Szűkítés


Kiválasztott Címke

2014

Minden Címke 139


Jelenleg 24 bejegyzés található 2014 cimkével

Tudományos diákköri ösztöndíj felhívás 2016/2017. tanév I. félév

    • image
  • Tudományos diákköri ösztöndíj felhívás 2016/2017. tanév I. félév
  • Fájl letöltése

Állam- és Társadalomelméleti Intézet oktatóinak könyvbemutatója

    • img 3239
    • img 3222
    • img 3214
    • img 3244
    • img 3228
  • Előző
  • Következő

2014. december 12-én tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Dékáni tárgyalótermében éves könyvbemutatóját a Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézete. A könyvbemutató keretében négy, az Intézet munkatársai által írt, illetve szerkesztett művel ismerkedhetett meg a jelenlévő szakmai és tágabb közönség. Az eseményt Prof. Dr. Kiss György és Dr. Horváth Attila nyitották meg. Elsőként Dr. Hollán Miklós „A korrupciós bűncselekmények az új Büntetőkódexben” című könyvét mutatta be a közönségnek Dr. Kiss Anna, az OKRI munkatársa. Ismertetőjében kitért arra, hogy ez a könyv egy, a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára is hasznos kézikönyv, mely a nehezen felderíthető és nehezen bizonyítható bűncselekmények körébe tartozó korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemhez nyújt szakértő segítséget. Másodikként az Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszék munkatársai - Prof. Dr. Máthé Gábor, Dr. Horváth Attila, Dr. Barna Attila és Dr. Tóth Zoltán József - által írt, illetve Dr. Horváth Attila által szerkesztett „Magyar állam- és jogtörténet” című tankönyvet méltatta annak lektora, Prof. Dr. Révész T. Mihály (ELTE ÁJK), kiemelve, hogy a tanszék munkatársai közös munkájuk eredményeképpen egy igen részletes és minden aspektusra kiterjedő tankönyvet alkottak meg. Méltatásában kitért azokra a „gyermekbetegségekre” is, melyek minden tankönyvírásnak szokásos velejárói, és amelyek a jövőbeni ismételt kiadások révén kiküszöbölhetőek lesznek majd. Ugyancsak a könyvbemutató keretében ismertette Dr. Peres Zsuzsanna „A családi hitbizományok megjelenése Magyarországon” című, most megjelent könyvét Dr. Béli Gábor tanszékvezető egyetemi docens a PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszékének vezetője. Ismertetésében kitért a jogtörténeti forrásjellegű kutatások szükségességére, mely nagymértékben hozzájárulhat az egyes jogintézményekről eddig alkotott dogmatikai kép további árnyalásához. Végül, de nem utolsó sorban Dr. Mandák Fanni „Az olasz politikai rendszer prezidencializációjának intézményesülése a végrehajtó hatalom szintjén” című jegyzetének elismerő méltatását hallhatta a közönség Dr. Nuber István (PTE BTK) tollából, Dr. Szabó Máté Csaba tolmácsolásában. Ismertetésében Dr. Nuber István kitért arra, hogy az Intézet fiatal munkatársának tollából igen figyelemreméltó alkotás született, mely a téma továbbgondolására készteti az olvasóit.


Konferencia a fogyasztók védelmében

    • 2014_12_04_Fogyasztóvédelmi konferencia
    • 014_12_04_Fogyasztóvédelmi konferencia
    • 014_12_04_Fogyasztóvédelmi konferencia
    • 014_12_04_Fogyasztóvédelmi konferencia

Fogyasztóvédelmi szempontból mérföldkőnek számít az az esemény, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara adott otthont, ugyanis Magyarországon először rendeztek nemzeti fogyasztóvédelmi konferenciát, "Új irányok, lehetőségek a fogyasztóvédelem területén“ címmel. A szakmai rendezvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az NKE Közigazgatás-tudományi Kara és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen szervezte. Az eseményen Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter elismerő oklevelet adott át Prof. Dr. Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának a konferencia megszervezéséért.

Az NKE rektora köszöntőjében elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi rendszer egy olyan közigazgatási, államigazgatási szakágazat, amelynek a jelentőségét nem szabad lebecsülni. „Egy olyan fejlett ipari társadalomban élünk, ahol a fogyasztók és a fogyasztási cikkeket előállítók között egyre nagyobb a távolság. Ez egyre nagyobb felelősséget ró minden olyan állami és nem állami intézményre, amelynek az a feladata, hogy amit fogyasztóként kapunk, annak a minősége ne csak állandó, hanem egyre jobb legyen, és ne tartalmazzon veszélyes faktort. A fogyasztóvédelem alapvető feladata tehát az, hogy elhárítson bizonyos gazdasági, társadalmi jelenségekben rejlő veszélyeket.”  – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát Prof. Dr. Patyi András.

Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter nyitóelőadásában kiemelte, hogy a fogyasztók magas szintű védelme akkor valósulhat meg, ha a jogalkotó, a hatósági szereplők, a tudomány, az oktatás képviselői, a civil szervezetek, a fogyasztók és a vállalkozások közösen hoznak létre egy jó gyakorlatot a fogyasztóvédelemben. Seszták Miklós hozzáfűzte, hogy a fogyasztóvédelemben gyökeres szemléletváltozás következett be, hiszen az alaptörvény állami feladatként fogalmazza meg fogyasztói jogok védelmét, és a kormány partneri szemlélettel fordul a terület szereplői felé. A nemzeti fejlesztési tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a hatékony panaszkelést biztosító békéltető testületek szerepének erősítéséhez a 2015. évi költségvetésben biztosítják az anyagi forrást.

Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős a helyettes államtitkára „A fogyasztóvédelmi politika hazai célrendszere” című előadásában a többi között elmondta: a legfőbb feladatuknak azt tekinti, hogy az állam szorosabbra fűzze a fogyasztók és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatósági fellépést, illetve segítse a békéltető testületek munkáját. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem területén munkacsoportokat hoztak létre a közigazgatási szabályok egyszerűsítésére, nagy hangsúlyt fektetnek az árubemutatók szabályozására, az elektronikus kereskedelemre, a belső folyamatok optimalizálására, az informatikai eszközök elterjesztésére, és a hatósági jogosultságokat igazoló dokumentumok biztosítására. Koszorús László felhívta a figyelmet a tárca új kezdeményezésére, a Fogyasztóbarát település elismerő címre.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységeiről és eredményeiről dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megbízott főigazgatója tartott előadást a résztvevőknek.


