Szűkítés


Kiválasztott Címke

2016

Minden Címke 148


Jelenleg 91 bejegyzés található 2016 cimkével

Kitárja kapuit az NKE

    • img 0645

Ismét megnyitja kapuit az érdeklődő diákok előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem: január 13-án a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (Hungária körút 9-11.), 14-én az Államtudományi és Közigazgatási Kar (Ludovika tér 2.), 27-én a Rendészettudományi Kar (Farkasvölgyi út 12.), míg 28-án a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (Ludovika tér 2.) rendez nyílt napot.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési kínálata folyamatosan bővül, emellett épül az egységes elhelyezkedést biztosító Ludovika Campus is. Jövő szeptembertől már itt tanulhatnak majd a Rendészettudományi Kar (RTK) és az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) hallgatói is. Ennek jegyében az ÁKK már a Ludovika Főépületben tartja meg nyílt napját, ahol a leendő hallgatók megismerkedhetnek a kar képzéseivel, a karrierlehetőségekkel, információt kaphatnak például az ösztöndíj lehetőségekről is.

Bár a Rendészettudományi Kar is költözik jövőre a Ludovikára, az év eleji nyílt napot még a Farkasvölgyi úti campusukon tartják, a gyakorlati jellegű programok miatt.  A diákok így például tonfa- és intézkedéstaktikai bemutatót is láthatnak, valamint lehetőségük lesz a fizikai alkalmassági gyakorlatok megtekintésére és kipróbálására. Fontos információkat kaphatnak a rendészeti képzések iránt érdeklődők a fizikai, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági felvételi követelményekről és a pályaalkalmassági vizsgálatokról is.

A rendészetihez hasonlóan, a katonai pályát választók esetében is meghatározóak az elméleti képzések mellett a gyakorlati tevékenységek.  A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (HHK) rendezett nyílt napon a képzésekről való tájékoztató mellett a diákok testnevelési és alaki bemutatót is láthatnak, valamint részt vehetnek egészségügyi alkalmassági tanácsadáson. A leendő hallgatók a rendezvényen több harci járművet is megtekinthetnek, így például harckocsikat, tűzszerész robotokat és többféle drónt is. Emellett a katasztrófavédelmi képzésekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők. 

Február elsején ünnepli kétéves fennállását a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amelynek január 28-i nyílt napján megjelenő diákok tájékozódhatnak a többi között a kar képzési kínálatáról, ösztöndíj lehetőségeiről, és ERASMUS programjairól is.

Bővebb információt képzéseinkről, a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról a felveteli.uni-nke.hu oldalunkon lehet olvasni.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, 2016

Nemzeti kiberverseny Magyarországon

    • itsec

A felsőoktatásban tanuló, a kiberbiztonság ránt érdeklődő hallgatók számára szervez nemzeti kiberversenyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A legjobbak egy nemzetközi viadalon bizonyíthatják majd tudásukat.

Idén világszerte nyolc nagyszabású kibertámadást hajtottak végre, ezek kormányzati szerveket, pénzintézeteket, országgyűlési képviselőket és magánszemélyeket is érintettek. Iránban például 15 millió ember adatait és telefonszámait szerezte meg egy hackercsapat. Az okozott károk minimalizálásának és a pánik elkerülésének érdekében ilyen esetekre krízisforgatókönyveket léptetnek érvénybe, amelyek jelentős feladatokat rónak a kibertér biztonságáért felelős szervezetekre. Az 1961-ben alakult Atlanti Tanács számos világméretű kezdeményezése mellett indította el az európai "Cyber 9/12" hallgatói versenyt, amely a felsőoktatásban tanuló diákoknak ad lehetőséget a nemzetközi kiberbiztonsági válsághelyzetek kezelésére egy nagyobb horderejű, szimulált támadás után. A hallgatóknak a fiktív forgatókönyv alapján egy, az európai rendszerek ellen irányuló nagyszabású számítógépes offenzívára kell reagálniuk. A versenyzők kollektív kiberbiztonsági válságkezelő tervet állítanak össze, amelyben számításba veszik a többi között a NATO, az EU és az érintett államok politikai és irányítási struktúráját is. Ennek révén megtapasztalhatják a nemzetközi együttműködés kultúráját, továbbá mélyebb ismereteket szerezhetnek a NATO- és az EU-szervezetek, valamint a tagállamok reakcióiról és válaszmechanizmusairól egy átfogó kibertámadás esetén. A genfi rendezvény előfutára Magyarországon a ProDay keretein belül életre hívott nemzeti kiberverseny, amelynek egyik szervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az NKE kiemelten foglalkozik a kiberbiztonság oktatásával és kutatásával a közszolgálati hivatásrendek mindegyikében. Annak érdekében, hogy a hallgatók minél jobban megismerjék a kiberbiztonság valódi kihívásait, az egyetem már két éve indít csapatot a Cyber 9/12 verseny európai döntőjében – tudtuk meg a hazai megmérettetést szervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusától. Krasznay Csaba honlapunk érdeklődésre elmondta, hogy a nemzeti kiberverseny ötlete is az egyetemi csapat kísérő tanárától, Berzsenyi Dánieltől származik. A hazai versenyre legfeljebb négytagú csapatok jelentkezhetnek, a legjobbak térítésmentesen utazhatnak a genfi versenyre. A részvétel ingyenes, minden felsőoktatási hallgató - szakiránytól függetlenül – jelentkezhet a megmérettetésre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a verseny eredményétől függetlenül is nevez majd az európai fordulóra - mondta Krasznay Csaba. A versennyel kapcsolatban a www.blackcell.pro oldalon található további információ.

Szöveg: MTI/ Szöőr Ádám

Kép: androbit.net

Megosztás a Facebook-on


Átvette rektori kinevezését Patyi András

    • fokep
    •  dsc5473 2
    •  dsc5506 2
    •  dsc5515 2
  • Előző
  • Következő

Ma délelőtt átvette rektori kinevezését Prof. Dr. Patyi András. A három évre szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnök adta át az egyetem vezetőjének a Sándor Palotában.

Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet, jelenlegi megbízatása ez év végén jár le. Az új megbízatásra szóló rektori pályázati eljárás idén szeptemberben zárult le a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először az intézmény szenátusa 32 igen szavazattal, majd a Fenntartói Testület is támogatta a rektor pályázatát.

Az októberi Bonum Publicumnak Patyi András azt nyilatkozta, hogy többek között azért is pályázott újra az intézmény vezetésére, mert még nem végzett el mindent, amit korábban eltervezett. „Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. (…) a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, még nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett munka elveszik, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek arra, hogy vezessem ezt az egyetemet, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát”- tette hozzá.

A 2019. december 31-ig szóló időszakra számos terve van. Mint mondta, az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. „Hiába tettünk már le sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve és Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája adja, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.” Az interjúban kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus –projekt”.

Kinevezéséhez gratulálunk!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Együttműködései lehetőségek az orosz RANEPA-val

    • fokep
    •  dsc4289 2
    •  dsc4303 2
    •  dsc4312 2
  • Előző
  • Következő

A szentpétervári RANEPA (Nemzetgazdasági és Államigazgatási Orosz Elnöki Akadémia) egyetem delegációja tett látogatást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen december 6-8 között. A küldöttség tagjaival Prof. Dr. Kis Norbert rektorhelyettes,  Peres Zsuzsa, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánhelyettese, valamint Halász Iván és Tózsa István intézetvezetők folytattak megbeszéléseket a szakmai programok során.

Az orosz akadémiát Sergey Tsypliaev, a Jogi Kar dékánja, Alexey Balashov, a Közigazgatási Kar dékánja, Evgenia Chernyavskaya, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék helyettes vezetője, illetve Anna Smirnova és Jaroslav Antonov professzorok képviselték.

A három napos látogatás során először workshop keretében vitatták meg a résztvevők Közép-Európa és a Független Államok Közösségének alkotmányossági kérdéseit. Az egyeztetések a lehetséges kutatási együttműködési területekről folytak, amely során konkrét célokat is sikerült kilátásba helyezni. A közös kutatások egy alapköve az NKE által kidolgozott Jó Állam Jelentés, amelyet Kis Norbert rektorhelyettes prezentált a vendégeknek. A jelentés készítési módszertana válhat egy közös kutatási platformmá. A tervek szerint létrejöhet egy közös kutatócsoport, amelyben az NKE által végzett munka szolgálhat jó gyakorlatként. További cél az állami hatékonyság regionális helyi szinteken való kutatása, amelyben egyik félnek sincsenek korábbi tapasztalatai, így közös kutatási eredmények kidolgozása a cél. A közös kutatócsoport felállítása mellett az személyközi kutatások elősegítése is megfogalmazódott. Felmerült továbbá, hogy az NKE tervezi egy a Jó Állam Jelentést bemutató konferencia megrendezését 2017 áprilisában, amelyre a delegáció tagjai által a RANEPA is külön meghívást kapott. A közös kutatások keretrendszerével kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a KÖFOP-program biztosítani tudja a szükséges feltételeket, hosszú távon azonban közös projektek megvalósítása a cél.

Az egyeztetések során szó volt az oktatás területén együttműködési lehetőségekről. Legfőbb célkitűzés egy kettős diplomát adó képzési program kidolgozása, amelyhez az NKE részéről a közigazgatási mesterképzési program, illetve az angol nyelvű nemzetközi közszolgálati kapcsolatok MA program, a RANEPA részéről pedig az utóbbihoz hasonló, illetve világpolitika témában működő képzési program szolgálhat közös pontként. Mivel egy kettős diplomaprogram kidolgozása időigényes folyamat, így ez idő alatt is megkezdődnek a csereprogramok a két intézmény között a jövő tanévtől. Ezek alapjául az Erasmus+ nyújt megfelelő keret, illetve támogatást az intézmények, így a hallgatók számára is. A mobilitási programok kölcsönösen fognak működni az egyetemek között. Szintén az Erasmus+ program ad lehetőséget az oktatók és kutatók cseréjére is, amely a kutatási együttműködést erősíti.

