentőséggel bír a 2017-es tanévben elinduló osztatlan államtudományi mesterképzés, amely kiszélesíti a tudományos, kulturális és oktatáspolitikai portfóliót az államtudományokkal. Ez nem csak mennyiségi, de minőségi változással is bír mind a kar, mind pedig az egyetem életében.

A dékáni köszöntőt követve Prof. Dr. Máthé Gábor kapott szót, aki felvázolta a közigazgatási szakemberek képzésének történeti hátterét: „Az 1883-as képesítési törvény a doktori diplomát képesítési erővel ruházta fel, valamint előre vetítette a közigazgatási vizsga bevezetésének szükségességét. 1900-ban a jogász és jegyzőképzés kétszintű szakképzés jelentett.1936-ban, 50 év után megszületett a közigazgatási gyakorlati vizsga.” Máthé Gábor ismertette azt is, hogy milyen út vezetett az Államigazgatási Főiskola Államtudományi és Közigazgatási Karává válásához. 1977 és 2017 között sok minden történt, amelyet a György István, Imre Miklós és Tamás András által írt Államigazgatási Főiskola 20 éves jubileuma és 30 éves jubileuma című két kötet remekül bemutat. 2017-hez képest 5 éve, 1977-hez képest 40 éve működik ezen intézmény. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem zsenialitása, hogy a felsőoktatási törvény keretén belül önálló törvényi szabályozás vonatkozik rá, amely különleges erőt ad a képzés szempontjából. Ez az erő addig tart, míg a felsőoktatási törvényi szabályozás és az NKE törvényi szabályozása párhuzamban marad egymással. 2020-ban, az egyetem 10 éves jubileumán lesz majd igazán érdekes, mert akkor lehet az első szakmai levonást megejteni. Addig nem beszélni, csinálni kell!” - mondta a Professzor Emeritus.

Cs. Kiss. Lajos, aki 2014 óta van az NKE-n, az „államtan” felfogásáról, kutatásáról és oktatásáról elmélkedett. Két problémát fogalmazott meg előadásában: az egyik az egyetem, a tudomány és az állameszme összefüggése, a hivatás fogalma, a másik pedig az 1960-es évek során az államtudomány veszélyessége, politikai semlegessége. „Az államelmélet művelését veszélyesnek tartották. Az egyetem fejlődése során az önállóvá válás folyamata újra felidézte az államtudomány politikai ideológiai veszélyességét.

Akkor létezhet normális államelmélet, ha kidolgozzuk azt a határt, melyen belül a tudományt tudományként, a politikától elválasztva lehet művelni, bár minden elméletnek van politikai kontextusa” - fejtette ki az egyetem fejlesztési és kutatási intézetének munkatársa.

Prof. Dr. Tamás András kitért a közigazgatási szakemberek képzésének megbecsültségére, a jogi egyetemekkel való együttműködésre, illetve az általuk tanúsított ellenszenv okaira. Az Államigazgatási Főiskola rendelkezett a legtöbb tudással a közigazgatási jog terén, amelyet más egyetemek jogi karai is megirigyeltek. „Idővel a közigazgatás differenciálódott: Magyarországon a kutató tevékenység és a gyakorlati szakember összefonódva van jelen; 100 évre visszamenően már hagyomány, hogy a tudományt az elméleti és a gyakorlati tudás együtt alkotja.”

Prof. Dr. Verebélyi Imre, egykori közigazgatási államtitkár is jelen volt a műhelybeszélgetésen. Visszaemlékezésében kihangsúlyozta, milyen nagy érdem volt, hogy Kelemen Ferenc a Tanácsakadémián Lőrincz Lajost tette meg helyettesének, valamint az, hogy demonstrátorokat hoztak fel az Államigazgatási Főiskolára, biztosítva így a közigazgatás jogi tanszék minőségi utánpótlását. A képzés megbecsülése kapcsán is kifejtette a véleményét: „A budapesti jogi karokkal összehasonlítva az Államigazgatási Főiskola, majd jogutódja a közigazgatási jogot jobban és többet is tanítják, mint a jogi tanszékeken.”

Dr. Temesi István kiemelte az eddig elhangzott kulcsfogalmakat: jogtudomány, államtudomány, 100 éves múlt. „Az új államtudományi osztatlan mesterképzés kapcsán ki kell emelni Magyary Zoltán munkásságát, hiszen ez az intézmény a Magyary- iskola reinkarnációja. Magyary Zoltán a maga körében számkivetett volt a jogi karon. Ő mutatott rá arra, hogy a közigazgatás nem csak a jogból áll. Az új célkitűzések és képzések mellett az értékek megtartására is hangsúlyt kell fektetni. A mi intézményünk tudott újat mutatni, azonos szintű lett a közigazgatás a joggal, és az államtudomány fejlődése egyre meghatározóbbá válik – adott hangot véleményének az Általános Közigazgatási Jogi Intézet vezetője.

Prof. Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes gondolatai zárták a műhelybeszélgetést: „A változás és a változatlanság jó arányban van jelen az intézményben: a változatlanság a szakmai állandóságot jelenti, aminek évtizedes múltja van. Az elmúlt 5 évben és előtte is számos átalakuláson ment keresztül ez az intézmény. Ebből a beszélgetésből az derült ki, hogy a szakmai örökség folytonos, a hagyomány kontinuitással bír.”

Az NKE ötéves évfordulója alkalmából fotókiállítás is nyílt a Ménesi úti campuson.

A műhelybeszélgetés a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projektből valósult meg.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Újra Karrier Napok az ÁKK-n

    • fokep
    •  dsc9298 2
    •  dsc9320 2
    •  dsc9338 2
    •  dsc9343 2
    •  dsc9346 2
  • Előző
  • Következő

Karrier Napokat szervezett az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzata, ahol a hallgatók a hagyományteremtő programsorozat keretében ismerhették meg a szakmai gyakorlati rendszert, bepillantást nyerhettek a közigazgatási szervek működésébe, valamint önfejlesztő minitréningeken vehettek részt.


„A Karrier Napok célja, hogy a hallgatóknak pluszt adjon, lehetőséget a fejlődésre, a közigazgatási szervekkel történő kapcsolatépítésre, tapasztalatszerzésre.” – ismertette Vinczi Alexandra a program főszervezője, az ÁKK HÖK képviselője a rendezvény célját „Fontos, hogy a hallgatók tudatosítsák magukban, hogy az egyetemi éveik után a saját felelősségük lesz karriert építeni, beilleszkedni a telített munkaerő-piacra. Ebben kívántunk az idei évben ismét segítség nyújtani, biztosítani az ugródeszkát a számukra, hogy sikeres szakmai karriert futhassanak be.”

A Karrier Napok keretében a hallgatók ellátogattak a közigazgatási partnerintézménybe. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tett látogatás során az államtitkárságok képviselői mutatták be a szervezeti működést az érdeklődők számára, valamint kitértek a minisztérium gyakornoki rendszerére. Az Országgyűlési Hivatal is nagy népszerűségnek örvend a szakmai gyakorlati helyek közt, a hallgatói tanulmányi kirándulás során bemutatták az OGYH működését, ösztöndíjprogramjait, továbbá a hallgatók parlamenti túra keretében megismerkedhettek az épület történetével és részt vehettek egy plenáris ülésen.

A HÖK interaktív workshopokat is szervezett a hallgatók számára, ahol elsajátíthatták a helyes prezentáció alapjait és megismerkedhettek az időmenedzsment rejtelmeivel. Az Add el(ő) Magad! - A prezentálás fortélyai minitréningen Dr. Bokodi Márta, az egyetem oktatója tartott fejtágítást a résztvevőknek. A kurzusból kiderült, hogy egy prezentáció során milyen gyakorlatokat kell alkalmazni, hogy „el tudja adni magát az ember”. Az idő szorításában - Időmenedzsment alapjai kurzust a Láthatatlan Egyetem tagja tartották. A civil kezdeményezés célja, hogy az egyetemista fiatalok számára szervezzenek ingyenes képzéseket, adjanak életvezetési tanácsokat. A tréningen résztvevők a halogatást elkerülő gyakorlatokat sajátíthatták el játékos formában.

A programsorozat következő állomása a Szakmai Gyakorlati Börze volt, ahol különböző közigazgatási intézmények és diákszervezetek szállták meg a Ménesi úti campus auláját. „Remélem, hogy a közigazgatási szervek közvetlen elérésével a hallgatók választ kaphatnak olyan kérdéseikre, melyek segítik őket a számukra érdekes, megfelelő szakmai gyakorlati hely kiválasztásában. A diákszövetkezetek részvétele pedig segít a hallgatóknak olyan tanulmányaik mellett is végezhető munkát találni, amellyel ki tudják egészíteni jövedelmeiket" – nyitotta meg a börzét Böszörményi Balázs, a kari HÖK elnöke. A programon standot állított Igazságügyi Minisztérium, Főpolgármesteri Hivatal, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Gazdasági Versenyhivatal, KEKKH, Pensum Diákszövetkezet, Schönherz Diákszövetkezet, valamint Jobb Kezek diákszövetkezet, akik igyekeztek megválaszolni a hallgatókban felmerülő kérdéseket.

A rendezvény záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, ahol az egyetem, a hallgatók és a közigazgatási intézmények képviselői vették górcső alá a szakmai gyakorlat rendszer aktuális kérdéseit. Dr. Cabrera Alvaro, az Országgyűlési Hivatal Törvényhozási Főigazgatóságának főosztályvezetője, Birkás Ágnes, a Főpolgármesteri Hivatal szakmai gyakornoki programért felelős munkatársa, Dr. Budai Balázs, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, valamint Dávid Gergely, az ÁKK szakmai gyakorlati referens vett részt a beszélgetésen, amelynek során terítékre került a szakmai gyakorlati rendszer reformja, amelyhez a két meghívott intézmény képviselője ismertette a gyakorlati és ösztöndíjprogramjait, továbbá bemutatták az évek során kialakult jó gyakorlatokat, amellyel évről évre fogadják a közigazgatás szervező hallgatókat.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: karrier nap, ÁKK, 2016

Akadémiai székfoglalót tartott az ÁKK dékánja

    • fokep
    •  dsc7202 2
    •  dsc7211 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7241 2
    •  dsc7266 2
    •  dsc7283 2
    •  dsc7311 2
  • Előző
  • Következő

A foglalkoztatás rugalmasságáról és a munkavállalói jogállás védelméről tartott akadémiai székfoglaló előadást Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánját májusban választotta meg az MTA közgyűlése a testület levelező tagjává.

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott tudományos ülés elején Kiss György szakmai életútját ismerhették meg a jelenlévők. Elhangzott, hogy a professzor 1977-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem állam és jogtudományi karán, summa cum laude minősítéssel. Évtizedeken keresztül itt dolgozott, 1998-ban lett egyetemi tanár, majd később tanszékvezető. Több éven át volt főosztályvezető a Munkaügyi Minisztériumban, ahol az európai uniós jogrendszer munkajogi vonatkozásainak a magyar jogrendbe való átültetésén dolgozott. 2008-ban lett az MTA doktora, 2011-ben a doktori tanács tagjává választották. Még ebben az évben kapott Akadémiai Díjat az „Alapjogok kollíziója a munkajogban” című munkájáért. Mintegy 20 külföldi egyetemen és kutatóintézetben volt meghívott előadó. Számos tudományos publikáció és kiadvány szerzője és szerkesztője, így például a nevéhez fűződik a 2000-ben megjelent „Munkajog” című könyv és a 2002-es kiadású, „Az Európai Unió munkajoga” című kiadvány is. A professzor tagja a ’European Labour Law Network’ –nek és elnöke a Magyar Munkajogi Társaságnak. Kiss György részt vett a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv szakmai előkészítésében is. 2015 óta pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.

Az akadémikus előadásában a munkaviszony tartalmának vizsgálatához szükséges új megközelítésekről beszélt. Elmondta, hogy a 2000-es évek elején kezdték Európában is felismerni, hogy új technikákra van szükség a foglalkoztatáspolitikában. Az EU által 2006-ban kiadott dokumentum, az úgynevezett Zöld Könyv is foglalkozott a munkajog korszerűsítésével, amelyben nagyobb rugalmasságot, de egyben a biztonság maximalizálását (flexicurity) tűzte ki célul. Kiss György előadásában negatív példaként említette a munkaerő kölcsönzés szerepét, amely esetében a foglalkoztató és a munkavállaló között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A professzor a foglalkoztatás legújabb tendenciái között szólt Marc Freedland munkásságáról. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint a munkaszerződésnek két szintje van, amelyek közül az egyik a jövőre vonatkozik, hogy a munkáltató foglalkoztatni fogja a munkavállalót. Freedland úgy látja, hogy csak ezzel a mögöttes ígérettel biztosítható a munkaviszony stabilitása. Kiss György szerint ez a fajta foglalkoztatási kötelezettség napjainkban a felmondásvédelemben jelenik meg, amelynek intézménye nagyon erősen jelen van az EU legtöbb tagállamában. Németországban például azt vallják, hogy ha szociálisan nem indokolható egy felmondás, akkor az nem is alkalmazható a munkavállalóval szemben. Elhangzott, hogy a magyar Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nem a foglalkoztatási kötelezettségből, hanem a munkaszerződésből indul ki és kimondja, hogy mind a munkáltatót, mind a munkavállalót egyaránt megilleti a szabad felmondás joga. A magyar jogban Kiss György szerint szinte indoklás nélkül fel lehet mondani gazdasági okokra hivatkozva. Kiss György előadásában beszélt az úgynevezett relational contract szerződésekről, amelyek általában többszereplősek és keretjellegűek, így kialakul a felek között az együttműködés kényszere, de a munkáltatónak továbbra is megvan az irányítási joga. Ez a megállapodás folyamatos kommunikációt, tervezést és újratervezést igényel. Az akadémikus szerint a kétségek ellenére is van esély arra, hogy ez az újfajta munkajogi forma előbb-utóbb elterjedjen a kontinensen, így Magyarországon is. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: akadémia, dékán, ÁKK, 2016

NKE-s tanárok az MTA új tagjai között

    • magyar tudomanyos akademia 2011
kiss gyorgy 200 303 s

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 187. közgyűlésen megválasztott akadémikusok között van az NKE két egyetemi tanára: Prof. Dr. Kiss György és Prof. Dr. Halmai Péter is, akiket a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya levelező tagjaivá választott a testület.

Kiss György az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei között szerepel többek között a munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása, a magánautonómia érvényesülése a munkajogban, a munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

halmai peter ng1

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok  Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.  Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Cimkék: MTA, NETK, kinevezés, ÁKK, 2016

ÁKK- új név, új tartalom

    • dsc 9780 2
    • dsc 9628 2
    • dsc 9663 2
    • dsc 9680 2
    • dsc 9693 2
    • dsc 9708 2
    • dsc 9709 2
    • dsc 9721 2
    • dsc 9793 2
    • dsc 9819 2
    • dsc 9838 2
    • dsc 9844 2
    • dsc 9876 2
    • dsc 9882 2
    • dsc 9935 2
  • Előző
  • Következő

Új névvel és új tartalommal folytatja munkáját februártól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi kara. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) pénteki névadó és zászlóavató ünnepségét a mérföldkőnek nevezte az NKE történetében az ünnepi beszédet mondó Trócsányi László igazságügyi miniszter.


„Az államügyeket kell minden ügyek között a legfontosabbnak tartani, hogy jól intéztessenek. Mert a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár. Ha ez tönkremegy, minden tönkremegy, ha ez egészséges, minden egészséges” – idézte a 2500 évvel ezelőtt élt görög filozófus, Démokritosz gondolatait ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a korábbi Közigazgatás-tudományi Karnak az új név mellett új jelképekre és újfajta figyelemre is szüksége van. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar létrehozásában meghatározó szerepe van annak a kormányzati szándéknak, amely határozat formájában rendelkezett az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé fejlesztéséről. Patyi András elmondta, hogy az egyetem oktatói-kutatói –nevelő munkájára megalapítása óta jellemző az államközpontúság.

A korábbi Közigazgatás-tudományi Kar hosszú ideje olyan kutató és oktató munkát végez, ami több, mint ami a közigazgatás-tudomány műveléséhez szükséges. „Az ÁKK ezentúl a doktori címmel záruló államtudományi mesterképzés színtere lesz, de az itt dolgozó szakembereknek élen kell majd járniuk a mai államok probléma és jelenség együttesének tudományos vizsgálatában is” –fogalmazta meg elvárásait Patyi András. A rektor hozzátette, hogy nem akarnak mindenkire érvényes államtudomány meghatározást adni, de nem fogadhatják el azt sem, ha hatalmi szóval akarják megmondani az egyetemnek, hogy mi tekinthető államtudománynak.  Mint mondta, az állammal kapcsolatos, közvetlenül az államra irányuló egyetemi tevékenységek jelentős koncentrációja figyelhető meg az NKE-n, ami nem jelenti és nem is jelentette, hogy más intézmények nem foglalkoznak vagy foglalkozhatnak az államnak nevezett bonyolult, összetett jelenséghalmazzal. Patyi András szerint a kar nevében az államtudomány nevesítése ténymegállapítás, annak rögzítése, hogy a kar hosszú ideje kutat, és mást is nyújt, mint ami csak a közigazgatás megértéséhez szükséges. Ugyanakkor programot is jelent, nemcsak egy új, az államtudományi mesterszak "fészke" lesz a kar, de élen kell járnia a mai, egyesek szerint már posztmodern államok probléma- és jelenségegyüttesének tudományos vizsgálatában is. „Egy útnak az elején vagyunk, türelmes, tudatos fejlesztőmunkát kell végeznünk. Az a célunk, hogy a magyar és a nemzetközi államtudomány könyvtárát is maradandó, új értékekkel gazdagítsuk”- zárta gondolatait Patyi András.

A rendezvényen az új kari zászlót Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter adta át a kar dékánjának. Prof. Dr. Kiss György beszédében kiemelte, hogy a kar nemcsak nevében, jelképeiben és szerkezetében, hanem kutatási profiljában is átalakult. Szerinte soha nem látott lehetőségek előtt áll az ÁKK, amelynek azonban nagyon nehéz követelményeknek kell megfelelnie a jövőben.

Az NKE történetében mérföldkőnek nevezte a zászlóavatás napját Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy az állam kevesebb, de több is, mint a közigazgatás. „Kevesebb, mert az állam van a közügyekért és nem fordítva, ugyanakkor az államtudományok tágabb diszciplínát jelentenek a közigazgatással kapcsolatos ismereteknél”- hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy az államról való elmélkedésnek ma már elsősorban a hatékony, bürokráciamentes működést kialakítását kell szolgálnia. A kormánynak mindehhez szüksége van arra a tudományos háttérre, amelynek biztosítása elsősorban az NKE feladata.

Az egyetem egyik fenntartó minisztériumának vezetője szólt arról is, hogy a kormány a megújított államtudományi képzés mellett tavaly döntött a jogászképzés rendszerszintű támogatásáról is. „A két fejlesztés ugyanis nem egymás konkurenciája, a két tudományterület kiegészíti egymást” – mondta Trócsányi László.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: névadó, ÁKK, 2016

KTK helyett ÁKK

    • akk zaszlo 680 451 s

Államtudományi és Közigazgatási Kar néven működik tovább a Közigazgatás-tudományi Kar 2016. február 1-jétől. Nem csak a név, hanem a kar szervezeti felépítése is változik: a korábbi tizenhét tanszék és egy kutatóközpont helyét tíz intézet, egy kutatóközpont és egy kutatóintézet veszi át. Ezzel lehetővé válik a felkészülés az államtudományi osztatlan mesterszak megfelelő elindítására, 2017 szeptemberére.

A kar új elnevezése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi egyetemmé válásának egyik fontos mérföldköve. Az átalakítás nem öncélú, hanem igazodva az államreform program célkitűzéseihez, valamint a törvényi változásokhoz, az egyetem és a kar stratégiai léptékű célkitűzéseit szolgálja. Mint ismert, 2015-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a közigazgatási felsőoktatási területet az „államtudományi és közigazgatási” bővítéssel új fejlődési pályára állította.

Ehhez kapcsolódóan az NKE 2015-ben elfogadott öt évre szóló intézményfejlesztési terve is hangsúlyozza, hogy az egyetem a magyar közszolgálat fejlesztésének, a közszolgálati életpályának stabil oktatási és kutatási bázisa, a tudomány és a közszolgálat korszakos átalakulásának egyik innovatív színtere. Az ehhez kapcsolódó tudás új kerete az államtudomány. Ennek megfelelően az egyetem tudományos missziójának középpontjában az állam és a közszolgálat átfogó, multidiszciplináris, komparatív és egyben alkalmazott megközelítésekre is alkalmas államkutatások állnak.

Bár az NKE mind a négy kara foglalkozik az államtudományok valamely területével, átfogó módon azonban ez a Közigazgatás-tudományi Karhoz kapcsolódott. Az új elnevezés markánsan megkülönbözteti a két egymással összefüggő, de jelentős részben különböző irányultságú képzést. A hagyományos „közigazgatási” képzés nem csupán kiegészül „államtudományi” képzéssel, hanem az eredeti képzési lehetőségeket megtartva egy új minőségű és tartalmú képzéssel egészül ki. A névváltoztatás tudatosan kifejezi az államtudományok kiemelt és önállóan is értelmezendő tartalmát, szemben a jogtudományi karoknál alkalmazott kiegészítő jellegű államtudományi képzéssel.

Az államtudomány megerősítésének új képzési és kutatási feladatrendszere szükségessé tette a kari szervezet újragondolását és egyben annak koncentráltabb, az új képzési programokhoz jobban igazodó megszervezését.  Az Államtudományi és Közigazgatási Kar, jövőbeli feladatainak eredményes ellátása érdekében, két kutatóintézettel is bővül. 2016. február 1-től a karon fejti ki tevékenységét a Molnár Tamás Kutató Központ, amely eddig a tudományos rektorhelyettes irányítása alatt állt, valamint február 1-jén megkezdi működését az Önkormányzati Kutatóintézet. Az új kutatóintézet a helyi önkormányzás, a helyi demokrácia, és az önkormányzati típusú közhatalom gyakorlás szervezeti, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági kérdésköreit kutatja. Tudásgyarapító, hálózatépítő és tudományfejlesztő munkáját az egyetem más szervezeti egységeivel együttműködésben végzi.

A kar átnevezése nem befolyásolja a 2016/2017-es tanév képzési programját, a jelentkezni vágyók a felvi.hu-n megtalálható információk alapján adhatják be jelentkezésüket a közigazgatás-szervező alapképzési, valamint a közigazgatási mesterképzési szakra.

Az új intézetek és vezetőik:

Alkotmányjogi Intézet: Prof. Dr. Halász Iván
Államelméleti és Kormányzástani Intézet: Dr. Kaiser Tamás
Állam- és Jogtörténeti Intézet: Dr. Horváth Attila
Civilisztikai Intézet: Prof. Dr. Papp Tekla
Általános Közigazgatási Jogi Intézet: Dr. Temesi István
Elektronikus Közszolgálati Intézet: Prof. Dr. Nemeslaki András
Emberi Erőforrás Intézet: Dr. Hazafi Zoltán
Közszervezési és Közigazgatástani Intézet: Prof. Dr. Tózsa István
Közpénzügyi és Államháztartástani Intézet: Prof. Dr. Lentner Csaba
Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet: Dr. Budai Balázs
Cimkék: módosítás, ÁKK, 2016