Előadás az Ostrakon Szakkollégiumban

    • Ostrakon
    • Ostrakon
    • Ostrakon

November 27-én délután került sor az Ostrakon Szakkollégium idei harmadik előadására. A meghívott vendégek - Dr. Simicskó István, sportért felelős államtitkár, Újbuda országgyűlési képviselője, Dr. Hoffmann Tamás, a XI. kerület polgármestere – a parlamenti és az önkormányzati munka világába vezette be a hallgatóságot. Moderátorként karunk oktatója Dr. Téglási András segédkezett.

Dr. Hoffmann Tamás előadásában kitért a területi igazgatás tekintetében az önkormányzatok kiemelten fontos szerepére. Beszélt az újbudai önkormányzat gazdálkodásának eredményeiről: a kötelezően ellátandó feladatok mellett olyan önként vállalt feladatok ellátására is képes a kerület, mint a középiskolák fenntartása, szakorvosi rendelőintézetek üzemeltetése, kiterjedt háziorvosi hálózat kiépítése. Kiemelte a XI. kerület egyetem városi jellegét, hiszen hat egyetem is ebben a városrészben végzi oktató munkáját. Ennek okán fontos szempont, hogy az egyetemi hallgatók számára egy élhető és lehetőségekben gazdag kerület legyen Újbuda. A megvalósult beruházások is – például a Gomba épülete, a Bikás- park megújítása, a Nyék Imre uszoda megépítése - ezt a célkitűzést támasztják alá.

Dr. Simicskó István előadásának középpontjában az államtitkári és képviselői munkájának bemutatása állt. Hangsúlyozta motiváció fontosságát, a jó ügyek szolgálatát, az értékorientáltságot, a hagyományok védelmét. Beszélt a nevéhez fűzhető a Hungarikum Bizottság felállításáról, mely szervezet fő profilja a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítása. A sport és a magyar sportpolitika téma kapcsán az államtitkár hangsúlyozta, hogy mennyire fontosnak tartja a gyerekek életében a napi szintű sporttevékenységet, illetve olyan sportlétesítmények építését, melyek alkalmasak egy-egy nagyobb nemzetközi sportesemény megrendezésére. 

    • ostrakon logok

Közgazdaságtan - újszerű megközelítésben

    • MZSZK

Akár már a nyugati államok szintjén élhetnénk, ha a rendszerváltozás óta eltelt 25 év alatt nem a folyamatos megszorítások álltak volna az aktuális kormányok gazdaságpolitikájának középpontjában – hangzott el azon a konferencián, amelyet a „Társadalom-gazdaságtan, makrogazdasági problémák illiberális megközelítése” címmel tartottak kedden, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Ménesi úti kampuszán.

A rendezvényen a Közgazdaságtan című, uniós finanszírozásból megvalósult kiadványt mutatták be a szerzők, akik újfajta szemlélettel közelítik meg az alapvető közgazdaságtani ismereteket: szerintük a gazdaság nem választható el a társadalomtól és gazdasági sikerről is csak akkor beszélhetünk, ha azt a lakosság is érzékeli és élvezheti. A könyvben publikáló szakemberek nem hisznek a piac mindenhatóságában, helyette a hozzáértő, hatékonyan működő állam gazdaságszabályozó szerepének fontosságát hangsúlyozzák.

A Magyary Zoltán Szakkollégium által szervezett eseményen Bogár László közgazdász elmondta: a könyvben arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen módon lehet a jó gazda gondosságával gazdálkodni egy országban? Szerinte az emberi gazdálkodás legalapvetőbb filozófiai alapjait kell átgondolni és a folyamatosságra, illetve a fenntarthatóságra kell sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni. Bogár László szerint a most bemutatott kiadvánnyal a jelenleg is uralkodó neoklasszikus közgazdaságtan „zsákutcáira” szeretnék a figyelmet felhívni, egyben alternatív megoldásokat is kínálnak. 

Egyfajta rendszerkritikát fogalmazott meg beszédében Csath Magdolna egyetemi tanár, a kötet szerkesztője is, aki idézte azt az angol mondást, amely szerint „a közgazdászt az jellemzi, hogy megpróbálja bebizonyítani, hogy az, ami a gyakorlatban működik, miért nem működik az elméletben.”

Csath Magdolna szerint a GDP önmagában nem alkalmas a gazdasági fejlettség mérésére, szükség lenne egy olyan mutatóra is, ami a társadalmi haladás mértékét jelzi. A közgazdász szerint azok a társadalmak maradnak tartósak, amelyek a tudás, az innováció, a humántőke erősítését tartják a legfontosabbnak. Csath Magdolna úgy véli, hogy a mennyiségi növekedés helyett az emberi élet minőségi javítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

Szintén a humántőke szerepét emelte ki előadásában Gazdag László, aki szerint az egyoldalúan a pénzügyi egyensúlyra koncentráló gazdaságpolitika és a más receptet megoldásként nem kínáló közgazdászszakma a fő oka annak, hogy miközben nálunk az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP) az uniós átlag 62 százalékánál jár, a reálbéreket csak 32 százalékos szinten jegyzi a statisztika. A közgazdász szerint a bér beruházás az emberi tőkébe, tehát rossz úton jár az, aki a béremelések, így az életszínvonal emelkedésének elmaradását a fedezet hiányával indokolja. Gazdag László szerint az elmúlt huszonöt év gazdaságpolitikáját leginkább a megszorító csomagok jellemezték, elsősorban ezért nem valósulhatott meg az európai országok életszínvonalához való felzárkózásunk.


Közjogi Intézet oktatóinak könyvbemutatója

    • Könyvbemutató_2014_11_19
    • Könyvbemutató_2014_11_19
    • Könyvbemutató_2014_11_19
    • Könyvbemutató_2014_11_19
    • Könyvbemutató_2014_11_19
    • Könyvbemutató_2014_11_19

A Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozatába illeszkedően november 19-én a Közigazgatás-tudományi Kar Közjogi Intézetének oktatói  mutatták be legújabb könyveiket.

A könyvbemutatót Szente Zoltán professzor, a Közjogi Intézet vezetője nyitotta meg azzal, hogy ez az esemény a Közjogi Intézet munkatársainak egyéni és csoportos kutatási eredményeit hivatott a szakmai nyilvánosság elé tárni. Hozzátette, hogy a ma bemutatásra kerülő hat könyv mellett már folyamatban van több, az Intézet oktatói által végzett kutatási anyag magyar illetve külföldi kiadók általi megjelenése, ezért reményeit fejezte ki, hogy jövőre is lesz alkalom hasonló könyvbemutató megtartására.

Elsőként Koi Gyula „A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése - Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyar Iskola koráig” című könyvének bemutatására került sor. A könyv alapját a szerző doktori értekezése képezi, melyet Tamás András professzor, az MTA IX. Osztály Közigazgatás-tudományi Albizottságának elnöke mutatott be. Tamás András egyebek közt méltatta a szerző egyedülálló, sajátos kutatási módszerét. A mű kapcsán idézte Grosschmid Bénit, aki szerint akkor kezdődik a baj, amikor elméletileg próbálnak valamit elmagyarázni. Utalt arra, hogy egyrészt a leíró jellegű közigazgatás-tudomány mára már kiment a divatból (főként a nagymennyiségű tételes jogszabályok számára tekintettel), másrészt kiszorítja az a fajta tudomány, ami a fantázia szülöttje. A könyv egyfajta letisztult iránytűnek használható, bemutatja, hogy mi a magyar közgondolkodás a közigazgatást illetően az utóbbi kétszáz évben.

Ezt követően Halász Iván „Az állam összeomlása és újjáépítése” című könyvének bemutatására került sor. A könyvet Egedy Gergely professzor mutatta be. Kiemelte a kötet hiánypótló jellegét, ezt a témát ugyanis a tudomány méltatlanul mellőzi. Rámutatott arra, hogy a szerző széles spektrumon mutat be olyan témaköröket, amelyek izgalmasak és jelentősek (pl. Libanon, Bosznia-Hercegovina, Afganisztán). Nagyon értékesnek tartotta az elméleti bevezetőt, majd a történeti részt is. A könyv felveti azt a fontos kérdést, hogy mi lehet az oka az állam összeomlásának. Ennek klasszikus okaként a szerző alapvetően a háborúkat, természeti katasztrófákat jelöli meg. Egedy professzor egyetértett a könyv szerzőjével abban, hogy államösszeomlásnak van helye a magyar történelemben is, enélkül nem is tudunk magyarázatot adni a XX. századi magyar történelmi sorsfordulóira (mint pl. 1919 vagy 1956). A recenzens rámutatott arra, hogy formálisan a dualista struktúra felbomlásával Magyarország visszanyerte szuverenitását, a helyzet azonban rosszabb lett az 1918 előtti állapothoz képest, 1918 végére pedig Magyarország egy sajátos helyzetbe került. A Tanácsköztársaság a legitimitását pedig nem a korábbi államszervezetből próbálta levezetni. 

Ezt követően a Közjogi Intézet két kutatóműhelyének tanulmánykötetei kerültek bemutatásra. Az egyik a 2013 óta működő Választási rendszerek kutatóműhely, amelynek keretében nemrég jelent meg Cserny Ákos kutatóműhely-vezető szerkesztésében a „Határtalan választások” című tanulmánykötet. A kötetet Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánhelyettese mutatta be, aki a kötet műfaját tekintve - a szerkesztői előszó alapján - választástudományi szakkönyvnek tekinti. A kötetben 12 szerző tollából 11 tanulmány olvasható. Fábián Adrián - aki a Nemzeti Választási Bizottság tagja is egyben - ezt követően az egyes tanulmányokra külön is kitért, építő jellegű szakmai észrevételeit is ismertetve. Ezek közül kiemelendő az a meglátása, hogy a hatalom forrása, vagyis a nép számára evidens, hogy övé a hatalom, ám milyen nehéz a népnek a hatalmat operatívan, napról napra gyakorolni. A kötetben többször felmerülő kérdés az elektronikus szavazás és a levélben történő szavazás is. A kötet egyik tanulmányának szerzője, Halász Iván professzor tanulmányában utal arra, hogy Franciaországban már 1924-ben lehetővé tették a levélben történő szavazást. Fábián Adrián idézte Bismarckot, aki azt mondta, hogy aki szereti a törvényeket és a virslit, az ne legyen kíváncsi arra, hogy hogyan készülnek. Fábián Adrián azzal zárta mondandóját, hogy aki ma Magyarországon felelősséggel akar választásokkal foglalkozni, annak ez a tanulmánykötet kötelező olvasmány. 

Ezt követően a Közjogi Intézet másik, az Alkotmányozás és alkotmányjogi változások elnevezésű kutatóműhelyének tagjai által írt tanulmánykötete került bemutatásra. Az „Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon” című kötet a kutatóműhely vezetője, Szente Zoltán professzor és Gárdos-Orosz Fruzsina egyetemi docens közös szerkesztésében jelent meg. A kötetet Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára mutatta be. Rámutatott arra, hogy a kötetben szereplő tanulmányok az elvi problémák elemzése, összehasonlító elemzések, a megvalósult jogi és szövegszerű változások, a politikai szándékok kritikája alapján áll, így jól hasznosítható lett volna az alkotmányozás folyamatában is. Kiemelte Takács Albert egyik gondolatát, miszerint az lesz egy komoly előrelépés, ha az EU közvetlenül a polgárokat fogja kormányozni és nem az államokat (pl. Magyarországon lenne egy EU-bíróság, mint ahogy van Oreganoban egy szövetségi bíróság). A gyakorlatot is közelről ismerő szakember a kötetet egy kiválóan megszerkesztett műnek tartotta, melyben a tanulmányok kifejezetten alaposan megírt szövegeket tartalmaznak, ezért referenciamunkaként is ajánlható. 

