„Az elmúlt 20 év sikertörténet, hiszen nem tűztek ki maguk elé lehetetlen célokat a V4-ek” - emelte ki Halász Iván az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok programsorozat záró előadásán. Az Ostrakon Szakkollégium népszerű előadássorozatát idén VII. alkalommal rendezték meg március 20-26. között az NKE-n.
A „Visegrádi Négyek: EU alternatíva vagy átmeneti megoldás?” című előadás meghívott előadói a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói voltak: Bába Iván és Halász Iván. Dr. Bába Iván újságíró, tanár, politikus és diplomata. 1998 és 2000 között varsói nagykövet, 2010 és 2014 között pedig a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt. Több könyve is megjelent a magyarországi rendszerváltásról. Prof. Dr. Halász Iván az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont - Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe kiterjedt az összehasonlító alkotmányjogra, az összehasonlító közigazgatásra, a nemzetközi migráció és közigazgatásra, a választási szabályozásra, az állampolgársági szabályozásra, a kisebbségi jogokra és Közép-Európa jogtörténetére.
Bába Iván történeti visszatekintés során elevenítette fel a V4-ek létrejöttének körülményeit, céljait. Elmondta, hogy 1991-ben Antall József miniszterelnök mint történész találta ki a 14. századi visegrádi királytalálkozó apropóján. Volt egy politikai légkör a térségben, hiszen, mint mondta „ezek az országok akkor szabadultak ki az orosz nyomás alól, akkor nyerték vissza ezek az államok a szuverenitásukat”. Hozzátette, hogy erős szándékuk volt érdekeik összeegyeztetése a további lépések érdekében. Kifejtette, hogy mindhárom ország vezető politikai pártjai akkor deklarálták, hogy nem csupán önálló politikai térséget akarnak létrehozni Közép-Európában, céljuk az euroatlanti integrációban való részvétel is. Nehézségként emelte ki az előadó, hogy ezen országok szegény társadalommal és komoly deficittel rendelkeztek, a kritériumok, melyeket teljesíteniük kellett, pedig szigorúak voltak. „Egy törekvés volt, hogy bebizonyítsuk, ehhez a kultúrához tartozunk és helyünk van ezekben a struktúrákban”- fogalmazott. Bába Iván elmondta, hogy az együttműködést elsősorban gazdasági dimenzióként értelmezték, amely a közép-európai államok szabad kereskedelmi megállapodása volt. „Az induló piacgazdaságoknak tudatformálás szempontjából hasznos volt”- jelentette ki. Az előadó kitért a NATO és EU taggá válás folyamatára és az együttműködést ellenző politikai erők szerepére is.
Halász Iván a V4 együttműködést a skandináv vagy a Benelux államok működésével hasonlította össze. Kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés alacsony intézményesített fokon működik, de sokat segített például Szlovákiának ledolgozni az integrációs hátrányt. Az ÁKK egyetemi tanára kitért az euroatlanti integráció során felmerülő problémákra és az országok érdekellentéteire is.
Bába Iván feltárta az EU-csatlakozás előnyeit az országokra nézve. Elmondta, hogy a felzárkóztatási program vált a legfontosabbá a kohéziós politikában. „Az EU-s átlaggazdaság és életszínvonal elérése volt a cél”- tette hozzá. Kifejtette, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások haszonélvezői a Közép-Európai országok. „A GDP növekedés gyors és erős volt, de a relatív pozíciója nem változott a régió államainak” - hangsúlyozta.
Az országok migrációhoz fűződő egyetértése kapcsán Halász Iván kiemelte, hogy a térség homogén, az EU-n belül pedig emancipációs folyamat indult. „A migráció súlyos kérdés” - hangsúlyozta. Hozzátette, csak Csehország 4%-a érte el az EU átlagot bevándorlók tekintetében. Megközelítése szerint bevándorló az, akinek nincs állampolgársága és máshol született. Kitért arra is, hogy Csehországban több százezer szlovák lakik, akik könnyen tudtak integrálódni a cseh társadalomba. Elmondta, hogy a kvóta, amelyet a V4-ek közösen elutasítanak, egy tipikus eszköz a migrációs válságok kezelésében.
Bába Iván kifejtette, hogy könnyebb integrálni az európai kultúrájú migránsokat. „A demográfiai mutatók tíz évvel ezelőtt se voltak jobbak”- elemezte, de a határon túli magyarok Magyarországra való bevándorlása elfedte a népességcsökkenést. A nyugati államok migrációs politikáról vallott nézeteiről elmondta, hogy ez egyfajta kompenzáció a gyarmati országok kizsákmányolásáért cserébe, valamint kitért ennek gazdasági vonatkozásaira is.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes