Választási TDK alakul az ÁKK-n

Már a választójog kérdéseinek kutatásával foglalkozó tudományos diákkörhöz is csatlakozhatnak az egyetemi hallgatók. Az új TDK alakuló ülésén Prof. Dr. Patyi András kiemelte, hogy a választási eredményeket nem a jog generálja, csak keretezi azokat. Az NKE rektora az érdeklődő hallgatóságnak bemutatta a választójoghoz és a választási rendszerekhez fűződő legfontosabb ismereteket, majd választ adott az e témában felvetődött kérdéseikre.

Köszöntő beszédében Dr. Téglási András elmondta, hogy választójoggal kapcsolatos kutatások eddig is folytak az NKE-n az oktatásban, a szakirányú továbbképzések alkalmával és a Választás és Demokrácia Ludovika Kutatócsoport által. Az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézetének docense kiemelte, hogy az országgyűlési választások évében különösen jelentős és hangsúlyos a választási kutatásokkal való foglalkozás, amelyre a TDK tagjaiként a hallgatókat is ösztönözni kívánják. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tudományos diákkör tagjai számára rektor úr jóvoltából lehetőség nyílik a Nemzeti Választási Bizottság ülésein való részvételre is. Hozzátette, a hallgatók bevonásától szakdolgozatok és TDK dolgozatok megszületését is várják.

Patyi András a tudományos diákkör előnyeként jelölte meg annak vegyes összetételét. Az, hogy egyaránt jelen voltak tapasztaltabb, többet tanult és tapasztalatlanabb, tanulni vágyó hallgatók is, a TDK sokszínűségét segíti elő. Kiemelte, hogy a hallgatók feladata a tudományos diákkör kutatási területének meghatározása. Hozzátette, nem a tanáraiknak, hanem nekik kell olyan témát választaniuk, amivel szívesen foglalkoznak, és amiben lelkesen el tudnak mélyedni. „Kutatni csak akkor lehet, ha van alaptudás”- mondta az NVB elnöke. Elmondta, hogy a tudományos diákkör akkor működik jól, ha a tudományos igénnyel rendelkező diákok közösségének az oktatók segítséget nyújtanak. Kiemelte a TDK titkár szerepének fontosságát, akit a diákok maguk közül választanak vezetőnek a szervezési feladatok elvégzésére. Elhatárolta egymástól a választójogot és a választási témaköröket, mely utóbbinak van jogon túli területe is. Kifejtette, hogy a választójogot sokkal szélesebb értelemben; a választási eljárásjog, a népszavazás anyagi és eljárásjogi, politikatudományi és társadalmi viszonylatban érdemes vizsgálni.

A hallgatók kérdésére válaszolva az NKE rektora elmondta, hogy 1990 óta megközelíti a harmincat az országos választások száma, melyek közül „egyetlen egy alkalommal sem merült fel, hogy a választási szervek nem azt az eredményt rögzítették volna, amit a polgárok leadtak.” Hozzátette, Magyarországon a választópolgárok szavazatának torzulása sosem következett be. Megnevezte a választási rendszer öt alapelvét: titkosság, egyenlőség, általános, közvetlen és választópolgári akaratot tiszteletben tartó. „A választójog alkotmányos alapjog, mely szabad elhatározás alapján gyakorolható és a választópolgári elhatározáson múlik” - mondta. A választáson való részvétel kötelezővé tétele kapcsán hangot adott azon véleményének, miszerint ez Magyarországon négy évtizedes kommunista diktatúra után nem életszerű. „Ez a magyar alkotmányos rendszer önkéntes elhatározásán alapuló kérdés”- mondta. Patyi András kifejtette, hogy az aktív választójogot alanyi jogként fogja fel, mellyel lehet élni vagy nem élni. Az NKE rektora végezetül a választások történeti visszatekintésével zárta az ülést.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: választási TDK