Szente Zoltán ehhez még hozzátette, hogy a kötetben a szerzők között nem feltétlenül volt mindenben egységes álláspont, így több vonatkozásban a kötet  szerzői egymással is vitatkoznak

Ezt követte a Bende Zsófia és Halász Iván által szerkesztett, többszerzős Összehasonlító alkotmányjog című tankönyv bemutatása Kisteleki Károly egyetemi docens által. A kötetet Cserny Ákos lektorálta. A recenzens a kötet esztétikáját is méltatta, ami sajnos általában nem szokott latba esni egy-egy könyv bemutatásánál. Ugyanakkor nemcsak küllemében, hanem tartalmilag is kiváló olvasmánynak tartotta a kötetet, melynek szerzői alapvetően az államszervezeti kérdésekre koncentráltak. Rögtön utalt a könyv elején Téglási András fejezetére, amely megpróbálja az írott alkotmányok jelöléseit nemzetközi összehasonlításban kifejteni. Ez a fejezet elég jól megmutatja azt a módszert, amit az egész könyvben kiválóan alkalmaztak a szerzők. Kisteleki Károly szerint ugyanis sokszor, amikor összehasonlító szempontot próbálnak érvényesíteni egy-egy műben, az sokszor inkább csak dekoráció, de nem mutatja meg a valódi összehasonlítást. Ez a könyv azonban a recenzens szerint nem ilyen, hanem széles spektrumon mozog, a világ számos országa, így Európán kívül Afrika, Ázsia és Amerika országainak példájáit is felhozza.  

Végül Téglási András „A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme” című könyvének bemutatására került sor, mely a szerző korábbi, 2011-ben megvédett doktori értekezésének, átdolgozott, kibővített és hatályosított változata. A kötetet Vörös Imre akadémikus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár méltatta. A recenzens szerint a könyv oktatási anyagnak is alkalmas, mert nem csupán elméleteket ismertet, hanem olyan alapfogalmakat is tisztáz (pl. a tulajdon -tulajdonjog - tulajdonhoz való jog fogalmak elhatárolása), melyekkel az Alkotmánybíróságnak működésének kezdeti időszakában is sokat kellett foglalkoznia. Vörös Imre örömének adott hangot amiatt, hogy a szerző számos külföldi szakirodalmat is felhasznált, és a nemzetállamok mellett a nemzetközi védelmi irányokat és az uniós jog védelmi mechanizmusát is ismertette. Ugyancsak pozitívumként emelte ki, hogy a fejezetek végén szinten mindenhol szerepel egy összefoglalás is, az ugyanis már egy jó jel, ha a szerző össze tudja foglalni a fejezet végén, hogy mit akart mondani. Az ember ugyanis sokszor úgy tesz le egy könyvet, hogy nem tudja, hogy mit is akart írni. Az összefoglalásnak ugyanakkor mindig megvan az a gesztusa, hogy kiteszi magát a kritikának.

Végül Szente Zoltán azzal zárt a könyvbemutatót, hogy a jelen nem lévő Kiss László alkotmánybíró levelét ismertette, amelyben a pécsi professzor sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudott jelen lenni a mai könyvbemutatón, de külön gratulált Téglási András könyvéhez, melyet – Vörös Imréhez hasonlóan – tankönyvként is jól hasznosítható munkának talált.

A könyvbemutató színvonalát emelte a szerzők, szerkesztők és felkért hozzászólók mellett olyan neves szakemberek részvétele, mint Fejes Zsuzsanna, Ács Nándor, Back András, Imre Miklós, Karácsony András, Rixer Ádám, Takács Albert, Tattay Levente, Temesi István és Szilvásy György Péter.




Államtudományi Kerekasztal

    • image

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kezdeményezett Államtudományi Kerekasztal létrehozásának célja olyan fórum létrehozása, amely egyrészt az állam jellemzőivel és szervezeteivel, másrészt az államtudomány multidiszciplináris alapokra épülő újrapozícionálásával foglalkozik.

Formája egy két-háromheti gyakorisággal megtartott vita, amelyen a meghirdetett téma kiemelkedő tudósa tart vitaindítót, amelyet 2-3 hozzászóló korreferátuma egészít ki. Ezt követi a - moderátor által vezetett - szakmai vita, amelyek anyaga rögzítésre és a video-tárba feltöltésre kerül. A viták anyagát az Egyetem 2015 első félévében szerkesztett formában megjelenteti.

A második kerekasztal témája:

A modern állam kontextuális alakváltozatai: az angolszász modell

Helyszín, időpont: Ludovika Campus, Konferencia terem, 2014. november 11., 16 óra

Moderátor: Dr. Kaiser Tamás

Vitaindító: Prof. Dr. Egedy Gergely

Korreferensek: Prof. Dr. Jenei György, Dr. Jakab András

Kérjük az érdeklődő Kollégákat, hogy – amennyiben elfoglaltságaik lehetővé teszik – minél nagyobb számban vegyenek részt a kerekasztal munkájában, amelynek meghatározó szerepet kíván betölteni Egyetemünk tudományos életében.


A rendszerváltozás – 25 éve

    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan, a rendszerváltozás 25 éves évfordulója alkalmából rendeztek tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Állam- és Társadalomelméleti Intézete szervezésében.

Az eseményen Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében a többi között elmondta: „A rendszerváltás óta eltelt huszonöt év értékelése, ha csak a közjogi, államszervezési, illetve államvezetési változásokra gondolunk, nagyon komplex feladat és igen komoly kihívás olyan emberek jelenlétében, akik a huszonöt évvel ezelőtti folyamatoknak nem csak tanúi,résztvevői, hanem alakítói is voltak.”

A konferencia nyitóelőadását Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter tartotta, aki arról beszélt, hogy milyen igazságügyi reformok foglalkoztatták az elmúlt negyedszázadban az igazságügyi minisztereket, valamint a kormányzatot. Trócsányi László, Bronislaw Geremek lengyel politikust, az 1989-ben a rendszerváltást Lengyelországban győzelemre juttató kerekasztal-megbeszélések nagy stratégáját idézte, aki szerint nem csak erőszakkal lehet történelmi változást elérni. Az igazságügyi miniszter szerint a rendszerváltozás egy olyan jogi forradalomnak is tekinthető, amelyet főként közjogi eszközökkel vívtak meg. „Ahhoz a jogász nemzedékhez tartozom, amelynek meghatározó élmény volt, hogy közreműködhetett a rendszerváltozásban. A rendszerváltozást egy közjogi pezsgés előzte meg a jogi karokon, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében, illetve más kutatóhelyeken. Huszonöt évvel ezelőtt diktatúrából kellett demokráciába, önkényuralomból jogállamba átmenni, illetve a tervgazdálkodásból piaci, magángazdaságra átállni.”- fűzte hozzá Trócsányi László, aki szerint ma az a legfontosabb feladat, hogy az alaptörvény kultúrája hassa át a jogrendszert és az igazságszolgáltatást az európai értékekkel összhangban.

Prof. Dr. Paczolay Péter, kutató professzor, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a rendezvényen az elmúlt huszonöt év tanulságait összegezte az AB negyedszázados működése kapcsán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy előzmények nélküli intézmény jutott fontos szerephez, amely alapvetően befolyásolta a jogi rendszer alakulását, illetve bevezette a magyar politikába az európai alkotmányos kultúrát. Paczolay Péter szerint egy folytonosságot teremtett meg az Alkotmánybíróság, amely mindenekelőtt a jogbiztonságot szolgálja.

Prof. Dr. Szabó Máté kutató professzor, volt ombudsman „25 év – Civil társadalom, mozgalmak, tiltakozás ” címmel tartott előadást. Dr. Horváth Attila, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet intézetvezető egyetemi docense „Az igazságtétel kérdése” elnevezésű előadásában kitért arra, hogy 1944 és 1990 között számtalan koncepciós per és különböző törvénytelenség történt Magyarországon, ezért a rendszerváltás után fontos kérdés volt, hogy milyen módon lehet igazságot tenni, orvosolni az emberek sérelmeit. Horváth Attila konkrét példaként említette a Nagy Imre-per semmisségének kimondását.  

A plenáris ülést követően két szekcióban hallgathattak előadásokat az érdeklődők a rendszerváltással kapcsolatos témákban Dr. Fejes Zsuzsanna, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese és Szabó Máté Csaba tanársegéd vezetésével.  


Bemutatkozott a TEK

    • MZSZK_TEK
    • MZSZK_TEK

November 4-én a Magyary Zoltán Szakkollégium meghívására a Terrorelhárítási Központ vezetői érkeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára, hogy egy konferencia keretében mutassák be szervezetük működését, tevékenységét. A jelen lévőket Dr. Horváth Attila, a Szakkollégium igazgatója köszöntötte.

A konferencia első előadója Dr. Böröcz Miklós r. alezredes, a Felderítési Igazgatóság vezetője volt, aki bemutatta a Központ felépítését, majd rátért saját igazgatósága szerepére, amelyből kiderült, hogy a szervezet világszerte monitorozza a terrorszervezeteket, elemzi a Magyarország számára kockázatot jelentő tevékenységeket, folyamatosan figyelemmel követi a veszélyes aktivitást.

A felderítés után a konkrét műveletek világába nyerhettek betekintést a résztvevők Kelemen Csaba r. századostól, a Műveleti Igazgatóság munkatársától. A TEK működése óta eltelt négy év alatt számos sikeres akciót tudhat maga mögött a szervezet, egy nemzetközi túszmentő akciójuk során például más országok állampolgárait is sikerült megmenteniük, mindeközben lőfegyverhasználat is csak egy alkalommal történt. Kelemen Csaba ezután rövid betekintést engedett a kommandósok fizikai és pszichológiai felkészítéséről, illetve az őket érő stresszhatásokról.

A felderítések és műveletek izgalmas világ után, utolsóként egy ugyancsak érdekes terület, a személyvédelem bemutatására került sor Dr. Bárdi Csaba r. alezredes, a Személyvédelmi Igazgatóság igazgatója jóvoltából. A miniszterelnök és a köztársasági elnök, valamint esetenként a kiemelt személyek védelmét ellátó szervezeti egység vezetője számos érdekességet osztott meg a hallgatósággal, kiemelve a nemrég lezajlott kampányidőszak feladatait.

Az előadásokat a hallgatóság kérdései követték, amelyekből többek közt megtudhattuk, milyen harcművészeteket tanulnak ki a kommandósok, hogyan zajlik egy megfigyelés, vagy hogy milyen speciális felszerelések és eszközök állnak a szervezet rendelkezésére.


Tájékoztatás német ösztöndíj lehetőségekről

    • egyetem
A NKE KTK és a német partneregyetemek közötti hagyományosan jó kapcsolat mélyítése is célja volt a 2014. október 29-én megtartott tájékoztató előadásnak, amelyen a résztvevők a német ösztöndíjak és továbbtanulási lehetőségekről kaphattak információt.
A Baden-Würtemberg Interntional képviseletében Ulrich Track mutatta be a német partneregyetem kínálta programot. Professzor Peter Raviol pedig a Walter Hallstein Program kereteit és potenciáit vázolta. Tim Kraski az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem képviseletében vett részt az eseményen, ahol részletesen bemutatta az egyetem képzési kínálatába, valamint a tájékoztatást adott a jelentkezési feltételekről. Az előadások mindegyike német nyelven hangzott el. A bemutatkozások végeztével a hallgatóknak lehetőségük volt bővebb információt kérni maguktól az előadóktól is.
 
 

„Nyugaton a helyzet változatlan”

    • MZSZK_filmest

Október 28-án a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai filmest keretében emlékeztek meg az első világháborúról. A „Nyugaton a helyzet változatlan” című filmet Dr. Horváth Attila konferálta fel, előzetesen rámutatva a cselekmény hátterére, a látottak jelentőségére. A mű rávilágít arra, hogy a háború nem válogat, elpusztít mindent és mindenkit; olyanokat is, akik lehet, hogy szebbé tehették volna a világot. A filmvetítés után a kérdések ideje következett. Intézetvezető úr nagy átéléssel – és nem kevés humorral – mesélt saját katonai kiképzése élményeiről, amelyek megfelelően ellensúlyozták a film szuggesztív, szándékosan nyomasztó jellegét.


Megemlékezés

    • Október 23

A Közigazgatás-tudományi Kar oktatói, hallgatói, munkatársai a Kar aulájában emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei és áldozataira. 
Elvis Presley szívén viselte a magyarok sorsát – jegyezte meg ünnepi beszéde végén Dr. Horváth Attila egyetemi docens. A rock koronázatlan királya Amerika legnézettebb televíziós műsorában énekelte el a „Béke a völgyben” című dalát a forradalom áldozatainak emlékére azért, hogy felhívja a figyelmet az azonnali segítségnyújtásra. Tette elismeréséül Budapesten közterületet neveztek el az énekesről.

Az október 22-ei megemlékezést koszorúzás zárta.


A rendszerváltozás - 25 éve

    • 1989

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam- és Társadalomelméleti Intézete 2014.11.05-én tudományos konferenciát szervez a rendszerváltozás huszonöt éves évfordulójának alkalmából a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozatába illeszkedően. 
A konferencia helyszíne az NKE Közigazgatás-tudományi Karának Ménesi úti kampusza. A rendezvény célja, hogy a politikai átmenet időszakát az elmúlt huszonöt év távlatából, interdiszciplináris módon – a jogtudomány, történettudomány, szociológia és politikatudomány eszköztárát segítségül hívva – vizsgálja és értékelje. A szervezők reményei szerint a fórum megfelelő alkalmat biztosít a téma szakembereinek közös gondolkodására, rávilágítva ennek keretében a rendszerváltozás történetének máig aktuális kérdéseire és lehetőséget teremtve a felmerülő kérdések tudományterületek közötti párbeszéden alapuló megvitatására. A tudományos konferencia célja a szakmai párbeszéd elősegítése mellett az egyetemi hallgatók ismereteinek bővítése, illetve figyelemfelhívás a jelenkori magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozatának jelentőségére és mai napig tartó aktualitására.


Az Alaptörvényről volt szó Rómában

    • Római konferencia_Alaptörvény

Az Alkotmány és az Alaptörvény eltérő szövegezése ellenére az Alkotmánybíróság a legtöbb alapjog tekintetében lényegében a korábbi, az Alkotmányon alapuló gyakorlatát erősítette meg - mondta Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar (NKE KTK) Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa, az Alkotmánybíróság tanácsadója azon a nemzetközi konferencián, amit a kar rendezett más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben.  

A Római Magyar Akadémián tartott október 8-iki tanácskozáson Sonnevend Pál, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának docense a nemzetközi jognak az alkotmányos értékek megtartásában betöltött szerepéről elmondta: bár az Alaptörvény szövege látszólag kielégítő ebben a tekintetben, az Alkotmánybíróság a nemzetközi jogot még mindig meglehetősen ritkán alkalmazza mérceként. Gárdos-Orosz Fruzsina, az NKE KTK docense az alkotmánymódosítások felülvizsgálatának lehetőségéről beszélt, kitérve a magyar Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos gyakorlatára. Nicola Lupo, a LUISS University professzora kiemelte: mindaz, ami Magyarországon az elmúlt 25 évben történt, mindenképpen figyelemre méltó és oktatandó.

Fekete Balázs, az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa a Nemzeti hitvallásról beszélt, amelyet - szigorúan szövegalapú megközelítés alapján - egy unortodox megoldásnak tekint. Előadásában kiemelte: ugyan a preambulumok nem igazán tárgyai a tudományos kutatásoknak, mégis ezek tanulmányozásával közelebb lehet jutni a nemzeti alkotmányos jogi kultúrához. 

Szente Zoltán, az NKE-KTK Közjogi Intézetének vezetője az alkotmányossági felülvizsgálat hanyatlása címmel tartott előadást, melyben az alkotmánybírák szavazási tendenciáit vizsgálta a 2010 és 2014 közötti időszakban. Cesare Pinelli, a Sapienza University of Rome professzora  szerint az egyik fő kérdés, hogy a magyar alkotmányos rendszer hogyan illeszkedik bele a világ demokratikus rendszereinek fősodrába, és a magyar Alkotmánybíróság milyen magatartást tanúsít a szabadságjogok védelme terén. 

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke számos olyan közelmúltbeli alkotmánybírósági döntést ismertetett, amelyek megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak. Mandák Fanni, az NKE KTK oktatója pedig a politika magyarországi prezidencializációjáról tartott előadást.

A rendezvény négy magyar és öt olasz egyetem együttműködésében, az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium támogatásával valósult meg. A konferencián elhangzott előadások és korreferátumok alapján készült angol nyelvű tanulmányok hamarosan egy kötet formájában fognak megjelenni.


Bemutatták „A Jó Állam mérhetősége” című tanulmánykötetet

    • Jó állam

„A Jó Állam Kutatóműhely célkitűzése, szellemisége illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon törekvéséhez, hogy elmélyítse az államtudományokhoz kapcsolódó kutatásokat és hozzájáruljon a Jó Állam, a jó közigazgatás és a közszolgálathoz kapcsolódó ismeretek bővítéséhez és azok gyakorlatba történő átültetéséhez„ –  mondta Dr. Kaiser Tamás, az NKE Jó Állam Kutatóműhelyének vezetője a Nemzeti közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében megrendezett, a kutatóműhely által készített „A Jó Állam mérhetősége” című tanulmánykötet bemutatóján. A kötet Dr. Kaiser Tamás és Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesének szerkesztésében jelent meg az ÁROP – 2.2.21-001 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” című projekt keretében.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a Jó Állam mérhetősége című tanulmánykötetet bemutató hozzászólásában felidézte a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program alapján, 2010-ben megkezdett közigazgatási átszervezés eredményeit. Ezek közül kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását is, amelyben olyan komplex, az államtudományok és az állam működtetésével kapcsolatos képzés valósul meg, amelyre korábban nem volt példa. A tanulmánykötet bemutatása kapcsán az államtitkár elmondta, hogy az egyik legfontosabb mérőszám az ügyféli elégedettség és az emberek akkor bíznak az államban, illetve a kormányzatban, ha biztonságban érzik magukat, ha az állam meg tudja védeni őket. Kovács Zoltán hozzáfűzte, hogy az NKE Jó Állam Kutatóműhelyétől elsősorban azt várják, hogy segítse a felesleges szabályok és feladatok kivezetését a jogrendszerből. 

A tanulmánykötet a kutatás első szakaszának eredményeit mutatja be. Az általános bevezetőt az egyes kutatócsoportok kutatási eredményeit összefoglaló, egységes szempontok (kiindulópont, pozicionálás, alterületek, kormányzati képességek, módszertani problémák) alapján íródott háttértanulmányok követik. Az elméleti és módszertani keretek bázisán értelmeződtek a Jó Állam egyes hatásterületeihez kapcsolódó, kiválasztott fő- és részindikátorok, amelyeknek az összefoglalását az egyes háttértanulmányok melléklete tartalmazza. Mindez megteremti az alapját a kutatás következő szakaszának, amelynek legfontosabb célkitűzése a Jó Állam Jelentés rendszeres kiadását megalapozó, operacionalizált mérés, valamint a hozzá kapcsolódó értékelés és visszacsatolás.

Kaiser Tamás kiemelte, hogy Jó Államról szóló első jelentés előreláthatólag jövő év tavaszára készül el, a Jó Állam hatásterületeit esettanulmányokon keresztül vizsgáló újabb tanulmánykötet kíséretében.


A 2014. évi őszi ITDK eredményei

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara 2014. október 13-án rendezte meg az Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia (ITDK) őszi fordulóját. A felsőoktatási tehetséggondozás kulcsfontosságú állomását jelentő eseményen példa értékűen sok hallgató - 47 fő - vett részt, akiknek felkészülését 38 konzulens oktató segítette. A három Állam-és Jogtudományi, valamint az egy Társadalomtudományi Szekcióban rendkívül változatos témákat dolgoztak fel a versenyzők. Az egész napos megmérettetés zárásaként tartott eredményhirdetésen Dr. Fejes Zsuzsanna dékánhelyettes méltatta a benyújtott dolgozatok magas színvonalát, a hallgatók felkészültségét, valamint megköszönte a résztvevők és szervezők kitartó és lelkes munkáját. A most lezajlott rendezvény kiemelt jelentőségű az egyetem minden polgára számára, mert a Közigazgatás-tudományi Kar ad otthont a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Állam- és Jogtudományi Szekciójának 2015. március 31. és április 2. között. (bővebb információ: www.otdk2015.uni-nke.hu)
 

A Tudományos Diákköri Konferencia 2014. őszi fordulójának eredményei

Az OTDK Állam-és Jogtudományi Szekciójába továbbjutó hallgatók:

A. Tagozat: Állam- és jogtudomány 1. – Alkotmányjog                                                                                             

I. helyezett: Kiss Viktória (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Horváth Attila tanársegéd
II. helyezett: Kovács Patrik Gergő (Alkotmányjogi TDK)
Konzulens: Papp István címzetes egyetemi docens; Dr. Erdős Csaba tanársegéd
III. helyezett: Szücs Zoltán
Konzulens: Dr. Bódi Stefánia egyetemi docens

B. Tagozat: Állam- és jogtudomány 2. – Közigazgatási jog

I. helyezett: Moravcsik Eszter (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Kovács Éva Margit tanársegéd
II. helyezett: Brecsok Anna Ágnes (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Buskó Tibor adjunktus
III. helyezett: Szakos Judit (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Prof. Dr. Nemeslaki András intézetvezető, egyetemi tanár

Különdíjas:
Jugovits Károly (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Horváth Attila tanársegéd

C. Tagozat: Állam- és jogtudomány 3. – Egyéb jogágak

I. helyezett: Lukács Dávid (Alkotmányjogi TDK)
Konzulens: Dr. Téglási András egyetemi docens
II. helyezett: Beláz Annamária (E-közszolgálati TDK)
Konzulens: Dr. Budai Balázs tanszékvezető, egyetemi docens
III. helyezett: Domokos Klaudia (Polgári Jogi TDK)
Konzulens: Prof. Dr. Török Gábor intézetvezető, egyetemi tanár; Dr. Méhes Tamás adjunktus

Különdíjas: Szabó Zita
Konzulens: Dr. Borók György tanársegéd

Egyéb továbbjutók:
Jugovits Károly (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Horváth Attila tanársegéd
Kocsárdy Nóra
Konzulens: Dr. Temesi István tanszékvezető, egyetemi docens
Szabó Dorina (Ostrakon Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Cservák Csaba egyetemi docens; Dr. Szalai András tanársegéd
Horváth Bettina (Alkotmányjogi TDK)
Konzulens: Dr. Schweitzer Gábor egyetemi docens; Dr. Téglási András adjunktus

Az OTDK Társadalomtudományi Szekciójába továbbjutó hallgatók:

D. Tagozat: Társadalomtudomány 

I. helyezett: Végvári Enikő (Ostrakon Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Frank Tibor egyetemi tanár
II. helyezett: Moravcsik Dóra (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Horváth Anett tanársegéd
III. helyezett: Mondok Marianna (Társadalomelméleti TDK)
Konzulens: Szabó Máté Csaba tanársegéd)

Különdíjas:
Bóta Alexandra (Társadalomelméleti TDK)
Konzulens: Szabó Máté Csaba tanársegéd


Egyéb továbbjutók:

Bajkai Laura (Társadalomelméleti TDK)
Konzulens: Szabó Máté Csaba tanársegéd

Moldoványi Kinga
Konzulens: Dr. Kriskó Edina adjunktus

Osgyáni Anikó
Konzulens: Dr. habil. Marján Attila egyetemi docens

Pintér Dóra (Magyary Zoltán Szakkollégium)
Konzulens: Dr. Vizi Balázs egyetemi docens

Tagozaton kívüli egyéb továbbjutó
Az OTDK Közigazgatás-tudományi Szekciójába továbbjutó hallgató:
Madarász Gabriella

Konzulens: Dr. Csáki Ilona főiskolai docens

    • 2014_ITDK_ősz
    • 2014_ITDK_ősz
    • 2014_ITDK_ősz
    • 2014_ITDK_ősz
    • 2014_ITDK_ősz

Tisztelt Egyetemi Polgárok!

Tájékoztatom Önöket, hogy Dr. Cserny Ákos úr dékáni megbízatása 2014. október 07-i hatállyal megszűnt. Dr. György István oktatási dékánhelyettes úr megbízása 2014. október 08-i hatállyal szűnik meg. A dékáni feladatokat 2014. október 08-tól Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes látja el.
 
Üdvözlettel:
Prof. Dr. Patyi András
rektor
Cimkék: 2014

Az aradi vértanúkra emlékeztek a KTK-n

    • Aradi vértanúk_2014
    • Aradi vértanúk_2014
    • Aradi vértanúk_2014

A Közigazgatás-tudományi Kar a Ménesi úti campus kertjében található kopjafánál tartotta megemlékezését, amelyen részt vettek a kar oktatói, hallgatói és dolgozói. Dr. Kisteleki Károly, a kar oktatója valamint Berber Petra és Falaty Tamás hallgatók részleteket olvastak fel az eredeti haditörvényszéki tárgyalás jegyzőkönyvéből és kordokumentumokból. Az ünnepséget koszorúzás zárta. 


Olasz-magyar konferencia az Alaptörvényről Rómában

    • olasz konferencia

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának olaszországi partneregyetemei több ízben jelezték az igényt a magyar Alaptörvényről szóló tudományos diskurzus megteremtésére. A megkeresésekre válaszul a Közigazgatás-tudományi Kar két intézete, az Állam- és Társadalomelméleti Intézet és a Közjogi Intézet együttműködve az olaszországi partnerekkel angol nyelvű tudományos konferenciát szervez elismert magyar és olasz professzorok részvételével október 8-án a Római Magyar Akadémián. Karunk életében ez lesz az első nemzetközi együttműködésben megvalósuló külföldön rendezett konferencia.

A konferencián egyetemünk oktatói és kutatói mellett vezető olasz egyetemek professzorai (a Firenzei Tudományegyetem, a milánói Luigi Bocconi Egyetem, a Milánói Tudományegyetem, a római LUISS Guido Carli Egyetem és a Sapienza Egyetem) szólalnak fel október 8-án.

A konferencia a 2012-től hatályos magyar Alaptörvény és a megújult közjogi rendszer főbb elemeit, az új Alkotmány hatályba lépése óta elfogadott módosításokat, illetve az Alaptörvény által hozott változásokat tárgyalja a jelenkori európai alkotmányozás folyamatainak tükrében.

A konferencia célja az új magyar Alaptörvényről folytatott nemzetközi tudományos diskurzus megteremtése, fejlesztése, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Alkotmányozás és alkotmányjogi változások kutatóműhely eredményeinek a bemutatása.

A tanácskozáson elhangzó angol nyelvű előadásokból szerkesztett kötet készül.





Kutatók Éjszakája a KTK Kari Könyvtárban

Idén a Közigazgatás-tudományi Kar másodízben csatlakozott a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz.

Helyszín: a KTK Kari Könyvtár nagyolvasóterme és folyóirat-olvasója; időpont: szeptember 26., péntek, 14.00 – 22.30 között.

A kar tizennyolc oktatója és egy TDK-s hallgatója tartott igen színvonalas, érdekes, esetenként izgalmas témákat feszegetve, gyakran humorral fűszerezett előadást s bemutatót.  A két különböző színtéren, 14:00-tól, - a meghirdetettnél kicsit tovább -  23:15-ig folyó előadássorozatnak nem várt sikere volt, nem csak a felnőttek, de a hallgatók körében is. A helyszíneken a regisztráltakon felül is nagy számban érkeztek az érdeklődők, a tavalyi részvételt messze meghaladva.

A szervezők igyekeztek minél színesebb témával rendelkező oktató-előadókat meghívni.

Ki gondolta volna, hogy a politikai személyek facebookon való megjelenése az önmediatizáció tökéletes mintája, hogy 2002-2006 között a választási ígéretek 48%-ka teljesült, vagy, hogy a teknősbéka tetoválás a börtönlakók körében azt jelenti, az illető az egyenlítőn túl is hajózott már?

Az egyik előadásból például megtudhattuk, miért nem kríziskommunikáció, amit a rendőrség folytat; egy másikban a work balance jelenségéről mesélt a hallgatóságnak az előadó; érdekes volt a Falkland-szigeteki háborúról szóló előadás is, ahol az előadó nem mindennapi szemszögből készül képek vetítésével színesítette a mondandóját; egy másik előadó a stílus fontosságáról, és sokszínűségéről adott nekünk felvilágosítást.

Az említett prezentálókon kívül még további  tizenhárom felszólalót hallhattunk rengeteg, az előbbiektől eltérő, ám nem kevésbé érdekes, lebilincselő témával.

A rövid összegzésből is látszik, hogy érdekes ismeretekre tehettek szert azok, akik pénteken ellátogattak a Kutatók Éjszakájára. Az esemény sikerrel zárult, hiszen minden résztvevő, még, ha véletlenül csak egy-egy bemutatóra ült is be, többel távozott, mint amivel érkezett.

    • Kutatók éjszakája_2014
    • Kutatók éjszakája_2014
    • Kutatók éjszakája_2014
  • Előző
  • Következő