NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Alkotmány és önkormányzatiság

„Az önkormányzatok és az önkormányzatiság horizontális és komplex téma”- mondta Prof. Dr. Kis Norbert az Alkotmány és önkormányzatiság című nemzetközi konferencián, amelyet a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara rendezett. 

 „Fontos, hogy ebben a témában együtt gondolkozzunk”- hangsúlyozta megnyitó beszédében az NKE ÁKK dékánja. Meglátása szerint az önkormányzatiság kutatásával több intézet is foglalkozik a karon; mindegyik a maga megközelítésében, de egyik sem kizárólagosan. „Budapest város közigazgatását és önkormányzatát különálló törvényekben szabályozta a jogalkotó a polgári korban”- hangsúlyozta Dr. habil. Schweitzer Gábor A budapesti önkormányzat szabályozása a polgári korban címmel tartott előadásában. Az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézet egyetemi docense szerint „a fővárosi jelleg bizonyos tekintetben a fővárosi autonómia mozgásterének szűkülését is maga után vonta”. Itt a fővárosi rendőrséget hozta fel példának, mely az autonómia alól kikerülve a belügyi hatóság alá került. „A két világháború közti jogalkotás direkt módon kívánta a politikai és világnézeti tekintetben megbélyegzett fővárossal szemben érvényesíteni a kormányzat közigazgatás-politikai célkitűzéseit az önkormányzat szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezések megváltoztatásával”- fejtette ki. Ez a főváros esetében az önkormányzatiság fokozatos kiüresedését és ellehetetlenítését vonta maga után.

„Magát a fővárost az új önkormányzati szabályozás nem érintette” - fejtette ki Dr. Iván Dániel. Budapest Főváros Önkormányzat szabályozásának aktuális kérdéseinek elemzésénél kitért az egy-, illetve a kétszintű önkormányzás rendszerének előnyeire és hátrányaira. „Ha a kerületeknek saját önkormányzatisága van és nincs egy átfogó fővárosi önkormányzat, annak előnye, hogy a hatáskörök tisztázottak. Ez a szubszidiaritás elvének meg tud felelni” - mondta az NKE ÁKK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézete tanársegédje. Ugyanakkor hátránya, hogy sok olyan fővárosi feladat van, aminek rendezéséhez az egész egység kell. Példaként a közösségi közlekedést hozta fel. Ezzel ellentétben, ha csak a főváros rendelkezne önkormányzatisággal és a kerületek nem, akkor előnyként lehet említeni, hogy egységes területfejlesztés és rendezés valósulhatna meg és egyszerűbb lehetne a több kerületet érintő közszolgáltatás. „Ebben az esetben azonban sérülhet a szubszidiaritás elve”- tette hozzá. A kétszintű önkormányzati struktúra eredményeként van egy fővárosi egységes szemlélet a területfejlesztés terén, ugyanakkor a feladat- és hatáskörök koordinálása problematikus. „A határvonalak nem mindig egyértelműek”- fogalmazott Iván Dániel.

„1989-ben, a rendszerváltó alkotmánnyal igyekeztek mindent elrendezni, egyedül az önkormányzatok sorsáról nem döntöttek a szabad választások után”- mondta Dr. habil. Takács Albert. Az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézet egyetemi docense szerint ez másodlagos jelentőségű kérdés lehetett akkoriban. „Az önkormányzás alanya a választópolgárok közössége, ami az államnál előbbre való”- tért ki rá. Ez a fajta magyar természetjogi gondolkozás azt is jelenti, hogy a helyi közösség léte megelőzi az államhatalom létét. Mint mondta, az önkormányzati rendszer sosem volt a hatalommegosztás rendszerének a része. „Lehet különálló hatalmi ágnak nevezni, de nem volt az”- hangsúlyozta.

M. Balázs Ágnes Dilemmák a Fővárosi Közgyűlés választása körül címmel tartott előadást. Az NKE ÁKK PhD hallgatója a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó új szabályozást mutatta be, mely célja az volt, hogy a szervezet olcsóbban, egyszerűbben, hatékonyabban, átláthatóbban és demokratikusabban működjön. Azon túl, hogy a választójog legyen általános, közvetlen, titkos és egyenlő, van egy ötödik alapelv is. „A választók akaratának szabad kifejeződése követelményét is előírja az Alaptörvény” - hangsúlyozta. Ha az új szabályozás értelmében a választópolgár nem oszthatná meg választáskor a szavazatát, az ennek a követelménynek nem felelne meg. „ A választók akaratának szabad kifejeződése kulcskérdés”- emelte ki.

A konferencia nemzetközi szekciójában az NKE részéről Prof. Dr. Halász Iván és Dr. Vértesy László adott elő; külföldi előadóként pedig Martin Vernarsky és Tomas Alman tartott előadást. A délutáni szekcióban a meghívott kutatók olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint az önkormányzati rendeletalkotás törvényessége, a helyi önkormányzáshoz való jog alkotmányos léte, valamint a jegyző szerepének aktuális alakulása.

 

Szerző: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes