Szűkítés


Kiválasztott Címke

2015

Minden Címke 148


Jelenleg 83 bejegyzés található 2015 cimkével

Vallási kérdésekről a társadalomtudomány szemszögéből

    • könyvtár
    • könyvtár
    • könyvtár
    • könyvtár

Egy újabb, a társadalomtudományok felől, a vallás jelenségét értelmezni kívánó eseményen vehettek részt az egyetem polgárai. Meglepően nagy számú érdeklődő előtt zajlott az a vita, amely a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője, Máté-Tóth András Vallásnézet  c. könyvének bemutatója kapcsán bontakozott ki könyvtárunk folyóiratolvasójában. A 2015. november 25-i esemény fő szervezője az NKE Állam- és Társadalomelméleti Intézete és a Magyar Vallástudományi Társaság voltak. A beszélgetésen részt vett és a kötetet bemutatta Hoppál Bulcsú és Schweitzer Gábor, egyetemünk oktatói, és Kovács Ábrahám, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója.

Máté-Tóth András könyve unikum a mai vallástudományi palettán, ugyanis Magyarországon mindeddig nem jelent meg a vallás jelenségét komplex valláselméleti szempontból tárgyaló tudományos írásmű, amely kifejezetten a magyar történések egy szegmensét veszi górcső alá. Máté-Tóth azonban elmondása szerint pontosan erre tesz kísérletet: a kelet-közép-európai politikai átmenet összefoglaló valláselméleti értelmezését nyújtja. Könyve azonban nem csak azért izgalmas, mert a rendszerváltoztatás történeti alakzatát tárgyalja egy sajátos nézőpontból, hanem azért, mert a vallástudományt pontosan emiatt a keret miatt társadalomtudománynak tekinti. A vita itt érte el forrpontját, ugyanis Máté-Tóth több recenzense szerint tudományelméleti szempontból a vallástudomány nem tekinthető csak társadalomtudományi aldisziplínának.

A bemutatót könnyed beszélgetés zárta kellemes italokkal és ételekkel kísérve.


Új elektronikus rendszer bevezetése az oktatásba

    • kép

Az E-közszolgálati Fejlesztési Intézet oktatásának egyik fő küldetése a közszolgálatban használatos információrendszerek megismertetése a hallgatókkal. A cél megvalósítása érdekében Prof. Dr. Nemeslaki András intézetvezető kezdeményezésére felvettük a kapcsolatot több szervezettel és céggel, akik élen járnak az infokommunikációs technológia fejlesztésében és alkalmazásában.

A GLOBOMAX Zrt.-vel kötött együttműködési megállapodás keretén belül januártól egy korszerű elektronikus közgyűlési rendszer áll a Kar rendelkezésére a közigazgatás döntéshozatali folyamatainak az oktatásához. A számítógép laborban telepítésre került MIKROVOKS rendszer döntéshozatali testületek munkáját támogatja az előkészítéstől a döntések végrehajtásáig. A MIKROVOKS szakági sztenderd a hazai önkormányzatok területén. 22 megyei jogú város, 18 megyei közgyűlés, 23 fővárosi kerület és 110 egyéb település önkormányzata jelenleg is ezzel dolgozik.

Ezzel az informatikai fejlesztéssel a KTK hallgatóinak az elméleti oktatások mellett olyan gyakorlati ismereteket is át tudunk adni, amelyet egyetemi tanulmányaik után a közigazgatás önkormányzati területein biztosan kamatoztatni tudnak.

A MIKROVOKS rendszeren alapuló képzések 2016 februárjától indulnak. A „Közigazgatási informatikai és információs rendszerek I.” című tantárgy keretein belül a közigazgatás-szervező alapszak összes hallgatója áttekintést kap a döntéstámogató rendszer működéséről. A „Csoportos döntéstámogató - elektronikus közgyűlési rendszerek” című választható szemináriumi tantárgy lehetőséget nyújt a hallgatók számára, hogy a gyakorlatban is kipróbálhassák a MIKROVOKS rendszert, felkészülve a különböző szerepkörökhöz (pl. elnök, testületi tag, adminisztrátor, jegyzőkönyvvezető) kapcsolódó teendők ellátására.

A „Csoportos döntéstámogató - elektronikus közgyűlési rendszerek” című kurzus nappalis és levelezős hallgatók számára is felvehető a NEPTUN rendszeren keresztül.


Újra NKE-s a DOSZ elnökségben

    • dosz logo
    • DOSZ
    • DOSZ
    • DOSZ
    • DOSZ
  • Előző
  • Következő

A november 27-29-én lezajlott III. Mérföldkő konferencia alkalmával került sor a Doktoranduszok Országos Szövetsége Elnökségének tisztújítására. A szavazás alkalmával Buda Lorinát választották meg a DOSZ társadalmi kapcsolatokért felelős elnökségi tagjának. Így Bokor András kollégánk után ismét egy NKE-es PhD hallgatót tudhatunk a DOSZ elnökségében.

A DOSZ jövő évi kiemelt feladatai között szerepel DOSz felsőoktatásban elfoglalt helyének további erősítése a felsőoktatási törvény módosítása és a doktori törvény bevezetése kapcsán elkövetkező feladatok ellátása, a képzés részletszabályainak kidolgozása. Ezen túlmenően természetesen továbbra is nagy hangsúlyt kap az érdekvédelem és hallgató képviselet, a tudományos osztályok működésének támogatása, a DOSZ nemzetközi szerepvállalása.

Buda Lorina a DOSZ kommunikációját, PR tevékenységét, kormányzati és vállalati szférával történő kapcsolattartását fogja koordinálni. Kiemelte fontosnak számít a területen belül a presztízs növelés és új együttműködési megállapodások létrehozása.

A DOSZ Közigazgatási Osztálya pedig továbbra sem pihen. 2016-ban szeretnénk elindítani a Pro Publico Bono Junior számát, mely a doktoranduszoknak kíván publikálási felületet biztosítani, illetve a Fiatal Szakértői Rendszer újjáélesztésével szeretnénk kollégáink számára teret biztosítani a közigazgatásban. 


Így lesz tökéletes a palacsinta

    • kép
    • kép
    • kép
    • kép

Jobb adni, mint kapni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az önzetlen jótékonykodás. A karácsony közeledtével az Ostrakon Egyesület és Szakkollégium december 8-án karitatív gyűjtést szervezett a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány támogatására. A befolyt összeggel az adakozók az alapítvány szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek iskolán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő programjának megvalósításához járulnak majd hozzá.

Az adományért cserébe a Szakkollégium tagjai az intézmény aulájában egész nap palacsintával várták a hallgatókat, az oktatókat és az egyetemi dolgozókat. A sütést az Ostrakon csapata és a Soreca Kft. munkatársai vállalták magukra. A Kar oktatói is részt vállaltak az akcióban, többek között Dr. Takács Albert, Dr. György István és Dr. Bárdi Lajos tanár urak jókedvűen kínálták és osztogatták a házi lekvárjaikkal ízesített finomságokat.

