Szűkítés


Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 128


Jelenleg 17 bejegyzés található konferencia cimkével

Fogyasztóvédelem: közjog és a magánjog metszetében

    •  dsc1253 2
    •  dsc1170 2
    •  dsc1171 2
    •  dsc1193 2
    •  dsc1208 2
    •  dsc1241 2
    •  dsc1322 2
  • Előző
  • Következő

A fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete a Ludovika Campuson. A rendezvényen egyaránt részt vettek a terület tudományos és gyakorlati szakemberei, akik előadások és viták alkalmával folytattak diskurzust a fogyasztóvédelem komplex közjogi és magánjogi tudományos kérdéseiről, a fogyasztóvédelemi gyakorlatról és fejlesztési lehetőségekről.

„A fogyasztóvédelem az egy olyan terület, ahol az állam feladata– szerepkörében és kormányzati felelősséget tekintve– a legszélesebb spektrumban van jelen” – fejtette ki nyitóbeszédjében Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja. Kiemelte, itt nemcsak egy jogtudományi problémáról van szó, hanem az állam beavatkozásának és felelősségének horizontális szerepéről. A fogyasztóvédelem túlmutat a jogi szabályozás és jogi szankcionálás témakörén: egy komplex problémát kell megoldania az államnak, amely közjog, magánjog vetület mellett gazdaságtani, pszichológiai és szociológiai tudományos szempontú megközelítést igényel.  A téma egyik alapkérdése, hogy hogyan és milyen módon változik az állam szerepe és feladata ezen a területen. Példaként az internetes kereskedelem fogyasztóvédelmi problematikáját vetette fel, ahol a jogi kérdések mellett megjelennek az adatvédelmi és adatbiztonsági problémakörök is.

A fogyasztóvédelem modern jogrendszeri komplexitásáról Dr. Darázs Lénárd, az ELTE Polgári Jogi Tanszék és az NKE Civilisztikai Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait” – idézte az Alaptörvényt, amelyben a jogalkotó már beemelte a fogyasztók védelmét mint alkotmányos államcélt. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem megjelenik mind a hazai, mind a nemzetközi jogforrásokban és politikában egyaránt. Ismertette, hogy nem beszélhetünk egyszerű jogágról, egyetlen vonatkozó törvényről a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban: „Horizontális jogágról van szó, amely számos aspektusból, számos területen érinti a fogyasztók védelmét.”

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette a fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszerét és állami irányítását. 2017. január elsejétől a fogyasztóvédelem elsőfokú pillére átkerült a járási hivatalokhoz, míg a másodfokot országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a minisztériumba integrálódott a stratégiai és szakmai irányítási területekkel, míg a hatósági ügyek egy része a már említett kormányhivatalhoz került. Rávilágított, hogy az év kihívása az internetes kereskedelem szabályozása. Az eladás során bemutatta az EVP-t, az ellenőrzési és vizsgálati programot, amelynek keretében a járási hivatalok kollégái járják a különböző üzlethelységeket, majd a helyettes államtitkár kitért a bírságolási gyakorlatra is. „A fogyasztóvédelemi hatóságoknak nem az a feladata, hogy bírságoljanak, hanem hogy jogkövető vállalkozási rendszer és kereskedelmi kultúra alakuljon ki Magyarországon” – mondta.

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyi védelméről tartotta meg szakmai előadását. Kiemelte, hogy a NÉBIH struktúraváltáson esett át az elmúlt években közel 40 szerv összeolvadásával. Ahogy a nevében is jelzi, nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásra. A hivatal főbb szakterületei az élelmiszerlánc, növénytermesztés, talajvédelem, erdészet, vadászat, halászat, mezőgazdaság, borászat, valamint a pálinka ellenőrzése és felügyelete. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról elmondta, hogy egy hármas pilléren, felelősségi rendszeren nyugszik, amelynek alapja a vállalkozások, a vásárlók, valamint az állam. Felhívta a figyelmet, hogy a NÉBIH küldetésének tekinti a fogyasztók védelmét és képviseletét, amelyben döntő szerepet játszanak a hivatali kommunikációs kampányok. Kiemelte, rengeteg energiával jár, hogy a szükséges és fontos információ megfelelően célba érjen: „Közérthetőnek kell lenni. Nem elég jogi nyelven megfogalmazni az üzenetet, a fiatalokat a fiatalok nyelvén, az idősebbeket pedig az idősek nyelvén kell megszólítani” – fejtette ki.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a fogyasztók mint piaci szereplők védelméről, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépésről, valamint a GVH gyakorlatáról tartott előadást. „Az, hogy a fogyasztók döntéshozatalát befolyásolják a vállalkozások, egy teljesen természetes folyamat. Ha tisztességes eszközökkel történik, akkor hasznos és jó a fogyasztó számára. Azonban akkor nem az, ha ez a gyakorlat a fogyasztói döntéshozatal eltérítésének az eszköze lesz, megtévesztő információkat állítva” – mondta. Legfőbb kérdés, hogy vajon mi az a mérce, ahol a vállalkozások ésszerűen tájékoztatják a fogyasztókat. Az előadás alkalmával Tóth András ismertette a legújabb reklámpszichológiai trendeket is, amelyek már nem explicit módon szólítják meg a vásárlókat, hanem csak sugalmaznak, mivel így sokkal erősebb hatást tud kifejteni egy reklám a fogyasztóra. A GVH szerint ez a gyakorlat sokszor feszegeti a fogyasztói megtévesztés határát, a szabályozás kérdése jelenleg a Kúria előtt van. 2017 kihívásai közé sorolta a celebek online közösségi oldalakon megosztott posztjaiban elrejtett, fizetett hirdetések szabályozásának kérdését, továbbá bemutatott egy jelenleg is folyó vitát, ahol a GVH az eddigi legnagyobb, 600 millió forintos büntetést szabta ki az egyik legnagyobb telekommunikációs cégre a megtévesztő reklámja miatt.

A konferencia délutáni óráiban könyvbemutatókra került sor, ahol Auer Ádám „Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói” c. tudományos munkásságát, valamint a Pro Publico Bono – Public Administration legújabb kötetében megjelenő „Corporate Governance ol State-owned enterprises in central and eastern Europe Special Edition” szakanyagot Prof. Dr. Nochta Tibor, Prof. Dr. Kiss György, valamint Dr. Szuchy Róbert mutatta be és méltatta.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Eljárási jog az Európai Unióban

    •  dsc8553 4
    •  dsc8623 2
    •  dsc8579 2
    •  dsc8581 2
    •  dsc8598 2
    •  dsc8632 2
    •  dsc8724 2
    •  dsc8730 2
    •  dsc8800 2
    •  dsc8830 2
    •  dsc8842 2
    •  dsc8869 2
    •  dsc8884 2
  • Előző
  • Következő

„Mindenképpen szükség van uniós közigazgatási eljárási kódexre” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján, ahol magyar és külföldi szakemberek osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat.

Az Európai Unió jogrendszerében a szabályozottság tekintetében erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is. 2009-ben indult útjára az a kodifikációs törekvés az unióban, amely a jövőben hozzájárulhat egy általánosan kötelező és közvetlenül hatályos szabályozás kimunkálásához. Számos kérdést felvet ugyanakkor ez a folyamat, például azt, hogy a kódex hogyan fogja szabályozni a tagállami közigazgatási hatóságok egymás közötti, illetve az EU közigazgatási hatóságként eljáró intézményeivel, szerveivel való együttműködést. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián is számos megközelítésből járták körül a témát a szakemberek. 

Prof. Dr. Patyi András szerint a közigazgatás és az állami lét kölcsönösen feltételezik egymást, egyik sincs meg a másik nélkül. Az NKE rektora elmondta, hogy az EU közigazgatása kettős természetű: a döntéseket részben maga hajtja végre saját intézményi rendszerében, többségében azonban a tagállamok közigazgatási rendszereit használja erre. „Az EU alkotmányában és a tagállamok alkotmányaiban megnyilvánuló alapvető elvek végrehajtását végzi a közigazgatási rendszer”- hangsúlyozta a közigazgatási jog professzora. Az uniós közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok is többrétegűek, ezek köre sokkal szélesebb, mint a Magyarországon közigazgatási eljárásnak tekintett általános törvények. Ezeket a szabályokat a magyar jogrendszer is tartalmazza, sok különböző törvényben. „Az EU közigazgatási eljárásainak kódexét egy külön tanulmánykötetben mutatja be magyar nyelven a különböző szabályokat, amelyeket elemez is”- fogalmazott a rektor, aki szerint ennek a kiadványnak missziója is van, amely már korábban elkezdődött. Patyi András szerint a bíróságoknak kiemelkedő szerepe van a közigazgatási jog fejlesztésében és a megalkotott jog érvényesítésében. „Ez különösen igaz az EU közigazgatási jogára”- tette hozzá a rektor. Elmondta azt is, hogy az NKE kutatói munkáinak hátterében három nagy terület áll: a kormányzás, a közigazgatás és a katonai védelem. „Az egyetemen ezekkel a kérdésekkel számos tanszék és intézmény is foglalkozik”- hangzott el. 

Prof. Dr. Trócsányi László történeti visszatekintésében elmondta, hogy a 18. századtól kezdve organikus fejlődést láthatunk a jogállam fogalmával kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy az eljárásjogi kódexek a nemzetállamok többségében már a XX. század elejétől jelen vannak, Ausztriában például 1925-ben alkották meg. Ugyanakkor vannak olyan országok, mint például Franciaország, ahol az elmúlt években lépett hatályba az első átfogó közigazgatási eljárási kódex.  A miniszter szólt az úgynevezett kötelezettségszegési –eljárásokról, amelyeknél a határidőket rugalmasan kezelik a felek és igyekeznek megállapodásra jutni. Ugyanakkor éppen emiatt ezek az eljárások sokszor nagyon elhúzódnak- tette hozzá Trócsányi László. Az uniós intézmények által használt szabályok a különböző szerződésekben vannak rögzítve, amelyeket a bírói jog is továbbcsiszolta. „Az uniós jog fejlődésének kulcsa az Európai Bizottság kezében van, amely jogszabályt kezdeményezhet és őrködik a végrehajtás felett is” – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy a kohéziós alapok felhasználása úgy működik, hogy a tagállam által felhasznált uniós forrásokat a bizottság utólag téríti meg. Ha a bizottság szerint a tagállam által benyújtott számla nem számolható el, akkor nem utalja a forrást, a tagállam pedig bíróságon támadhatja meg a döntést. A tárcavezető szerint minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból a közigazgatás meg tud valósítani. Ezért mondhatjuk azt, hogy a közigazgatási eljárási jog mindennek az alfája és ómegája.

„Az úgynevezett modellszabályok elfogadásának egyetlen igazi jogalapja az, hogy a feladataik ellátása során az intézmények nyitott, hatékony és független európai közigazgatást támogatnak”- fogalmazott előadásában Juhász Endre. Az Európai Bíróság magyar bírája szerint a modellszabályok közül vannak, amelyek szinte biztosan nem lesznek a kodifikáció részei, mert például ahhoz az uniós alapszerződések módosítására van szükség. Ezt pedig a jelenlegi politikai környezetben valószínűleg nem kezelik prioritásként a tagállamok és az uniós intézmények sem. Ugyanakkor bíztató az az Európai Parlament által tavaly hozott politikai döntés, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatot terjesszen elő a témában. A szakember szerint a kódex harmadik könyvében vannak megfogalmazva olyan alapelvek, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani.

„Az uniós eljárásjogi kodifikációnak arra kellene irányulnia, hogy a nagyon heterogén közigazgatási szervezetet egy irányba állítsa”- fogalmazott Dr. habil. Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy magyar szakemberek is vizsgálták a modell szabály rendszert, amely különböző könyvekből épül fel. Az ebből írt tanulmány több lényeges észrevételt is tartalmaz, mint például hogy sok aránytalanságot tartalmaz és eléggé heterogén is. „Vannak olyan részei, amelyek túlzottan részletesek, máshol pedig hiányosságok vannak a kódexben”- fogalmazott az NKE egyetemi docense. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós ágazati eljárási szabályok közül melyek lehetnek azok, amelyek bekerülhetnének a rendszerbe.  Boros Anita előremutató változásnak nevezte azt az elképzelést, hogy az uniós eljárásoknak legyen egy időbeli hatálya, a tervezett szerint ez három hónapot jelent majd. „A kodifikáció hozzájárulhat az uniós legitimáció növeléséhez, hiszen az állampolgárok úgy tekintenek erre a hatalmas uniós gépezetre, mint egy megközelíthetően és rosszul működő rendszerre”- tette hozzá az államtitkár.

A magyar eljárási jog uniós vetületeivel foglalkozott előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke a bírói gyakorlat tapasztalatait osztotta meg, több jogeset bemutatása révén a résztvevőkkel. Előadásában arra hozott fel példákat, hogy az uniós alapelvek mennyire jelennek meg a nemzeti joggyakorlatban. Olyan fontos alapelvek magyarországi megvalósulását vizsgálta előadásában, mint például a jogszerűség, az egyenlő bánásmód, az arányosság, a pártatlanság és a magánélet tiszteletben tartásának elve.

„A modern államiság megjelenésével párhuzamosan Magyarországon nem alakult egy egységes közigazgatási eljárási kódex”- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró hozzátette, hogy ettől még voltak eljárásjogi szabályok a magyar jogrendszerben, csak különböző törvényekbe beépülve. Már a 20. század elején felmerült Magyarországon egy egységes közigazgatási eljárásjogi törvény megalkotása, de akkor a jogtudósok többsége nem támogatta a felvetést. Az 56-os forradalom leverése után a kommunista államberendezkedés elég erősnek érezte magát arra, hogy a közigazgatási eljárási jog kapcsán egységes törvényt alkosson. „Így született meg az eljárási törvény, amely általános és teljes körű szabályokat tartalmazott és kevés eltérést engedett magától”- fogalmazott Varga Zs. András. A rendszerváltozás után helyreállt a jogállam, és hamarosan meg is jelent a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének gondolata. „ Ezt végül elvetették, így a rendes bíróságok polgári ügyszaka foglalkozott ezekkel a kérdésekkel”- mondta az alkotmánybíró, aki hozzátette, hogy nem lehet teljes egységes eljárásjogi törvényt alkotni.  Ezért is szakított az igazságügyi tárca és az Országgyűlés az egységes, komplett eljárásjogi törvény álmával. A várhatóan jövőre életbe lépő törvény általános, de nem teljes törvény, amely szakított a határidő problémákkal is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jövőbeni eljárásairól beszélt előadásában Dr. Péterfalvi Attila. A hatóság elnöke elmondta, hogy 2018 májusától kell majd az uniós adatvédelmi szabályokat, rendeleteket alkalmazni. Elhangzott, hogy ma az adatvédelmi hatóságnak kettős feladata van: védi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A szakember hozzátette, hogy feladataik ellátásához számos jogosítvánnyal rendelkeznek, így például ombudsmani és hatósági jogkörökkel is. Ennek keretében speciális adatvédelmi bírságot is kiszabhatnak, akár 20 millió forint értékben.

A kétnapos nemzetközi konferencián a külföldről érkező vendégek is megosztják tapasztalataikat. A pénteki szekcióülések pedig olyan témákat feszegetnek, mint például a közigazgatási jogalkotás, az egyedi ügyekben történő döntéshozatal, vagy a közigazgatási szerződések ügye.

A konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Idegenek a történelem tükrében

    • fokep
    •  dsc5092 2
    •  dsc5112 2
    •  dsc5125 2
    •  dsc5129 2
    •  dsc5134 2
    •  dsc5149 2
    •  dsc5159 2
    •  dsc5165 2
    •  dsc5173 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet 2017. május 4-7. között nemzetközi konferenciát szervezett, amelynek témája az idegenek jogi megítélése a történelem tükrében: „Der Fremde im Recht. Rechtliche Aspekte der Mobilität, Migration, Asyl und Integration in der Antike“.

A tanácskozást május 4-én Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Az eseményen - a hazai kutatók mellett - 35 külföldi egyetemi tanár, docens, tanársegéd, illetve hallgató tartott előadást azzal a céllal, hogy a migráció, integráció és a menedékjog történeti gyökereit feltárják, a jogintézmények szociális beágyazottságát megvizsgálják, valamint forrásközeli elemzését adják az állam és az individuum komplex viszonyának. A környező országokból Belgrád, Ljubljana, Zágráb és Tartu jogi karai, míg a német felsőoktatásból Bécs, Bochum, Frankfurt a.M., Hamburg, Linz, Magdeburg, München, Trier és Tübingen kiemelkedő jogtörténészei és történészei érkeztek a Ludovikára, hogy legújabb kutatási eredményeiket közösen megvitassák, illetve a nemzetközi együttműködést egyetemünkkel szorosabbra fűzzék. A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés“ elnevezésű kiemelt projekt része, az „Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben“ Kutatóműhely jóvoltából.


Szöveg: Prof. Dr. Jakab Éva

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


CEE E|DEM AND E|GOV DAYS 2017

    • fokep
    •  dsc4822 2
    •  dsc4829 2
    •  dsc4843 2
    •  dsc4850 2
    •  dsc4854 2
    •  dsc4866 2
    •  dsc4883 2
    •  dsc4894 2
    •  dsc4905 2
    •  dsc4908 2
    •  dsc4941 2
    •  dsc4946 2
    •  dsc4953 2
    •  dsc4970 2
  • Előző
  • Következő

Idén a negyedik alkalommal rendezték meg a CEE e-Dem és e-Gov Days eseményt az NKE-n. Az Andrássy University Budapesttel és a Ludwigsburgi-i University of Public Administration and Finance-al közös szervezésű konferencia témája a „digital divide”, vagyis digitális megosztottság kérdésköre a közigazgatásban.

A kétnapos konferenciát Nemeslaki András, az NKE E-government Institute igazgatója nyitotta meg, aki megköszönte a partner egyetemek szervezésben nyújtott segítségét. Kiemelte, a konferencia olyan változatos és érdekfeszítő témákat érint, mint a közösségi média és internet hatásai, az ICT szerepe a tudásfejlesztésben, digitális megoldások a közszférában.

Prof. Dr. Patyi András szerint a mai világban az információ és kommunikációs technológia kiemelt szerepet foglal el az emberek életében, és nagyban előre lendíti a demokrácia fejlődését is. Az NKE rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény az együttműködés egyeteme, több mint száz partnere van az egész világon, amelyek mind támogató partnerei az NKE-nek.

Wolfgang Ernst, a University of Public Administration and Finance rektora bemutatta saját intézményét és elmondta, hogy a különféle teljes- és részképzéseiken nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra és a folyamatos fejlődésre, amelynek fontos része a digitális szolgáltatások és a legmodernebb technológiák megismertetése a hallgatókkal.

Az Andrássy University Budapest képviseletében Prof. Dr. Hendrik Hansen üdvözölte az esemény résztvevőit. Mint mondta, az Andrássy Egyetem egyfajta hídként is szolgál Magyarország és a német nyelvű, továbbá a keleti- és délkelet-európai intézmények között is. Kiemelte, az esemény egyik célja bemutatni és megvitatni a digitális technológiák széleskörű használatát, tanulni egymástól, fejlődni egymás mellett.

A konferencia két vitaindító beszédét Wolfgang Gerstl (Ausztria) és Dusan Stojanovic (Szerbia) tartotta meg. Gerstl, aki az Osztrák Parlamentben alkotmányos ügyekkel foglalkozik, a médiában terjedő hamis hírek veszélyére hívta fel a figyelmet, mely az „új média” melléktermékeként terjed. Az Osztrák Parlamentben fontosnak tartják az elektronikus nyomtatványok használatát, készítettek egy online platformot a parlament honlapjára, aminek a tartalmához bárki hozzá tud szólni, és most egy teljes körű elektromos személyigazolvány bevezetésén dolgoznak.

Véleménye szerint a probléma az, hogy ezeket az elektronikus felületeket nagy valószínűséggel azok az emberek fogják használni, akik már ezelőtt is elkötelezett hívei voltak a hasonló újításoknak. Azt szeretnék elérni, hogy minél többen igénybe vegyék a szolgáltatásokat, és ha ez nem is megy azonnal, ez egy nagyon fontos első lépés. A modern információs technológia egyben kockázat és lehetőség is, amely iránt felelősséggel tartozunk, és amely a demokrácia biztosításának eszköze.

Dusan Stojanovic, a Szerb Közigazgatási Minisztérium E-kormányzati igazgatója Szerbia kapcsán az elektronikus szolgáltatások jelenlegi helyzetéről beszélt. Az ország egy EU-s skálán jó helyet foglal el az e-services területén, de még mindig aránylag kevesen használják a felkínált lehetőségeket – kevesebb, mint Szerbia lakosságának 15%-a. Az eddigi legsikeresebb projektjük az online óvodai regisztráció/beiratkozás volt, amely megelőzte a hagyományos hivatali ügyintézést. Stojanovic az elektronikus és hagyományos hivatali ügyintézés megosztásában látja a jövőt, és abban, hogy a felhasználók igényeinek minél inkább eleget tudjanak tenni. Az egyik legfontosabb igény a gyorsaság és naprakészség, illetve a jó kommunikáció.

A kétnapos rendezvényen több szekcióban vitatják meg a digitális kérdéseket a téma szakértői. Szó lesz többek között az adatvédelemről, az e-demokrácia jogi, szociális és gazdasági szempontjairól is.


Szöveg: Szigeti Júlianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEEGOV, konferencia, 2017

Konferencia az önkormányzati vagyongazdálkodásról

    • fokep
    •  dsc3383 2
    •  dsc3387 2
    •  dsc3396 2
    •  dsc3401 2
    •  dsc3415 2
    •  dsc3491 2
    •  dsc3497 2
    •  dsc3528 2
    •  dsc3551 2
    •  dsc3552 2
  • Előző
  • Következő

„Az önkormányzati tulajdon is a nemzeti vagyon része”- hangzott el a VIII. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Az elmúlt években az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás módosulása jelentős változást hozott a települések gazdálkodásában is. Az új jogi szabályozás és az önkormányzati adósságkonszolidáció átrendezte a korábbi vagyongazdálkodást érintő tevékenységeket” – mondta köszöntőjében Farkasné Gasparics Emese. Az NKE ÁKK Önkormányzati Kutatóintézet vezetője szerint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és felzárkózás, valamint a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit.

„Az önkormányzati tulajdon a nemzeti vagyon része”- fogalmazott beszédében Dukai Miklós. A Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az önkormányzatok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet más szereplői, de nem veszélyeztethetik kötelező feladataik ellátását. „Az a cél, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatást hatékonyan, költségtakarékosan, ugyanakkor színvonalasan lássák el”- mondta Dukai Miklós. Elhangzott, hogy az önkormányzatok vagyongazdálkodását a nemzeti vagyontörvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is szabályozza. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület a vagyonhasznosítás egyik formájaként az önkormányzati vagyonra a közfeladatok ellátáshoz kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesítsen. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2015 végén az önkormányzatok összvagyona 11600 milliárd forint volt, szemben a rendszerváltás-kori 250 milliárd forintos értékkel. A helyi önkormányzatok 2018-ban várhatóan 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd, ehhez a központi költségvetés mintegy 700 milliárd forinttal járul majd hozzá.

A főváros vagyongazdálkodási stratégiájáról, gyakorlatáról és eredményeiről beszélt előadásában Bagdy Gábor. Budapest főpolgármester helyettese elmondta, hogy a rendszerváltás óta jelentősen változott a fővárosi ingatlanvagyon, a többi között a Budapest és a kerületek közötti vagyonelemek megosztásának is köszönhetően. 2012 után az egészségügyi és köznevelési feladatellátás csökkenése is hozott átrendeződést a fővárosi ingatlanvagyonban, így elmondható, hogy a kétezres évek eleje óta csökkent a főváros kezelésében lévő forgalomképes ingatlanok száma. „Egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert kell létrehozni a fővárosban”- fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

Az állami és az önkormányzati vagyongazdálkodás kapcsolódási pontjairól szólt előadásában Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan nő az állam vagyona, amely 2015 végén mintegy 18 ezer milliárd forint volt. Elhangzott, hogy az államnak mintegy 870 gazdasági társaságban van részesedése. Az államnak ingatlanok tekintetében is sok kapcsolódási pontja van az önkormányzatokkal: 2010 óta mintegy hatvan állami ingatlan került át az önkormányzatokhoz a közfeladatok ellátása céljából. Boros Anita elmondta, hogy pár hónapja indult el a Központi Állami Beruházási Ellenőrző Rendszer, amely az összes hazai forrásból megvalósuló beruházás nyilvántartását végzi. „Ebben eddig 1700 beruházást rögzítettek”- tette hozzá az államtitkár.

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 óta különösen nagy hangsúlyt fektet az állami-önkormányzati felelős gazdálkodás ellenőrzésére”- mondta előadásában Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke szerint ez az akkori eladósodási helyzet miatt volt különösen szükséges. Az ellenőrzés kiterjedt a megyékre, a megyei jogú városokra, a fővárosra, valamint 62 egyéb települési önkormányzatra. Ezek eredményei a többi között azt igazolták, hogy 2010-ig az uniós fejlesztési források felhasználásával és a fejlesztés fenntarthatóságával komoly gondok adódtak az önkormányzatoknál. 2012 után vált lehetővé az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számvevőszéki ellenőrzése. „Nem mindegy, hogy a pénzügyi helyzet fenntartása, javulása vagyonfeléléssel, a közfeladatok színvonalának romlásával, vagy felelős gazdálkodással valósul meg”- fogalmazott Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke hozzátette, hogy ennek érdekében a jövőben is nagy figyelmet fordítanak majd az önkormányzati rendszer ellenőrzésére, hogy elkerülhetővé váljon a 2010 előtti eladósodás újbóli megjelenése.  

A rendezvényen szó volt még a többi között a helyi adóztatás törvényességéről, az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működéséről és a közbeszerzésekről. A plenáris előadásokat követően a résztvevő szakemberek négy szekcióban vitatták meg az önkormányzati vagyongazdálkodás aktualitásait.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Konferencia magyar és olasz alkotmányossági kérdésekről

    • fokep
    •  dsc4151 2
    •  dsc4163 2
    •  dsc4167 2
    •  dsc4171 2
    •  dsc4180 2
  • Előző
  • Következő

December 2-án vette kezdetét a magyar és olasz alkotmányos kérdésekkel és kihívásokkal foglalkozó kétnapos konferencia, amelyre 24 professzor és kutató érkezett, illetve amelyen 13 egyetem képviselteti magát. A rendezvényt Dr. Paczolay Péter, hazánk Rómába delegált nagykövete és Giuseppe Franco Ferrari, a Bocconi University professzora nyitotta meg.

Dr. Paczolay Péter nyitóbeszédében elárulta, hogy a rendezvény dátumának kiválasztásában szerepet játszott az olasz népszavazás időpontja, amelyre december 3-án fog sor kerülni, mivel így a konferencia lehetőséget nyújt a legaktuálisabb kérdések megvitatására is. A nagykövet említette az NKE kezdeményezésére létrejött, a modern olasz állam kihívásairól szóló projektet, melynek a jelen konferencia egyfajta nyitó rendezvénye. Az ötven olasz és magyar kutató bevonásával zajló projekt főként az elmúlt két-három évtized olasz politikai rendszerének kérdéseivel kíván foglalkozni, továbbá az országban zajló belső változásokkal, a pártrendszer és választási rendszer változásaival, illetve a gazdasági világválság és migráció kihívásaival. A nagykövet kihangsúlyozta, hogy Olaszország még mindig az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ezáltal kiemelve az olasz kapcsolatok, illetve az Olaszországgal összefüggő kutatások fontosságát.

Giuseppe Ferrari köszöntőjében kitért az olasz-magyar alkotmányossági kérdések kutatásának rövid történetére, elárulta, hogy 2011 óta már két alkalommal találkoztak a téma kutatói. Első alkalommal Budapesten értekeztek az alkotmányos változásokról, következő alkalommal pedig Rómában értékelték a két ország alkotmányos rendszerét. Utóbbi alkalommal állapodtak meg arról, hogy következetesebb kutatásokat és találkozókat irányoznak elő. Ferrari szintén említette a közelgő olasz választásokat, amely fokozza a konferencia témainak aktualitását. A két nap alatt elhangzó előadásokról konferenciakötet is fog készülni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már elindult egy kezdeményezés „Az olasz állam modernkori kihívásai” elnevezésű kutatóműhely létrehozására, Dr. Paczolay Péter vezetésével. 

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jó Állam Aspektusai

    • fokep
    •  dsc9702 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9741 2
    •  dsc9753 2
    •  dsc9760 2
    •  dsc9773 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9790 2
    •  dsc9799 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével tartottak konferenciát „A Jó Állam Aspektusai” címmel az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

„Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.” – idézte a Magyary-programot Prof. Dr. Máthé Gábor, majd a jelenlévő NKE-s hallgatósághoz fordult. „ Az ifjaknak, akik itt ülnek, az lesz az életcéljuk, hogy egy ilyen államban lássanak el szakfeladatokat. Az ÁKK professor emeritusa kifejtette, hogy a Magyary -program feladata a jó állam feladatok végrehajtásában rejlett, amelyek pozitív értékelést kaptak az OECD által, ám ehhez elengedhetetlen a megfelelő teljesítménymérés és értékelés.  „A magyar jogállam, „jó állam” igen gazdag az intézményrendszerben, a célkitűzésekben és eredményekben. Ez utóbbiakról fognak szólni kiváló előadóink” – nyitotta meg a konferenciát Máthé Gábor.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az alapjogok védelméről és az információszabadság viszonyáról tartott előadást. „Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás”- emelte ki a NAIH elnöke, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az információszabadság csak szűk körben korlátozható, cél a közszféra nyilvánossága. Két fő területet emelt ki, ahol érdemes kivizsgálni az információszabadság határait. Az egyik a közpénzből gazdálkodó állami és önkormányzati cégek, amelyek piaci funkciókkal bírnak, közfeladatot látnak el és profitorientált a tevékenységük, valamint a rájuk vonatkozó üzleti titkok, a másik terület a politikai pártok tevékenysége, átláthatósága és közhatalmi jellege. Péterfalvi Atilla kifejtette, fontosnak tartja azt, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

„Mióta állam létezik, azóta kutatják a kérdést, hogy miként tudna az uralkodó jobban kormányozni, hogyan tudná népe boldogulását eredményesebben szolgálni, a hadviselésben sikeresebben teljesíteni” – vezette fel Dr. Domokos László a jó állam kutatások, a jól irányított állam vizsgálatának történetét. Kifejtette, hogy az állami szerepvállalás változott, a neoliberális felfogást jelenleg egy erős, stabil állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek feltétele a stabil pénzügyi alapok, a mikropénzügyi egyensúly, közpénzügyi felhasználás és a közvagyon-kezelés ellenőrzése, valamint a közpénzügyi kontroll megerősítése. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy a demokratikus állami működés garanciális alapértéke a rend és a jogkövető magatartás, a jó kormányzási modell alapelvei az átláthatóság és az integritás. Az ÁSZ-törvényről elmondta, hogy garanciarendszereket teremtett, megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette a hatáskörét, bővítette az eszköztárát, növelte az átláthatóságot, továbbá felszámolta a következmény nélküli ellenőrzések korszakát. Nemzetközi összehasonlításban a törvény igazodik az aktuális trendekhez, amelyek irányrendszereknek nem csak megfelelő, hanem előre mutatónak is tekinthető. Domokos László szerint a jól irányított állam pillérei az ÁSZ teljes tevékenységét áthatják, amelynek éves célja, hogy megvalósuljon mind a minőségi jogalkotás, a törvényesség, az integritás alapú működés, hatékonyság érvényesülése, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása, elszámoltathatóság és a célszerű, eredményes gazdálkodás.

Dr. Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára, kifejtette, hogy megvan a társadalmi bizalom a „mára nagykorú” hivatal iránt, amely 21 éve része a magyar intézményrendszernek. Munkásságáról elmondta, hogy a két főbb területen dolgozó helyettessel dolgozik, akik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkoznak. A hivatal nemcsak centralizált struktúrában működik, félévente megyelátogatásokkal igyekeznek eljutni a vidéki városokba, a „roadshow-k” alkalmával. Székely László elmondta, hogy a hivatalhoz évente közel 9000 panasz érkezik, amelyet illetékmentes eljárásban folytatnak le relatív gyorsan, azonban az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, csak ajánlásokat tehet. Ezeknek az ajánlásoknak nagy presztízse alakult ki a magyar intézményrendszerben, az esetek többségében sikerül elérniük a céljukat. 2015-ben 274 db ajánlásból 36 esetben utasította vissza a címzett az ajánlásait.

Dr. Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől való közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekre tért ki előadásában. Elmondta, hogy míg a magyar bírói gyakorlat nyilvánosságpártinak tekinthető, addig akadnak olyan vélemények a magyar jog- és intézményrendszerben, amelyek nem ezt az irányt tartják szem előtt. Pataki Árpád kifejtette, hogy a bírói hatalmi ág nem az elefántcsont tornyában ül, tisztában vannak a valóssággal. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekről elmondható, hogy manapság szinte gyakorlattá vált az ilyen jellegű perek tömeges indítása, itt a felperest nem feltétlen a jó szándék vezérli, azonban a Kúria ilyen esetben nem mérlegelhet. A felperesekről általánosságban elmondta, hogy többnyire újságírók, országgyűlési képviselők, civil szervezetek, az alperesek pedig minisztériumok, oktatási intézmények, bíróságok, önkormányzatok. Külön példaként, aktualitásként kiemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Szépművészeti Múzeum ügyét, vagy azt a számára érdekes esetet, amikor a Kúria kerül az alperes szerepébe.

„A jó állam kutatások kiindulópontja, hogy választ keresünk arra, mi az állam szerepe, milyen és mekkora az optimális állam” – fejtette ki Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója. Előadásában kitért arra, hogy az állam szerepének felfogása folyamatosan változott a történelem során, a jelenlegi államközpontú, államcentrikus felfogás célja a közjó és a közérdek szolgálata, a közösségi érdekek és értékek megteremtése, az állami felelősségvállalás erősítése, az állami háttérintézmények és ügynökségek racionalizálása, valamint a horizontális koordináció. Kifejtette, hogy a jó állam szerepe szerinte értékteremtő és értékvédő a társadalmi alrendszerekben, amely a jó kormányzás egyik alapja. Kaiser Tamás kitért a Jó Állam kutatásokra és a Jó Állam Jelentésekre egyaránt, ahol a kormányzati teljesítményméréseknek kiemelkedő szerepet biztosítanak. A kutatásokról elmondta, hogy csak akkor lesz jó, ha nemcsak az akadémikusok a szereplők, hanem az államigazgatási és önkormányzati dolgozók, civil szervezetek, egyetemi hallgatók is egyaránt részt vesznek a mérésekben, kutatásokban és az eredmények alkalmazásában.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Retorika: a társadalom tudománya és a lehetőségek világa

    • fokep
    •  dsc9603 2
    •  dsc9606 2
    •  dsc9609 2
    •  dsc9611 2
  • Előző
  • Következő

Szép beszéd tudománya, a stílus gyakorlata vagy sajátos társadalomtudományi megközelítés? - ez a kérdés is felemerült A retorika elméletei: Jog, politika, társadalom című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Molnár Tamás Kutató Központ (MTKK) által rendezett konferencián az antik és a modern retorikaelméletekről egyaránt szó esett.

Szabó Márton professor emeritus, az MTA Politikatudományi Intézetének (PTI) kutatója a modern tudományos gondolkodás ellenpólusaként elfeledett retorikai hagyományra hívta fel a figyelmet. Az újkori filozófia ugyanis Descartes-tól kezdve az apodiktikus állításokra alapozta a filozófiai, természet- és társadalomtudományi kijelentéseit, a feledés homályába borítva a klasszikus argumentáció tudományos értékét. A 20. század második felétől, párhuzamosan a filozófia nyelvi fordulatának kiteljesedésével bekövetkezett a retorikai hagyomány újra gondolása (Ernesto Grassi, Chaïm Perelman, Kenneth Burke és mások által) a humántudományok alapjaként. Ez egyúttal az érzelem beemelését és a meggyőzés, a lelemény és a képzelőerő tanulmányozását jelenti mint társadalmiságunk alapját. Ez azért válik fontossá, mert a társadalmi valóság természete, állítja Szabó Márton, inkább a lehetőség, mintsem a szükségszerűség, hatálya alatt áll.

Gyulai Attila az MTA PTI munkatársa Paul de Man amerikai irodalomtörténész és Carl Schmitt német jogász és politikai teoretikus műveit elemezve a válság kontextusában hozott döntésből vezette le a szuverenitás fogalmát. A retorika e helyzetben az értelmezési küzdelem és az erőszak lehetőségének feszültségében kap teret. Pap Milán az MTKK munkatársa ideológia és retorika kapcsolatáról beszélt, utóbbit olyan helyzetként elemezve, amelyben az ideológia a meggyőzés és a politikai cselekvés homlokterébe kerül, nem pusztán politikai eszmék dogmatikus rendszereként nyilvánul meg. Horváth Szilvia, szintén az MTKK kutatója, az antik közösségfelfogás és a klasszikus retorikaeszmény kapcsolatát idézte fel. A retorika ebben a helyzetben olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek nem csak egyféleképpen lehetségesek és a jövőt célozzák, ez pedig alapvető fontosságú az egyenlőségen és a részvételen alapuló politikai közösségnek. Sőt, a nyilvános beszéd, a retorika teszi lehetővé az antik közösségeszmény politikai részvételét.

A konferencia második részében Frivaldszky János dialektika és retorika összefüggéseiről tartott előadásában a jogfilozófiai érvelés eltűnésére hívta fel a figyelmet.  Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanára szerint ezzel alkalmatlanná válik a jogi szakma arra, hogy alapkategóriáit értelmezni tudja, a jogi viszonyok lényegi vonásait kutatni tudná. Frivaldszky szerint a klasszikus jogfilozófia pragmatista, ugyanakkor nem teljesen önkényes megközelítésével kellene közelíteni a lényeges kérdésekhez (az élet fogalma, az élet minősége, az emberi kapcsolatok szabályozása), amelyben retorika és dialektika kettőssége mindig egy új érvelés létrehozására tehet képessé. Kevevári István a PPKE doktorandusza az előbbi gondolatot folytatva az egyik legfontosabb eszköz, a toposzok tárházát mutatta be klasszikus szerzők (Arisztotelész, Petrus Hispanus, Salisbury János) eszméi alapján. Könczöl Miklós a PPKE adjunktusa pedig az egyik legnagyobb antik filozófus, Platón munkái nyomán járta körül a retorika értelmezésének változását. Platón munkáiban egyaránt hivatkozott a retorikára mint a „politika árnyképére”, azaz puszta megtévesztésre, a lelkek vezetésének tanára, illetve a politikai közösség megalkotásának és a tudás átadásának terrénumára.

Szöveg: Pap Milán

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


ASP2.0 - A szolgáltató közigazgatás következő lépcsőfoka

    • fokep
    •  dsc8202 2
    •  dsc8214 2
    •  dsc8216 2
    •  dsc8219 2
    •  dsc8231 2
    •  dsc8239 2
    •  dsc8248 2
    •  dsc8260 2
    •  dsc8266 2
    •  dsc8279 2
  • Előző
  • Következő

Önkormányzatiság napjainkban címmel konferenciát tartott az Államtudományi és Közigazgatási Kar Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A már hagyományteremtő jelleggel megtartott eseményen az önkormányzatiság aktuális kérdéseit vitatták meg a meghívott közigazgatási szakemberek. Az idei fő téma az ASP2 program volt.

Az Application Service Provider lényege, hogy egy alkalmazás szolgáltató központot teremt, tehát a felhasználónak, az önkormányzatoknak nem kell saját infrastruktúrát létesíteni külön-külön, hanem egy egységes központi szolgáltatón keresztül biztosítja a különböző felhasználói szolgáltatásokat a nemzeti távközlési gerinchálózaton keresztül térítésmentesen az Európai Unió és a magyar állam. Az új rendszert Takács Gábor, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projekt vezetője mutatta be. Az ASP2 számos előnnyel szolgál az önkormányzatok számára, ilyen például a költséghatékonyság, az ügyfelek igényeihez igazodó, egységes önkormányzati e-ügyintézési szolgáltatások, az egymással összekapcsolt szakrendszerek, valamint a hozzáférési lehetőség a központi közigazgatási nyilvántartásokhoz. A közel 15 milliárd forintos projekt konzorciumi formában valósul meg, ahol a KIFÜ konzorciumvezetőként a folyamat-minőségbiztosításért, a Belügyminisztérium az önkormányzati szakmai kontrollért, a Kincstár az adattárház és alkalmazásfejlesztési feladatokért felel, míg a Kincsinfó az adó szakrendszer fejlesztéseket, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. pedig a hálózatfejlesztési, hardver infrastruktúra– és szervezetfejlesztési feladatokat látja el. A projekt kiemelt céljai az ASP rendszer országos bevezetése és fejlesztése, a nemzeti távközlési gerinchálózat széleskörű kiépítése az önkormányzatok számára, a hardver infrastruktúra bővítése, valamint a modern 21. századi szolgáltató központ jelleg kiépítése az önkormányzatok számára, amely megfelel az információbiztonság aktuális kérdéseinek is.

A Magyar Államkincstár feladatait Dr. Szepesi Gábor operatív projektvezető mutatta be. Az önkormányzati ASP rendszer négy elemmel foglalkozik. Az első egy keretrendszer, amely az adott szakrendszerek számára biztosít egységes felületet és hozzáférést. A második az adott szakrendszerek, amelyek hatékonyan segítik az önkormányzatok és a felettes szervek közvetlen napi munkáját pl.: gazdálkodási rendszer, iratkezelő rendszer, önkormányzati adó rendszer. A harmadik fő rész az adattárház, ahol az önkormányzati gazdálkodás felső kormányzati szintű ellenőrzési és monitoring tevékenységének támogatása folyik, leegyszerűsítve az önkormányzat beszámolási kötelezettségét, visszacsatolást nyújtva a szervezet vezetői számára. Az utolsó területet a támogató rendszerek jelentik, amelyek a napi szintű adminisztratív, ügyfélszolgálati és működtetési feladatokat segítő alkalmazásokat foglalják magukba. A projekt során a Kincstárra a felsorolt feladatok mellett a csatlakozás-, és szolgáltatásmenedzsment ellátását, a szerződések megkötését, szolgáltatásokkal kapcsolatos továbbképzések biztosítását, valamint ügyfélszolgálati szolgáltatásokat vállalta magára. Dr. Szepesi Gábor kitér a csatlakozási feladatrendszerre is, ahol lépésről lepésre bemutatta a csatlakozási mérföldköveket az önkormányzati vezetők számára.

Mi is az a NISZ? – tette fel a kérdést Dr. Rupp Zoltán, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., projektigazgatója. A NISZ egy 100%-osan állami tulajdonban lévő, a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő, a jogelődök munkásságát beleszámolva közel 50 éve fennálló szervezet. Feladata informatikai szolgáltatások biztosítása az államigazgatási szervek számára. „Nagy falat lesz a projekt során az önkormányzati szektort is kiszolgálni […] –mondta, majd hozzátette: „akkor végzi jól a munkáját a NISZ, ha a felhasználó nem is tud róla.” A NISZ feladata a hardver infrastruktúra fejlesztése és bővítése a Kormányzati Adatközpontban, valamint a nemzeti távközlési gerinchálózat kiépítése, hogy megfelelő sávszélességet biztosítson az önkormányzatok számára. NTG kiépítés időszerű, hiszen ez egy kritikus pont az ASP2 megfelelő működtetésében. Nem megfelelő internet-hozzáférés a felmérések szerint csak elenyésző számú településre jellemző, a tervek szerint ezeket a problémákat is orvosolni fogja 2018-ig a projekt. A kiépítés uniós forrásokból fog létrejönni, a fenntartási költségeket pedig a központi költségvetés fogja fedezni. Önkormányzatok számára biztosított még egy közel 8 milliárd forint keretösszegű pályázat, ahol az önkormányzatok informatikai fejlesztésekre, felhasználói belépéshez szükséges e-kártyaolvasó, számítógép, laptop, monitor, nyomtató stb. beszerzésére pályázhatnak.

Örömét fejezte ki Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az ASP2 bevezetésével kapcsolatban, hiszen az eddig használt rendszerek mindig is „mostohagyermekek” voltak az önkormányzatok és a kormányzat számára. Önkormányzatok tolmácsolásában kifejtette, hogy a bevezetendő rendszertől az életük egyszerűsödését várják, egy jó hálózati rendszert, amelyen keresztül a felhasználó önkormányzat folyamatosan képes kommunikálni a Kincstárral és más Önkormányzatokkal, valamint hogy az adott vezető láthassa az intézménye aktuális költségvetési, gazdasági helyzetét, könyvelését, adókivetését, amely leegyszerűsíti a szakpolitika alkotás menetét. Az önkormányzati személyi állomány oktatásával kapcsolatban türelmet és megértést kér, mivel egy ilyen rendszerre való átállás hosszadalmas folyamatot jelent a dolgozók számára, újra kell mindent tanulni. – A TÖOSZ mindent meg fog tenni a siker érdekében – zárta a gondolatait Schmidt Jenő.

„Sorsunk egybeforr, együtt megyünk tovább, az élet viharában Te vigyázol reám. Köszönöm, hogy szeretsz, s hogy hiszel nekem, s hogy megosztod az életed - és pénzed – velem” egészítette ki Vörösmarty Mihály idézetét Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke. Tóth János felhívta a figyelmet, hogy ott ahol már próbálták az ASP elődjét, ott a bevezetett rendszerre való átállás hosszadalmas időt vett igénybe, a kezdeti gyermekbetegségek még csak most mutatkoztak a rendszeren. Az emberi tényezőnek fel kell nőnie a kihíváshoz, a megfelelő informatikai ismeretekkel rendelkező dolgozók elengedhetetlenek a programhoz. Tóth János óva intette a kormányzat túlságos felügyeletén aggodalmaskodókat is, hiszen egyrészt az ASP2-vel leegyszerűsödik számos beszámolói folyamat, átláthatóbb lesz az önkormányzati rendszer működése, másrészt az önkormányzati vagyon ugyanúgy a nemzeti vagyon része. „Jó lenne, ha jól működne a rendszer, mert mindenki munkáját segítené. Nem ellenállók, nem partizánok, hanem azok vagyunk, akiknek szintén érdeke egy jól működő rendszer. Ezért kérnénk az államtól, a Kincstártól és mindenkitől segítséget, mert ez közös érdekünk.”

Tarpai Zoltán, a Königsberg Consulting Kft. e-közigazgatási szakértője az ASP szolgáltatásokat mutatta be átfogó módon. Az ASP rendszereket a 80-as években fejlesztették ki, céljuk a szolgáltatás-megosztás volt, ahol nem kell beruházni a szerverparkokra, hanem csak igénybe veszi a felhasználó a rendszert. Önkormányzatok számára az ASP megteremti az egységes ügyviteli folyamatok közti átjárhatóságot, biztosítja az elektronikus közigazgatás fejlődését, segít az adatminőség és az IT biztonság javulásában, a monitorozás során megkönnyíti a döntéshozatalt, valamint hozzájárul a költségek csökkenéséhez és a hosszú távú finanszírozhatósághoz. A tervek szerint a projekt során 2017. január 1-ig fog megtörténni az első körös önkormányzatok gazdálkodási és önkormányzati adórendszerhez történő csatlakozása, 2018. január 1-ig pedig az ASP2 valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik az összes helyi önkormányzat. Tarpai Zoltán összefoglalta az előkészítési feladatait és a szolgáltatás-bevezetés mozzanatait, valamint a projekt során az önkormányzatok számára elszámolható egyéb költségeket is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudatosítás, védelem, szankció és segítség

    • fokep
    •  dsc7321 2
    •  dsc7338 2
    •  dsc7343 2
    •  dsc7346 2
    •  dsc7352 2
    •  dsc7357 2
  • Előző
  • Következő

A Digitális Jólét Program egyik alprogramjaként elkészült az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégia, amellyel reméljük, hogy a következő években a magyar gyermekek online védelme biztonságosabbá válik – vezette be a konferencia témáját Dr. Krasznay Csaba, a Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája és az információbiztonság szerepe című workshop moderátora. A program az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol október folyamán számos, a kiberbiztonságra fókuszáló előadást, konferenciát, szakmai kerekasztalbeszélgetést szerveztek az IT tudatosság, az adatvédelem, online fenyegetések megelőzésének jegyében.

„Cyberbullying, sexting, stb… manapság egyre több az interneten megjelenő újdonsült fogalom, amelyek egyre több veszélyt jelentenek a fiatalok számára” – fejtette ki Dr. Farkas Attila Erik. A Digitális Jólét Program képviselője elmondta, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációból kiderült, hogy a világhálóval kapcsolatos gyermekvédelmet meg kell erősíteni. Szeptember elején a kormány elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját, amely három pilléren alapul. Az első pillér a tudatosítás, a gyermekek, szülők és pedagógusok felkészítése a digitális világra. A tervben egyaránt szerepel oktatási programok létrehozása, kortárs segítő programok beindítása, a kerettantervek felülvizsgálata. A második pillér a védelem, itt a kormány a brit rendszert venné át, ahol részben a szolgáltatók felelőssége lenne a tartalom szűrése, emellett egy ingyenes, rendszeresen frissíttetett és karbantartott szűrőszoftver kiadása is tervben van. Az utolsó pillér a szankcióalkalmazás és segítségnyújtás, ahol nem elsősorban a büntetőjogi eszközökön, hanem a fiatalok mediációs fejlesztésén lenne a hangsúly, hiszen sokszor az elkövető és az átélő is gyerek. Rövid- és középtávú célok közt szerepel az oktatási programok beindítása, hogy egy tudatos digitalizált közeg alakulhasson ki. Hosszútávú cél, hogy mind a gyermekvédelem, mind az oktatás, mind a digitális stratégiák megvalósítása területén az ország a világszínvonalba kerüljön.

Szükséges volt a stratégia kialakítása, hiszen a gyermekvédelem kiemelt szempont a kiberbűnözés területén. Egyaránt érinti a rendvédelmet és az igazságszolgáltatást, a dolgozókat képzések és továbbképzések keretében készítik fel az aktuális veszélyekre és helyzetekre. Digitális gyermekvédelem szempontjából, ha már megtörtént a baj, fiatalkorú esetében a büntetőjog az utolsó eszköz, ekkor inkább alternatív megoldásra van szükség, a felnőtt elkövetők számára viszont a gyermekek ellen elkövetett bűntények esetében nagyon keményen lép fel a rendszer. 2017-ben még jobban ki akarja venni a részét a gyermekvédelem területén a rendőrség, Európai Unós munkacsoportok, nemzetközi rendvédelmi akciócsoportok alakulnak, a külföldi jó gyakorlatok átvételére. Jövőkép, hogy egyre több olyan rendőr, ügyész és bíró kerül állományba, akik szakszerűen, a digitális bűncselekmények kérdésében szakértőként tudnak eljárni az adott ügyekben – derült ki Dr. Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Osztálya vezetőjének elmondásából.

Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora arról beszélt, hogy igen is szükség van rá, hogy a kormányzat foglalkozzon a digitális eszközöket használó gyermekek védelmével. Az oktatást már az óvodától el kell kezdeni, a digitális tudatosság csak az élethosszig tartó tanulással érhető el. A pedagógusokat és a szülőket is egyaránt fel kell készíteni, hiszen manapság sokszor a gyerekek digitálisan sokkal előrébb járnak, mint maguk a felnőtt felhasználók, vagy az iskolában tanított tananyag. Rajnai Zoltán úgy véli, hogy a problémákat a szülők és a gyerekek egyaránt érzik, ezek megoldása össztársadalmi érdek. A stratégia után meg fog élénkülni a témával foglalkozó szervezetek tevékenysége, gyermekvédelem szempontjából ez az első lépés a kormányzat, szolgáltatók és a felhasználók számára a digitális bűncselekmények elleni fellépésben. „A stratégia egy olyan csontvázat ad, amit majd fel lehet öltöztetni.”

Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója gyakorlati példákkal ismertette a felmerülő kiberbiztonsági és adatvédelmi problémákat. A Nemzeti Kibervédelmi Intézettel a kibervédelmi stratégiát hajtják végre, kormányzati szervként a kormányzati ügyfélkör számára. A legsúlyosabb probléma az adathalászat; egy átlagos hónapban több száz a bejelentett incidensek számra. Bencsik Balázs kifejtette, hogy a biztonság néha kényelmetlen, mivel korlátozza a felhasználót, ellenben elengedhetetlen a biztonságos digitális működéshez. Cél az olyan eszközök kifejlesztése, amelyet nem éreznek korlátozónak. A tudatosság fontos kérdéskör, az oktatás során szemléltetni kell, hogy milyen gyakorlati problémákat okozhatnak a nem megfelelő felhasználói szokások. Gyerekek leggyakrabban a nyílt wifi hálózatokon keresztül teszik ki magukat a legnagyobb veszélynek, ahol „az életüket nyitott könyvként kiszolgáltatják az adott hálózatot fenntartó, nem mindig hátsó szándék nélküli személyek számára.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„Helyretolni a kizökkent időt”- Egyed Istvánra emlékeztek

    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

Emléktábla- és teremavatással, valamint tudományos konferenciával emlékeztek meg a 130 évvel ezelőtt született Egyed István bíróról, jogtudósról, közjogi íróról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„A jogérzet minden emberrel együtt születik, s csak a jogok tisztelete képes fenntartani a társadalmat”- ezzel az Egyed Istvántól vett gondolattal kezdte az emléktábla avatáskor mondott ünnepi beszédét Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ez a gondolat híven tükrözi ember és törvény összetett viszonyát. „Egyed István meg nem alkuvó, mélyen szántóan gondolkodó jogtudós volt, aki egyaránt művelte a magyar közjog tudományát és a közigazgatási jog stúdiumát is”- fogalmazott Patyi András. A rektor hangsúlyozta, hogy Egyed István egyszerre volt értője, tanítója és kutatója a történeti alkotmányosságnak, a helyi önkormányzatok és az elkülönült közigazgatási bíráskodás tanának, de jeles ismerője volt például az iparjognak és az iparigazgatásnak is. A rektor bejelentette, hogy az NKE Rektori Tanács egyetértésével a Ludovika Főépület egyik termét Egyed Istvánról nevezi el.

Egyed István munkásságát méltatta beszédében Dr. Horváth Attila. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) intézetvezetője szólt arról, hogy a professzor oktatói-kutatói tevékenysége során mindig szem előtt tartotta az elmélet és a gyakorlat egységét. „Nem maradt meg az elefántcsonttoronyban, a kutatói szobában. Nemcsak egy szűk kutatói körnek írt, hanem a nagyközönségnek is”- fogalmazott a docens. Egyed hamar felismerte, hogy a huszadik században mennyire megnőtt a közigazgatás jelentősége, amelynek nagy szerepet tulajdonított a 20-as évek gazdasági-politikai válságából való kilábalásban. Horváth Attila szerint hangsúlyt fektetett a közigazgatási képzés fejlesztésére is, ahogy egyik művében fogalmazott: „Magyarországnak nemcsak jó bírákra és ügyvédekre van szüksége, hanem sokkal nagyobb számban jó közigazgatási tisztviselőkre is”.  A docens hozzátette, hogy Egyed István a diktatúrák időszakában is kiállt az alkotmányosság eszméi mellett. Az ünnepség végén Patyi András rektor és Kiss György, az ÁKK dékánja avatták fel az Egyed István emléktáblát.

A rendezvény tudományos konferenciával folytatódott, ahol a szakma neves képviselői emlékeztek az 50 évvel ezelőtt elhunyt professzorra. Patyi András rektor előadásában elmondta, hogy az Egyed név görög megfelelője pajzshordozót, védelmezőt jelent, amely jól illik az egykori jogtudósra, aki az elmélet és a gyakorlat területén egyaránt fontosat alkotott. „A Horthy-korszak egyik vezető közjogásza volt a magyar jogtudomány aranykorában” – fogalmazott Patyi András. A rektor szerint Egyed István munkássága számos területen új utakat mutatott az akkori közjogi gondolkodásban. „Kimutatta a magyar történeti alkotmány önálló fejlődési útját, amely a magyar nemzeti lélek alkotása, a magyar szellemi kultúra ékes bizonyítéka és a magyar fennmaradás záloga” – hangsúlyozta Patyi András. Elhangzott az is, hogy Egyed István fontos tételeket fogalmazott meg a jogállammal kapcsolatban is, amely szerint „csak olyan államra lehet ezt alkalmazni, amelyben a jog uralkodik”. A rektor szólt arról is, hogy Egyed István életében –ahogy a teljes jogászprofesszori elit esetében is - az 1948/49-es politikai fordulat elhallgattatást és eltávolíttatást hozott. Patyi András szerint a mai kor feladata, hogy „helyretoljuk a kizökkent időt”, amihez Egyed István műveit, gondolatait is olvasni és használni kell. A rektor elmondta azt is, hogy az NKE a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„Egyed István munkásságát egy viszonylag rövid pályafutás, de annál gazdagabb életút jellemzi”- kezdte előadását Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint azért volt a szokásosnál nehezebb ezt a konferenciát megszervezni, mert aránylag kevés dokumentum állt rendelkezésre Egyed Istvánról. A dékán részletesebben beszélt az egykori professzor alkotmányfelfogásáról, amelynek egy része ma is megállja a helyét. Kiss György szerint a „A mi alkotmányunk” című művét is egyfajta kettőség jellemzi, amelyben ragaszkodik a közép-európában használatos értékekhez, de felmutatja az időtálló összeurópai értékeket is. A dékán szerint érdemes követni ma is az Egyed István által képviselt utat, amely a gyakorlati tapasztalatokat az elméleti alapossággal ötvözte.

Prof. Dr. Torma András szerint Egyed István életműve minta lehet a mai közjogászok számára. A Miskolci Egyetem rektora előadásában elmondta, hogy az egykori professzor neve és tevékenysége sokáig még a szakma számára sem volt igazán ismert. Torma András is akkor jött rá, hogy milyen nagy kvalitású szakemberrel van szó, amikor elkezdte kutatni életét. A rektor is kiemelte, hogy Egyed István mennyire egységben tudta kezelni a gyakorlatot és az elméletet. Szakmai pályája kapcsán megjegyezte, hogy annak első felében inkább a bíráskodással, második felében pedig a közigazgatással foglalkozott. Torma András is szólt előadásában a „A mi alkotmányunk” című munkájáról, amely egyfajta eszenciája Egyed István munkásságának. A 36 fejezetből álló műben olyan megállapítások találhatóak, mint hogy Magyarország Európa szíve, vagy, hogy a magyar állam jogállam, amiben a jog uralkodik. A könyvben Egyed István megfogalmazta az ezeréves alkotmány örök jellemzőit, így a történelmi jellegét, közjogi szellemiségét, erős nemzeti vonását és keresztény jellegét. A rektor szerint az egykori professzor fontos gondolata az is, hogy a magyarság jövője csak az alkotmányosság útján építhető.

„Csak a társadalom sok szegmensében megforduló, úgynevezett teljes emberek képesek arra, hogy a társadalmi igazságosságot szolgálják”- mondta előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke szólt arról, hogy Egyed István bírói és jogtudósi munkája mellett milyen sokféle társadalmi megbízatást is vállalt. Így például tagja volt az Országos Testnevelési Tanácsnak, titkára volt a Magyar Jogászegyletnek és főmunkatársa volt a Sajtó című tudományos folyóiratnak. Közszolgálati munkáját is a sokszínűség jellemezte, hiszen volt jegyző, albíró, törvényszéki bíró, az Igazságügyi Minisztérium szakelőadója, majd 1923-tól budapesti ítélőtáblai bíró is. Darák Péter beszélt a tudományos pályájáról is, amely szintén tükrözi a közszolgálati sokszínűséget, így például foglalkozott a választási bíráskodással és az önkormányzati bíráskodás gazdasági összefüggéseivel is.  

A szuverenitás kérdésével foglalkozott előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró szerint egyre jobban kezd kikopni az uniós tagállamok szótárából a szuverenitás fogalma. Ez arra vezethető vissza, hogy az államok és az államok által létrehozott közös európai intézmények között egyfajta közös szuverenitásgyakorlás történik. Ebben a nemzetközi intézmények a saját legitimitásukat próbálják mindenáron megőrizni és folyamatosan növelni.  

„Egyed István magas szinten művelte a közjogi politikai publicisztika műfaját” – hangsúlyozta előadásában Prof. Dr. Kukorelli István. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezetője elmondta, hogy a két világháború közötti időszak különösen hangos volt a közjogi vitáktól, amelynek egyik karakteres résztvevője volt Egyed István. Nagyon termékeny közjogi író volt és munkáiban elsősorban a közigazgatással és az alkotmány kérdéseivel foglalkozott. Publicisztikái azonban nemcsak a hagyományos jogtudományi folyóiratokban jelentek meg, hanem olyan kiadványokban is, mint például a Pesti Hírlap, az Új Ember vagy a Katolikus Szemle.

Egyed István helyi önkormányzatokkal kapcsolatos álláspontjáról beszélt előadásában Prof. Dr. Balázs István. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezetője szerint az egykori professzornak önkormányzatbarát gondolatai voltak, de nagyon fontosnak tartotta az állami felügyelet meglétét is helyhatóságok felett. Balázs István beszélt a jelenlegi közjogi berendezkedésről is, amelynek kapcsán megjegyezte, hogy a helyi önkormányzatok helyzete jelentősen változott 2010 után.  Szerinte egyfajta „államosítás” történt, amelynek során az állam nagymértékben vett át a helyhatóságoktól korábbi önkormányzati feladatokat. Megjegyezte, hogy az önkormányzatok az államszervezet részeként működő állami szerveknek tekinthetőek és az autonómiájuk funkcionális, célhoz kötött és korlátozott lett az elmúlt években.

„Egyed István azok közé tartozik, akinek szellemi és emberi magatartása a mai világban is példaértékű” –hangsúlyozta előadásában Dr. habil. Takács Albert. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar egyetemi docense szerint Egyed István a történeti alkotmányosság elkötelezett híve volt, de nem vallotta a jogegyenlőség abszolutista felfogását. Szerinte, ha a jogokat tiszteljük, akkor annak az előfeltételeit is tisztelni kell.

Dr. habil. Chronowski Nóra szerint a szuverenitás nem értelmezhető a jogállamiság nélkül, ami nem a rendszerváltás találmánya, hanem a történeti alkotmányosság egyik követelménye is volt. Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék docense szerint bátor dolog volt Egyed Istvántól, amikor a diktatórikus történelmi időszakokban is kiállt a jogállamiság eszménye mellett.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám


Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban

    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
    • magyary_emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők.

Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.

Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot”- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.

A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújításáról szólt előadásban Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az állami tisztviselőkről szóló, nemrég elfogadott törvény kapcsán megjegyezte, hogy az jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely 2010-től indul meg a közigazgatásban. Az ágazatban tapasztalható aránytalan jövedelmi viszonyok és a személyi állomány elöregedése arra sarkalják a kormányzatot, hogy az eddiginél teljesítményarányosabb bérezést és egy modernebb képzési rendszert vezessen be. „Az új törvény - amelyet az Államreform Bizottság is megtárgyalt- elsősorban az eddig legrosszabbul keresők és a frontvonalban lévő ügyintézők bérét emeli markánsabban július elsejétől ”- mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette, hogy az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között lesz majd megállapítható. Az átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel párhuzamosan új teljesítményértékelési és minősítési rendszert is bevezetnek, a képzések terén pedig új szabályok lesznek érvényesek. Eszerint a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget kell szerezniük. Az állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a megújuló rendszerben, ahol a mechanikus vizsgaszemlélet helyett az egyéni fejlesztési szempontok kerülnek majd előtérbe.

Az új teljesítményarányos illetményrendszer és a megújuló képzési rendszer mellett akkor lehet igazán versenyképes a közszolgálat, ha a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlást is biztosítani tudja. Ennek stratégiai támogatásáról beszélt a rendezvényen Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK emberi erőforrás intézetének vezetője szerint az egyik nagy probléma, hogy sok tehetséges fiatal nem a közszolgálatot választja élethivatásul, ráadásul elég nagy a fluktuáció is az ágazaton belül. „ Bár 2010 óta voltak törekvések a folyamat megállítására, a közigazgatás személyi állománya jelentősen elöregedett, és elég nagy számban fordul elő pályaelhagyás, így a megtartó képességet mindenképpen növelni kell”- fogalmazott Hazafi Zoltán. A docens szerint szükség van a pályára vonzó, a pályára illesztő és a pályán tartás képességének fejlesztésére. Hozzátette azt is, hogy új kiválasztási rendszerre van szükség, amely esetében nem azt kell nézni, hogy ki nem alkalmas a pályára, hanem azt, hogy ki alkalmas.

A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az ÁKK Ménesi úti épületében lévő Magyary- emléktáblát,  ma pedig szülővárosában, Tatán emlékeznek meg a tudósról. A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám


Az aktív részvétel kultúráját kell elsajátítanunk

    • CEeGov
    • CEeGov
    • CEeGov
    • CEeGov
    • CEeGov
  • Előző
  • Következő

Harmadik alkalommal ad otthont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a CEEeGov konferenciának, amely Közép-Kelet-Európa elektronikus kormányzati módszereivel és a többszintű kormányzásban rejlő lehetőségekkel foglalkozik. A kétnapos rendezvény azt vizsgálja, hogy az infokomunnikációs technológiák mely módon állíthatók a demokrácia és a közjó szolgálatába. A meghívott előadók között olyan nemzetközi szaktekintélyek szerepelnek, mint dr. Beth Noveck, aki Obama amerikai elnök nyílt kormányzati kampányait vezette, vagy dr. Andreas Kiefer, az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának főtitkára.

Az esemény ünnepélyes megnyitója az NKE dísztermében zajlott, ahol elsőként dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő minden bizonnyal azé az „okos” városé, amely újfajta kormányzati módszerek irányítása alatt áll. Mint mondta, a közszolgálat mindig is a társadalom szolgálatáról szólt, így az új módszerek középpontjában szintén a polgároknak kell állniuk. Olyan nyílt információs rendszerek bevezetésére van szükség, amelyben az adatok megfelelő védelme mellett azokat mindenki számára elérhetővé teszik. Ez az ellenőrizhetőség, az elszámoltathatóság és a jó kormányzás alapja, illetve a Jó Állam mozgatórugója.

Dr. Andreas Kiefer, az Európa Tanács főtitkára úgy fogalmazott, „az e-kormányzás nem egy eszköz arra, hogy helyettesítsük a részvételalapú demokráciát, csupán kiegészítője annak.” Az e-kormányzás tulajdonképp erősíti a „köz” hatalmát azáltal, hogy a politikai döntéshozók és a kormányzati szervek munkájába közelebbi betekintést enged. Az átláthatóság ma már alapkövetelmény a politikában. A hatékony többszintű kormányzáshoz azonban nem csak az új normák felállítása szükséges, hanem a társadalomról és a demokráciáról való gondolkodásmódunknak is meg kell változnia. Első és legfontosabb lépés, hogy a tudatosság fokozása révén polgárokként tisztába kerüljünk jogainkkal és lehetőségeinkkel.

Dr. Beth Noveck, az Internet Kormányzás Globális Tanácsának biztosa és a New York-i Egyetem Kormányzati Laboratóriumának igazgatója szintén kiemelte, hogy az e-kormányzás alapvető feltétele az aktív részvétel. Állampolgárként ennek a kultúráját kell megtanulnunk: meg kell tanulnunk érdeklődni a minket érintő döntések felől, meg kell tanulnunk hallatni szavunkat, és mindenekelőtt meg kell tanulnunk kérdezni, hiszen, mint mondta, „mindannyian szakemberek vagyunk, ám a siker kulcsa az együttműködés.”

A konferencián jelen lévő dr. Rudolf Schicker osztrák politikus, korábbi városfejlesztési és közlekedési tanácsos, a többszintű kormányzás lényegét a következőkben foglalta össze: bizalom és biztonság, átláthatóság és a részvételi lehetőség biztosítása, befogadás és szolidaritás, orientáció az állampolgárok felé, konzultáció, fejlesztés, rugalmasság és tanulás.

A kétnapos rendezvényen szekcióüléseken, valamint munkacsoportokban zajlanak a szakértői előadások és az egyeztetések. A konferencia közel félszáz tanulmánya egy igen impozáns, 600 oldalas konferencia-kötetben lesz olvasható, amelyik számos repozitóriumban és online felületen is elérhető lesz. 


Emberjogi fundamentalizmus

    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
    • emberjogi fundamentalizmus
  • Előző
  • Következő

Az emberi jogok továbbra is részei a politikai küzdelmeknek- hangzott el az NKE Molnár Tamás Kutató Központ (MTKK) szervezésében megvalósuló tudományos konferencián.


Az emberi jogok eszménye a politikai harcban gyökerezik – hangsúlyozta előadásában Karácsony András. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára szerint bár az emberi jogok kanonizációja megtörtént, az továbbra is része maradt a politikai küzdelmeknek. Karácsony András szólt az első két fontos emberjogi dokumentumról: az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatáról és a nagy francia forradalom által létrejött Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatáról. Karácsony András szerint mindkettő az állammal szemben határozta meg az alapvető emberi jogokat. Az ember védelme, az emberi jogok ugyanis a társadalom védelmét is jelenti az állammal szemben- tette hozzá az ELTE tanára, aki szerint az emberi jogokat az államhatalom tudja csak garantálni, ezért az emberi jogok eszméi megjelentek az államok jogrendjében. “A jog uralma vagy a joguralom elve?”- ezzel a címmel tartott előadást Varga Zs. András. Az alkotmánybíró elmondta, hogy a jogállam gondolata hagyományosan azt jelentette, hogy a jogot érvényesíteni lehet, a jogszabályokban pedig megbízhatnak az állampolgárok. Emellett fontos az is, hogy a hatalomgyakorlás nem lehet önkényes, azaz a jogalkotó nem változtathatja meg a jogszabályokat önkényesen, ötletszerűen. Varga Zs. András szerint az elmúlt 25 évben ez a felfogás jelentősen megváltozott, amikor is a “bírók kezébe került” a jogállam megítélésének kérdése. Ezzel párhuzamosan háttérbe szorult a jogalkotás és jelentősen megnövekedett az alkotmánybíróságok és a nemzetközi bíróságok szerepe.

Az alkotmányjog két nagy területe az alapvető államszervezeti kérdések és az alapjogok- mondta előadásában Farkas György. A szakember szerint a kisebbségi jogok államszervezeti dimenzióihoz tartoznak a kisebbségek parlamenti képviselete és a területi autonómiák. Hangsúlyozta, hogy ma már közép- Európában is egyre erősebben megjelenik a kisebbségek parlamenti képviselete. Erre Szlovénia az egyik legjobb példa, ahol a kisebbségi képviselők különösen erős jogosítványokkal rendelkeznek.

A 70-es évek végén Európában még csak 3 országban - Ausztriában, Olaszországban és Németországban - működött alkotmánybíróság- mondta el előadásában Pokol Béla. Az alkotmánybíró szerint ezek közül is a német modell képviselte legerősebben az erős alkotmánybíróság eszményét. Később ezt vették át a latin-amerikai országok és az egykori szovjet csatlós államok, így Magyarország is. A professzor elmondta, hogy hazánkban a rendszerváltást követően olyan széles jogkörökkel rendelkezett az alkotmánybíróság, hogy még a törvényjavaslatok alkotmányellenességét is vizsgálhatta. Pokol Béla szerint az emberi jogi bíráskodás az államok feletti hatalmi centrummá kezd válni.

A pluralizmusról és az emberjogi ideológiáról beszélt a rendezvényen Megadja Gábor. A MTKK munkatársa szerint az emberi jogi gondolkozás a mindennapi politikában létező jelenség, például a jelenlegi migráns válságban is megjelenik. Hangsúlyozta, hogy  egy pluralista számára már felvetés szintjén sem működik az emberi jogok gondolata, amely az emberre épít. “A pluralizmus semmilyen fundamentalizmussal nem tud mit kezdeni”- mondta Megadja Gábor, aki hozzátette, hogy bármilyen jogról is legyen szó, annak mindig igazodnia kell a realitásokhoz.

A több szekcióban zajló rendezvényen a jogállam univerzumának kiterjedéséről Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány munkatársa beszélt. Az igazságszolgáltatás és emberi jogok kapcsolatáról Rimaszécsi Jánostól hallhattunk fontos információkat. Cservák Csaba az alapjogvédelem szervezetrendszeréről értekezett, Kiss Viktor pedig az “Emberi jogok vagy fundamentalista individualizmus?”címmel tartott előadást. Szánthó Miklós az emberi jogi fundamentalizmus és politikai korrektség témakörében mondta el gondolatait. A rendezvényt Horváth Márk  és Lovász Ádám közös előadása zárta.

A rendezvényen elhangzott, hogy az előadások anyagai hamarosan egy tudományos konferencia kötetben is megjelennek. A témáról bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 


Az iskolateremtő tudósra emlékeztek

    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

Szakmai konferenciával folytatódott az a programsorozat, amely a néhány évvel ezelőtt elhunyt Lőrincz Lajosnak, a közigazgatás-tudomány neves kutatójának állít emléket. Az NKE egyik jogelőd intézményének, az Államigazgatási Főiskola volt főigazgatójáról egykori kollégák és barátok is megemlékeztek.


“Ma egy iskolateremtő tudósra, egy kivételes személyiségre emlékezünk, és egyben egyfajta képet adunk a magyar közigazgatás-tudomány mai állapotáról is” –fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora a rendezvény egyik ötletgazdájaként elmondta: a konferencia jó alkalmat ad a rendkívül szerteágazó közigazgatás egyes szegmenseinek tudományos vizsgálatára. Hozzátette: jövőre lesz 40 éve, hogy megalapították az egykori Államigazgatási Főiskolát. “Ez a négy évtized elegendő idő arra, hogy az intézmény múltjára visszatekintsünk és leverjük azokat a hagyományteremtő cölöpöket, amelyek szilárdabban tartják majd a jelenlegi építményt. A hagyományok tisztelete és megbecsülése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet erősíti”- fogalmazott Patyi András. 

„Lőrincz Lajos egy generáció, egy közösség meghatározó tagja volt, akitől személy szerint én is sokat tanultam” - emlékezett az egykori tudósra Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint Lőrincz Lajos munkáiban nagyon sok az időtálló gondolat, amelyek arra is vannak, hogy írásain keresztül tanítsák a jelenlegi hallgatókat, oktatókat, kutatókat. 

“Nem szabad a bürokráciára ellenségként tekintenie egyetlen reformprogramnak sem”- hangsúlyozta szakmai előadásában Patyi András. A közigazgatás reformjának részeként létrejött Államreform Bizottság elnökeként is tevékenykedő egyetemi tanár szerint ugyanis nehezen képzelhető el a bürokrácia nélküli közigazgatás. Úgy véli, hogy a közbeszédben gyakran keverednek a bürokrácia, a bürokratikus működés és a bürokratizmus fogalmak. Megítélése szerint a közigazgatási működés nem azonosítható a bürokráciával, hiszen a bürokrácia egy bizonyos fokú szervezettséget, működési formát jelent a közigazgatásban. Ezzel szemben a bürokratizmus az eltúlzott bürokratikus működére utal.” Mivel a magyar közigazgatás túlnyomórészt bürokratikusan szervezett, így a közigazgatás reformja értelemszerűen érinti a működés bürokratikus jellegét”- tette hozzá. Patyi András szerint nemcsak a központi, hanem a decentralizált szervek, például az önkormányzatok és az úgynevezett projektszerűen működő intézmények is kiépítik a maguk bürokratikus rendszerét, megmerevítve ezzel saját működésüket. Bár a magyar közigazgatás létszáma az elmúlt 30 évben mintegy duplájára nőtt, a professzor nem osztja azt a véleményt, miszerint a bürokratikus működés csökkentésének egyetlen módja a létszámcsökkentés lenne. Szerinte nagyon fontos, hogy a mai bürokráciacsökkentő reform középpontjában az emberi tényező áll. Egy adott közigazgatási területen ugyanis a szükséges létszámot csak az ellátandó feladatok tükrében lehet reálisan meghatározni.“ A közigazgatásra nehezedő feladatteher és az erőforrás csökkentését csak akkor lehet végrehajtani, ha a közigazgatás számára előírt működési mozzanatokat is csökkentjük”- fogalmazott Patyi András. Hozzátette, a közigazgatási eljárási szabályok átvizsgálása, racionalizálása jelenleg is folyamatban van, amely nem „megspórolható feladat”.

Az 1946. évi I. törvény, az úgynevezett ideiglenes alkotmányról beszélt előadásában Prof. Dr. Máthé Gábor. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar professor emeritusa a köztársasági államforma 70 éves jubileuma kapcsán elmondta: a törvény lezárt egy 25 éves ideiglenes közjogi interregnumot. Kodifikációs szempontból nagyon hasonlít ez az 1920. évi I. törvényhez, amely az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szól. Ez egy jogi konstrukció kezdete, amit a már említett 1946-os törvény zár majd le. “Az 1848-as és az 1945-ös törvények mellett ez utóbbi jelenti az egyik közjogi hivatkozási alapját az rendszerváltáskori alkotmányozásnak” – hangsúlyozta Máthé Gábor.

A Lőrincz Lajossal végzett közös munkájára emlékezett a rendezvényen Prof. Dr. Verebélyi Imre. A Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa hangsúlyozta, hogy már a 70-es években létezett a közigazgatás átalakításának komplex terve, amelyben a nyugati sikeres minták átvétele is hangsúlyos volt. “Nem mechanikusan másolni kell, hanem adaptálni a jó tapasztalatokat”- véli most is a professzor. Verebélyi Imre beszédében felidézet azt is, hogy Lőrincz Lajos rendszerkutató volt, de a közigazgatás személyi állományának kérdésével foglalkozott a legszívesebben.

Az 1945-46-os jogalkotási mechanizmusokról szólt előadásában Prof. Dr. Tamás András. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar professor emeritusa szerint erre az időszakra jellemző volt a miniszteri és minisztertanácsi rendeletekkel való kormányzás, amelyek gyakran emelkedtek törvényi erőre. 1945-ben 11, míg egy évvel rá már 29 törvény született Magyarországon. Ebben az időszakban az ideiglenes nemzetgyűlés alig működött, csak néha hívták össze. A közigazgatás működtetése sem volt egyszerű, hiszen a magyar ideiglenes kormány működése nem terjedt ki a teljes országra. A fegyverszüneti egyezmény kimondta, hogy a frontvonaltól 50, illetve 100 kilométerre lehetett magyar közigazgatás, a többi részén szovjet katonai igazgatás működött.

A Lőrinc Lajos emlékkonferencián szó volt még a többi között az európai integrációról, a közigazgatás és a szépirodalom kapcsolatáról, a területi államigazgatás reformjáról, és a személyzeti politikáról is.

Cimkék: konferencia, 2016

A közhatalom felelősségét vizsgálták

    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
  • Előző
  • Következő

A közhatalom felelősségéről tartottak tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Közigazgatás-tudományi Kar és az Államtudományi Intézet közös konferenciáján, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként tartottak ma meg,  a résztvevők az immunitás, azaz a joghatalom alóli mentesség aspektusából vizsgálták meg a témát. 

A konferencia kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy közhatalom felelősségének szinte teljes problémakörét felöleli és a modern állam jellemzőinek, karakterisztikájának a megrajzolására vállalkozik - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint nemcsak a hatalmi ágak elválasztásának, hanem a közhatalommal összefüggő felelősségi kérdéseknek is humanizáló szerepük van. 

Patyi András emlékeztetett rá, hogy a konferenciát szervező NKE az állam működésével, annak legkülönbözőbb gyakorlati és elméleti jellemzőivel foglalkozik. „Az ilyen összetett témák vizsgálatához azonban szükség van más egyetemek, intézetek, kutatóműhelyek közreműködésére is - tette hozzá a rektor.

Történeti visszatekintésében a római jog gyakorlatához nyúlt vissza előadásában Prof. Dr. Jakab Éva. Az NKE Államtudományi Intézetének egyetemi tanára szerint már az ókori Rómában megjelent az immunitás intézménye, ami a perbe hívás tilalmát jelentette a közhatalmat ellátó intézmények vonatkozásában. Az általános elv szerint az akkori időszakban ugyanis nem lehetett perbe hívni olyan személyt, akinek a perbe hívása a közhatalom megcsúfolásával járt volna, így például az impériummal rendelkező magisztrátusok szinte teljes immunitást élveztek. A jog szerint a kisebb közhatalommal bírókra ez már nem vonatkozott, de ők sokszor olyan tekintéllyel rendelkeztek a nép körében, amely ezt a gyakorlat mégsem tette lehetővé. A mentesség csak a ténylegesen hivatalban töltött időtartam alatt állt fenn, később bárki perelhetővé vált. A hivatali hatalommal való visszaélést észlelve azonban a magisztrátusok egymással szemben tiltakozással élhettek, ez pedig egyfajta ellenőrzési lehetőséget jelentett a túlkapásokkal szemben is. Ritkán, de előfordult olyan eset is, amikor a közhatalmat gyakorló személy lemondott a mentelmi jogáról és alávetette magát az igazságszolgáltatásnak. Jakab Éva előadásában szólt arról is, hogy a személyiségi jogok védelme is már aránylag elég korán megvalósult, hiszen általánosan elfogadott irányelv volt az ókori Rómában, hogy egy állami szerv sem sértheti meg a polgárok személyiségi jogait.

Az ombudsman intézményének immunitásáról beszélt előadásában Prof. Dr. Szabó Máté, az NKE Államtudományi Intézet egyetemi tanára. A korábbi ombudsman szerint ennek az intézménynek az állampolgárok felé nincs, más közhatalmi szervek felé viszont nagyon jelentős az immunitása. A professzor szerint fontos, hogy politikailag és lehetőleg gazdaságilag is független legyen az ombudsmani intézmény, ez azonban a gyakorlatban általában nem valósul meg. Szabó Máté szerint amíg nálunk elsősorban az egyetemi-tudományos szférából kerülnek ki a hivatalt ellátó szakemberek, Ausztriában például - Európában egyedülálló módon - a legerősebb politikai pártok adják az ombudsmant. Bár ez látszólag erős politikai befolyásoltságot jelent, a gyakorlatban az ottani politikai kultúrának köszönhetően mégis szakszerűen és hatékonyan működik a rendszer. Szabó Máté szólt arról is, hogy Magyarországon az ombudsman jelentős mértékben független, működésében is, mivel ő maga határozza meg szervezetének teljes belső rendszerét. A professzor érdekességképpen megjegyezte, hogy amíg hazánkban jogi végzettséghez kötik a hivatal ellátását, addig például Írországban jelenleg is egy újságíró tölti be ezt a posztot. A pénzügyi függetlenségről szólva Szabó Máté megjegyezte, hogy azt nagyon nehéz garantálni, mivel a közhatalom élhet azzal lehetőséggel, hogy az intézmény költségvetését „megkurtítja”. Példaként hozta fel Litvániát, ahol az elmúlt években több ombudsmani hivatalt is költségvetési okok miatt szüntettek meg.

A jogtörténetben elég eltérő modellek léteztek arra, hogy az állam hogyan járuljon hozzá a polgári jogviták megoldásához - ez már Kegyed Miklós kutatóprofesszor előadásából derült ki. Az NKE Államtudományi Intézet munkatársa jogtörténeti visszatekintésében először a 19. századi liberális állam gyakorlatáról szólt. Ebben az állam szinte egyáltalán nem avatkozott be a polgárok jogi vitájába, amelyben így általában a rátermettebb, agyafúrtabb fél diadalmaskodott. Ebben az időszakban a bíróság passzív, semleges szerepre volt kényszerítve, a perek pedig emiatt is jelentősen elhúzódtak. A 19. század végén Ausztriában bevezetett polgári perrendtartás más szemléletet eredményezett. Ekkortól kezdve a bíróság szerepe a polgári perekben felértékelődött és egyfajta elvárás is volt a bíróval szemben, hogy segítséget nyújtson a jogviták eldöntéséhez.

Az 1923. évi szovjet-orosz perrendtartás ennél is tovább ment és a per szinte teljesen a bíróság, valamint az ügyészség kezébe került, így a felek jogai jelentősen korlátozódtak. Az elmúlt évtizedekben, különösen a volt szocialista országokban új perrendtartások születtek, amelyekben bár érződtek a korábbi hatások, a jogalkotók kiegyensúlyozott viszonyok megteremtésére törekedtek. „A modern felfogás szerint a bírói hatalomnak nem szabad olyan erősnek lennie, hogy korlátozza a felek rendelkezési szabadságát, de legyen annyira erős, hogy az eljárás hatékonyságát biztosítani tudja” - tette hozzá Kegyed Miklós. 

Dr. Horváth Attila egyetemi docens az elhangzott előadásokra reflektálva elmondta: a magyar közjogi hagyománynak évszázadokon át meghatározó eleme volt az aranybulla ellenállási záradékára való hivatkozás. Az NKE Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszék munkatársa szerint az egri hős, Dobó István hűtlenségi pere volt valószínűleg az első olyan eset Magyarországon, amikor az állam a per semmiségének kimondása után rehabilitálta a per áldozatát. Horváth Attila hozzászólásában szólt a 1848. évi harmadik törvénycikkről is, amely a miniszterek politikai és jogi felelősségét is megnevezte, valamint tartalmazta azt is, hogy a minisztereknek a magántulajdon szentségét is óvni kell, ez azonban nem ment át a gyakorlatba.

Az ombudsmani intézmény kapcsán megjegyezte, hogy hasonló jogi megoldások korábban is előfordultak a magyar jogtörténetben. Volt, amikor maga a király vagy később a nemesi vármegyék táblabírói láttak el ehhez hasonló szerepet. A rendszerváltás megelőző szocialista rendszerben hivatalosan nem létezett semmilyen fórum az állampolgári panaszok jogi kezelésére, sőt még bizonyos polgári perekben ügyvédeket sem vehettek igénybe a felek. Ekkor az a felfogás uralkodott, hogy az állammal szemben a magánszemély nem nyerhet pert, így nagy szenzáció volt, amikor a MERKUR állami vállalatot mégis sikeresen perelt egy ügyvéd - tette hozzá Horváth Attila.

A szakmai konferencia további részében szó volt a többi között a jogalkotó és a végrehajtó hatalom felelősségéről, a közhatalmi kárfelelősségről, valamint az ügyészségi jogkörben okozott kárért viselendő felelősségről is.


 

Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: konferencia, 2015