NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Migrációs politika és bevándorlás

Németország és Magyarország migrációs politikáját és a bevándorláshoz való viszonyát vették górcső alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében megvalósuló műhely-konferencián tértek ki évtizedünk egyik legfontosabb kihívására.

„Sok szó esik migrációról és bevándorlásról a hétköznapi diskurzus szintjén” – fejtette ki megnyitóbeszédjében Dr. Pál Gábor, az Államtudományi és Közigazgatási Kar Államelméleti és Kormányzástani Intézet egyetemi docense. Véleménye szerint a téma áthatja az állampolgárok közti mindennapi kommunikációt, élő szóban és a közösségi online felületeken egyaránt. A kérdéskör megjelenik a médiában, ahol általában „kattintásvadász" cikkekkel igyekeznek minél nagyobb nézettséget generálni a hírportálok. Emellett az aktuálpolitika számára is kiemelt helyen szerepel a migráció. A műhelykonferencia ezzel szemben egy tudományos kontextust kíván képviselni, ahol a migrációs politika és a bevándorlás kérdését kívánja megismerni, megérteni és megmagyarázni. „Fontosnak tartom, hogy a kérdéskört ne csak történeti, lélektani, politikai, jogi migrációkutatás szempontokkal kiegészítve vizsgáljuk, hanem az összehasonlító perspektívában is megközelítsük” – tette hozzá.

Dr. Tanács-Mandák Fanni problémafelvetésében szintén kitért rá, hogy nem csak a közbeszédbe és a politikába kell megjelennie a migráció témájának, hanem az egyetemek falai között is diskurzust kell róla folytatni. Az előadások véleménye szerint nem kifejezetten szokványosan közelítik meg a témát: nem csak az egyes kormányok válaszát vizsgálják, hanem kitérnek a gazdasági és társadalmi viszonyokra is. „Látjuk az elmúlt hetek, hónapok eseményeit: nem csak az európai kontinensre nehezedő nyomás növekszik az érkezők száma alapján, hanem a már itt lévő bevándorlók társadalmai beilleszkedése és integrációja is komoly problémákat vet fel.” Rávilágított, hogy erre közös hatékony európai válaszokat kell találni, így meg kell vizsgálni a különböző nemzeti megoldásokat. Giovanni Sartori szavait idézve: „A problémák megoldásának egyetlen módja azok megismerése, tudomásulvétele. A leegyszerűsítés elhomályosítja a problémákat, ezáltal még súlyosabbá teszi ezeket.”

Az előadások alkalmával Dr. Szuhai Ilona a török migrációs politikai hagyományokat ismertette Németország tekintetében, Ládonyi Zsuzsanna egy német empirikus vizsgálatot mutatott be, amelyben a migráció lélektani hatásait elemezte, majd Gulyás Éva történeti áttekintés során kitért a német migrációs és integrációs politikára. A műhely-konferencia második felében Magyarországon volt a hangsúly, ahol Kakuk Gabriella a bevándorlókhoz való viszonyra fókuszált a mai társadalmunkban, Sőreg Krisztina a jövedelemszint és a migráció összefüggéseit vizsgálta, végül Orbán Balázs világított rá a migrációs trendekre, politikákra és vitákra 1990 és 2015 között hazánkban.

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes