Az állam számon kérhetőségének lehetősége valós társadalmi igény – hangzott el azon a tudományos konferencián, amely a közhatalmi felelősség kérdését járta körül többféle aspektusból. A rendezvényen több alkotmánybíró és a Kúria kollégiumvezetői is részt vettek.
Az állam magánjogi és közjogi kettőssége sok esetben vezethet ellentmondásokhoz a jogalkalmazásban- mondta előadásában Prof. Dr. Menyhárd Attila. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szerint ez a rendszerváltás óta megoldatlan probléma a kétféle jogalanyiság szétválasztása. Példaként említette a 4-es metróval kapcsolatos pert, ahol a bíróság ítéletében az állam kétarcú jogi státuszával érvelt, aminek Menyhárd Attila szerint nincs semmilyen strukturális jogi alapja. A dékán úgy látja, hogy az állam szerepvállalásával kapcsolatos jogi kereteket úgy kellene felépíteni, hogy a két szerep szétválasztódjon benne és a közjogi cselekvőként való hibákért az állam számon kérhető legyen. „Ez azonban nem egy kártérítési jogi igény kell, hogy legyen, hanem valamifajta elégtételt kell kapnia a sértett félnek, megfelelő közjogi keretek között, törvényben meghatározott módon”- fogalmazott Menyhárd Attila.
Az elsősorban az angolszász országok jogalkalmazásban megjelenő public trust doktrínáról beszélt előadásában Dr. habil. Sándor István. Az ELTE ÁJK egyetemi docense elmondta, hogy a fogalom a római jog szerint azokra a javakkal való jogi szabályozásra vonatkozik, amelyek mindenkit megilletnek, például a víz, a levegő, vagy a tengerpart. Elhangzott, hogy ez az elv később az angolszász jogrendszerben is megjelent, ahol ezek a javak az állam tulajdonában vannak, de a „nép érdekében” egyfajta vagyonkezelőként tekint azokra. A docens elmondta, hogy az angolszász jogrendszerben is szorosan összefonódik a közjogi és magánjogi felelősség kérdése, és a public trust egyfajta immunitást is biztosít az állam számára.
A közhatalmi kárfelelősségről szólt a konferencián Dr. Borbás Beatrix, a rendezvény szervezője. Az NKE ÁKK adjunktusa elmondta, hogy egy önkéntes felelősségvállalásról beszélhetünk a közhatalom részéről. Dr. Kalas Tibor a közigazgatási bíró szemszögéből közelítette meg a közhatalmi felelősség kérdését. A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője elmondta, hogy ítélkezési gyakorlatában számos olyan esettel találkozott, ahol a felperes azért perelt, mert szerinte az állam által hozott jogszabály károkat okozott számára, példaként említve a 90-es évek közepén hozott jövedéki törvényt.
Ma körülbelül 55 ezer köztisztviselő dolgozik az Európai Unió különböző szerveinél,ahol tavalyig önálló bíróság foglalkozott az EU és alkalmazottai közötti jogviták eldöntésével – mondta el előadásában Tálné Dr. Molnár Erika. A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezető helyettese előadásában elmondta, hogy a Közszolgálati Törvényszék ma már az Európai bíróság keretein belül látja el feladatát. Az uniós gyakorlat hűséget, felelősséget és maximális lojalitást vár el alkalmazottaitól, akiknek lehetőség szerint minél jobban kell függetlenedni a tagállami befolyástól is. A magyar gyakorlat elsősorban a szakmai lojalitást helyezi előtérbe és sokkal részletsebben szabályozza az állam és az alkalmazottainak viszonyát. Molnár Erika szerint ez azért jó, mert így a köztisztviselő tudja, hogy mihez tartsa magát, de kevés mérlegelési lehetőséget ad a vitatott magatartás pontos megítélésre.
Dr. Sipos Balázs, a Dél-Dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezető-helyettese a jövő januártól hatályos új polgári perrendtartás kapcsán elmondta, hogy az számos új hatáskört ad a közigazgatási bírók kezébe. Szerinte számos olyan ügytípussal fognak majd találkozni a közigazgatási bíróság, amelyben először azt kell megnézniük, van-e hatáskörük az adott ügyben.
A jogalkotás hiányosságainak oldaláról közelítette meg a közhatalmi kárfelelősség kérdését Prof. Dr. Kiss László. A Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a jogszabályok előkészítésénél nagyobb odafigyelésre lenne szükség. „A jogszabályt nem elkövetjük, hanem megalkotjuk”- fogalmazott a volt alkotmánybíró.
A második világháborút követő államosításról és a rendszerváltozás körüli spontán privatizáció dilemmáiról szólt Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró előadása. Az NKE egyetemi tanára utóbbi kapcsán elmondta, hogy az nem volt közgazdaságilag alátámasztható, az akkori menedzsment gazdasági érdekét szolgálta.
Közhatalmi kártérítési perekben, Európában csak Magyarországon van meg az a gyakorlat, hogy nem az államot, hanem a konkrét munkaadót, például a minisztériumot vagy a hivatalokat perelhetik- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró.
Dr. habil. Gombos Katalin, a Kúria bírája, az NKE egyetemi docense a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy az az EU bírósága a tagállamok jogában megtalálható szabályokból építi fel a saját ítélkezési gyakorlatát.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó:Szilágyi Dénes