Szűkítés


Kiválasztott Címke

Ludovika Szabadegyetem

Minden Címke 128


Jelenleg 1 bejegyzés található Ludovika Szabadegyetem cimkével

Ludovika Szabadegyetem – Munkajog világa

    • fokep
    •  dsc7204 2
    •  dsc7210 2
    •  dsc7218 2
    •  dsc7227 2
    •  dsc7232 2
    •  dsc7247 2
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Kiss György tartott előadást 2016. szeptember 13-án „Az ember annyit ér amennyit használ” címmel a Ludovika Szabadegyetem programsorozat keretében. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja a munkajog fejlődését mutatta be történelmi korokon át egészen napjainkig. Az előadó a Széchenyi emlékévhez kapcsolódóan külön kitért a „legnagyobb magyar” munkásságára, gondolataira. „Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek” – idézte Széchenyi szavait.

Prof. Dr. Kiss György a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja, a Közigazgatási Doktori Iskola vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán kezdte meg, ahol summa cum laude végezte el a jogász képzést, majd egyetemi tanársegédként folytatta kutatásait. Részt vett számos külföldi tanulmányi úton, kutatóműhelyben, tagja számos, a munkajoggal foglalkozó európai szervezetnek. 2008-ban adta le tudományos akadémiai doktori disszertációját, majd 2016-ban az MTA levelező tagja lett. Az akadémia, a katedra és a munkajog világa mellett a hegedűművészet szerelmese is. – ismertette az előadót Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az NKE tudományos rektorhelyettese külön szólt a kurzust felvett hallgatókhoz, felvázolva a félév tematikáját, hiszen a Ludovika Szabadegyetemet az egyetem hallgatói akkreditálva hallgathatják választható tantárgyként, míg a külsős érdeklődők hetente csatlakozhatnak az őszi szemeszteren át tartó előadás-sorozathoz.

„A munkajog két világ határán van” – kezdte előadását Kiss György. „Az egyik világ a szerződésekkel kapcsolatban vizsgálja a munkajogi mechanizmusokat, a másik a közjogi gondolkodás alapján vizsgálja ezt a területet, hogy mi az állam szerepe a munkajogban.” Mint mondta, életünk nagy részét behálózza a munkajog. Az előadó külön kitért Széchenyi munkásságára, aki szerinte rengeteg területen úttörő volt a maga nemében, meghatározó embere a kor Európájának, Közép-Európájának. „Szorgalmasan dolgozom, s önérzetesen. Ha lenyírják a szárnyamat, járok majd a lábamon; ha azokat is levágják, a kezemen járok; ha azokat is kitépik, hason csúszok!”- idézte az államférfi gondolatait.

Társadalmi együttélés szempontjából mit jelentett a munka? – tette fel a kérdést Kiss György. A mai ember számára materiálisan, morálisan és egzisztenciálisan a társadalmi felemelkedés alapja. A történelemben azonban sokféle értelmezése és megközelítése volt.

Az antik római társadalomban a munkára nem volt egységes kifejezés. A társadalom maga a rabszolgatartásra épült, ahol a rabszolga szinte dologiasodott, bérbe és kölcsön lehetett adni. Hódító háborúk befejeztével azonban a szabad emberek kényszerültek munkavégzésre, „se locare – én magam adom bérbe” és „Operas suas locare – enyhe kötöttség, nem magam adom bérbe, hanem csupán a munkaerőmet” megteremtve a munkaszerződés antik alapjait.

A feudális társadalomban megjelenik a „státusz” intézménye, amely alapja a hűbéri viszony. Míg ma általában egy hónapnyi munka után kapjuk meg a fizetésünket, addig a középkorban már előre megadta egy életre a hűbérúr a földdel. A klasszikus kapitalista társadalom eljutott a szerződéses liberalizmushoz. A kor szelleme szerint a szerződés csak individuális lehet, a munkáltató/tőkés/befektető nem egy adott munkavállalói csoporttal kötött kollektív egységes szerződést, hanem minden dolgozóval, egyesével. Amennyiben a szerződés az egyenlőségre alapoz, felvetődik a kérdés, hogy kiére? A gyengék (munkavállalók), vagy az erősek (munkáltatók) egyenlőségére? Kiss György szólt az állami intervenció koráról, amikor megkezdődött a munka állami szabályzásának a kora. Bismarck gondolatát idézte: „tessék az embereknek munkát adni, tessék gondoskodni róla, ha beteg, és tessék eltartani, ha öreg.” Megjelent a szociális gondolkodás ötlete, a „szegényjogi jogszabályok”, ezzel is lökést adva a munkajog fejlődésének.

A szocialista társadalomban „minden hatalom a dolgozó népé volt, a társadalmi rend alapja a munka. A munkavállaló ki volt szolgáltatva a munkavállalónak, hiszen az a pártállam meghosszabbított keze volt, így beleavatkozott a munkavállaló életébe. Az állam közvetetten szankcionálta, ellehetetlenítette azt, aki nem dolgozik.

Eljutottunk odáig, hogy kell a munkaerőt megbecsülni? Kiss György szerint ez lehet a piac kérdése, ahol az adott állam nem avatkozik közbe, az érdekérvényesítéssel a szakszervezetek foglalkoznak, vagy közjogi szabályozás tárgya, ahol az állam beleavatkozik a piacba, de akkor az állam „ott is marad.” Az Alaptörvényben megjelenik, hogy a munka a közösség erejének az alapja, ezzel végül depolitizálja a munkát.  A mai korról szólva az előadó elmondta, hogy közjogi beavatkozás formájában megjelent a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, amely a munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatását, munkaerő-piaci programok támogatását és a képzések elősegítését tűzték ki célul, valamint a közfoglalkoztatást, melynek bizonyos rendteremtés és munkahelyteremtés volt az alapja, amely politikai döntés volt. Kifejtette, hogy itt hiányzik a foglalkoztatás költségeinek átgondolása, ezért felemás eredmények születtek.

A magánjogi mechanizmusokat a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szabályozza. Ez a szerződés dominanciájára épül, a munkajogi szabályozórendszer mégis idegen a szerződések világától, olyan önálló intézményi megoldásokra törekszik, amelyek eddig sem váltak be.

Megoldásként Kiss György a munka társadalmi elismertségének növelését, új munkalehetőségek kialakítását, a hosszútávú kölcsönös alkalmazkodást a változó körülményekhez és egy új jogállásvédelem kimunkálását jelöli meg. Közösség erejének, minden ember személyességének és személyiségének kifejlesztésének eszköze a munka. „ Kívánom, hogy mindenkinek ilyen munkája legyen!” – zárta a szavait.


A Ludovika Szabadegyetem következő állomása Dr. Hermann Róbert előadása, amely 2016. szeptember 27-én kerül megrendezésre „Széchenyi, a katona” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-i_-szemeszter


Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on