Szűkítés


Kiválasztott Címke

jog

Minden Címke 128


Jelenleg 2 bejegyzés található jog cimkével

Jog, állam, dráma

    •  dsc6583 2
    •  dsc6476 2
    •  dsc6499 2
    •  dsc6501 2
    •  dsc6504 2
    •  dsc6529 2
    •  dsc6554 2
    •  dsc6586 2
  • Előző
  • Következő

2017. május 12-én került megtartásra a Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas filmrendező, színigazgató, érdemes művész és Dr. Horváth Attila, a Magyar Állam - és Jogtörténeti Intézet egyetemi docense vezetésével megvalósuló, a dráma világát jogi és államtudományi szempontból megközelítő, Jog, állam, dráma című szabadon választható kurzus záróelőadása a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában.

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatói a 2016/2017-es tanév II. félévében a Gyurkó László „Szerelmem, Elektra” című, 1968-ban megjelenő drámáját vették tanulmányaik alapjául. A drámából minden hallgató egy-egy jelenetet választhatott ki, melyben található jogi tényt az adott jelenethez kapcsolódó, a kornak megfelelő polgári- és büntető jogi szabályokkal összehasonlítva elemezte, majd előadta Koltay Gábor filmrendező és a hallgatók előtt.

A hallgatók előadását követően Koltay Gábor érdemes művész dicsérettel jutalmazta a hallgatók jó teljesítményét; pozitív eredménnyel zárult a félév.

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap júniusi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: dráma, jog, ÁKK, Állam, 2017

Emberjogi fundamentalizmus

    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
  • Előző
  • Következő

Az emberi jogok továbbra is részei a politikai küzdelmeknek- hangzott el az NKE Molnár Tamás Kutató Központ (MTKK) szervezésében megvalósuló tudományos konferencián.


Az emberi jogok eszménye a politikai harcban gyökerezik – hangsúlyozta előadásában Karácsony András. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára szerint bár az emberi jogok kanonizációja megtörtént, az továbbra is része maradt a politikai küzdelmeknek. Karácsony András szólt az első két fontos emberjogi dokumentumról: az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatáról és a nagy francia forradalom által létrejött Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatáról. Karácsony András szerint mindkettő az állammal szemben határozta meg az alapvető emberi jogokat. Az ember védelme, az emberi jogok ugyanis a társadalom védelmét is jelenti az állammal szemben- tette hozzá az ELTE tanára, aki szerint az emberi jogokat az államhatalom tudja csak garantálni, ezért az emberi jogok eszméi megjelentek az államok jogrendjében. “A jog uralma vagy a joguralom elve?”- ezzel a címmel tartott előadást Varga Zs. András. Az alkotmánybíró elmondta, hogy a jogállam gondolata hagyományosan azt jelentette, hogy a jogot érvényesíteni lehet, a jogszabályokban pedig megbízhatnak az állampolgárok. Emellett fontos az is, hogy a hatalomgyakorlás nem lehet önkényes, azaz a jogalkotó nem változtathatja meg a jogszabályokat önkényesen, ötletszerűen. Varga Zs. András szerint az elmúlt 25 évben ez a felfogás jelentősen megváltozott, amikor is a “bírók kezébe került” a jogállam megítélésének kérdése. Ezzel párhuzamosan háttérbe szorult a jogalkotás és jelentősen megnövekedett az alkotmánybíróságok és a nemzetközi bíróságok szerepe.

Az alkotmányjog két nagy területe az alapvető államszervezeti kérdések és az alapjogok- mondta előadásában Farkas György. A szakember szerint a kisebbségi jogok államszervezeti dimenzióihoz tartoznak a kisebbségek parlamenti képviselete és a területi autonómiák. Hangsúlyozta, hogy ma már közép- Európában is egyre erősebben megjelenik a kisebbségek parlamenti képviselete. Erre Szlovénia az egyik legjobb példa, ahol a kisebbségi képviselők különösen erős jogosítványokkal rendelkeznek.

A 70-es évek végén Európában még csak 3 országban - Ausztriában, Olaszországban és Németországban - működött alkotmánybíróság- mondta el előadásában Pokol Béla. Az alkotmánybíró szerint ezek közül is a német modell képviselte legerősebben az erős alkotmánybíróság eszményét. Később ezt vették át a latin-amerikai országok és az egykori szovjet csatlós államok, így Magyarország is. A professzor elmondta, hogy hazánkban a rendszerváltást követően olyan széles jogkörökkel rendelkezett az alkotmánybíróság, hogy még a törvényjavaslatok alkotmányellenességét is vizsgálhatta. Pokol Béla szerint az emberi jogi bíráskodás az államok feletti hatalmi centrummá kezd válni.

A pluralizmusról és az emberjogi ideológiáról beszélt a rendezvényen Megadja Gábor. A MTKK munkatársa szerint az emberi jogi gondolkozás a mindennapi politikában létező jelenség, például a jelenlegi migráns válságban is megjelenik. Hangsúlyozta, hogy  egy pluralista számára már felvetés szintjén sem működik az emberi jogok gondolata, amely az emberre épít. “A pluralizmus semmilyen fundamentalizmussal nem tud mit kezdeni”- mondta Megadja Gábor, aki hozzátette, hogy bármilyen jogról is legyen szó, annak mindig igazodnia kell a realitásokhoz.

A több szekcióban zajló rendezvényen a jogállam univerzumának kiterjedéséről Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány munkatársa beszélt. Az igazságszolgáltatás és emberi jogok kapcsolatáról Rimaszécsi Jánostól hallhattunk fontos információkat. Cservák Csaba az alapjogvédelem szervezetrendszeréről értekezett, Kiss Viktor pedig az “Emberi jogok vagy fundamentalista individualizmus?”címmel tartott előadást. Szánthó Miklós az emberi jogi fundamentalizmus és politikai korrektség témakörében mondta el gondolatait. A rendezvényt Horváth Márk  és Lovász Ádám közös előadása zárta.

A rendezvényen elhangzott, hogy az előadások anyagai hamarosan egy tudományos konferencia kötetben is megjelennek. A témáról bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.