Szűkítés


Kiválasztott Címke

Jó Állam

Minden Címke 139


Jelenleg 1 bejegyzés található Jó Állam cimkével

Jó Állam Aspektusai

    • fokep
    •  dsc9702 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9741 2
    •  dsc9753 2
    •  dsc9760 2
    •  dsc9773 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9790 2
    •  dsc9799 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével tartottak konferenciát „A Jó Állam Aspektusai” címmel az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

„Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.” – idézte a Magyary-programot Prof. Dr. Máthé Gábor, majd a jelenlévő NKE-s hallgatósághoz fordult. „ Az ifjaknak, akik itt ülnek, az lesz az életcéljuk, hogy egy ilyen államban lássanak el szakfeladatokat. Az ÁKK professor emeritusa kifejtette, hogy a Magyary -program feladata a jó állam feladatok végrehajtásában rejlett, amelyek pozitív értékelést kaptak az OECD által, ám ehhez elengedhetetlen a megfelelő teljesítménymérés és értékelés.  „A magyar jogállam, „jó állam” igen gazdag az intézményrendszerben, a célkitűzésekben és eredményekben. Ez utóbbiakról fognak szólni kiváló előadóink” – nyitotta meg a konferenciát Máthé Gábor.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az alapjogok védelméről és az információszabadság viszonyáról tartott előadást. „Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás”- emelte ki a NAIH elnöke, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az információszabadság csak szűk körben korlátozható, cél a közszféra nyilvánossága. Két fő területet emelt ki, ahol érdemes kivizsgálni az információszabadság határait. Az egyik a közpénzből gazdálkodó állami és önkormányzati cégek, amelyek piaci funkciókkal bírnak, közfeladatot látnak el és profitorientált a tevékenységük, valamint a rájuk vonatkozó üzleti titkok, a másik terület a politikai pártok tevékenysége, átláthatósága és közhatalmi jellege. Péterfalvi Atilla kifejtette, fontosnak tartja azt, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

„Mióta állam létezik, azóta kutatják a kérdést, hogy miként tudna az uralkodó jobban kormányozni, hogyan tudná népe boldogulását eredményesebben szolgálni, a hadviselésben sikeresebben teljesíteni” – vezette fel Dr. Domokos László a jó állam kutatások, a jól irányított állam vizsgálatának történetét. Kifejtette, hogy az állami szerepvállalás változott, a neoliberális felfogást jelenleg egy erős, stabil állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek feltétele a stabil pénzügyi alapok, a mikropénzügyi egyensúly, közpénzügyi felhasználás és a közvagyon-kezelés ellenőrzése, valamint a közpénzügyi kontroll megerősítése. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy a demokratikus állami működés garanciális alapértéke a rend és a jogkövető magatartás, a jó kormányzási modell alapelvei az átláthatóság és az integritás. Az ÁSZ-törvényről elmondta, hogy garanciarendszereket teremtett, megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette a hatáskörét, bővítette az eszköztárát, növelte az átláthatóságot, továbbá felszámolta a következmény nélküli ellenőrzések korszakát. Nemzetközi összehasonlításban a törvény igazodik az aktuális trendekhez, amelyek irányrendszereknek nem csak megfelelő, hanem előre mutatónak is tekinthető. Domokos László szerint a jól irányított állam pillérei az ÁSZ teljes tevékenységét áthatják, amelynek éves célja, hogy megvalósuljon mind a minőségi jogalkotás, a törvényesség, az integritás alapú működés, hatékonyság érvényesülése, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása, elszámoltathatóság és a célszerű, eredményes gazdálkodás.

Dr. Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára, kifejtette, hogy megvan a társadalmi bizalom a „mára nagykorú” hivatal iránt, amely 21 éve része a magyar intézményrendszernek. Munkásságáról elmondta, hogy a két főbb területen dolgozó helyettessel dolgozik, akik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkoznak. A hivatal nemcsak centralizált struktúrában működik, félévente megyelátogatásokkal igyekeznek eljutni a vidéki városokba, a „roadshow-k” alkalmával. Székely László elmondta, hogy a hivatalhoz évente közel 9000 panasz érkezik, amelyet illetékmentes eljárásban folytatnak le relatív gyorsan, azonban az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, csak ajánlásokat tehet. Ezeknek az ajánlásoknak nagy presztízse alakult ki a magyar intézményrendszerben, az esetek többségében sikerül elérniük a céljukat. 2015-ben 274 db ajánlásból 36 esetben utasította vissza a címzett az ajánlásait.

Dr. Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől való közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekre tért ki előadásában. Elmondta, hogy míg a magyar bírói gyakorlat nyilvánosságpártinak tekinthető, addig akadnak olyan vélemények a magyar jog- és intézményrendszerben, amelyek nem ezt az irányt tartják szem előtt. Pataki Árpád kifejtette, hogy a bírói hatalmi ág nem az elefántcsont tornyában ül, tisztában vannak a valóssággal. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekről elmondható, hogy manapság szinte gyakorlattá vált az ilyen jellegű perek tömeges indítása, itt a felperest nem feltétlen a jó szándék vezérli, azonban a Kúria ilyen esetben nem mérlegelhet. A felperesekről általánosságban elmondta, hogy többnyire újságírók, országgyűlési képviselők, civil szervezetek, az alperesek pedig minisztériumok, oktatási intézmények, bíróságok, önkormányzatok. Külön példaként, aktualitásként kiemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Szépművészeti Múzeum ügyét, vagy azt a számára érdekes esetet, amikor a Kúria kerül az alperes szerepébe.

„A jó állam kutatások kiindulópontja, hogy választ keresünk arra, mi az állam szerepe, milyen és mekkora az optimális állam” – fejtette ki Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója. Előadásában kitért arra, hogy az állam szerepének felfogása folyamatosan változott a történelem során, a jelenlegi államközpontú, államcentrikus felfogás célja a közjó és a közérdek szolgálata, a közösségi érdekek és értékek megteremtése, az állami felelősségvállalás erősítése, az állami háttérintézmények és ügynökségek racionalizálása, valamint a horizontális koordináció. Kifejtette, hogy a jó állam szerepe szerinte értékteremtő és értékvédő a társadalmi alrendszerekben, amely a jó kormányzás egyik alapja. Kaiser Tamás kitért a Jó Állam kutatásokra és a Jó Állam Jelentésekre egyaránt, ahol a kormányzati teljesítményméréseknek kiemelkedő szerepet biztosítanak. A kutatásokról elmondta, hogy csak akkor lesz jó, ha nemcsak az akadémikusok a szereplők, hanem az államigazgatási és önkormányzati dolgozók, civil szervezetek, egyetemi hallgatók is egyaránt részt vesznek a mérésekben, kutatásokban és az eredmények alkalmazásában.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on