Kis Norbert rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az orosz kapcsolatok kiemelt hangsúlyt kapnak az NKE nemzetközi együttműködéseiben, sőt az oktatási és kutatási területekben is. A megemlítette, hogy tervezés alatt van egy Eurázsiával foglalkozó intézet kialakítása a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon, amelynek létrejötte a következő év tavaszán várható.

Szöveg: Hervai Laura

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RANEPA, 2016

Konferencia magyar és olasz alkotmányossági kérdésekről

    • fokep
    •  dsc4151 2
    •  dsc4163 2
    •  dsc4167 2
    •  dsc4171 2
    •  dsc4180 2
  • Előző
  • Következő

December 2-án vette kezdetét a magyar és olasz alkotmányos kérdésekkel és kihívásokkal foglalkozó kétnapos konferencia, amelyre 24 professzor és kutató érkezett, illetve amelyen 13 egyetem képviselteti magát. A rendezvényt Dr. Paczolay Péter, hazánk Rómába delegált nagykövete és Giuseppe Franco Ferrari, a Bocconi University professzora nyitotta meg.

Dr. Paczolay Péter nyitóbeszédében elárulta, hogy a rendezvény dátumának kiválasztásában szerepet játszott az olasz népszavazás időpontja, amelyre december 3-án fog sor kerülni, mivel így a konferencia lehetőséget nyújt a legaktuálisabb kérdések megvitatására is. A nagykövet említette az NKE kezdeményezésére létrejött, a modern olasz állam kihívásairól szóló projektet, melynek a jelen konferencia egyfajta nyitó rendezvénye. Az ötven olasz és magyar kutató bevonásával zajló projekt főként az elmúlt két-három évtized olasz politikai rendszerének kérdéseivel kíván foglalkozni, továbbá az országban zajló belső változásokkal, a pártrendszer és választási rendszer változásaival, illetve a gazdasági világválság és migráció kihívásaival. A nagykövet kihangsúlyozta, hogy Olaszország még mindig az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ezáltal kiemelve az olasz kapcsolatok, illetve az Olaszországgal összefüggő kutatások fontosságát.

Giuseppe Ferrari köszöntőjében kitért az olasz-magyar alkotmányossági kérdések kutatásának rövid történetére, elárulta, hogy 2011 óta már két alkalommal találkoztak a téma kutatói. Első alkalommal Budapesten értekeztek az alkotmányos változásokról, következő alkalommal pedig Rómában értékelték a két ország alkotmányos rendszerét. Utóbbi alkalommal állapodtak meg arról, hogy következetesebb kutatásokat és találkozókat irányoznak elő. Ferrari szintén említette a közelgő olasz választásokat, amely fokozza a konferencia témainak aktualitását. A két nap alatt elhangzó előadásokról konferenciakötet is fog készülni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már elindult egy kezdeményezés „Az olasz állam modernkori kihívásai” elnevezésű kutatóműhely létrehozására, Dr. Paczolay Péter vezetésével. 

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hatalmi ágak, szereplők, tényezők

    • fokep
    •  dsc2512 2
    •  dsc2518 2
    •  dsc2523 2
    •  dsc2529 2
    •  dsc2541 2
    •  dsc2551 2
  • Előző
  • Következő

A Molnár Tamás Kutató Központ szervezésében tartottak tudományos konferenciát a hatalmi ágak elválasztásáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2016. november 25-én. A workshop előadásokon és vitákon, az egyetemi oktatók és doktoranduszok mellett részt vett Polt Péter legfőbb ügyész is.

Dr. Cservák Csaba az NKE tanszékvezető docense, tudományos főmunkatársa a hatalommegosztásról és a hatalmi ágakról szóló előadásával nyitotta meg a konferenciát. A rendezvény egyik főszervezője előadásában kitért a vonatkozó alapvető fogalmak adott viszonyrendszerekben történő elhelyezésére és meghatározására. „A hatalommegosztást akkor tudjuk értékelni, amikor elveszítjük, amikor annak ellentétéről, diktatúráról beszélünk” – fejtette ki Cservák Csaba. Az NKE tanszékvezető docense kiemelte, hogy a hatalmi ágak máshogy érvényesülnek a jelen demokráciáiban, más az amerikai prezidenciális rendszerben és más a magyar parlamentáris köztársaságban. Hatalmi ágak elválasztásánál a három hatalmi funkcióra gondol általában az ember, amely a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtói funkció. Azonban Cservák Csaba szerint egyáltalán nem biztos, hogy ezekhez a funkciókhoz, csak három hatalmi ág kapcsolódik, hiszen egyes intézmények „új” hatalmi ágként jelentek meg a hatalommegosztás rendszerében. A következő előadásban Prof. Dr. Hamza Gábor akadémikus gondolatait Lukács Dániel Csaba doktorandusz ismertette, aki a hatalommegosztás történeti múltjára tekintett ki, az ókori jogfejlődés és államfejlődés szempontjából.

Dr. Horváth Attila Magyarország frissen megválasztott alkotmánybírája és az NKE habilitált intézetvezető docense a magyar alkotmánytörténet fókuszából világította meg a hatalommegosztás kérdéseit. A hatalom megosztására számos példát hozott Horváth Attila, visszatérve egészen Szent Istvánhoz és a későbbi királyhoz, akik önkényesen alávetik magukat az egyházjogi-kánonjogi intézményeknek a koronázáskor, vagy a rendi országgyűlések létrejöttével a magyar rendeknek. A legfontosabb hatalmi ágak megoszlottak az országgyűlés és a király között, ezzel alapozva meg a magyar rendiség, majd hatalmi ágként a nemesi vármegyék megerősödését. Horváth Attila előadásából kiderült, hogy a Szent Korona-tant is ez hatalommegosztás szövi át, hiszen a király megosztja a hatalmát a nemesek és a papság közt, ahhoz hogy a királyt ki lehessen hivatalosan nevezni, a másik két hatalmi tényezőre is szükség van. A magyar alkotmányosság kiemelt állomásánál, az áprilisi törvényeknél is megállapítható, hogy az első felelős magyar kormány létrehozásánál már érvényesültek a modern, hatalmi ágak megosztásának az elvei. Az itt lefektetett alapokra épült a 1989 rendszerváltás, illetve az Alaptörvényünk is.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, „Az ügyészség, mint az igazságszolgáltatás együttműködője” címmel tartott előadást, amelynek fő témája az ügyészség szerepe és fejlődése volt a hatalommegosztás rendszerében. „145 évvel ezelőtt fogadták el az első ügyészség törvényt, amely gyakorlatilag megalkotta a modern ügyészséget Magyarországon” – nyitotta meg a történelmi távlatokat Polt Péter. „Vajon az idők folyamán a hatalommegosztás rendszere hogy alakult, mi az, amit ma hasznosíthatunk a múlt teljesítményéből és gyakorlatából?”. Legfőbb ügyész kitért arra, hogy az első ügyészségről szóló törvény igen modernnek számított, megfelelt az európai trendeknek. Ügyészség szerepe és szemlélete a történelem során sokszor változott. Önálló ügyészségről beszélünk, vagy a végrehajtó hatalom alá soroljuk be? Polt Péter ismertette, hogy a kormány alá rendelték az ügyészséget, az igazságügy miniszter rendelkezett a legtöbb befolyással az ügyészség rendszerére, ez a helyzet egészen 1953-ig nem változott. A szovjet rendszerre való átállás az ügyészség szerepét is megreformálta, az alkotmány alapján nem tartozott sem a legfelsőbb bíróság, sem a végrehajtó hatalom alá. „Ez így jól hangzik, azonban az ügyészség tartalmi szempontból elvesztette a függetlenségét, hiszen az akkori pártvezetés akarata érvényesült. Formálisan nem létezett pártirányítás, informálisan igen.” Rendszerváltás idejében felmerült a kérdés, hogy mi legyen az ügyészség szerepével, hogy lehet a demokratikus rendszerhez igazítani. Polt Péter elmondta, hogy ekkor építettek be számos olyan összeférhetetlenségi szabályt, amellyel függetlenítik az ügyészséget a politikától. Azonban létrejött az országgyűlés előtti ügyészi interpretáció intézménye, amikor az országgyűlés beleszólhatott az ügyészség döntésébe. Ezt a problémát szüntette meg a 2004-es alkotmánybírósági döntés, amely kijelentette:„Az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos tényező!”. Később Alaptörvény is kimondta, hogy a legfőbb ügyész sem politikailag, sem jogilag nem tartozik felelősséggel a végrehajtói hatalom és a törvényhozás felé: „Tehát megállapítható, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, az állam büntető igényének kizárólagos érvényesítője. Ezáltal elhelyezve alaptörvényi szinten az ügyészséget az igazságszolgáltatás rendszerében, megadva neki azt a függetlenséget, amely az Alkotmánybíróság döntéséből is következik, így tartósan és vitathatatlan módon behelyezte a hatalommegosztás rendszerébe” – zárta a szavait Polt Péter.

Dr. Koi Gyula az ÁKK adjunktusa Concha Győző hatalommegosztási elméletét, államhatalmakkal kapcsolatos nézeteit mutatta be a hallgatóság számára. Az ÁKK adjunktusa kitért a Concha fő műveire, közjogi és kutatói munkásságára, mindezzel reflektálva az általa vallott hatalommegosztási elméletre is. Dr. Rimaszécsi János doktorandusz, a bíróság mint hatalmi ágról tartott előadást, valamint a hatalmi ágként betöltött szerepéről. Előadásában két gyakorlat témakört mutatott be: a közigazgatási bíráskodás és közjogi bíráskodás jellemzőit, valamint az Alkotmánybíróság új hatáskörön megjelenő tevékenységét. Dr. Pokol Béla alkotmánybíró előadását Dr. Téglási András adjunktus tolmácsolta. Az előadás témája a hatalommegosztás és a jurisztokrácia problémája volt, ahol Téglási András a saját véleményével és gondolataival is kiegészítette alkotmánybíró úr leiratát, emellett rávilágított a hazai és nemzetközi kérdésekre is. A tudományos konferencia zárásában Cservák Csaba kifejtette, hogy nagyon mély történeti bugyrokba sikerült az előadó szakembereknek merülni, hogy rávilágítsanak a hatalommegosztás és a hatalmi ágak megosztásának a gyökereire, hatalmi ágak funkcióira és az új hatalmi tényezőkre. „Úgy vélem a témát tudtuk új vonatkozásba gazdagítani, kérem továbbra is folytassuk a közös gondolkodást” – zárta le a konferenciát Cservák Csaba.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: hatalmi ágak, 2016

A párizsi Sciences Po hallgatói az NKE-n

Bajnai László

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársának előadásán vettek részt a párizsi  Sciences Po Urbanisztikai Iskolájának másodéves mester szakos hallgatói november 9-én. Dr. Bajnai László, az Államtudományi és Közigazgatási Kar Közszervezési és Közigazgatástani Intézetének oktatója, a Városfejlesztés Zrt vezérigazgatója,"A SEM IX városfejlesztési projekt, egy francia-magyar know-how" címmel tartott francia nyelvű előadást, majd válaszolt a hallgatók kérdéseire. A három órás program a Középső-Ferencváros városfejlesztési akcióterületén, a megújult városi szövet kialakítása során elért fizikai eredmények helyszíni bemutatásával fejeződött be. A Párizsi Politikatudományi Intézet, a Sciences Po a két franciaországi közigazgatási és politikai elitképző egyetem egyike. A másik az École Nationale de l'Administration. Az urbanizáció tervezésésének és megvalósításának szerteágazó tudományos ismeretanyagát és interdiszciplináris alapon működő gyakorlatának módszertanát, összehangolt jogi, finanszírozási és szervezeti eszköztárát a Sciences Po Urbanisztikai Iskolájában oktatják a franciaországi állam- és politikatudományi képzésben. Az urbanisztika regionális politikai és területfejlesztési területének oktatása az ENA keretei között folyik. Dr. Bajnai László azt a bevált magyarországi városejlesztési eszköztárat mutatta be a francia hallgatók és oktatók számára, amely az integrált településfejlesztési stratégiákra, akcióterületi tervekre és városfejlesztő társaságokra vonatkozó szakpolitikai iránymutatások, illetve jogszabályok formájában jelent meg Magyarország EU csatlakozását követően, a SEM IX Városfejlesztő Zrt és a Városfejlesztés Zrt 1997 és 2004 között végzett közös munkájá során elért szakmai eredmények alapján. Az urbanisztika európai Harvardjának is nevezett Sciences Po-ról érkezett vendégek élénk érdeklődéssel fogadták az előadást, és elismerésüket fejezték ki a magyarországi eredmények láttán.


Harvard Adaptive Leadership Alumni Network találkozó

    • fokep
    •  dsc2643 2
    •  dsc2649 2
    •  dsc2679 2
    •  dsc2685 2
    •  dsc2695 2
    •  dsc2703 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE szponzorálásával megszervezett 1st Harvard Adaptive Leadership Alumni Network - Europe Regional Meeting kiváló lehetőséget nyújtott a résztvevőknek arra, hogy személyes-szakmai kapcsolataikat elmélyítve valamint tapasztalataikat felhasználva közös erőfeszítést tegyenek az európai network erőforrásainak mozgósítására. A jelenleg 42 tagot felölelő európai network tagjai a Harvard Kennedy School-on adaptive leadership kurzust elvégző, és jelenleg Európában dolgozó szakemberek. A szakmai tapasztalatok megosztása és a szintén adaptive leadership témakörre fókuszáló Kansas Leadership Center case-in-point módszertanra kiterjedő jógyakorlatának bemutatása mellett a fő hangsúly az európai network identitásának és célkitűzéseinek meghatározására került. A résztvevők - tréning és brainstorming módszert használva - élénk viták mentén kezdték el definiálni a Harvard Adaptive Leadership Alumni európai regionális network misszióját. A résztvevők és a network jelen nem lévő tagjai, az elkészített vázlatot online egyeztetés és konferencia-beszélgetések keretében fejleszthetik tovább.

A workshop része volt a Harvard Adaptive Leadership Alumni Network ügyvezető igazgatójával folytatott konferenciabeszélgetés, melynek keretében a résztvevők informálódhattak a szélesebb network által kijelölt irányokkkal, és jelenleg folyó tevékenységekkel. Az interaktív beszélgetés arra is lehetőséget adott, hogy a résztvevők bemutassák a Budapesten folyó munkát. Az európai csoport tagjai élénk érdeklődést mutattak az NKE-vel való felvázolt együttműködés iránt, melynek rész az egyetem vezetőképzési programjainak az európai network általi véleményezése, amely egyben azt is jelenti, hogy jelen konferencia egy hosszabb távú együttműködés kezdetét jelenti. 

Szöveg: Kowalik Tamás 

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Alkotmánybíró lett az NKE intézetvezetője

    •  dsc2484

A történeti alkotmány szerepének erősödését szeretné elérni alkotmánybíróként is Horváth Attila, akit három másik társával együtt ma választott meg a Parlament az Alkotmánybíróság (AB) tagjává. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar jogtörténész intézetvezetője december elsejétől 12 éven keresztül töltheti be a posztot az AB ismét 15 fősre növelt testületében.

A taláros testület tagjait az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával. Az AB létszáma idén tavasszal csökkent 11-re, a most megválasztott tagokkal azonban ismét teljes a grémium. Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes mellett az AB tagja lett Horváth Attila jogtörténész, az NKE intézetvetője is. A kormánypártok, valamint az LMP támogatásával megválasztott négy új tag mellett elnököt is kapott a testület Sulyok Tamás, az AB jelenlegi elnökhelyettese személyében, aki 2014 szeptembere óta tagja az Alkotmánybíróságnak.

Dr. habil. Horváth Attila az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett először történészi, majd jogi diplomát. 1986 óta tanít az ELTE-n, 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, míg 2012-től a megalakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán. Az NKE-n az Állam és Jogtörténeti Intézetnek jelenleg is a vezetője. Kutatási területei közé tartozik a többi között a magyar történeti alkotmány és a magyar magánjog története, vagy például az 1945 utáni alkotmány- és jogfejlődés. Számos tanulmányában foglalkozott az 1956-os forradalom jog- és alkotmánytörténeti aspektusaival, illetve a forradalmat követő megtorlásokkal. Legutóbbi önálló kötete 2013-ban „A magyar sajtó története a szovjet típusú diktatúra idején” címmel jelent meg. Tagja az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának is. Eddigi munkáját már több rangos kitüntetés is fémjelzi, így például megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését vagy a Széchenyi Társaság Széchenyi-díját is. Tagja több civil szervezetnek, így a többi között a Széchenyi Társaságnak, a Független Jogász Fórumnak vagy a Magyar Katolikus Jogászok Egyesülete elnökségének is.

Megválasztása kapcsán az új alkotmánybíró honlapunk érdeklődésére elmondta, hogy elsősorban a történeti alkotmány kidolgozásával szeretné erősíteni a magyar alkotmányos életet, hiszen ezen a területen több évtizedes szakmai tapasztalata van. „Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy jelöltek alkotmánybírónak és úgy gondolom, hogy számomra is ez a munka a jogászi szakma csúcsa”- fogalmazott Horváth Attila. A jogtörténész szakember még nem tudja pontosan, hogy oktatói-kutatói munkájára mennyi idő marad a jövőben, abban viszont biztos, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vállalt feladatainak továbbra is eleget fog tenni, így szeretné intézetvezetőként is folytatni munkáját. „Mivel nagyon szeretek tanítani, így minden szabadidőmet próbálom majd erre a területre fókuszálni a következő években is” – hangsúlyozta a frissen megválasztott alkotmánybíró.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Közigazgatás-történeti pillanatképek

    • fokep
    •  dsc1285 2
    •  dsc1309 2
    •  dsc1330 2
    •  dsc1333 2
    •  dsc1339 2
    •  dsc1348 2
    •  dsc1358 2
    •  dsc1367 2
  • Előző
  • Következő

Különböző közigazgatás-történeti aspektusokon keresztül vizsgálták meg a magyar jogtudományi, államtudományi és társadalomtudományi kutatók az 1918-1946 közti Magyarországi időszakot. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában egy kétnapos közigazgatási konferencia jött létre. A nyitónapon Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora kifejtette, hogy a közigazgatási rendszerek megértéséhez elengedhetetlen az összehasonlító módszertan, ahol adott kor közigazgatását hasonlítjuk össze a jelennel: „Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy pontos, részleteibe menő és a jelenkori paradigmák szerint is értelmezhető képünk legyen a közigazgatás nem csak történelmi korszakairól, hanem a korszakon belüli részletekről.”

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy a levéltárnak hagyományteremtő jelleggel ez már a negyedik hasonló tartalmú és volumenű konferenciája, így bízik abban, hogy ez az elkövetkezendő esztendőkben is így fog folytatódni. „Meggyőződésem, azzal hogy jogászok, történészek, levéltárosok és egyetemi oktatók tartanak ma és holnap előadásokat, nem csak a többféle szempont és megközelítés elve érvényesül majd, hanem tanulni is tudunk egymástól” – tette hozzá. Patyi András beszédében kiemelte, hogy a közigazgatás rendszere minden kor társadalmának lenyomata alapján alakul ki, így elengedhetetlen a vizsgált korszak központi közigazgatási szerveinek elemzése ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk az adott politikai, szociológiai, társadalmi helyzetről. Patyi András megköszönte a levéltár együttműködését, továbbá bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy partneri együttműködést alakítson ki a két intézmény.

A megnyitót plenáris ülés követte, amelynek Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese volt a levezető elnöke. A plenáris ülést Prof. Dr. Szabó István a PPKE JÁK dékánja és egyetemi tanára kezdte, ahol a „Koronázás és trónfosztás 1916-1921” című előadásában a Habsburg-ház trónhoz való jogának kérdését, magyar államfői lehetőségeket, közjogi aspektusokat fejtette ki. Az SZTE ÁJTK tanszékvezetője és egyetemi tanára Prof. Dr. Homoki Nagy Mária a trianoni békediktátum utáni alkotmányos jogfejlődést mutatta be a hallgatóság számára.  Dr. Simon Attila SJE TK egyetemi docense az első bécsi döntésben visszakapott Felvidéken kialakított önálló magyar közigazgatás bevezetésének ellentmondásaira tért ki előadásában.

A plenáris ülést szekcióülések követték. Az első ülés az államforma és államfői hatalom főbb kérdéseit járta körbe, ahol a szekcióelnök Prof. Dr. Mathé Gábor, az NKE ÁKK porfessor emeritusa. A szekció során az előadók vizsgálták Magyarország két világháború közti királykérdését, a 20. századi magyar államfői hatalmával, állam- és kormányformájával, valamint szentkoronatannal kapcsolatos gondolatokat osztottak meg, felvetették a kormányzói-helyettesi intézmény hátterét, valamint kifejtették az 1946-os demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi törvényről a véleményüket.

„Szakigazgatás a forradalmak korától a második világháborúig” címmel tartották meg a második szekcióülést, amelyet Gecsényi Lajos a levéltár nyugalmazott főigazgatója vezetett le. A szekcióban kitértek a kor magyar migrációs politikájának átalakulására, bemutatták a belügyminisztériumi személyügyi iratok alapján megállapítható alkalmazott közszolgálati életpályákat, megvizsgálták a Horthy-kori felsőház összetételét a vidéki törvényhatóságok küldötteinek szemszögéből, továbbá górcső alá vették a szociális igazgatás komplex aspektusait a két világháború közti Magyarországon.

Mind a plenáris ülést, mind a szekcióüléseket vita zárta, ahol a megjelent professzorok, kutatók, levéltárosok és hallgatók fejthették ki gondolataikat az elhangzott közigazgatás-történeti fejezetekről. A konferencia a NKE Államtudomány és Közigazgatási Kar Ménesi úti campusán folytatódik tovább 2016. november 23-án, ahol a plenáris ülés fő kérdései mellett a vármegyék és városok közigazgatási szerepéről, valamint az állam védelemének jogi hátteréről és gyakorlatáról lesz szó az előadások során.

A konferenciáról a decemberi Bonum Publicumban olvashatnak részletesen.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jó Állam Aspektusai

    • fokep
    •  dsc9702 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9741 2
    •  dsc9753 2
    •  dsc9760 2
    •  dsc9773 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9790 2
    •  dsc9799 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével tartottak konferenciát „A Jó Állam Aspektusai” címmel az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

„Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.” – idézte a Magyary-programot Prof. Dr. Máthé Gábor, majd a jelenlévő NKE-s hallgatósághoz fordult. „ Az ifjaknak, akik itt ülnek, az lesz az életcéljuk, hogy egy ilyen államban lássanak el szakfeladatokat. Az ÁKK professor emeritusa kifejtette, hogy a Magyary -program feladata a jó állam feladatok végrehajtásában rejlett, amelyek pozitív értékelést kaptak az OECD által, ám ehhez elengedhetetlen a megfelelő teljesítménymérés és értékelés.  „A magyar jogállam, „jó állam” igen gazdag az intézményrendszerben, a célkitűzésekben és eredményekben. Ez utóbbiakról fognak szólni kiváló előadóink” – nyitotta meg a konferenciát Máthé Gábor.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az alapjogok védelméről és az információszabadság viszonyáról tartott előadást. „Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás”- emelte ki a NAIH elnöke, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az információszabadság csak szűk körben korlátozható, cél a közszféra nyilvánossága. Két fő területet emelt ki, ahol érdemes kivizsgálni az információszabadság határait. Az egyik a közpénzből gazdálkodó állami és önkormányzati cégek, amelyek piaci funkciókkal bírnak, közfeladatot látnak el és profitorientált a tevékenységük, valamint a rájuk vonatkozó üzleti titkok, a másik terület a politikai pártok tevékenysége, átláthatósága és közhatalmi jellege. Péterfalvi Atilla kifejtette, fontosnak tartja azt, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

„Mióta állam létezik, azóta kutatják a kérdést, hogy miként tudna az uralkodó jobban kormányozni, hogyan tudná népe boldogulását eredményesebben szolgálni, a hadviselésben sikeresebben teljesíteni” – vezette fel Dr. Domokos László a jó állam kutatások, a jól irányított állam vizsgálatának történetét. Kifejtette, hogy az állami szerepvállalás változott, a neoliberális felfogást jelenleg egy erős, stabil állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek feltétele a stabil pénzügyi alapok, a mikropénzügyi egyensúly, közpénzügyi felhasználás és a közvagyon-kezelés ellenőrzése, valamint a közpénzügyi kontroll megerősítése. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy a demokratikus állami működés garanciális alapértéke a rend és a jogkövető magatartás, a jó kormányzási modell alapelvei az átláthatóság és az integritás. Az ÁSZ-törvényről elmondta, hogy garanciarendszereket teremtett, megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette a hatáskörét, bővítette az eszköztárát, növelte az átláthatóságot, továbbá felszámolta a következmény nélküli ellenőrzések korszakát. Nemzetközi összehasonlításban a törvény igazodik az aktuális trendekhez, amelyek irányrendszereknek nem csak megfelelő, hanem előre mutatónak is tekinthető. Domokos László szerint a jól irányított állam pillérei az ÁSZ teljes tevékenységét áthatják, amelynek éves célja, hogy megvalósuljon mind a minőségi jogalkotás, a törvényesség, az integritás alapú működés, hatékonyság érvényesülése, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása, elszámoltathatóság és a célszerű, eredményes gazdálkodás.

Dr. Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára, kifejtette, hogy megvan a társadalmi bizalom a „mára nagykorú” hivatal iránt, amely 21 éve része a magyar intézményrendszernek. Munkásságáról elmondta, hogy a két főbb területen dolgozó helyettessel dolgozik, akik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkoznak. A hivatal nemcsak centralizált struktúrában működik, félévente megyelátogatásokkal igyekeznek eljutni a vidéki városokba, a „roadshow-k” alkalmával. Székely László elmondta, hogy a hivatalhoz évente közel 9000 panasz érkezik, amelyet illetékmentes eljárásban folytatnak le relatív gyorsan, azonban az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, csak ajánlásokat tehet. Ezeknek az ajánlásoknak nagy presztízse alakult ki a magyar intézményrendszerben, az esetek többségében sikerül elérniük a céljukat. 2015-ben 274 db ajánlásból 36 esetben utasította vissza a címzett az ajánlásait.

Dr. Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől való közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekre tért ki előadásában. Elmondta, hogy míg a magyar bírói gyakorlat nyilvánosságpártinak tekinthető, addig akadnak olyan vélemények a magyar jog- és intézményrendszerben, amelyek nem ezt az irányt tartják szem előtt. Pataki Árpád kifejtette, hogy a bírói hatalmi ág nem az elefántcsont tornyában ül, tisztában vannak a valóssággal. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekről elmondható, hogy manapság szinte gyakorlattá vált az ilyen jellegű perek tömeges indítása, itt a felperest nem feltétlen a jó szándék vezérli, azonban a Kúria ilyen esetben nem mérlegelhet. A felperesekről általánosságban elmondta, hogy többnyire újságírók, országgyűlési képviselők, civil szervezetek, az alperesek pedig minisztériumok, oktatási intézmények, bíróságok, önkormányzatok. Külön példaként, aktualitásként kiemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Szépművészeti Múzeum ügyét, vagy azt a számára érdekes esetet, amikor a Kúria kerül az alperes szerepébe.

„A jó állam kutatások kiindulópontja, hogy választ keresünk arra, mi az állam szerepe, milyen és mekkora az optimális állam” – fejtette ki Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója. Előadásában kitért arra, hogy az állam szerepének felfogása folyamatosan változott a történelem során, a jelenlegi államközpontú, államcentrikus felfogás célja a közjó és a közérdek szolgálata, a közösségi érdekek és értékek megteremtése, az állami felelősségvállalás erősítése, az állami háttérintézmények és ügynökségek racionalizálása, valamint a horizontális koordináció. Kifejtette, hogy a jó állam szerepe szerinte értékteremtő és értékvédő a társadalmi alrendszerekben, amely a jó kormányzás egyik alapja. Kaiser Tamás kitért a Jó Állam kutatásokra és a Jó Állam Jelentésekre egyaránt, ahol a kormányzati teljesítményméréseknek kiemelkedő szerepet biztosítanak. A kutatásokról elmondta, hogy csak akkor lesz jó, ha nemcsak az akadémikusok a szereplők, hanem az államigazgatási és önkormányzati dolgozók, civil szervezetek, egyetemi hallgatók is egyaránt részt vesznek a mérésekben, kutatásokban és az eredmények alkalmazásában.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Retorika: a társadalom tudománya és a lehetőségek világa

    • fokep
    •  dsc9603 2
    •  dsc9606 2
    •  dsc9609 2
    •  dsc9611 2
  • Előző
  • Következő

Szép beszéd tudománya, a stílus gyakorlata vagy sajátos társadalomtudományi megközelítés? - ez a kérdés is felemerült A retorika elméletei: Jog, politika, társadalom című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Molnár Tamás Kutató Központ (MTKK) által rendezett konferencián az antik és a modern retorikaelméletekről egyaránt szó esett.

Szabó Márton professor emeritus, az MTA Politikatudományi Intézetének (PTI) kutatója a modern tudományos gondolkodás ellenpólusaként elfeledett retorikai hagyományra hívta fel a figyelmet. Az újkori filozófia ugyanis Descartes-tól kezdve az apodiktikus állításokra alapozta a filozófiai, természet- és társadalomtudományi kijelentéseit, a feledés homályába borítva a klasszikus argumentáció tudományos értékét. A 20. század második felétől, párhuzamosan a filozófia nyelvi fordulatának kiteljesedésével bekövetkezett a retorikai hagyomány újra gondolása (Ernesto Grassi, Chaïm Perelman, Kenneth Burke és mások által) a humántudományok alapjaként. Ez egyúttal az érzelem beemelését és a meggyőzés, a lelemény és a képzelőerő tanulmányozását jelenti mint társadalmiságunk alapját. Ez azért válik fontossá, mert a társadalmi valóság természete, állítja Szabó Márton, inkább a lehetőség, mintsem a szükségszerűség, hatálya alatt áll.

Gyulai Attila az MTA PTI munkatársa Paul de Man amerikai irodalomtörténész és Carl Schmitt német jogász és politikai teoretikus műveit elemezve a válság kontextusában hozott döntésből vezette le a szuverenitás fogalmát. A retorika e helyzetben az értelmezési küzdelem és az erőszak lehetőségének feszültségében kap teret. Pap Milán az MTKK munkatársa ideológia és retorika kapcsolatáról beszélt, utóbbit olyan helyzetként elemezve, amelyben az ideológia a meggyőzés és a politikai cselekvés homlokterébe kerül, nem pusztán politikai eszmék dogmatikus rendszereként nyilvánul meg. Horváth Szilvia, szintén az MTKK kutatója, az antik közösségfelfogás és a klasszikus retorikaeszmény kapcsolatát idézte fel. A retorika ebben a helyzetben olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek nem csak egyféleképpen lehetségesek és a jövőt célozzák, ez pedig alapvető fontosságú az egyenlőségen és a részvételen alapuló politikai közösségnek. Sőt, a nyilvános beszéd, a retorika teszi lehetővé az antik közösségeszmény politikai részvételét.

A konferencia második részében Frivaldszky János dialektika és retorika összefüggéseiről tartott előadásában a jogfilozófiai érvelés eltűnésére hívta fel a figyelmet.  Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanára szerint ezzel alkalmatlanná válik a jogi szakma arra, hogy alapkategóriáit értelmezni tudja, a jogi viszonyok lényegi vonásait kutatni tudná. Frivaldszky szerint a klasszikus jogfilozófia pragmatista, ugyanakkor nem teljesen önkényes megközelítésével kellene közelíteni a lényeges kérdésekhez (az élet fogalma, az élet minősége, az emberi kapcsolatok szabályozása), amelyben retorika és dialektika kettőssége mindig egy új érvelés létrehozására tehet képessé. Kevevári István a PPKE doktorandusza az előbbi gondolatot folytatva az egyik legfontosabb eszköz, a toposzok tárházát mutatta be klasszikus szerzők (Arisztotelész, Petrus Hispanus, Salisbury János) eszméi alapján. Könczöl Miklós a PPKE adjunktusa pedig az egyik legnagyobb antik filozófus, Platón munkái nyomán járta körül a retorika értelmezésének változását. Platón munkáiban egyaránt hivatkozott a retorikára mint a „politika árnyképére”, azaz puszta megtévesztésre, a lelkek vezetésének tanára, illetve a politikai közösség megalkotásának és a tudás átadásának terrénumára.

Szöveg: Pap Milán

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia - 2016. őszi forduló

    • ITDK_2016
    • ITDK_2016
    • ITDK_2016

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara 2016. november 7-én rendezte meg az Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia (ITDK) őszi fordulóját. A felsőoktatási tehetséggondozás kulcsfontosságú állomását jelentő eseményen 18 versenyző és 9 opponens vett részt. A pályázók felkészülését 19 konzulens oktató segítette.

A rendezvény a Hazai Tudományos Diákköri műhelyek támogatása pályázat, NTP-HHTDK-16-0008 keretein belül valósult meg.

Az Állam-és Jogtudományi, a Társadalomtudományi és a Közgazdaságtudományi Szekcióban rendkívül változatos témákat dolgoztak fel a versenyzők. A tagozatokban színvonalas előadások hangzottak el. A bíráló bizottságok értékes hozzászólásaikkal, javaslataikkal járultak hozzá a dolgozatok további fejlesztéséhez. Az eredményhirdetésen Dr. Peres Zsuzsanna KTDT elnök méltatta a benyújtott dolgozatok magas színvonalát, a hallgatók felkészültségét, valamint megköszönte a résztvevők és szervezők kitartó és lelkes munkáját.

A Tudományos Diákköri Konferencia 2016. őszi fordulójának eredményei

Állam- és Jogtudományi Tagozat

I. helyezett:
Schváb Alíz, Magyary Zoltán Szakkollégium (Témavezető: Dr. Bódi Stefánia egyetemi docens)

II. helyezett:
Moravcsik Dóra, Magyary Zoltán Szakkollégium (Témavezető: Dr. Horváth Attila tanársegéd)

III. helyezett:
Sztipanov Berta Anna, Alkotmány- és Összehasonlító Jogi TDK (Témavezető: Dr. Bódi Stefánia egyetemi docens)

Különdíj:
Szabó Zsófia Piroska (Témavezető: Dr. Horváth Attila intézetvezető, egyetemi docens)

Legjobb opponens: Herczeg Zoltán, Alkotmány- és Összehasonlító Jogi TDK, Magyary Zoltán Szakkollégium

Állam- és Jogtudományi és Társadalomtudományi Tagozat

I. helyezett:
Tóth Tamás, E-közszolgálati TDK, ÁJT (Témavezető: Dr. Orbán Anna adjunktus)

II. helyezett:
Ludányi Dávid, Közszolgálati és Emberi Erőforrás TDK, ÁJT (Témavezető: Dr. Hazafi Zoltán intézetvezető, egyetemi docens)

III. helyezett:
Nagy Réka, Állam- és Társadalomtudományi TDK, TT (Témavezető: Dr. Szabó Máté Csaba adjunktus)

Különdíj:
Nagy Réka, Állam- és Társadalomtudományi TDK, TT (Témavezető: Dr. Szabó Máté Csaba adjunktus)

Legjobb opponens: Podobni István, Közszolgálati és Emberi Erőforrás TDK

Társadalomtudományi és Közgazdaságtudományi Tagozat

I. helyezett:
Kohut Mariann, E-közszolgálati TDK, TT (Témavezető: Prof. Dr. Nemeslaki András intézetvezető, egyetemi tanár)

II. helyezett:
Szalkai Fanni, Ostrakon Szakkollégium, TT (Témavezető: Dr. Pál Gábor egyetemi docens)

III. helyezett:
Segesdi Petra, Magyary Zoltán Szakkollégium, KT (Témavezető: Dr. Fülöp Katalin egyetemi docens)

Különdíj:
Deák Veronika, E-közszolgálati TDK, TT (Témavezető: Prof. Dr. Nemeslaki András intézetvezető, egyetemi tanár, Bányász Péter tanársegéd)

Az összes pályamű továbbjutott az OTDK-ra.

Alkotmány- és Összehasonlító Jogi TDK - Gáspár Dóra

Alkotmány- és Összehasonlító Jogi TDK - Sztipanov Berta Anna

Állam- és Társadalomtudományi TDK - Fenyősi Barbara Anna

Állam- és Társadalomtudományi TDK - Nagy Réka

Általános Közigazgatási Jogi TDK - Kovács László

E-közszolgálati TDK - Tóth Tamás

E-közszolgálati TDK - Kohut Mariann

E-közszolgálati TDK - Szilágyi Kristóf

E-közszolgálati TDK - Deák Veronika

Közszolgálati és Emberi Erőforrás TDK - Ludányi Dávid

Magyary Zoltán Szakkollégium  - Moravcsik Dóra

Magyary Zoltán Szakkollégium - Schváb Alíz

Magyary Zoltán Szakkollégium - Segesdi Petra

Ostrakon Szakkollégium - Szalkai Fanni

Polgári Jogi TDK - Barátki László Attila

Polgári Jogi TDK / Közgazdasági Műhely - Nagy Milán, Szabó Zsófia Piroska, Madarász Gabriella

Gratulálunk!


Újra Karrier Napok az ÁKK-n

    • fokep
    •  dsc9298 2
    •  dsc9320 2
    •  dsc9338 2
    •  dsc9343 2
    •  dsc9346 2
  • Előző
  • Következő

Karrier Napokat szervezett az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzata, ahol a hallgatók a hagyományteremtő programsorozat keretében ismerhették meg a szakmai gyakorlati rendszert, bepillantást nyerhettek a közigazgatási szervek működésébe, valamint önfejlesztő minitréningeken vehettek részt.


„A Karrier Napok célja, hogy a hallgatóknak pluszt adjon, lehetőséget a fejlődésre, a közigazgatási szervekkel történő kapcsolatépítésre, tapasztalatszerzésre.” – ismertette Vinczi Alexandra a program főszervezője, az ÁKK HÖK képviselője a rendezvény célját „Fontos, hogy a hallgatók tudatosítsák magukban, hogy az egyetemi éveik után a saját felelősségük lesz karriert építeni, beilleszkedni a telített munkaerő-piacra. Ebben kívántunk az idei évben ismét segítség nyújtani, biztosítani az ugródeszkát a számukra, hogy sikeres szakmai karriert futhassanak be.”

A Karrier Napok keretében a hallgatók ellátogattak a közigazgatási partnerintézménybe. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tett látogatás során az államtitkárságok képviselői mutatták be a szervezeti működést az érdeklődők számára, valamint kitértek a minisztérium gyakornoki rendszerére. Az Országgyűlési Hivatal is nagy népszerűségnek örvend a szakmai gyakorlati helyek közt, a hallgatói tanulmányi kirándulás során bemutatták az OGYH működését, ösztöndíjprogramjait, továbbá a hallgatók parlamenti túra keretében megismerkedhettek az épület történetével és részt vehettek egy plenáris ülésen.

A HÖK interaktív workshopokat is szervezett a hallgatók számára, ahol elsajátíthatták a helyes prezentáció alapjait és megismerkedhettek az időmenedzsment rejtelmeivel. Az Add el(ő) Magad! - A prezentálás fortélyai minitréningen Dr. Bokodi Márta, az egyetem oktatója tartott fejtágítást a résztvevőknek. A kurzusból kiderült, hogy egy prezentáció során milyen gyakorlatokat kell alkalmazni, hogy „el tudja adni magát az ember”. Az idő szorításában - Időmenedzsment alapjai kurzust a Láthatatlan Egyetem tagja tartották. A civil kezdeményezés célja, hogy az egyetemista fiatalok számára szervezzenek ingyenes képzéseket, adjanak életvezetési tanácsokat. A tréningen résztvevők a halogatást elkerülő gyakorlatokat sajátíthatták el játékos formában.

A programsorozat következő állomása a Szakmai Gyakorlati Börze volt, ahol különböző közigazgatási intézmények és diákszervezetek szállták meg a Ménesi úti campus auláját. „Remélem, hogy a közigazgatási szervek közvetlen elérésével a hallgatók választ kaphatnak olyan kérdéseikre, melyek segítik őket a számukra érdekes, megfelelő szakmai gyakorlati hely kiválasztásában. A diákszövetkezetek részvétele pedig segít a hallgatóknak olyan tanulmányaik mellett is végezhető munkát találni, amellyel ki tudják egészíteni jövedelmeiket" – nyitotta meg a börzét Böszörményi Balázs, a kari HÖK elnöke. A programon standot állított Igazságügyi Minisztérium, Főpolgármesteri Hivatal, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Gazdasági Versenyhivatal, KEKKH, Pensum Diákszövetkezet, Schönherz Diákszövetkezet, valamint Jobb Kezek diákszövetkezet, akik igyekeztek megválaszolni a hallgatókban felmerülő kérdéseket.

A rendezvény záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, ahol az egyetem, a hallgatók és a közigazgatási intézmények képviselői vették górcső alá a szakmai gyakorlat rendszer aktuális kérdéseit. Dr. Cabrera Alvaro, az Országgyűlési Hivatal Törvényhozási Főigazgatóságának főosztályvezetője, Birkás Ágnes, a Főpolgármesteri Hivatal szakmai gyakornoki programért felelős munkatársa, Dr. Budai Balázs, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, valamint Dávid Gergely, az ÁKK szakmai gyakorlati referens vett részt a beszélgetésen, amelynek során terítékre került a szakmai gyakorlati rendszer reformja, amelyhez a két meghívott intézmény képviselője ismertette a gyakorlati és ösztöndíjprogramjait, továbbá bemutatták az évek során kialakult jó gyakorlatokat, amellyel évről évre fogadják a közigazgatás szervező hallgatókat.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: karrier nap, ÁKK, 2016

Differenciált politikai gondolkodás jellemezte a reformkort

    • fokep
    •  dsc9361 2
    •  dsc9388 2
    •  dsc9398 2
    •  dsc9402 2
    •  dsc9414 2
    •  dsc9421 2
  • Előző
  • Következő

A korszellem is segítette Széchenyit abban, hogy nagy tetteket hajtson végre és az utókor a legnagyobb magyarként emlékezzen rá – hangzott el a „Széchenyi és a reformkor politikai nyelvei” című tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Molnár Tamás Kutató Központ rendezvényén a szakmai elismert képviselői fejtették ki aktuális gondolataikat a reformkorral kapcsolatban.

Az intim magánélet ismerete is fontos egy államférfi életútjának feltárásához, életének igazi megismeréséhez – mondta előadásában Oplatka András történész. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem korábbi professzora szerint igaz ez Széchenyivel kapcsolatban is, akinek főleg fiatalkori élete több ilyen érdekes szálat is tartalmazott. A Neue Zürcher Zeitung svájci napilap egykori külpolitikai tudósítója a bécsi egyetemen habilitált Széchenyi életéről szóló dolgozatával. Elmondta, hogy Széchenyi Napló című műve eredetileg feljegyzések gyűjteményeként indult és szinte végig német nyelven íródott. Kiolvashatóak belőle Széchenyi aranyifjúi vonásai, aminek eredményeképpen nem állt messze a családi vagyon elherdálásától sem. Azonban később egyre többet olvasott hazai és nemzetközi irodalmat is és végül korának egyik legműveltebb emberévé vált Magyarországon. Sokan úgy vélik, hogy mindez a családi hátterének is köszönhető. Oplatka András szerint ez igaz volt édesapja, Széchényi Ferenc szellemi örökségére, de például két fiútestvére teljesen más utakon járt. A történész megjegyezte azt is, hogy Széchenyi István tehetségének kibontakozásához az adott történelmi korszak szellemisége is hozzájárult. „A kor megadta számára a szót” – fogalmazott.

A reformkor politikai gondolkodásának tagolódásáról beszélt előadásában Dr. Veliky János. A Debreceni Egyetem (DE) tanára szerint az 1840-es években jelentős differenciálódás jellemezte a politikai közgondolkodást, így a liberális eszmeiség is különböző utakat járt be. Jelentős különbségeket lehet felfedezni Kossuth és Széchenyi gondolkodásában is, előbbi a Pesti Hírlapban, míg utóbbi a Napló című művében írt ezekről elsősorban. Veliky János szerint Kossuth a napilapban számos írásában kritikai elemeket is megfogalmazott az irányadó reformkori politikai elvekkel kapcsolatban, mivel úgy gondolta, hogy a nemzeti fejlődésnek ez egy fontos stádiuma. Széchenyi ezzel nem értett egyet, erősen kifogásolta Kossuth ilyen irányú tevékenységét. Az úgynevezett Kelet Népe-vitában Széchenyi komoly kritikákkal illette a magyar társadalom fejlettségét, míg Kossuth szerint úgy kell elfogadni a társadalmat, ahogy az van. Veliky János úgy véli, hogy ez egy elitista és egy demokratikus megközelítés ütközése volt. A sok különbség ellenére azonban voltak egyértelműen közös pontok is kettőjük gondolkozásában, a Debreceni Egyetem tanára ilyennek nevezte például a hatalomhoz való mértékletes viszonyulás kérdését.

Széchenyi nemzetiségpolitikai elveiről szólt Velkey Ferenc előadása. A DE tanára szerint Széchenyi elsősorban vitahelyzetekben osztotta meg ezzel kapcsolatos gondolatait és hol Kossuth Lajossal, hol az ellenzékkel bocsátkozott vitába. Ebből a szempontból meghatározó volt az Akadémián 1842-ben elmondott beszéde, amelyben a hangsúlyt a nyelvművelésre tette, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte.

„Széchenyi halála körül sokáig nagy volt a bizonytalanság, a társadalom nem tudta elfogadni az öngyilkosság-teóriát – mondta előadásában Lisztes Nikolett. A DE PhD-hallgatója Kacziány Géza: Széchenyi meggyilkoltatása című művét elemezte. Ebben Kacziány amellett érvelt, hogy Széchenyi Istvánt a bécsi udvar ölette meg, hiszen az összbirodalom érdeke úgy kívánta, hogy mindazok elnémuljanak, akik sokat tudnak Bécs politikai boszorkánykonyhájában folyó üzelmekről. Ezért kellett 1860-ban Széchenyinek, majd 1861-ben Teleki Lászlónak "öngyilkosságot" elkövetnie. 

A tudományos rendezvényen szó volt még a többi között Széchenyi és a liberális katolicizmus kapcsolatáról, közjogi nézeteiről, valamint a magyar nemesi politikai gondolkodástörténeti-jogi mítoszairól is.

Az Oplatka Andrással készült interjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatják.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


ASP2.0 - A szolgáltató közigazgatás következő lépcsőfoka

    • fokep
    •  dsc8202 2
    •  dsc8214 2
    •  dsc8216 2
    •  dsc8219 2
    •  dsc8231 2
    •  dsc8239 2
    •  dsc8248 2
    •  dsc8260 2
    •  dsc8266 2
    •  dsc8279 2
  • Előző
  • Következő

Önkormányzatiság napjainkban címmel konferenciát tartott az Államtudományi és Közigazgatási Kar Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A már hagyományteremtő jelleggel megtartott eseményen az önkormányzatiság aktuális kérdéseit vitatták meg a meghívott közigazgatási szakemberek. Az idei fő téma az ASP2 program volt.

Az Application Service Provider lényege, hogy egy alkalmazás szolgáltató központot teremt, tehát a felhasználónak, az önkormányzatoknak nem kell saját infrastruktúrát létesíteni külön-külön, hanem egy egységes központi szolgáltatón keresztül biztosítja a különböző felhasználói szolgáltatásokat a nemzeti távközlési gerinchálózaton keresztül térítésmentesen az Európai Unió és a magyar állam. Az új rendszert Takács Gábor, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projekt vezetője mutatta be. Az ASP2 számos előnnyel szolgál az önkormányzatok számára, ilyen például a költséghatékonyság, az ügyfelek igényeihez igazodó, egységes önkormányzati e-ügyintézési szolgáltatások, az egymással összekapcsolt szakrendszerek, valamint a hozzáférési lehetőség a központi közigazgatási nyilvántartásokhoz. A közel 15 milliárd forintos projekt konzorciumi formában valósul meg, ahol a KIFÜ konzorciumvezetőként a folyamat-minőségbiztosításért, a Belügyminisztérium az önkormányzati szakmai kontrollért, a Kincstár az adattárház és alkalmazásfejlesztési feladatokért felel, míg a Kincsinfó az adó szakrendszer fejlesztéseket, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. pedig a hálózatfejlesztési, hardver infrastruktúra– és szervezetfejlesztési feladatokat látja el. A projekt kiemelt céljai az ASP rendszer országos bevezetése és fejlesztése, a nemzeti távközlési gerinchálózat széleskörű kiépítése az önkormányzatok számára, a hardver infrastruktúra bővítése, valamint a modern 21. századi szolgáltató központ jelleg kiépítése az önkormányzatok számára, amely megfelel az információbiztonság aktuális kérdéseinek is.