A karácsonyi gyűjtés elérte a célját: sok palacsinta fogyott el, és szép számban érkeztek adományok is, összesen 75.170 Ft gyűlt össze.

A szervezők köszönetet mondanak minden kedves támogatónak és remélik, hogy ízlettek a palacsinták!


Közszolgálati HR-menedzsment - könyvbemutató

    • kép
    • kép
    • kép
    • kép

2015. december 1.-én mutatta be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Emberierőforrás-gazdálkodási Tanszéke a Közszolgálati HR-menedzsment című egyetemi tankönyvet. A Kar Dékáni tárgyalója 10 órakor megtelt az érdeklődőkkel, akik között ott ültek a szerzők, a szerkesztők, a kar munkatársai és vezetése, és számos érdeklődő a közszolgálati HR gyakorlat területéről.

A megnyitót követően Prof. Dr Kiss György egyetemi tanár, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar dékánja mutatta be a könyvet a megjelenteknek. Szakmai ismertetőjében maximálisan elismerte a mű unikális jellegét, és hiánypótló tartalmát. Izgalmas aspektusban mutatta be a közszolgálati HR és a munkajog kapcsolódását, gyakorlati példákkal tette emlékezetessé a bemutatót.

A program folytatásában Dr. Szakács Gábor egyetemi docens, a NKE Közigazgatás-tudományi Kar Emberierőforrás-gazdálkodási Tanszék mb. tanszékvezetője, mint a könyv egyik szerkesztője és szerzője beszélt a tankönyv megálmodásáról, megvalósulásáról és bemutatta a szakmailag színes és impozáns szerzői gárdát.

Ezt követően az egyetem és az egyes hivatásrendek kompetens képviselői, gyakorlati HR vezetők mondták el véleményüket a közel két évig tartó szakmai munkáról, és az annak gyümölcseként nyomtatásban megjelent, a címmel azonos kurzushoz kapcsolódó MA egyetemi tankönyvről. Hozzászólók voltak:

  • Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens, NKE Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet intézetvezető
  • Dr. Hunyadi-Barta Zsuzsanna HSZOSZ alelnök Budapest Főváros Kormányhivatala humánpolitikai főosztályvezetője
  • Kovács Tamás, HM Humánpolitikai Főosztály főosztályvezető
  • Dr. Bognár László, BM Humánpolitikai Főosztály szaktanácsadó 

A program moderátora Dr. Szabó Szilvia egyetemi docens, a könyv másik szerkesztője és szerzője elmondta, hogy - majdnem azonos összetételben - a szerzői gárda már leadta a BA képzéshez íródott tankönyvet Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment címmel, amely várhatóan februárban kerül az olvasók kezébe.

A tankönyv minden érdeklődőnek elérhető az egyetemi jegyzetboltban, és a bookline internetes oldalon 3500 Ft-os áron.


Szakmai kirándulás a bécsi ENSZ Látogatóközpontban

    • Bécs
    • Bécs
    • Bécs
    • Bécs
    • Bécs

2015. november 12-én a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterszakos hallgatóinak csoportja Dömötör Ildikó tanárnő (KTK oktatója) vezetésével, a kommunikáció és médiagyakorlat kurzus keretében az Egyetem támogatásával egynapos tanulmányi kiránduláson vett részt Bécsben.

A csoport elsőként a Balassi Intézetek hálózatának tagjaként működő bécsi magyar kulturális intézetbe, a Collegium Hungaricumba látogatott el. A diákokat Molnár Mária igazgatónő köszöntötte, majd a világszerte működő magyar kulturális intézeteknek a kulturális diplomáciában betöltött szerepéről beszélt. Kiemelte, hogy a bécsi Collegium Hungaricum egyike a legrégebben alapított (1924) ilyen intézeteknek. A kulturális diplomáciához kapcsolódó kommunikáció napjainkban betöltött szerepéről beszélve kiemelte, hogy sokszor az aktuális napi politikai agenda a kulturális rendezvények sajtójában is megjelenik, ezért az intézet munkatársainak fel kell készülniük akár arra is, hogy egy kiállítás megnyitóján a külföldi sajtó munkatársai akár a menekültválsággal kapcsolatos kérdéseket is feltehetnek. Ezt követően Dr. Bertényi Iván tudományos igazgatóhelyettes beszélt a hallgatóknak a bécsi Collegium történetéről, különös tekintettel arra a feladatra, amelyet az intézet keretében működő Bécsi Magyar Történeti Intézet a magyar-osztrák közös történelem kutatásában betölt. Bemutatta az intézet rendelkezésre álló ösztöndíjait és jelezte, hogy a Collegium Hungaricum szívesen fogad gyakornokokat. (A NETK-ről már érkezett gyakornok az intézetbe 2015 szeptemberében és hamarosan újabb hallgató töltheti itt szakmai gyakorlatát az Erasmus+ támogatásával.)

A délutáni program részeként a csoport felkereste Bécs sajátos városrészében az un. „UNO City”-ben található ENSZ Látogatóközpontot. New York, Genf és Nairobi mellett Bécs az Egyesült Nemzetek Szervezetének negyedik székhelye, és az ENSZ számos szakosított szervezetének is központja. Elsőként 1957-ben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jött létre bécsi székhellyel az osztrák állam felajánlásából felépített új városrészben. (Ezt követte az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az ENSZ Kábítószer Ellenőrző és Bűnmegelőző Szervezete, valamint az Átfogó Nukleáris Kísérletezést Tiltó Szervezet Ideiglenes Titkársága.) A hallgatók csoportját a Látogatóközpont munkatársa vezette végig a hatalmas objektum egy töredéknyi részén. Elmondta, hogy évente átlagosan 3300 rendezvényre (konferencia, megbeszélés, konzultáció) kerül sor az épületben, a hallgatóknak lehetőségük volt pár percre egy éppen zajló ilyen ülésre betekinteni. Természetesen nem maradhatott el a magyar zászló megkeresése a központ udvarán 193 tagállami lobogó között, és a közös fotó készítése az épület előtt.


A magyar modell – avagy a magyar gazdaság válasza a nemzetközi kihívásokra

    • Ostrakon
    • Ostrakon
    • Ostrakon
    • Ostrakon
    • Ostrakon
    • Ostrakon

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Ostrakon Szakkollégium szervezte, a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Sciantiae Alapítványa támogatta az Európa válsága előadássorozat újabb állomását. „A magyar modell - avagy a magyar gazdaság válasza a nemzetközi kihívásokra”című tudományos fórum meghívott szakértői voltak: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója és Prof. Dr. Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Tanszék tanszékvezetője, az Ostrakon Szakkollégium tiszteletbeli tagja. Dávid Máté, az Ostrakon Hallgatói Szervezetért Egyesület elnöke moderált.

