Szűkítés


Kiválasztott Címke

előadás

Minden Címke 139


Jelenleg 3 bejegyzés található előadás cimkével

A Bitcoin világa

    • fokep
    •  dsc9468 2
    •  dsc9512 2
    •  dsc9516 2
  • Előző
  • Következő

A Bitcoin értéke március elején, története során először, meghaladta az arany vételárát. Egyesek szerint a kriptovaluta és a blockchain korunk legfontosabb pénzügyi innovációja, míg mások szerint a bűnözés melegágya. A virtuális fizetőeszközök aktuális szabályozási kérdéseiről tartott előadáson Vesszős Gergely pénzügyőr hadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt hallgatója igyekezett elkalauzolni a résztvevőket a Bitcoin vonatkozó szabályozási kérdéseiben és kihívásaiban az Államtudományi és Közigazgatási Kar tudományos rendezvényén.

„Rendkívül aktuális, időszerű és újszerű megközelítéssel foglalkozik a téma, emellett valós probléma a Bitcoin virtuális fizetőeszköz szabályozási kérdése” – vezette be az előadást Parragh Bianka az Államháztartási és Közpénzügyi Tudományos Diákkör vezető oktatója. Kifejtette, hogy az állami szabályozás számos kihívással áll szemben a virtuális fizetőeszközök terén, amelynek főbb pontja a digitális valuták és tranzakciók átláthatóságának, nyomon követhetőségének kérdése.

Vesszős Gergely rövid közgazdaságtani áttekintéssel kezdte előadást, ahol kitért a pénz funkcióira és a törvényes fizetőeszközök karakterisztikájára, amelyre szigorú törvényi felügyelet és állami kontroll vonatkozik. „A törvényes fizetőeszközökre szinte mind igaz, hogy van mögötte egy kibocsájtó, van mögötte egy törvényi háttér, valamint van mögötte egy meghatározott szabályzó, egy felügyeleti szerv” – ismertette az NAV pénzügyőr hadnagya. „Jelenleg az Európai Unióban három törvényes fizetőeszköz van: ez a számlapénz, a készpénz és az elektronikus pénz”. Az elektronikus pénzzel kapcsolatban az előadó rávilágított, hogy manapság már szinte mindenki használhatta, hiszen az online vásárlásokat, mint például az Alibaba-n vagy az EBay-en rendelt termékeket is elektronikusan fizeti a vásárló, akár a honlap saját rendszerét, akár a PayPal szolgáltatását veszi igénybe.

Azonban Vesszős Gergely rávilágított, hogy a virtuális fizetőeszközök, mint például a Bitcoin, játékpénzek, vagy az online kaszinók nem számítanak elektronikus pénznek. „Ez egy teljesen szabályozatlan terület, teljesen szabályozatlan kategóriahalmaz” – emelte ki a NAV pénzügyőr hadnagya, majd kifejtette, hogy amíg a pénznyomtatásnak állami monopóliumnak kellene lenni, addig a virtuális fizetőeszközök kibocsájtását gazdasági társaságok, vagy magánszemélyek végzik.  Ezeknek a fizetőeszközöknek két típusa van: a nyílt konvertibilis, tehát törvényes fizetőeszközben kifejezett értékkel rendelkeznek és oda-vissza válthatóak, valamint a zárt nonkonvertibilis fizetőeszközök, amelyek csak a speciális virtuális környezetükben élnek. Hozzátette, hogy ezeket a pénznemeket globális, határokon átívelő működés jellemzi úgy, hogy nincs egy központi mögöttes szerv, amely működtetné őket, helyette jellemzően decentralizált hálózat látja el az üzemeltetést.