A Magyar Államkincstár feladatait Dr. Szepesi Gábor operatív projektvezető mutatta be. Az önkormányzati ASP rendszer négy elemmel foglalkozik. Az első egy keretrendszer, amely az adott szakrendszerek számára biztosít egységes felületet és hozzáférést. A második az adott szakrendszerek, amelyek hatékonyan segítik az önkormányzatok és a felettes szervek közvetlen napi munkáját pl.: gazdálkodási rendszer, iratkezelő rendszer, önkormányzati adó rendszer. A harmadik fő rész az adattárház, ahol az önkormányzati gazdálkodás felső kormányzati szintű ellenőrzési és monitoring tevékenységének támogatása folyik, leegyszerűsítve az önkormányzat beszámolási kötelezettségét, visszacsatolást nyújtva a szervezet vezetői számára. Az utolsó területet a támogató rendszerek jelentik, amelyek a napi szintű adminisztratív, ügyfélszolgálati és működtetési feladatokat segítő alkalmazásokat foglalják magukba. A projekt során a Kincstárra a felsorolt feladatok mellett a csatlakozás-, és szolgáltatásmenedzsment ellátását, a szerződések megkötését, szolgáltatásokkal kapcsolatos továbbképzések biztosítását, valamint ügyfélszolgálati szolgáltatásokat vállalta magára. Dr. Szepesi Gábor kitér a csatlakozási feladatrendszerre is, ahol lépésről lepésre bemutatta a csatlakozási mérföldköveket az önkormányzati vezetők számára.

Mi is az a NISZ? – tette fel a kérdést Dr. Rupp Zoltán, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., projektigazgatója. A NISZ egy 100%-osan állami tulajdonban lévő, a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő, a jogelődök munkásságát beleszámolva közel 50 éve fennálló szervezet. Feladata informatikai szolgáltatások biztosítása az államigazgatási szervek számára. „Nagy falat lesz a projekt során az önkormányzati szektort is kiszolgálni […] –mondta, majd hozzátette: „akkor végzi jól a munkáját a NISZ, ha a felhasználó nem is tud róla.” A NISZ feladata a hardver infrastruktúra fejlesztése és bővítése a Kormányzati Adatközpontban, valamint a nemzeti távközlési gerinchálózat kiépítése, hogy megfelelő sávszélességet biztosítson az önkormányzatok számára. NTG kiépítés időszerű, hiszen ez egy kritikus pont az ASP2 megfelelő működtetésében. Nem megfelelő internet-hozzáférés a felmérések szerint csak elenyésző számú településre jellemző, a tervek szerint ezeket a problémákat is orvosolni fogja 2018-ig a projekt. A kiépítés uniós forrásokból fog létrejönni, a fenntartási költségeket pedig a központi költségvetés fogja fedezni. Önkormányzatok számára biztosított még egy közel 8 milliárd forint keretösszegű pályázat, ahol az önkormányzatok informatikai fejlesztésekre, felhasználói belépéshez szükséges e-kártyaolvasó, számítógép, laptop, monitor, nyomtató stb. beszerzésére pályázhatnak.

Örömét fejezte ki Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az ASP2 bevezetésével kapcsolatban, hiszen az eddig használt rendszerek mindig is „mostohagyermekek” voltak az önkormányzatok és a kormányzat számára. Önkormányzatok tolmácsolásában kifejtette, hogy a bevezetendő rendszertől az életük egyszerűsödését várják, egy jó hálózati rendszert, amelyen keresztül a felhasználó önkormányzat folyamatosan képes kommunikálni a Kincstárral és más Önkormányzatokkal, valamint hogy az adott vezető láthassa az intézménye aktuális költségvetési, gazdasági helyzetét, könyvelését, adókivetését, amely leegyszerűsíti a szakpolitika alkotás menetét. Az önkormányzati személyi állomány oktatásával kapcsolatban türelmet és megértést kér, mivel egy ilyen rendszerre való átállás hosszadalmas folyamatot jelent a dolgozók számára, újra kell mindent tanulni. – A TÖOSZ mindent meg fog tenni a siker érdekében – zárta a gondolatait Schmidt Jenő.

„Sorsunk egybeforr, együtt megyünk tovább, az élet viharában Te vigyázol reám. Köszönöm, hogy szeretsz, s hogy hiszel nekem, s hogy megosztod az életed - és pénzed – velem” egészítette ki Vörösmarty Mihály idézetét Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke. Tóth János felhívta a figyelmet, hogy ott ahol már próbálták az ASP elődjét, ott a bevezetett rendszerre való átállás hosszadalmas időt vett igénybe, a kezdeti gyermekbetegségek még csak most mutatkoztak a rendszeren. Az emberi tényezőnek fel kell nőnie a kihíváshoz, a megfelelő informatikai ismeretekkel rendelkező dolgozók elengedhetetlenek a programhoz. Tóth János óva intette a kormányzat túlságos felügyeletén aggodalmaskodókat is, hiszen egyrészt az ASP2-vel leegyszerűsödik számos beszámolói folyamat, átláthatóbb lesz az önkormányzati rendszer működése, másrészt az önkormányzati vagyon ugyanúgy a nemzeti vagyon része. „Jó lenne, ha jól működne a rendszer, mert mindenki munkáját segítené. Nem ellenállók, nem partizánok, hanem azok vagyunk, akiknek szintén érdeke egy jól működő rendszer. Ezért kérnénk az államtól, a Kincstártól és mindenkitől segítséget, mert ez közös érdekünk.”

Tarpai Zoltán, a Königsberg Consulting Kft. e-közigazgatási szakértője az ASP szolgáltatásokat mutatta be átfogó módon. Az ASP rendszereket a 80-as években fejlesztették ki, céljuk a szolgáltatás-megosztás volt, ahol nem kell beruházni a szerverparkokra, hanem csak igénybe veszi a felhasználó a rendszert. Önkormányzatok számára az ASP megteremti az egységes ügyviteli folyamatok közti átjárhatóságot, biztosítja az elektronikus közigazgatás fejlődését, segít az adatminőség és az IT biztonság javulásában, a monitorozás során megkönnyíti a döntéshozatalt, valamint hozzájárul a költségek csökkenéséhez és a hosszú távú finanszírozhatósághoz. A tervek szerint a projekt során 2017. január 1-ig fog megtörténni az első körös önkormányzatok gazdálkodási és önkormányzati adórendszerhez történő csatlakozása, 2018. január 1-ig pedig az ASP2 valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik az összes helyi önkormányzat. Tarpai Zoltán összefoglalta az előkészítési feladatait és a szolgáltatás-bevezetés mozzanatait, valamint a projekt során az önkormányzatok számára elszámolható egyéb költségeket is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Világbajnoki ezüstérmes az NKE hallgatója

    • karate2
    • karate1
  • Előző
  • Következő

A második helyen végzett Tadissi Yves Martial, az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) hallgatója a Linzben megrendezett karate-világbajnokságon.

A másodéves, közigazgatási mesterszakos hallgató a 67 kilogrammosok mezőnyében az egyik legjobb teljesítményt nyújtva jutott a döntőbe. Korábbi öt mérkőzésén csak két pontot tudtak elérni ellene az ellenfelek, miközben két nagy esélyest, a francia Da Costát és a török Uygurt is legyőzte. A fináléban aztán alulmaradt az angol Thomas ellenében, de így is szép sikert könyvelhetett el magának az UTE versenyzője. Ezzel az eredménnyel ugyanis kvalifikálta magát a nem olimpiai sportágak legrangosabb rendezvényére, a Világjátékokra, amelyet 2017 nyarán rendeznek a lengyelországi Wroclawban.

Az NKE hallgatója mostani szereplésével beállította a karate történetének legjobb magyar helyezését, hiszen felnőtt vb-n a magyaroknak még nem sikerült aranyérmet szerezniük, ezüstig is csak két versenyzőnk jutott el korábban. A mostani világbajnokságon a magyar csapat a kilencedik helyen végzett az éremtáblázaton. Ez már csak azért is szép teljesítmény, mivel 118 ország több mint ezer versenyzője indult a megmérettetésen.

A karate egyébként 2020-tól már az olimpiai sportágak között is szerepel, ami Tadissi Martial számára is jó motivációt jelenthet a további eredményes szereplésre.

Megosztás a Facebook-on


Kiberbiztonság a közszférában

    •  dsc7841 2

Magyarország első alkalommal vett részt abban az európai uniós kampányban, amelyben a kiberbiztonságra hívják fel a tagállamok lakóinak figyelmét. Az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében 22 eseményt tartottak hazánkban, ennek mintegy harmadát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek.

Ma már életünk szinte minden tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a kibertérhez, ezért nem kerülhetjük el a biztonságos használatával kapcsolatos kérdéseket. Számos olyan új típusú kihívás jelent meg a kibertérben, amelyek rendkívül sebezhetővé teszik a felhasználókat, különösen akkor, ha nem rendelkeznek azokról megfelelő ismeretekkel – hangzott el az NKE Ménesi úti campusán tartott tájékoztatón. Megtudtuk, hogy az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden évben megrendezi a nemzetközi tudatosító kampányát, az Európai Kiberbiztonsági Hónapot, amelyhez idén Magyarország is csatlakozott. A magyar kormány még 2013 márciusában fogadta el azt a kormányhatározatot, amely a nemzeti kiberbiztonsági stratégiáról szól. Ennek részeként tavaly októberben alakult meg a Nemzeti Kibervédemi Intézet, amelynek egyik feladata az információvédelem tudatosítása.

A szervezet vezetője, Bencsik Balázs elmondta, hogy 21 szervezet segítette a munkájukat abban, hogy a lehető leghatékonyabban szervezzék meg az idei programsorozatot. A 22 rendezvényből 6 az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Elektronikus Közszolgálati Intézete nevéhez fűződik. Olyan témákkal foglalkoztak a szakemberek, mint például a bankolás biztonsága, az IT-biztonsági képzések, a mobil eszközök kártevői, illetve a gyermekvédelem. Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs elmondta, hogy nagyon sikeres rendezvényt tartottak a témában az NKE-n, ahol az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégiáról is szó volt.

Emellett még több szakmai programnak is helyet adott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyekről Krasznay Csaba számolt be a sajtótájékoztatón. Az NKE adjunktusa elmondta, hogy az egyetem azért is vett részt ennyire aktívan a kampányban, mert a közszféra minden területe kötődik a kibertérhez. Példaként hozta fel a „Kiberbiztonság a közszférában” című kerekasztal beszélgetést, amelyben az egyes hivatás nemek a közszolgálati életpályamodell részeként a kiberbiztonsággal kapcsolatos aktuális problémákra közösen keresték a választ. Ezen a rendezvényen az érdeklődők megismerhették az NKE-n zajló, a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatásokat és oktatási tevékenységet. „Ebben a hónapban a hallgatóknak számos olyan órát is tartottunk, amelyek közvetlenül a kiberbiztonsággal foglalkoztak”- tette hozzá Krasznay Csaba.