A teltházas közönség előtt meghívott szakértők karrierútjuk tapasztalatait osztották meg felvezetésként, majd a beszélgetés a nemzetközi gazdasági folyamatok vizsgálatával, a nemzetközi monetáris politika kardinális kérdéseinek elemzésével folytatódott. Az esemény aktuális és kiemelt jelentőséggel bíró gazdasági témákat helyezett nemzetközi környezetbe, rávilágítva a tényre, hogy az adósságalapú válság a pénzügyi globalizáció révén világszerte instabil gazdasági helyzeteket teremtett. Az előadók részletes elemzést adtak az egyes nemzeti piacok stabilitási különbözőségéről, nemzetközi térben láttatták a magyar gazdaság múltbéli és jelenlegi helyzetét, a kedvező változások dinamikáját.

Lentner professzor kifejtette, hogy a 2010-2013 között végbement fiskális konszolidáció jó alapot teremtett a 2013-óta tartó jegybank-politikai változásokhoz, melynek során a Magyar Nemzeti Bank a gazdasági növekedés katalizátorává vált. A konzekvenciákat levonva, Virág Barnabás szavaival élve, a magyar monetáris politika az elmúlt években nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredményeket ért el. A magyar növekedési modell kapcsán kiemelte, hogy a „lendületet előretekintően is meg kell tartani”.

A résztvevők a szakmai tudás mellett a Magyar Nemzeti Bank által felajánlott aktuális pénzügyi kiadványokkal távozhattak az eseményről. 

kép
kép

Tudományos Diákköri Konferencia a KTK-n

    • ITK
    • ITK
    • ITK
    • ITK
    • ITK
    • ITK
  • Előző
  • Következő

2015. november 25-én megkezdődtek  az intézményi tudományos diákköri konferenciák a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A TDK-k az egyetemi tehetséggondozás egyik legfontosabb fórumai. Elsőként a Közigazgatástudományi Kar hallgatói mérethették meg magukat. A rendezvény megnyitóján Dr. Peres Zsuzsanna, a kar oktatási dékányhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd osztotta ki a díjakat. Az alábbi hallgatók értek el helyezést, ill. kaptak különdíjat:


Állam- és jogtudományi Szekció

Különdíj: Károly Alexandra Adrien

Konzulens: Dr. Fónagy-Virág Ákos, Dr. Belényesi Emese


Különdíj: Schváb Alíz Viktória

Konzulens: Dr. Bódi Stefánia


Különdíj: Tóth-Zsámboki Balázs

Konzulens: Paksi-Petró Csilla


Közgazdaságtudományi

I. helyezett: Bácsi János

Konzulens: Dr. Novoszáth Péter


Különdíj: Kompolti János Ádám


Konzulens: Dr. Fülöp Katalin


Társadalomtudományi Szekció                                 

I. helyezett: Szabó Mátyás

Konzulens: Dr. Barna Attila


Különdíj: Pintér Dóra

Konzulens: Dr. Kriskó Edina


Különdíj: Skuta Vivien

Konzulens: Dr. Horváth Anett


Közvetkező állomás a Rendészettudományi Kar lesz 2015. december 2-án, majd januárban a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar hallgatói vehetnek részt az intézményi TDK-n.

Cimkék: ITK, 2015

Közpénzügyekről, európai bankpolitikáról – a Magyar Bankszövetség főtitkára a Közigazgatás-tudományi Karon

    • Közpénzügyi TDK
    • Közpénzügyi TDK
    • Közpénzügyi TDK
    • Közpénzügyi TDK
    • Közpénzügyi TDK

A Közigazgatás-tudományi Kar Közpénzügyi Tanszékének és a Közpénzügyi TDK meghívására Dr. habil Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára látogatott el a KTK-ra, és népes hallgatósága előtt tartotta meg előadását, A magyar bankrendszer Európában címmel.

 A rendezvény elején Prof. Dr. Kiss György, a KTD dékánja, bevezető gondolataiban kifejtette, hogy Magyarország kormánya az elmúlt években nagy hangsúlyt helyezett a vállalatok és az eladósodott magyar háztartások konszolidációjára.  Adódik tehát a kérdés, fogalmazott Kiss György professzor, hogy a konszolidált és az államháztartás vérkeringésébe bekapcsolt magyar bankokra milyen szerep, milyen jövőkép adódik az elkövetkezendő években, az Európai Unióban versenyképességüket hogyan tudják fokozni.

Dr. habil Kovács Levente főtitkár, előadásában a Magyar Bankszövetség munkáját történeti és nemzetközi kontextusba helyezve beszélt az 1987-ben kétszintűvé vált bankrendszer főbb fejlődési állomásairól, sőt az azt megelőző fejlődési pályáról is. Az előadó részletesen kitért az európai integráció folyamatára, eredményére, melynek során a banktechnikák, a banküzemi működés Magyarországon megújult. Egyidejűleg szólt azokról a kihívásokról is, amelyek az európai térben újfent jelentkeznek, és a Magyarországon működő kereskedelmi bankokat is komoly próbatétel elé állítják. Kovács Levente, a hallgatóságnak címezve, úgy fogalmazott: „Önök valószínűleg nem bankárok lesznek, de a bankok működését szabályozni fogják, hiszen állami-kormánytisztviselői szerepekre készülnek. Így nem kétséges, hogy a modern banküzemek működési mechanizmusait ismerniük kell. „

Prof. Dr. Lentner Csaba, a Közpénzügyi Tanszék vezetője, megköszönte a Magyar Bankszövetség főtitkárának személyes hangvételű, nevelő hatású előadását, majd bejelentette a Közpénzügyi Tanszék és TDK következő rendezvényét, amelyre 2015. november 23-án kerül sor, amikor Dr. Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a magyar központi költségvetési igazgatás területi alapon szerveződött új intézményeiről, a kormányhivatalok és a járási hivatalok gazdálkodásáról tart előadást. „Hazai államigazgatási és pénzügyi élet vezető tisztségviselői karunk hallgatóságának ismereteit, magyar közigazgatási térbe történő integrációját eredményesen segítik elő, így a jövőben is folytatjuk a vendégelőadók meghívását” – fogalmazott Lentner Csaba egyetemi tanár. 


Vita vallási kérdésekről

    • Vallási magaslesen

Nagyszámú érdeklődő előtt zajlott az a vita, amelyet karunk oktatója, Hoppál Bulcsú Vallástudományi magasles c. könyvének bemutatója kapcsán bontakozott ki. A 2015. november 11-i esemény fő szervezője az NKE Állam- és Társadalomelméleti Intézete és a Magyar Vallástudományi Társaság voltak. A beszélgetésen részt vett és a kötetet bemutatta S. Szabó Péter, a Zsigmond Király Főiskola tanára, a Vallástudományi Szemle főszerkesztője, Schweitzer Gábor, egyetemünk oktatója, és Voigt Vilmos az ELTE nyugalmazott professzora.

A kötet kapcsán egyrészt a vallástudomány módszere került a recenzensek célkeresztjébe. A mai nemzetközi vallástudományi kutatás ugyanis már rég nem csak történelmileg érdeklődik a vallás iránt, hanem a filozófiai, pszichológiai, kognitív, evolucionista, szociológiai nyelvészeti, régészeti elméletek is helyet kaptak benne. A beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy a vallásról tradicionalista módon gondolkozó kutatók bizony kényelmetlenül érezhetik magukat manapság; azok, akik eddig bölcsészettudományként fogták föl a vallásról való tudományos gondolkodást, kénytelen-kelletlen arra a megállapodásra kellett, hogy jussanak, hogy a vallástudomány manapság egyre inkább egy tágan értelmezett társadalomtudományi részdiszciplínára kezd emlékeztetni. A kötet szerzője javaslata szerint a vallástudományi metodológiák azonban föltételeznek egy belső strukturális azonosságot. Ez az, amit a szerző minimum fenomenológiának nevez.

A kötet kapcsán megfogalmazódó vita másik része a kutatás tárgyát érintette. A recenzensek kritikát fogalmaztak meg a tekintetben, hogy bizonyos témák nem tartoznak a klasszikus vallástudományi tematikák közé, míg Hoppál könyvében amellett érvelt, hogy a mai kutatás a legkülönfélébb társadalmi-politikai jelenségeket is a vallási értelmezés keretében tárgyalja.

A bemutatót könnyed beszélgetés zárta kellemes italokkal és ételekkel kísérve.


Ne gyújts rá, legalább ezen a napon!

    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
  • Előző
  • Következő

A dohányzás ártalmaira, egészségkárosító következményeire hívja fel a figyelmet immáron negyven éve a „Ne gyújts rá! Világnap”, amelyet november 19-én tartanak a világ számos országában, így Magyarországon is.  Ebből az alkalomból tartott felvilágosító kampányt Budapest Főváros Kormányhivatala az Európai Bizottsággal közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán.

A világon a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, több mint egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. Ez a káros szenvedély jelenleg több mint 3 millió ember halálát okozza évente. Az előrejelzések szerint ez a szám a következő évtizedekben 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektől 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön. Az Egyesült Államokból indult kezdeményezésre minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra szólítják fel a dohányzókat, hogy legalább egy napig függesszék fel káros szenvedélyüket.

Az idei rendezvényen a szervezők a dohányzás által is előidézett szív- és érrendszeri betegségekre, az alkoholfogyasztás által okozott egészségügyi problémákra, a helyes táplálkozásra és a higiéniás szokásokra hívták fel az érdeklődők figyelmét. Dr. György István fővárosi kormánymegbízott elmondta: a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért a dohányzás a felelős, ezért a magyar állam is igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amely javítja a közegészségügyi helyzetet. Ma már törvény tiltja a dohányzást a zárt légterű közforgalmú helyeken, és például a Fővárosban buszmegállókban sem lehet dohányozni. „A 35-65 éves korosztályban csökkent a dohányosok száma, a 35 év alatti fiatalok között viszont egyre többen cigarettáznak, így van még mit tenni ezen a téren is - tette hozzá György István.

A mai kor emberére különösen jellemző stresszes állapot nagyban hozzájárul a különböző függőségek, így a dohányzás kialakulásához is- ezt már Prof. Dr. Kiss György mondta. A KTK dékánja szerint azért sem könnyű küzdeni a dohányzás ellen, mert ez továbbra is az egyik legnagyobb üzlet a világon, így nem mindenki érdekelt a leszokást elősegítő kampányokban.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Pedig dohányzás nélkül sokat javulna az emberek egészségügyi állapota. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, ugyanakkor egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, míg 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva pedig negyedével csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége. 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint a dohányzók esetében.

A KTK-n tartott rendezvényen az érdeklődők megtudhatták a többi között hogy „hány éves” a tüdejük, mennyi szén-monoxidot lélegeznek ki és milyen mértékű a nikotinfüggőségük. Emellett a Magyarországon különösen meghatározó magas vérnyomás betegség okairól és megelőzési lehetőségeiről, valamint az egészséges táplálkozásról is kaphattak információt és tanácsokat az érdeklődők. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: prevenció, 2015

Együttműködés a minőségi szabadidős programokért

    • kép

Idén is folytatódik az együttműködés az Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata közötti „Oktató önkormányzat” programban. A közös munka témája ezúttal a kultúra, a Belső Bartók Béla út mint kulturális városközpont népszerűsítése és az ehhez kapcsolódó igényfelmérés.

A Közigazgatás-tudományi Kar mester szakos hallgatóiból álló csoportja a félév során a közszolgálati kommunikációmenedzsment tantárgy keretében egy egyetemistákat célzó online kutatást végez. Újbuda - és elsősorban a Bartók Béla úti vendéglátó és kiállító helyek – körzetébe eső egyetemek hallgatóitól gyűjtött információk alapján elemzik az egyetemisták érdeklődési körét, szabadidős-kulturális tevékenységét, kultúrafogyasztását. A felmérés eredményei jó alapot adnak ahhoz, hogy Újbuda jövőbeni programjait, valamint a kerületben található kulturális és egyéb vendéglátó ipari egységekkel való együttműködését olyan irányba mozdítsa előre, ami egy egyetemisták által kedvelt és nekik (is) kedvező program- és szabadidő kínálatot eredményez.

A kutatás egyaránt hasznos a hallgatók és Újbuda önkormányzata számára. A projekt során a mester szakos hallgatók megismerkednek a kérdőív készítés módszereivel, a strukturált adatgyűjtés folyamatával, valamint a kutatási eredmények kiértékelésének rejtelmeivel. Ezen felül a gyakorlat hozzájárul a hallgatók közötti csoportmunka és a kreativitás fejlesztéséhez.

Az “Oktató Önkormányzat” program további eseményeiről és a kutatás eredményéről a továbbiakban részletesen beszámolunk.

Az egyetemistáknak szóló kérdőív az alábbi linken érhető el:

https://docs.google.com/forms/d/1ZO5xMzeAwNkt_JjMstcCi58WCxgzFNB4SpJQiaZFzlc/viewform?c=0&w=1

Beláz Annamária


Webergonómia és felhasználói élmény a közigazgatási weboldalakon

    • webergonomia
    • webergonomia
    • webergonomia
    • webergonomia
    • webergonomia

Online kommunikáció és webergonómia a közigazgatásban” címmel szervezett műhelykonferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Közszolgálati Etika és Kommunikációs Tanszéke és a Fluxon Kft. Az esemény része a World Usability Day (a Használhatóság Világnapja) nemzetközi rendezvénysorozatnak, amelyhez idén először csatlakozott egy közigazgatási témájú budapesti rendezvény is. Az előadók között nemcsak hazai, hanem nemzetközi hírű brit, amerikai, dán és olasz kutatók és elismert szakemberek is szerepeltek.

