Fenntartható fejlődés a jó államban

„Az állam feladata a fenntartható fejlődés biztosítása is” – hangsúlyozta Dr. Baranyai Gábor, a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet vezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol egy szakmai műhelymegbeszélés keretében vizsgálták a fenntartható fejlődés mérésére kifejlesztett ENSZ indikátorok és a Jó Állam Jelentésben használt mutatók közötti kapcsolatokat.

Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója kifejtette, hogy eddig három Jó Állam Jelentést adtak ki, amelyekben évről-évre különböző témára fókuszáltak. „A Jó Állam Jelentés hatásterületei mellett szükségünk van horizontális dimenziókra, amelyek minden hatásterülethez kapcsolódnak” – emelte ki. A fenntartható fejlődés témájával kapcsolatban rávilágított, hogy ez egy érzékeny és komplex terület, mivel mindenki érintett a kérdésben. A kutatásuk során céljuk, hogy megvizsgálják, a fenntartható fejlődés témaköre miként építhető be komplexebben a jelentésbe amellett, hogy önálló hatásterületként is hangsúlyosan szerepel. A kutatás eredményeként a fenntartható fejlődés a 2019-es Jó Állam Jelentésben tud határozottan megjelenni, azonban az első eredmények már elérhetőek lesznek a 2018-as jelentés online platformján is.

Baranyai Gábor köszöntőjében elmondta, hogy a fenntarthatóságot sokan szűken kezelték a múltban, jelentését azonosították a környezetvédelemmel, és sokszor úgy tekintették, hogy gátolja a fejlődést. Véleménye szerint azonban ez mára már nincs így: „Nem csak azért változott meg a fenntartható fejlődés jelentéstartalma, mert az ENSZ elfogadott egy dokumentumot, hanem mert a világ is megváltozott.” Bevezetőjében cáfolta azt a közhiedelmet is, miszerint fenntartható fejlődésről csak a jövőre vonatkozólag érdemes beszélni. A 2017-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célrendszer a máról beszél, a végrehajtása jelenleg is zajlik. A 2030-ig tartó ambiciózus program célja a világ átalakítása. „A világkép célkitűzései és indikátorai kapcsolódnak egy jó állam tevékenységéhez” – tette hozzá. Ez olyan alapvető állami funkciókat is érint, mint például a hatékony és elszámoltatható intézmények fenntartása, a korrupció csökkentése, a törvényes személyazonosság biztosítása, az információkhoz való hozzáférés biztosítása, vagy a diszkriminációmentes szakpolitikák és jogszabályok kialakítása.

Czippán Katalin, az NKE ÁKFI Államreform Központ Mérési és Módszertani Iroda fejlesztő szakembere kiemelte, hogy a műhelymunka célja a Jó Állam Jelentés és a különböző, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos indikátorrendszerek kapcsolatának vizsgálata. Továbbá az is, hogy megvitassák, a fenntarthatóság témaköre hogyan épüljön be a jelentésbe. Emellett rávilágított, hogy az eseménnyel olyan szakmai párbeszédnek igyekeztek platformot nyújtani, ahol találkozhatnak a különböző, fenntartható fejlődési célok mérésével, értékelésével foglalkozó szakértők, valamint az egyes hatásterületek képviselői.

Dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense bemutatta a Fenntartható Fejlődési Célok komplexitását, egymáshoz kapcsoltságát. Felhívta a figyelmet, hogy a célok egy nemzetközi megállapodásként jöttek létre, és azt a minimum kritériumrendszert fogalmazzák meg, amik megvalósítása elengedhetetlen a fenntarthatóság eléréséhez.

A műhelymegbeszélés alkalmával a megjelent szakemberek arra keresték a választ, hogy a különböző területek mérési folyamatait, kutatásait és eredményeit hogy tudnák egymás erősítésére használni. A konferencián szó volt az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok méréseinek kihívásairól és hazai folyamatáról, a vonatkozó emberi jogok érvényesítéséről, Jó Állam Jelentés témával kapcsolatos céljairól, korlátairól valamint dilemmáiról.

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes