Emberi Erőforrás Intézet

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE, Egyetem) Küldetés-nyilatkozatával, valamint az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar (a továbbiakban: Kar) célkitűzéseivel összhangban az Intézet küldetése abban foglalható össze, hogy tevékenyen részt vállal a közszolgálati felsőfokú szakemberképzés egységes intézményi alapokra helyezésében, valamint a közszolgálati személyi állomány szakértelmének növelésében. Kiemelt célja az összehangolt és tervezett közszolgálati utánpótlásképzés, valamint a közszolgálati életpályamodell és a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság kialakítása, az értékelvű közszolgálati rendszer személyi feltételeinek megteremtése.

Az Intézet fontos célkitűzése a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztése, ennek érdekében intenzív részvétel – első sorban – a Karon szervezett alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések sikeres, eredményes és tudományos alapokon nyugvó teljesítésében.

Az Intézet az Egyetem, a Kar valamint a felhasználók igényének megfelelően mindent megtesz a korszerű szakmai ismeretek létrehozása, közvetítése és átadása érdekében, s ezzel is tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy az NKE a felsőoktatás hazánkban és külföldön egyaránt elismert, versenyképes intézményévé váljon.

Az Intézet tudományos műhelyként különös gondot fordít arra, hogy tevékenységében és működésében folyamatosan érvényesítse a képzés és a tudományos kutatás szabadságát, biztosítsa hallgatói számára a tanszabadságot, illetve egy megalapozott általános és magas színvonalú szakmai tudás elsajátításának lehetőségét.

Az Intézet kiemelt célja, hogy hozzájáruljon egy nemzeti és európai értékek iránt elkötelezett, mély hivatástudatú, szilárd erkölcsi tartású, nemzetközi színtéren is helytállni képes és tájékozott szakértelmiség felkészítéséhez.

Az Intézet tevékenységét a közszolgálat interdiszciplináris megközelítése jellemzi, ezért egyaránt foglakozik a közszolgálat jogi szabályozásával, valamint emberi erőforrás gazdálkodásával. Ezekkel összefüggésben ellátja az oktatási, tehetséggondozási feladatokat, tudományos kutatásokat folytatat, illetve hasznosítja azok eredményeit az oktatásban. Ugyanakkor arra törekszik, hogy tevékenysége a közszolgálat politológiai és szociológiai aspektusaival is kibővüljön.

Az Intézet kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az intézeti keretekben oktatott tárgyak ne csak elméleti ismeretekkel vértezzék fel a hallgatókat, hanem a gyakorlatban is hasznosítható ismeretanyaggal, ezzel elősegítve elhelyezkedésüket a közszolgálatban.

Az Intézet mindent megtesz annak érdekében, hogy kiváló szakmai együttműködés alakuljon ki a társintézetekkel, más hazai és külföldi egyetemekkel, illetve kutatóhelyekkel. Így kívánja megteremteni annak lehetőségét, hogy az intézeti munkatársak ezekkel az intézményekkel szakmai kapcsolatokat tarthassanak fenn, ezzel segítve az oktatói és hallgatói mobilitás fejlesztését. Az oktatói és hallgatói elvárásokkal összefüggésben az Intézet támogatja a korszerű oktatási és módszertani eszközök alkalmazását. Emellett szakmailag támogatja és ösztönzi az oktatók kutatási programjait, valamint tevékenyen részt vállal a Kar tehetséggondozási munkájában tudományos diákkörök szervezésével, működtetésével és a szakkollégiumok munkájába történő bekapcsolódással.

Az Intézet a közszolgálat jogi szabályozásával összefüggésben hat magyar nyelvű tantárgyat gondoz. A közös modul keretében oktatott Közszolgálati életpályák elnevezésű tantárgy a közszolgálat alapintézményeinek ismeretébe vezeti be a hallgatókat. A Munkajog keretében elsajátított dogmatika alapozza meg a Közszolgálati jog oktatását. Ez a közigazgatás-szervező alapszakon kötelező tantárgy döntően a közszolgálati réteg két nagy csoportjának, a kormánytisztviselőknek (köztisztviselőknek) és a közalkalmazottaknak a szolgálati viszonyával foglalkozik. Emellett kitekintést nyújt a többi közszolgálati alkalmazott (fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, bírák, ügyészek) jogviszonyának legfontosabb kérdéseire. A tantárgy megközelítési módja döntően jogi jellegű, a közszolgálati jogba tartozó jogforrások alkalmazására készíti fel a hallgatókat. Szintén alapszakon kerül sor az Európai Unió és a tagállamok közszolgálati rendszerei tantárgy oktatására. A tantárgy oktatói az uniós és tagállami közszolgálatra vonatkozó részletes ismerteket adnak át a hallgatókat. 

Az Intézet mesterszakon az Összehasonlító közszolgálati jogot oktatja. A tantárgy célja, hogy nemzetközi összehasonlításban értelmezze a közszolgálati jog fejlődési tendenciáit, legfontosabb jogintézményeit. Mutassa ki a közszolgálati jogi és munkajogi szabályozás eltérő jellegzetességeit. Bővítse a hallgatók ismereteit a fejlett közszolgálati rendszerekkel bíró országok által alkalmazott megoldásokról, hogy ennek tükrében értékelhessék a hazai pragmatika fejlesztési irányait.

Mindkét szak hallgatói számára szabadon választható tantárgy a Bírósági joggyakorlat a közszolgálati jogban.


Idegen nyelvű tantárgyaink: Beschäftigungspolitik, Arbeits, und Beamtenrecht in der Euroäischen Union, Collision of Fundamental Rights, European Social and Labor Law and Principles of Public Sercice Law, International and comparative labour and public service law.

Az Intézet a HR menedzsment témakörében a közszolgálaton belül kiépítendő stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodáshoz kapcsolódó menedzsment ismeretek oktatását tekinti elsődleges feladatának. Kialakította azt a tantárgyi struktúrát, amely az emberi erőforrás gazdálkodás iránt érdeklődő hallgatók számára biztosítja az alap, a mester és a doktori képzéseken az egymásra épülő ismeretek megszerzését. Az Intézet keretein belül folyik az integritás menedzsmenttel kapcsolatos tudás átadása is. A tantárgyak jelentős részét gyakorlatorientált, tréning keretében sajátíthatják el a hallgatók. Az Intézet munkatársai látják el a közszolgálati humán szervezők és az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szakos képzések szakvezetését és – külső szakemberek bevonásával – az ide felvételt nyert hallgató oktatását is.  

Oktatott tantárgyak:

  • Közszolgálati stratégiai emberi erőforrás menedzsment
  • Közszolgálati HR menedzsment
  • Integritásmenedzsment a közigazgatásban
  • Humán kontrolling és kompetenciamenedzsment a közszolgálatban
  • Szervezet és munkapszichológia gyakorlata a közigazgatásban
  • Erőforrás-és életpálya tervezés a közszolgálatban
  • Önismeret és együttműködés a közszolgálatban
  • Csoportépítés a közszolgálat működésében
  • Szervezeti identitás
  • Gondolkodástechnikák és problémamegoldás a közszolgálatban
  • Munkaügyi konfliktusok és rendezésük a közszolgálatban
  • Szervezeti kultúra és integritás
  • Shadow-coaching az emberi erőforrás gazdálkodásban
  • Helyzetorientált és természetes vezető a közszolgálatban
  • Szervezetfejlesztés és HR a közszolgálatban
  • Teljesítménymenedzsment a közszolgálatban
  • Jövőválasztás, jövőkutatás a közszolgálatban
  • Coaching szemlélet a közszolgálatban
  • Új utak és megoldások a közszolgálat emberi erőforrás gazdálkodásában
  • Hatékony HR kommunikációs kompetenciák fejlesztése
  • Kríziskommunikáció
  • Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége a közszolgálatban
  • Nemzetközi szervezetek kommunikációja
  • Esélyegyenlőségi kommunikáció
  • Intercultural encounters in public service
  • Interkulturelle Begegnungen- Training
  • Integrity management in local government

A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolában az Intézet oktatói A közszolgálati életpálya európai uniós és hazai dimenziói, Az emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a magyar közszolgálatban, Kompetenciamenedzsment, Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok elnevezésű tantárgyakat oktatják.

Az Intézet munkatársai részt vesznek több, a közigazgatás fejlesztését szolgáló uniós projektekben is. Az Intézet fontosnak tartja szakmai fórumok, konferenciák szervezését, támogatását, az azokon való részvételt. Szakmai együttműködést alakított ki a Humán Szakemberek Országos Szövetségével és egyéb szakmai szervezetekkel.