„Ahogy minden szféra, úgy a közigazgatás is az online megjelenés számos kihívásával küzd. A közigazgatási szervek és különösképp az önkormányzatok weboldalai sajátos webergonómiai és használhatósági problémákat vetnek fel” – mondta el Herendy Csilla, az NKE adjunktusa, a szakmai nap szervezője. A tartalomstruktúra, a felépítés és a nyelvezet gyakran nem alkalmazkodik a felhasználók, az ügyfelek elvárásaihoz. Nehéz helyzetben vannak például a fogyatékossággal élők, akik számára csak a valóban akadálymentes webes megoldások nyújtanának segítséget.

„A rendezvény célja az alapvető webergonómiai kérdések feltárása, a weboldalakkal kapcsolatos tervezési-fejlesztési tapasztalatok és anomáliák bemutatása, illetve a tapasztalatcsere, a nemzetközi bevált megoldások és esettanulmányok megosztása” – tette hozzá Pónya Judit, az esemény szakmai szervezője.

Bevezető előadásában Elisabeth Buie a kormányzati weboldalak jelentőségéről és sokszínűségéről beszélt. Ezután Leda Guidi ismertette a bolognai példát, ahol a város már 2006 óta ingyenes internet-hozzáférést biztosít a helyieknek, és a kerületek weboldalai kollaborációs munkával jöttek létre, így egységes szerkezetűek. Madarász Csaba a co-design weblaptervezési módszert és annak példáit, az ausztrál, új-zélandi és kanadai kormányzati portálokat ismertette. A résztvevők részletes előadást hallhattak Síklaki Istvántól a nem tudatos mentális modellek szerepéről, Herendy Csilla pedig a közigazgatási weboldalak fejlesztési anomáliáiról beszélt, és néhány alapvető ergonómiai kutatási módszert mutatott be. A dán közigazgatási portálok tervezési metódusát Morten Meyerhoff Nielsen ismertette. Katie Taylor a webergonómiai szakma számára mintegy etalonnak számító brit kormányzati portál korszerű tervezési folyamatát mutatta be, illetve azt, hogyan kapcsolódhat a fejlesztési folyamathoz a felhasználói igények folyamatos mérése.

A közigazgatásban dolgozók által használt, belső IT rendszerek használhatóságáról Csertán Ákos és Krasznay Csaba adtak elő. A gyakorlatias megközelítést mindvégig szem előtt tartó előadások olyan témákkal is foglalkoztak, mint a közérthető fogalmazás szükségessége a közigazgatásban, előadója Gergely Vera, vagy Szántai Károly előadásában a valódi akadálymentesség szakmai kritériumai, ami a közhiedelemmel ellentétben nem egy sárga-fekete weblapváltozat. Az esemény része volt egy “Workshop Café” is, ahol a résztvevők a felvetett problémákat vitatták meg és gondolták tovább csoportos beszélgetések keretében. Az egyetem az esemény előadásait tanulmánykötetben, kibővítve publikálja.




 

A konferencián elhangzott prezentációk


Elismerések és doktoravatás a tudomány ünnepén

    • Tudomány Ünnepe 2015
    • Tudomány Ünnepe 2015
    • Tudomány Ünnepe 2015

Papp Károly rendőr altábornagyot is díszpolgárai közé választotta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusa. Az elismerést a tudomány ünnepe alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülésen adták át az országos rendőrfőkapitánynak. A Ludovika Főépület dísztermében rendezett eseményen összesen tizenheten kaptak egyetemi kitüntetést, valamint nyolc habilitált és tizennégy PhD-doktort is avattak. 

Az ünnepi szenátusi ülést a testület elnöke, Prof. Dr. Patyi András nyitotta meg, aki beszédében megemlékezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításáról. Az NKE rektora felidézte 1825. november 3-át, amikor a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, amely később felvette az MTA nevet. Patyi András legalább ekkora jelentőségűnek tartja a Ludovika Akadémia alapítását is, amihez lényegesen több anyagi felajánlás érkezett, mint a MTA létesítéséhez. A rektor szólt a Ludovika Akadémia létesítéséről szóló törvényről, amelynek egyik fontos célja volt, hogy az intézmény hallgatói ne csak a katonai feladatok ellátására, hanem állami szolgálatra is alkalmasak legyenek. „A magyar nyelvű tisztképzés otthonaként megalapított akadémia az államügyek jelképeként vonult be a magyar történelembe” - tette hozzá Patyi András. Az NKE rektora beszédében Démokritosz görög filozófus gondolatait is idézte, miszerint „az államügyeket kell a legfontosabbaknak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek. Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges, ha viszont ez tönkremegy, minden tönkre megy.” Patyi András szólt arról is, hogy az NKE gyarapodását jelzik azok az elismerések, amelyeket a rendezvényen adnak át az intézmény megalakulásáért és fejlődéséért sokat dolgozó szakembereknek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány kapta, aki kezdeményezője volt a rendészeti képzés szervezeti, tartalmi és jogi keretei megújításának. Emellett Papp Károly jelentős támogatást nyújtott az NKE-re vezényelt hivatásos oktatói állomány létszámának növeléséhez, melynek eredményeként a Rendészettudományi Karon két új intézet is megkezdhette működését. Az NKE rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét Dr. Bakondi György ny. tű. altábornagy vehette át. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság korábbi vezetője aktívan részt vett a Katasztrófavédelmi Intézet létrehozásában és a képzési programok kidolgozásában. A szenátus döntése alapján Dr. Béres János vezérőrnagy magántanári, Dr. Szent-Imrey Tamás címzetes egyetemi tanári, míg Dr. Túrós András ny. r. altábornagy címzetes egyetemi docensi címet vehetett át az ünnepségen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Aranyérmét Dr. Tari Ferenc ny. bv. altábornagy, az Egyetemért Emlékérmet Dr. Békési László ny. ezredes és Tóth Csaba érdemelték ki.  Rektori Kitüntető Oklevelet kilencen vehettek át, így Bana Katalin, Dr. Csanády Szabolcs, Cserjési Ferenc alezredes, Csiki Tamás, Majoros Lászlóné, Dr. Nagy Judit r. ezredes, Dr. P. Szabó Sándor, Dr. Pap Andrea őrnagy és Dr. Szerletics Antal.

A rendezvényen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket. Az új habilitált doktorok: Dr. Endrődi István tű. ezredes, Dr. Földi László mk. alezredes, Dr. Furján Attila ny. alezredes, Dr. Kis Norbert az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Kuti Rajmund, Dr. Nyikos Györgyi, Dr. Restás Ágoston ny. tű. mk. alezredes és Dr. Vizi Balázs Zoltán.

A rendezvényen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen tizennégy PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be.


Szöveg: Szöőr Ádám


A közhatalom felelősségét vizsgálták

    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
  • Előző
  • Következő

A közhatalom felelősségéről tartottak tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Közigazgatás-tudományi Kar és az Államtudományi Intézet közös konferenciáján, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként tartottak ma meg,  a résztvevők az immunitás, azaz a joghatalom alóli mentesség aspektusából vizsgálták meg a témát. 