Magáról a Bitcoin-ról az előadó kiemelte, hogy egy darab Bitcoin egy számítógépes adat, amely egy virtuális pénztárcába van tárolva. Nincs mögötte sem állam, sem jegybank, se fedezet, mégis piaci értékkel rendelkezik. A Bitcoin „bányászható”, így a száma véges. A „bányászás” a mögöttes szerverek adatfejtési munkáját jelenti, amiért jár minimális Bitcoin, ám ez a tevékenység az átlagember számára szinte lehetetlen kihívással jár. Manapság az egyik legsikeresebb virtuális fizetőeszköz, amely több millió felhasználóval rendelkezik. Míg az értéke 2008-ban 0,5 dollár volt, addig mára 1100 dollárt ér egy Bitcoin. Magának a pénznemnek évről-évre csökken az árfolyama, viszont mivel nem szabályozza az állam, így tisztán piaci alapon, a vásárlói bizalom és igény befolyásolja az árfolyamot. A Bitcoin működésére is kitért az előadó, amely különböző szervereken, blockchain hálózatokon működik, teljes anonimitás alatt. Bitcoin-nal mára már lehet online vásárlásokért, internetes szolgáltatásokért, valamint repülő-, vonat- és buszjegyekért is fizetni, továbbá számos ügyvédi iroda, étterem és taxitársaság is elfogadja. „Manapság Budapesten két Bitcoin ATM automata is található.” – hívta fel a figyelmet Vesszős Gergely.

„Hogyan terjedt el a Bitcoin?” – tette fel a kérdést a NAV pénzügyőr hadnagya. Ismertette, hogy a pénznem a 2008-as gazdasági válság során futott fel, amikor a társadalomnak megrendült a bizalma a bankrendszerrel szemben, így jó befektetésnek találta a Bitcoin-t. Továbbá rávilágított, hogy mivel nincsen harmadik fél, aki a pénzügyi tranzakció során levonna plusz költségeket, így a Bitcoin adás-vételek költsége igen alacsony. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a Bitcoin-ban rejlő anonimitás kiváló lehetőség a pénzmosásra és egyéb alvilági ügyletek lebonyolítására, vagy akár terrorizmus finanszírozására is. Itt Vesszős Gergely ki is tért arra, hogy az ISIS terrorista hálózat számos felületen használja magát a pénznemet, akár online adományok gyűjtésénél, akár a lenyomozhatatlan kártyák kiadásánál, amelyet később a beépült terroristák a célpont országokban váltanak be. Mindezt anonim módon. A pénzügyőr hadnagy az érintett szabályozási problémákkal kapcsolatban megoldási javaslatokkal is előállt: a jogalkotó részéről fontos a jogállás tisztázása, a nyilvántartási kötelezettség, valamint a bejelentési kötelezettség szabályozása, ugyanakkor a rendvédelemnek képzésekkel kell felkészítenie a pénzügyőr állományát a virtuális fizetőeszközök kihívásaira, továbbá a Bitcoin elfogadó- és beváltóhelyek fokozottan ellenőrzést igényelnek. Végül a Bitcoin-nal és a többi virtuális fizetőeszköz térnyerésével, használatával és szabályozásával kapcsolatban Vesszős Gergely felhívta a figyelmet - „Ez nem a jövő, hanem a jelen!”


A rendezvény az Államháztartási és Közpénzügyi TDK szervezésében, a Magyary Zoltán Szakkollégium együttműködésével valósult meg.

További információk az ÁKK hallgatói tudományos tevékenységeiről:

NKE ÁKK Szakkollégiumok: http://akk.uni-nke.hu/hallgatoknak/szakkollegiumok/magyary-zoltan-szakkollegium

NKE ÁKK Tudományos Diákkörök: http://akk.uni-nke.hu/hallgatoknak/tdk/kari-tudomanyos-diakkorok


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MZSZK, TDK, bitcoin, előadás, 2017

Közigazgatás-történeti pillanatképek

    • fokep
    •  dsc1285 2
    •  dsc1309 2
    •  dsc1330 2
    •  dsc1333 2
    •  dsc1339 2
    •  dsc1348 2
    •  dsc1358 2
    •  dsc1367 2
  • Előző
  • Következő

Különböző közigazgatás-történeti aspektusokon keresztül vizsgálták meg a magyar jogtudományi, államtudományi és társadalomtudományi kutatók az 1918-1946 közti Magyarországi időszakot. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában egy kétnapos közigazgatási konferencia jött létre. A nyitónapon Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora kifejtette, hogy a közigazgatási rendszerek megértéséhez elengedhetetlen az összehasonlító módszertan, ahol adott kor közigazgatását hasonlítjuk össze a jelennel: „Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy pontos, részleteibe menő és a jelenkori paradigmák szerint is értelmezhető képünk legyen a közigazgatás nem csak történelmi korszakairól, hanem a korszakon belüli részletekről.”

