Szűkítés


Kiválasztott Címke

akadémia

Minden Címke 139


Jelenleg 1 bejegyzés található akadémia cimkével

Akadémiai székfoglalót tartott az ÁKK dékánja

    • fokep
    •  dsc7202 2
    •  dsc7211 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7241 2
    •  dsc7266 2
    •  dsc7283 2
    •  dsc7311 2
  • Előző
  • Következő

A foglalkoztatás rugalmasságáról és a munkavállalói jogállás védelméről tartott akadémiai székfoglaló előadást Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánját májusban választotta meg az MTA közgyűlése a testület levelező tagjává.

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott tudományos ülés elején Kiss György szakmai életútját ismerhették meg a jelenlévők. Elhangzott, hogy a professzor 1977-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem állam és jogtudományi karán, summa cum laude minősítéssel. Évtizedeken keresztül itt dolgozott, 1998-ban lett egyetemi tanár, majd később tanszékvezető. Több éven át volt főosztályvezető a Munkaügyi Minisztériumban, ahol az európai uniós jogrendszer munkajogi vonatkozásainak a magyar jogrendbe való átültetésén dolgozott. 2008-ban lett az MTA doktora, 2011-ben a doktori tanács tagjává választották. Még ebben az évben kapott Akadémiai Díjat az „Alapjogok kollíziója a munkajogban” című munkájáért. Mintegy 20 külföldi egyetemen és kutatóintézetben volt meghívott előadó. Számos tudományos publikáció és kiadvány szerzője és szerkesztője, így például a nevéhez fűződik a 2000-ben megjelent „Munkajog” című könyv és a 2002-es kiadású, „Az Európai Unió munkajoga” című kiadvány is. A professzor tagja a ’European Labour Law Network’ –nek és elnöke a Magyar Munkajogi Társaságnak. Kiss György részt vett a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv szakmai előkészítésében is. 2015 óta pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.

Az akadémikus előadásában a munkaviszony tartalmának vizsgálatához szükséges új megközelítésekről beszélt. Elmondta, hogy a 2000-es évek elején kezdték Európában is felismerni, hogy új technikákra van szükség a foglalkoztatáspolitikában. Az EU által 2006-ban kiadott dokumentum, az úgynevezett Zöld Könyv is foglalkozott a munkajog korszerűsítésével, amelyben nagyobb rugalmasságot, de egyben a biztonság maximalizálását (flexicurity) tűzte ki célul. Kiss György előadásában negatív példaként említette a munkaerő kölcsönzés szerepét, amely esetében a foglalkoztató és a munkavállaló között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A professzor a foglalkoztatás legújabb tendenciái között szólt Marc Freedland munkásságáról. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint a munkaszerződésnek két szintje van, amelyek közül az egyik a jövőre vonatkozik, hogy a munkáltató foglalkoztatni fogja a munkavállalót. Freedland úgy látja, hogy csak ezzel a mögöttes ígérettel biztosítható a munkaviszony stabilitása. Kiss György szerint ez a fajta foglalkoztatási kötelezettség napjainkban a felmondásvédelemben jelenik meg, amelynek intézménye nagyon erősen jelen van az EU legtöbb tagállamában. Németországban például azt vallják, hogy ha szociálisan nem indokolható egy felmondás, akkor az nem is alkalmazható a munkavállalóval szemben. Elhangzott, hogy a magyar Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nem a foglalkoztatási kötelezettségből, hanem a munkaszerződésből indul ki és kimondja, hogy mind a munkáltatót, mind a munkavállalót egyaránt megilleti a szabad felmondás joga. A magyar jogban Kiss György szerint szinte indoklás nélkül fel lehet mondani gazdasági okokra hivatkozva. Kiss György előadásában beszélt az úgynevezett relational contract szerződésekről, amelyek általában többszereplősek és keretjellegűek, így kialakul a felek között az együttműködés kényszere, de a munkáltatónak továbbra is megvan az irányítási joga. Ez a megállapodás folyamatos kommunikációt, tervezést és újratervezést igényel. Az akadémikus szerint a kétségek ellenére is van esély arra, hogy ez az újfajta munkajogi forma előbb-utóbb elterjedjen a kontinensen, így Magyarországon is. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: akadémia, dékán, ÁKK, 2016