A konferencia kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy közhatalom felelősségének szinte teljes problémakörét felöleli és a modern állam jellemzőinek, karakterisztikájának a megrajzolására vállalkozik - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint nemcsak a hatalmi ágak elválasztásának, hanem a közhatalommal összefüggő felelősségi kérdéseknek is humanizáló szerepük van. 

Patyi András emlékeztetett rá, hogy a konferenciát szervező NKE az állam működésével, annak legkülönbözőbb gyakorlati és elméleti jellemzőivel foglalkozik. „Az ilyen összetett témák vizsgálatához azonban szükség van más egyetemek, intézetek, kutatóműhelyek közreműködésére is - tette hozzá a rektor.

Történeti visszatekintésében a római jog gyakorlatához nyúlt vissza előadásában Prof. Dr. Jakab Éva. Az NKE Államtudományi Intézetének egyetemi tanára szerint már az ókori Rómában megjelent az immunitás intézménye, ami a perbe hívás tilalmát jelentette a közhatalmat ellátó intézmények vonatkozásában. Az általános elv szerint az akkori időszakban ugyanis nem lehetett perbe hívni olyan személyt, akinek a perbe hívása a közhatalom megcsúfolásával járt volna, így például az impériummal rendelkező magisztrátusok szinte teljes immunitást élveztek. A jog szerint a kisebb közhatalommal bírókra ez már nem vonatkozott, de ők sokszor olyan tekintéllyel rendelkeztek a nép körében, amely ezt a gyakorlat mégsem tette lehetővé. A mentesség csak a ténylegesen hivatalban töltött időtartam alatt állt fenn, később bárki perelhetővé vált. A hivatali hatalommal való visszaélést észlelve azonban a magisztrátusok egymással szemben tiltakozással élhettek, ez pedig egyfajta ellenőrzési lehetőséget jelentett a túlkapásokkal szemben is. Ritkán, de előfordult olyan eset is, amikor a közhatalmat gyakorló személy lemondott a mentelmi jogáról és alávetette magát az igazságszolgáltatásnak. Jakab Éva előadásában szólt arról is, hogy a személyiségi jogok védelme is már aránylag elég korán megvalósult, hiszen általánosan elfogadott irányelv volt az ókori Rómában, hogy egy állami szerv sem sértheti meg a polgárok személyiségi jogait.

Az ombudsman intézményének immunitásáról beszélt előadásában Prof. Dr. Szabó Máté, az NKE Államtudományi Intézet egyetemi tanára. A korábbi ombudsman szerint ennek az intézménynek az állampolgárok felé nincs, más közhatalmi szervek felé viszont nagyon jelentős az immunitása. A professzor szerint fontos, hogy politikailag és lehetőleg gazdaságilag is független legyen az ombudsmani intézmény, ez azonban a gyakorlatban általában nem valósul meg. Szabó Máté szerint amíg nálunk elsősorban az egyetemi-tudományos szférából kerülnek ki a hivatalt ellátó szakemberek, Ausztriában például - Európában egyedülálló módon - a legerősebb politikai pártok adják az ombudsmant. Bár ez látszólag erős politikai befolyásoltságot jelent, a gyakorlatban az ottani politikai kultúrának köszönhetően mégis szakszerűen és hatékonyan működik a rendszer. Szabó Máté szólt arról is, hogy Magyarországon az ombudsman jelentős mértékben független, működésében is, mivel ő maga határozza meg szervezetének teljes belső rendszerét. A professzor érdekességképpen megjegyezte, hogy amíg hazánkban jogi végzettséghez kötik a hivatal ellátását, addig például Írországban jelenleg is egy újságíró tölti be ezt a posztot. A pénzügyi függetlenségről szólva Szabó Máté megjegyezte, hogy azt nagyon nehéz garantálni, mivel a közhatalom élhet azzal lehetőséggel, hogy az intézmény költségvetését „megkurtítja”. Példaként hozta fel Litvániát, ahol az elmúlt években több ombudsmani hivatalt is költségvetési okok miatt szüntettek meg.

A jogtörténetben elég eltérő modellek léteztek arra, hogy az állam hogyan járuljon hozzá a polgári jogviták megoldásához - ez már Kegyed Miklós kutatóprofesszor előadásából derült ki. Az NKE Államtudományi Intézet munkatársa jogtörténeti visszatekintésében először a 19. századi liberális állam gyakorlatáról szólt. Ebben az állam szinte egyáltalán nem avatkozott be a polgárok jogi vitájába, amelyben így általában a rátermettebb, agyafúrtabb fél diadalmaskodott. Ebben az időszakban a bíróság passzív, semleges szerepre volt kényszerítve, a perek pedig emiatt is jelentősen elhúzódtak. A 19. század végén Ausztriában bevezetett polgári perrendtartás más szemléletet eredményezett. Ekkortól kezdve a bíróság szerepe a polgári perekben felértékelődött és egyfajta elvárás is volt a bíróval szemben, hogy segítséget nyújtson a jogviták eldöntéséhez.

Az 1923. évi szovjet-orosz perrendtartás ennél is tovább ment és a per szinte teljesen a bíróság, valamint az ügyészség kezébe került, így a felek jogai jelentősen korlátozódtak. Az elmúlt évtizedekben, különösen a volt szocialista országokban új perrendtartások születtek, amelyekben bár érződtek a korábbi hatások, a jogalkotók kiegyensúlyozott viszonyok megteremtésére törekedtek. „A modern felfogás szerint a bírói hatalomnak nem szabad olyan erősnek lennie, hogy korlátozza a felek rendelkezési szabadságát, de legyen annyira erős, hogy az eljárás hatékonyságát biztosítani tudja” - tette hozzá Kegyed Miklós. 

Dr. Horváth Attila egyetemi docens az elhangzott előadásokra reflektálva elmondta: a magyar közjogi hagyománynak évszázadokon át meghatározó eleme volt az aranybulla ellenállási záradékára való hivatkozás. Az NKE Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszék munkatársa szerint az egri hős, Dobó István hűtlenségi pere volt valószínűleg az első olyan eset Magyarországon, amikor az állam a per semmiségének kimondása után rehabilitálta a per áldozatát. Horváth Attila hozzászólásában szólt a 1848. évi harmadik törvénycikkről is, amely a miniszterek politikai és jogi felelősségét is megnevezte, valamint tartalmazta azt is, hogy a minisztereknek a magántulajdon szentségét is óvni kell, ez azonban nem ment át a gyakorlatba.

Az ombudsmani intézmény kapcsán megjegyezte, hogy hasonló jogi megoldások korábban is előfordultak a magyar jogtörténetben. Volt, amikor maga a király vagy később a nemesi vármegyék táblabírói láttak el ehhez hasonló szerepet. A rendszerváltás megelőző szocialista rendszerben hivatalosan nem létezett semmilyen fórum az állampolgári panaszok jogi kezelésére, sőt még bizonyos polgári perekben ügyvédeket sem vehettek igénybe a felek. Ekkor az a felfogás uralkodott, hogy az állammal szemben a magánszemély nem nyerhet pert, így nagy szenzáció volt, amikor a MERKUR állami vállalatot mégis sikeresen perelt egy ügyvéd - tette hozzá Horváth Attila.

A szakmai konferencia további részében szó volt a többi között a jogalkotó és a végrehajtó hatalom felelősségéről, a közhatalmi kárfelelősségről, valamint az ügyészségi jogkörben okozott kárért viselendő felelősségről is.


 

Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: konferencia, 2015

Önkormányzatok: erős demokratikus legitimáció

    • 2015_11_04_Önkormányzatiság
    • 2015_11_04_Önkormányzatiság
    • 2015_11_04_Önkormányzatiság
    • 2015_11_04_Önkormányzatiság
    • 2015_11_04_Önkormányzatiság
    • 2015_11_04_Önkormányzatiság
    • 2015_11_04_Önkormányzatiság

A magyar önkormányzati rendszer számos eredményt tudott felmutatni az elmúlt 25 évben, de több területen, így például a finanszírozásban is sok megválaszolásra váró kérdés maradt a jogalkotók számára - ez az egyik fontos konklúziója az önkormányzatok elmúlt fél évszázados működését elemző tudományos konferenciának, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont.

Az 1990-től működő demokratikus rendszer és benne az önkormányzati szféra létrehozásához vezető út jogszabályi-törvényhozási vonatkozásait tekintette át beszédében Prof. Dr. Kiss György. A konferenciát szervező Közigazgatás-tudományi Kar dékánja szerint a fontosabb jogszabályokat már 1987-ben megalkotta az akkori Országgyűlés. Ennek következménye volt a korábbi monolit hatalmi berendezkedés megváltoztatása, illetve a gazdasági szerkezetátalakítás. Kiss György beszédében szólt a gazdasági társaságok valós működését lehetővé tevő 1988-as, valamint az egyesülési jogról, a gyülekezési jogról és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989-es törvényekről. A dékán külön kiemelte, hogy még ebben az évben született meg az országgyűlési képviselők, valamint a polgármesterek, és a helyi képviselők választásáról szóló törvény, amely a tanácsi rendszer felszámolásával párhuzamosan lehetővé tette a helyi önkormányzás lehetőségét. „Magyarország egésze lépett ki a több évtizedes elszigeteltségéből, és a törvény visszaadta a helyi közösségeknek az önálló gondolkodás és cselekvés lehetőségét” - tette hozzá Kiss György.

Az 1990-ben bevezetett új helyhatósági rendszert a közigazgatás célértékei, azaz a hatékonyság, demokrácia és jogszerűség szempontjai alapján elemezte előadásában Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy az önkormányzati működést alapvetően hatékonynak tekinthetjük, hiszen azokra irányul, nevezetesen a választókra, akik részt vesznek az önkormányzás megalkotásában. Emellett az önálló szervezetalkotási jogkörük, valamint a működésükkel kapcsolatos közvetlen visszajelzések is erősítik a hatékonyságukat - véli az NKE rektora. Patyi András ennek kapcsán megjegyezte: az önkormányzatok demokratikus legitimációja rendkívül magas fokú, hiszen közvetlen úton választják meg a polgármestert és a helyi képviselőket. Emellett a helyhatóságok egyben kormányzati szervekként is működnek, hiszen rendeletalkotási joggal rendelkeznek - tette hozzá Patyi András. Az NKE rektora úgy látja, hogy az önkormányzás valódi alanya a képviselőtestület, forrása pedig a választópolgárok közössége. Patyi András szerint kérdéseket vet fel, hogy amíg a polgármestereket 1994-től közvetlenül a polgárok választják meg, a megyei önkormányzatok elnökeit közvetve a létrejövő közgyűlések. Történeti visszatekintésében elmondta: a modern közigazgatási önkormányzat az 1870-es években jött létre, ekkortól a vármegyékben elvált az igazságszolgáltatás és a közigazgatás feladata, valamint megszűnt a törvényalkotásban korábban meglévő döntő szerepük.  

Patyi András szerint mind a mai napig érezteti hatását az a szerinte helytelen szemlélet, amely élesen megkülönböztette az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat. Az önkormányzás tekintetében ez a megyei szerep elvékonyodásához vezetett - tette hozzá Patyi András. Az NKE rektora előadásában beszélt arról is, hogy a 2012-től kiépülő új önkormányzati rendszer középpontjába a településfejlesztés került, amely nagyon komplex tevékenység és nehezen lehet megtalálni a címzettjeit. A településfejlesztési tevékenység közigazgatási értelemben vett szabályozása még várat magára - tette hozzá Patyi András.

Az Alkotmánybíróság (AB) és az önkormányzati rendszer kapcsolatáról beszélt előadásában Prof. Dr. Kiss László alkotmánybíró. A Pécsi Tudományegyetem professzora nem ért egyet az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának szabályozásával, amely külön kezeli az alkotmányjogi és a törvényességi vizsgálatot. Szerinte például az önkormányzatok feloszlatásáról nem az országgyűlésnek, hanem az AB-nek kellene döntenie. Kiss László elmondta, hogy az utóbbi években kevés felülvizsgálati kérelem érkezett hozzájuk a helyhatóságok működésével kapcsolatban és szinte elenyésző számban semmisítenek meg önkormányzati rendeleteket. Az alkotmánybírótól megtudtuk, hogy a többi között a helyi adókkal, építési szabályokkal és közösségellenes magatartásokkal kapcsolatban fordulnak az AB-hoz felülvizsgálati kérelemmel. Az alkotmánybíró szerint érdemes lenne jobban felhívni az önkormányzatok figyelmét a működésük során előforduló anomáliákra, veszélyekre. Kiss László ilyennek nevezte a hivatali visszaélést, a tiltott visszaható hatályú rendeletalkotást, valamint a jogalkotás nyelvi egyértelműségével kapcsolatos problémákat.

Nagy szabadsággal és önállósággal rendelkeztek az önkormányzatok az elmúlt 25 évben - ezt már Zongor Gábor mondta. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az ezredforduló táján tudatosult az a szakemberekben, hogy a gazdálkodás-finanszírozás területén komoly bajban van az önkormányzati rendszer, amelynek egy jelentős része a központi költségvetésnek kiszolgáltatva, folyamatos eladósodással küzdött. Ezt csak erősítette a 2008-től jelentkező gazdasági világválság, amely nagyon jelentős megszorítást eredményezett az önkormányzati szférában. 2010-től megváltozott az önkormányzatok pozíciója, az állam jelentős feladatokat vett át tőlük, például a közoktatás és a közművelődés területén. Bár az új rendszer számos problémára megoldást kínált, több területen sok tennivalója lesz még a jogalkotóknak. Zongor Gábor ilyennek nevezte a például a kistelepülési polgármesterek megalázóan alacsony díjazását, valamint az önkormányzati tisztségviselők hiányos képzését. A főtitkár érdekességképpen megjegyezte: úgy tűnik, hogy a jegyzők ma már egyfajta településmenedzseri munkát is ellátnak az önkormányzatoknál. Ez a szerep akkor értelmezhető, ha kiterjesztett értelemben beszélünk a jegyző feladatairól - jegyezte meg a felvetés kapcsán Tóth János. A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szerint a jegyzők törvényben rögzített feladata, hogy gondoskodjanak az önkormányzattal kapcsolatos működési feladatok ellátásáról, amely tágabb értelmezésben az egész települést érinti. Ez különösen a kistelepülések esetében igaz, ahol társadalmi megbízatású polgármesterek mellett dolgoznak a jegyzők, akikre egyre gyakrabban hárulnak településfejlesztési feladatok. Emellett részt vesznek a közmunka programok szervezésében, a közmunkások irányításában és aktív részesei a település életének.

A konferencián szó volt még a helyi adóztatás lehetőségeiről és korlátairól, valamint a helyi közszolgáltatások fejlesztéséről. A témával kapcsolatban további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám


Parlamenti jogalkotó munkát gyakoroltak

    • MAP
Október 22-én a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai képviselték a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a Mint-a-Parlament programon. Az Országgyűlési Hivatal által félévente szervezett rendezvény célja, hogy az egyetemisták egy parlamenti jogalkotó munkát szimuláló játék keretében testközelből ismerjék meg a törvényhozás menetét, és az országgyűlési képviselők munkáját.
 
A hallgatói beszámoló itt olvasható.

Rendhagyó történelemóra az 1956-os forradalomról és szabadságharcról

    • Október 23.
    • Október 23.

A magyar lakosság azért fordult szembe a zsarnoksággal, mert nem csak elnyomták és kizsákmányolták, hanem nemzeti érzületükben is megalázták, illetve folyamatosan hazudtak nekik. Régi történelmi tapasztalat, hogy egy nemzet a nyilvánvaló hazugságokat viseli el a legkevésbé – mondta előadásában Dr. Horváth Attila egyetemi docens, az Állam- és Társadalomtudományi Intézet vezetője az 1956-os forradalomról és szabadságharcról tartott megemlékezésen. Az idei évben a  Közigazgatás-tudományi Kar rendhagyó történelemóra keretében ünnepelte október 23-át.


Magyar Tudomány Ünnepe 2015

A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia által 12 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban.

A 2015. évi Magyar Tudomány Ünnepe A tudományok evolúciója: a valós és virtuális világok címmel a tudományt, mint a jövő  alakításának meghatározó eszközét kívánja bemutatni az érdeklődőknek. A 2015. évi MTÜ rendezvénysorozat kitüntetett célja, hogy rámutasson: a mindennapjainkat megtöltő információáradatban egyre nehezebb eligazodni, és megkülönböztetni a hiteles forrásból származó információkat a megbízhatatlan vélekedésektől, aminek következménye, hogy könnyen összemosódik a valóság és a képzelet által teremtett a világ. Ebben az évben a Magyar Tudomány Ünnepe a tudományt, mint hiteles ismeretszerzést segítő eszköz szerepét hirdeti.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem immáron harmadik alkalommal, szervezett keretek között kíván csatlakozni a rendezvénysorozathoz, így a 2015. november 3. és 30. közötti időszakban az alábbi rendezvényekkel kíván megemlékezni a Magyar Tudomány Ünnepéről.

A Közigazgatás-tudományi Kar által szervezett eseménykeről itt tájékozódhat.

A teljes program itt érhető el:

http://uni-nke.hu/kutatas/magyar-tudomany-napja/magyar-tudomany-unnepe-2015

    • Magyar Tudomány Ünnepe logo

Innováció és hatékonyság a közszolgálatban – Public service innovation and the delivery of effective public services

    • IRSPM
    • IRSPM
    • IRSPM
    • IRSPM
    • IRSPM
    • IRSPM

Október 15-16-án egyetemünk tudományos konferenciát rendezett közösen az International Research Society for Public Management (IRSPM) nemzetközi szervezettel. Az eseményen mintegy 65 nemzetközi kutató vett részt Európából és Európán kívülről.

A 15 tudományos panelben és két plenáris ülésen zajló konferencia az innováció fogalma köré összpontosult, amely jelentős karrierre tett szert az utóbbi években a nemzetközi közigazgatás-tudományban.

Az előadások tárgyköre érintette a közszférában zajló innovációs folyamatok jobb megértését szolgáló új elméleti megközelítések kidolgozását és az innovációk kockázatainak és eredményességének empirikus kutatását az egyes közpolitikai és közszolgáltatási területeken. A főbb témák között szerepelt a közszolgáltatási innovációk bemutatása, a közszolgáltatások reformja és a közszolgáltatások területén kialakított együttműködési formák (co-production, co-design és co-creation) szerepének elemzése, továbbá a kormányzat szerepe a közszolgáltatási innovációk elősegítése terén.

A konferencia második napján bemutatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Intézete által készített, 2015-ös Jó Állam Jelentést. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálja, egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével. Dr. Kis Norbert kiemelte, hogy a Jó Állam Jelentésnek nem célja a nemzetközi értékelési rendszerek helyettesítése. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint olyan indikátorrendszer kidolgozására volt szükség, amely hazai vonatkozásban is alkalmazható. Kis Norbert úgy véli, hogy a Jó Állam Jelentés a döntés-előkészítésben érintett szereplőknek, szakmai testületeknek és műhelyeknek szól. Dr. Kádár Krisztián előadásában hangsúlyozta, hogy az indikátorrendszerek kidolgozása kapcsán azokat mechanizmusokat vizsgálták, amelyek a hatékonyabb kormányzati teljesítményt segítik elő. Ilyen a hatásterületek, amelyek a gazdaság, a társadalom és az államigazgatás szempontjából fontos szektorok összekapcsolódását fejezik ki. Ezek külön-külön is vizsgálhatóak, de együttesen átfogó, és egyben mérhető képet adnak a Jó Állam működését alapvetően meghatározó kormányzati képességekről. Ilyen hatásterület például a kormányzatba vetett bizalom, a közösségi jóllét vagy a hatékony közigazgatás. A jelentés készítői a hatásterületeken belüli dimenziókat is vizsgálták, ugyanis itt figyelhetőek meg legmarkánsabban a konkrét jelenségek. A jelentés eredményei egy sakktáblára emlékeztető színes mátrixban vannak összefoglalva, ami a hat hatásterület valamennyi dimenzióját háromfokú skálán (erősödés, optimista várakozás, fejlesztendő) értékeli.

A szoros konferenciaprogram mellett volt alkalom a kutatók egymás közötti kötetlen gondolatcseréjére, hiszen ilyen alkalmakkor fogalmazódnak meg az új kezdeményezések, kutatási együttműködések.

Az előadott tanulmányok részt vesznek a 0,92-es impakt faktorral rendelkező Public Management Review kiválasztási eljárásában, emellett egyes tanulmányok a Pro Publico Bono különszámában lesznek olvashatók.