Elhangzott, hogy az Európai Kiberbiztonsági Hónap egyik kiemelt magyarországi rendezvénye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lassan hagyományosnak tekinthető, a „Tudomány Kapujában” című poszterverseny és kiállítás volt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudatosítás, védelem, szankció és segítség

    • fokep
    •  dsc7321 2
    •  dsc7338 2
    •  dsc7343 2
    •  dsc7346 2
    •  dsc7352 2
    •  dsc7357 2
  • Előző
  • Következő

A Digitális Jólét Program egyik alprogramjaként elkészült az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégia, amellyel reméljük, hogy a következő években a magyar gyermekek online védelme biztonságosabbá válik – vezette be a konferencia témáját Dr. Krasznay Csaba, a Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája és az információbiztonság szerepe című workshop moderátora. A program az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol október folyamán számos, a kiberbiztonságra fókuszáló előadást, konferenciát, szakmai kerekasztalbeszélgetést szerveztek az IT tudatosság, az adatvédelem, online fenyegetések megelőzésének jegyében.

„Cyberbullying, sexting, stb… manapság egyre több az interneten megjelenő újdonsült fogalom, amelyek egyre több veszélyt jelentenek a fiatalok számára” – fejtette ki Dr. Farkas Attila Erik. A Digitális Jólét Program képviselője elmondta, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációból kiderült, hogy a világhálóval kapcsolatos gyermekvédelmet meg kell erősíteni. Szeptember elején a kormány elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját, amely három pilléren alapul. Az első pillér a tudatosítás, a gyermekek, szülők és pedagógusok felkészítése a digitális világra. A tervben egyaránt szerepel oktatási programok létrehozása, kortárs segítő programok beindítása, a kerettantervek felülvizsgálata. A második pillér a védelem, itt a kormány a brit rendszert venné át, ahol részben a szolgáltatók felelőssége lenne a tartalom szűrése, emellett egy ingyenes, rendszeresen frissíttetett és karbantartott szűrőszoftver kiadása is tervben van. Az utolsó pillér a szankcióalkalmazás és segítségnyújtás, ahol nem elsősorban a büntetőjogi eszközökön, hanem a fiatalok mediációs fejlesztésén lenne a hangsúly, hiszen sokszor az elkövető és az átélő is gyerek. Rövid- és középtávú célok közt szerepel az oktatási programok beindítása, hogy egy tudatos digitalizált közeg alakulhasson ki. Hosszútávú cél, hogy mind a gyermekvédelem, mind az oktatás, mind a digitális stratégiák megvalósítása területén az ország a világszínvonalba kerüljön.

Szükséges volt a stratégia kialakítása, hiszen a gyermekvédelem kiemelt szempont a kiberbűnözés területén. Egyaránt érinti a rendvédelmet és az igazságszolgáltatást, a dolgozókat képzések és továbbképzések keretében készítik fel az aktuális veszélyekre és helyzetekre. Digitális gyermekvédelem szempontjából, ha már megtörtént a baj, fiatalkorú esetében a büntetőjog az utolsó eszköz, ekkor inkább alternatív megoldásra van szükség, a felnőtt elkövetők számára viszont a gyermekek ellen elkövetett bűntények esetében nagyon keményen lép fel a rendszer. 2017-ben még jobban ki akarja venni a részét a gyermekvédelem területén a rendőrség, Európai Unós munkacsoportok, nemzetközi rendvédelmi akciócsoportok alakulnak, a külföldi jó gyakorlatok átvételére. Jövőkép, hogy egyre több olyan rendőr, ügyész és bíró kerül állományba, akik szakszerűen, a digitális bűncselekmények kérdésében szakértőként tudnak eljárni az adott ügyekben – derült ki Dr. Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Osztálya vezetőjének elmondásából.

Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora arról beszélt, hogy igen is szükség van rá, hogy a kormányzat foglalkozzon a digitális eszközöket használó gyermekek védelmével. Az oktatást már az óvodától el kell kezdeni, a digitális tudatosság csak az élethosszig tartó tanulással érhető el. A pedagógusokat és a szülőket is egyaránt fel kell készíteni, hiszen manapság sokszor a gyerekek digitálisan sokkal előrébb járnak, mint maguk a felnőtt felhasználók, vagy az iskolában tanított tananyag. Rajnai Zoltán úgy véli, hogy a problémákat a szülők és a gyerekek egyaránt érzik, ezek megoldása össztársadalmi érdek. A stratégia után meg fog élénkülni a témával foglalkozó szervezetek tevékenysége, gyermekvédelem szempontjából ez az első lépés a kormányzat, szolgáltatók és a felhasználók számára a digitális bűncselekmények elleni fellépésben. „A stratégia egy olyan csontvázat ad, amit majd fel lehet öltöztetni.”

Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója gyakorlati példákkal ismertette a felmerülő kiberbiztonsági és adatvédelmi problémákat. A Nemzeti Kibervédelmi Intézettel a kibervédelmi stratégiát hajtják végre, kormányzati szervként a kormányzati ügyfélkör számára. A legsúlyosabb probléma az adathalászat; egy átlagos hónapban több száz a bejelentett incidensek számra. Bencsik Balázs kifejtette, hogy a biztonság néha kényelmetlen, mivel korlátozza a felhasználót, ellenben elengedhetetlen a biztonságos digitális működéshez. Cél az olyan eszközök kifejlesztése, amelyet nem éreznek korlátozónak. A tudatosság fontos kérdéskör, az oktatás során szemléltetni kell, hogy milyen gyakorlati problémákat okozhatnak a nem megfelelő felhasználói szokások. Gyerekek leggyakrabban a nyílt wifi hálózatokon keresztül teszik ki magukat a legnagyobb veszélynek, ahol „az életüket nyitott könyvként kiszolgáltatják az adott hálózatot fenntartó, nem mindig hátsó szándék nélküli személyek számára.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Akadémiai székfoglalót tartott az ÁKK dékánja

    • fokep
    •  dsc7202 2
    •  dsc7211 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7241 2
    •  dsc7266 2
    •  dsc7283 2
    •  dsc7311 2
  • Előző
  • Következő

A foglalkoztatás rugalmasságáról és a munkavállalói jogállás védelméről tartott akadémiai székfoglaló előadást Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánját májusban választotta meg az MTA közgyűlése a testület levelező tagjává.

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott tudományos ülés elején Kiss György szakmai életútját ismerhették meg a jelenlévők. Elhangzott, hogy a professzor 1977-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem állam és jogtudományi karán, summa cum laude minősítéssel. Évtizedeken keresztül itt dolgozott, 1998-ban lett egyetemi tanár, majd később tanszékvezető. Több éven át volt főosztályvezető a Munkaügyi Minisztériumban, ahol az európai uniós jogrendszer munkajogi vonatkozásainak a magyar jogrendbe való átültetésén dolgozott. 2008-ban lett az MTA doktora, 2011-ben a doktori tanács tagjává választották. Még ebben az évben kapott Akadémiai Díjat az „Alapjogok kollíziója a munkajogban” című munkájáért. Mintegy 20 külföldi egyetemen és kutatóintézetben volt meghívott előadó. Számos tudományos publikáció és kiadvány szerzője és szerkesztője, így például a nevéhez fűződik a 2000-ben megjelent „Munkajog” című könyv és a 2002-es kiadású, „Az Európai Unió munkajoga” című kiadvány is. A professzor tagja a ’European Labour Law Network’ –nek és elnöke a Magyar Munkajogi Társaságnak. Kiss György részt vett a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv szakmai előkészítésében is. 2015 óta pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.

Az akadémikus előadásában a munkaviszony tartalmának vizsgálatához szükséges új megközelítésekről beszélt. Elmondta, hogy a 2000-es évek elején kezdték Európában is felismerni, hogy új technikákra van szükség a foglalkoztatáspolitikában. Az EU által 2006-ban kiadott dokumentum, az úgynevezett Zöld Könyv is foglalkozott a munkajog korszerűsítésével, amelyben nagyobb rugalmasságot, de egyben a biztonság maximalizálását (flexicurity) tűzte ki célul. Kiss György előadásában negatív példaként említette a munkaerő kölcsönzés szerepét, amely esetében a foglalkoztató és a munkavállaló között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A professzor a foglalkoztatás legújabb tendenciái között szólt Marc Freedland munkásságáról. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint a munkaszerződésnek két szintje van, amelyek közül az egyik a jövőre vonatkozik, hogy a munkáltató foglalkoztatni fogja a munkavállalót. Freedland úgy látja, hogy csak ezzel a mögöttes ígérettel biztosítható a munkaviszony stabilitása. Kiss György szerint ez a fajta foglalkoztatási kötelezettség napjainkban a felmondásvédelemben jelenik meg, amelynek intézménye nagyon erősen jelen van az EU legtöbb tagállamában. Németországban például azt vallják, hogy ha szociálisan nem indokolható egy felmondás, akkor az nem is alkalmazható a munkavállalóval szemben. Elhangzott, hogy a magyar Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nem a foglalkoztatási kötelezettségből, hanem a munkaszerződésből indul ki és kimondja, hogy mind a munkáltatót, mind a munkavállalót egyaránt megilleti a szabad felmondás joga. A magyar jogban Kiss György szerint szinte indoklás nélkül fel lehet mondani gazdasági okokra hivatkozva. Kiss György előadásában beszélt az úgynevezett relational contract szerződésekről, amelyek általában többszereplősek és keretjellegűek, így kialakul a felek között az együttműködés kényszere, de a munkáltatónak továbbra is megvan az irányítási joga. Ez a megállapodás folyamatos kommunikációt, tervezést és újratervezést igényel. Az akadémikus szerint a kétségek ellenére is van esély arra, hogy ez az újfajta munkajogi forma előbb-utóbb elterjedjen a kontinensen, így Magyarországon is. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: akadémia, dékán, ÁKK, 2016