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy a levéltárnak hagyományteremtő jelleggel ez már a negyedik hasonló tartalmú és volumenű konferenciája, így bízik abban, hogy ez az elkövetkezendő esztendőkben is így fog folytatódni. „Meggyőződésem, azzal hogy jogászok, történészek, levéltárosok és egyetemi oktatók tartanak ma és holnap előadásokat, nem csak a többféle szempont és megközelítés elve érvényesül majd, hanem tanulni is tudunk egymástól” – tette hozzá. Patyi András beszédében kiemelte, hogy a közigazgatás rendszere minden kor társadalmának lenyomata alapján alakul ki, így elengedhetetlen a vizsgált korszak központi közigazgatási szerveinek elemzése ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk az adott politikai, szociológiai, társadalmi helyzetről. Patyi András megköszönte a levéltár együttműködését, továbbá bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy partneri együttműködést alakítson ki a két intézmény.

A megnyitót plenáris ülés követte, amelynek Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese volt a levezető elnöke. A plenáris ülést Prof. Dr. Szabó István a PPKE JÁK dékánja és egyetemi tanára kezdte, ahol a „Koronázás és trónfosztás 1916-1921” című előadásában a Habsburg-ház trónhoz való jogának kérdését, magyar államfői lehetőségeket, közjogi aspektusokat fejtette ki. Az SZTE ÁJTK tanszékvezetője és egyetemi tanára Prof. Dr. Homoki Nagy Mária a trianoni békediktátum utáni alkotmányos jogfejlődést mutatta be a hallgatóság számára.  Dr. Simon Attila SJE TK egyetemi docense az első bécsi döntésben visszakapott Felvidéken kialakított önálló magyar közigazgatás bevezetésének ellentmondásaira tért ki előadásában.

A plenáris ülést szekcióülések követték. Az első ülés az államforma és államfői hatalom főbb kérdéseit járta körbe, ahol a szekcióelnök Prof. Dr. Mathé Gábor, az NKE ÁKK porfessor emeritusa. A szekció során az előadók vizsgálták Magyarország két világháború közti királykérdését, a 20. századi magyar államfői hatalmával, állam- és kormányformájával, valamint szentkoronatannal kapcsolatos gondolatokat osztottak meg, felvetették a kormányzói-helyettesi intézmény hátterét, valamint kifejtették az 1946-os demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi törvényről a véleményüket.

„Szakigazgatás a forradalmak korától a második világháborúig” címmel tartották meg a második szekcióülést, amelyet Gecsényi Lajos a levéltár nyugalmazott főigazgatója vezetett le. A szekcióban kitértek a kor magyar migrációs politikájának átalakulására, bemutatták a belügyminisztériumi személyügyi iratok alapján megállapítható alkalmazott közszolgálati életpályákat, megvizsgálták a Horthy-kori felsőház összetételét a vidéki törvényhatóságok küldötteinek szemszögéből, továbbá górcső alá vették a szociális igazgatás komplex aspektusait a két világháború közti Magyarországon.

Mind a plenáris ülést, mind a szekcióüléseket vita zárta, ahol a megjelent professzorok, kutatók, levéltárosok és hallgatók fejthették ki gondolataikat az elhangzott közigazgatás-történeti fejezetekről. A konferencia a NKE Államtudomány és Közigazgatási Kar Ménesi úti campusán folytatódik tovább 2016. november 23-án, ahol a plenáris ülés fő kérdései mellett a vármegyék és városok közigazgatási szerepéről, valamint az állam védelemének jogi hátteréről és gyakorlatáról lesz szó az előadások során.

A konferenciáról a decemberi Bonum Publicumban olvashatnak részletesen.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Pénzügyi kormányzástant is oktatnak az NKE-n

    • dsc 0108 2
    • dsc 0118 2
    • dsc 0137 2
    • dsc 0143 2
    • dsc 0169 2
    • dsc 0173 2
  • Előző
  • Következő

Az idei tanév második szemeszterében elindult a pénzügyi kormányzástan oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi és közigazgatási karán. A 12 részből álló kurzus a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak közreműködésével valósul meg. A nyitóelőadást Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta, február 9-én. A jegybankelnök az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai változásai kapcsán felhívta a jelenlévő hallgatók figyelmét arra, hogy 2010-től a piac és az állam, valamint az egyensúly és a növekedés harmóniájára épülő gazdaságpolitika van érvényben.

