A jurisztokratikus állam fokozatos felbukkanásának témakörében tartotta legfrissebb konferenciáját a Választás és demokrácia Ludovika Kutatócsoport. Az eseményt „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” (KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001) program keretein belül finanszírozták, és a szakma neves európai szakértői fejtették ki véleményüket az egész napos konferencia során. A teltházas eseményen a hallgatóság angol-német szinkrontolmácsolással követhette az eseményeket.
A konferenciát, melyet a Ludovika Campus Széchenyi Dísztermében tartottak, Téglási András, a Választás és demokrácia Ludovika Kutatócsoport vezetője nyitotta meg, aki egyben moderátorként is részt vett az előadásokat követő vitákban.
Prof. Dr. Pokol Béla, a téma nemzetközileg elismert kutatója volt az első előadó. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, és az Alkotmánybíróság bírája, aki könyvet is írt e témakörben. Könyve – amely a konferencia központi témája is volt – A jurisztokratikus állam címmel három nyelven is megjelent. Kifejtette, hogy a jurisztokratikus állam kialakulása egy viszonylag új fogalom, és tulajdonképpen a demokratikus állammal állítható szembe egy bizonyos értelmezés szerint. Az alkotmánybíróság koncepciója nem új keletű, már a 19. században az Egyesült Államokban is létrehozták, azzal a céllal, hogy a szövetségi államok közötti vitás kérdésekben döntsön. Később, egészen pontosan az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követően, 1920-ban Ausztriában is megjelent az intézmény, majd pedig a második világháborút követően a Német Szövetségi Köztársaságban, és Olaszországban is létesült alkotmánybíróság az osztrák modellt követve. Pokol Béla szerint az alkotmánybíróságokkal már ekkor is gondja akadt az államtudománnyal teoretikus szinten foglalkozóknak, de csak ők voltak ennek a modellnek a kritikusai. A társadalom – köszönhetően a nagyfokú jólétnek – nem foglalkozott a témával. A diktatórikus rendszereik bukását követően Spanyolország és Portugália is átvette ezt a modellt, majd a vasfüggöny lehullása után a kelet-európai államok közt is ez a felállás lett népszerű. Azóta pedig további afrikai és ázsiai államok is átvették ezt. Azonban az előadó szerint a jurisztokratikus állam pont az alkotmánybíróságok létrehozásának alapelvével megy szembe, hiszen nem a hatalmi ágak szétválasztásában vesz részt, hanem valamilyen szinten a demokráciát, a népképviseletet korlátozza. Kutatása fókuszpontja éppen ezért a jelenlegi szituáció felülvizsgálata, a helyzet jobbá tétele volt. Az eredeti szándéktól történő eltolódás okait és főleg megoldását kutatta. Az előadását követően, érdekes eszmecsere alakult ki a résztvevők között az alkotmánybíróságok szerepéről. Pokol Béla leszögezte, hogy ő nem az alkotmánybíróságok ellen van, hanem inkább értük. Igyekszik azt kutatni, hogy miként lehetne az intézményeket még nyitottabbá, még demokratikusabbá tenni.
A konferencia délelőtti szekciójának következő előadója Prof. Dr. Alfred J. Noll, a bécsi Universität für Bodenkultur szakértője volt. Előadásában kifejtette, hogy az alkotmánybíróság intézménye mennyire összeforrott már az osztrák politikai berendezkedéssel. „Mint az ámen az ima végén, annyira része már az alkotmánybíróság az osztrák gondolkodásnak”- fogalmazott Prof. Dr. Noll.
Később kitért rá, hogy sokan az alkotmánybíróságot az intézmény átpolitizálódásával vádolják, és hat példán keresztül be is mutatta, hogy miként tud politikai szerepet vállalni ez a független testület, sok esetben úgy, hogy a tagok döntése nem is politikai töltetű. Példaként említette például a nagy társadalmi jelentőségű problémákban történő állásfoglalást, amely megoszthatja a közvéleményt, vagy például az alkotmánybírák kinevezését, amely történhet politikai indíttatásból is. Ez utóbbi pedig teljesen szembemegy az intézmény alapelveivel, a politikai függetlenséggel. Előadását Dr. Noll végül azzal zárta, hogy legyen szó bármely országról is, az alkotmánybíróság munkájának értékelésénél a politikai és jogi szempontokat egyaránt figyelembe kell venni.
A konferencia délelőtti szekcióját Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának korábbi dékánja zárta. Előadása kezdetén kiemelte, hogy 25 évvel ezelőtt még ő is csak Pokol Béla hallgatója volt, most pedig kollégák az Alkotmánybíróságon, így a közönség soraiban jelenlévő fiatalok is láthatják, hogy a jogi pálya milyen lehetőségeket rejt. Előadása további részében pedig kifejtette, hogy az alkotmánybíróság intézménye, sőt maga a jogállamiság fogalma is lehet a demokrácia korlátozója. Érvelése szerint nem csak akkor totalitárius egy állam, ha alkotmányellenes dolgok történnek, hanem akkor is, ha túlzottan használja az alkotmány erejét. Ha a jogállamiság fogalmát túl lazán, korlátok nélkül használják, akkor erre hivatkozva a demokráciát korlátozó tartalommal is megtölthetik a fogalmat.
A konferencia délutáni szekcióját Prof. Dr. Adam Sulikowski nyitotta meg. A wroclawi egyetem jogi karának oktatója az „Alkotmányos liberalizmus és a demokrácia” címmel tartott előadást. Bevezetőjében gondolatmenetét egészen az államtudomány nagy, felvilágosult teoretikus alakjaiig – Emmanuel Joseph Sieyès, James Madison és Alexander Hamilton munkásságáig – vezette vissza. A liberális jurisztokrácia kialakulását Dr. Sulikowski a második világháború utáni időkben látja, az általa „jogi Marshall-tervnek” nevezett időszakban. A széles, nemzetközi spektrumot bemutató előadásában számtalan példát hozott erre, majd áttért a lengyel alkotmánybíróság kialakulására és működésére. Az országban először 1982-ben alakult meg az a testület, és bár 1986 óta működik, de igazán 1989-től értékelődött fel a jelentősége. A lengyel rendszerváltozást követően nagy tiszteletnek örvendett az ottani alkotmánybíróság munkája, még akkor is, amikor olyan kérdésekben foglaltak állást, amelyek vitatottak voltak. Dr. Sulikowski szerint ez a helyzet azonban 2006-tól megváltozott, és a jelenleg is kormányzó Jog és Igazságosság párt aláásta az alkotmánybíróság tekintélyét azzal, hogy a döntéseit megkérdőjelezte.
A lengyel példa után Dr. Tamara Ehs, politológus és szakértő, az IG Demokratie civil szervezet képviseletében mutatta be az osztrák helyzetet is. Ismertette az osztrák alkotmánybíróság munkáját, illetve azokat az eseteket, amikor az osztrák parlamenttel is szembement a testület. Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy befolyásolja-e nyugati szomszédunk közéletét a helyi Ab., hanem az, hogy hogyan teszi ezt. Dr. Ehs megegyezett abban a korábbi előadókkal, hogy az alkotmánybíróságoknak fontos szerepük van, még akkor is, ha néhol túlnőnek az eredeti szerepkörükön. Ausztriában például 1952-ben azért hozták létre az Ab.-t, hogy a szövetségi tartományok közötti vitás kérdésekben döntsön. Ezzel szemben Dr. Ehs bemutatta, hogy jelenleg a politikai pártok inkább olyan kérdésekben alkalmazzák a testületre hagyatkozást, amelyek társadalmilag megosztóak, mint például a homoszexuálisok házasságkötési joga. „Az Ab. biztosítja ugyanakkor azt is a kisebbségek számára, hogy egyoldalúan ne változhassanak meg a „játékszabályok”. Tehát nem csak egy fék a jogrendben, hanem egy biztosíték is”, hangsúlyozta Dr. Tamara Ehs.
A délutáni szekció Prof. Dr. Varga Csaba, az MTA doktorának és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar professzor emeritusának az előadásával folytatódott, majd egy rövid kávészünetet követően Prof. Dr. Nikolaus Dimmel, a salzburgi egyetemről, végül pedig Dr. Szmodis Jenő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatásai karának oktatója mutatta be a jurisztokratikus állam témakörében előadását.
Szöveg: Ondrék József
Fotó: Szilágyi Dénes