„Az ország állampénzügyei, a monetáris és fiskális gazdaságpolitika nemcsak a politikusok és a szakma, hanem az egyetemi hallgatók körében is nagy érdeklődésre tartanak számot, ezt bizonyítja az a mintegy 200 érdeklődő, aki eljött az újonnan induló kurzus első előadására” – mondta a rendezvény elején Lentner Csaba. Az NKE közpénzügyi és államháztartási intézetének professzora Matolcsy György méltatása kapcsán szólt a jegybankelnök „Egyensúly és növekedés” című, tavaly megjelent könyvéről, amely az elmúlt évek gazdasági megújulásával kapcsolatos ismeretek egyfajta összefoglalója.

A piac és az állam harmonikus együttműködésében látja a gazdasági fejlődés egyik kulcsát Matolcsy György.  A jegybankelnök előadásában elmondta, hogy ennek a korábbi évtizedekhez képest újfajta szemléletnek is köszönhető az a látványos fejlődés, amit a magyar gazdaságpolitika elért az elmúlt években. „Az állam önmagában nem képes a fejlődést fenntartható módon biztosítani, ugyanakkor az állam szabályozó és válságmegelőző funkciói nélkül sem lehet hosszabb távon eredmény elérni” – mondta Matolcsy György. A jegybankelnök a növekedés és az egyensúly harmonikus együttműködését hangsúlyozta, szerinte mindkét tényezőre egyszerre van szükség a gazdaságpolitikában. Ez történt 2010 után, ezért is beszélhetünk teljes megújulásról, gazdaságpolitikai fordulatról- tette hozzá az MNB elnöke. 

A jegybankelnök részletesen is elemezte a 2002 és 2010 között regnáló kormányok szerinte elhibázott gazdaságpolitikáját, amely feláldozta az egyensúlyt a növekedés érdekében. A többi között nagy adóterheléssel, alacsony aktivitási rátával, növekvő államadóssággal jellemezte Matolcsy György ezt az időszakot. A jegybankelnök szerint tehát már a gazdasági világválság előtt rossz szerkezetben működött a gazdaság, a 2008-as események csak tovább mélyítették a gazdasági problémákat.  A 2010-es kormányváltás után az új kabinet első feladata egy fegyelmezett költségvetési politika kialakítása.” Ennek gyümölcsei hamar beértek, hiszen már több éve három százalék alatt tudjuk tartani a költségvetési hiányt”- tette hozzá Matolcsy György. A gazdaságpolitikai fordulat része a fokozatos adócsökkentés és a foglalkoztatás bővítése. A kormányzati gazdaságpolitikát segítette az MNB monetáris tevékenységei is, különösen 2013-tól.

„A fiskális és monetáris politika együttműködésének is az eredménye, hogy már három százalék körüli, fenntartható, egészséges szerkezetű növekedést produkál az ország” – fejtette ki az MNB első embere. Matolcsy György kitért előadásában arra is, hogy 2010-től, ha csak pár százalékkal is, de fokozatosan csökken az államadósság, és az ország néhány éve kikerült az uniós csatlakozás óta folyamatosan meglévő, túlzott deficit eljárás alól. A jegybankelnök szerint a gazdaságpolitika további célja a versenyképesség megerősítése, valamint a növekedés és egyensúly közötti harmónia megőrzése.

A pénzügyi kormányzástan kurzus következő előadásai is a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak bevonásával valósulnak meg. A kötelező tantárgy felelősei: Lentner Csaba egyetemi tanár (NKE) és Palotai Dániel vezető közgazdász (MNB). A Magyar Nemzeti Bank az egyetemi oktatómunkát tankönyvek és jegyzetek összeállításával is segíti.

Az előadásról készült videó itt található: https://www.youtube.com/watch?v=4MhsvOWZSUY&feature=youtu.be


Szöveg: Szöőr Ádám