Paradigmaváltás a közszolgálati továbbképzésben

 „A fejlődés ellen nincsen gyógymód” – idézték Neumann Jánost a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, ahol a multimédiás oktatási lehetőségeket, valamint ezek XXI. századi kihívásait vették górcső alá az előadók. Ennek kapcsán néztünk be az Apertus Nonprofit Kft. „boszorkánykonyhájára”. A cég olyan fejlesztést vezetett be a közszolgálati továbbképzési rendszerébe, amely új megvilágításba helyezi a kompetencia alapú digitális oktatást. Koltányi Gergely ügyvezető igazgató a rendszer reformjáról, valamint a további multimédiás fejlesztésekről beszélt a Bonum Publicumnak.

 „A világon sokhelyen már hosszú ideje megkezdték a felnőttképzés kompetencia alapúvá alakítását. Ez azonban sok esetben nem volt átütően sikeres: a tanulók számára nem feltétlenül lett gyakorlatiasabb a képzés, csak kevés esetben sikerült integráltan – a fejlesztési tervezésben, az előzetes és utólagos mérésekben, valamint a képzési programok hatékonyságának méréseben – bevezetni a képzési rendszerekbe” – világított rá Koltányi Gergely. Kifejtette, hogy ezen a gyakorlaton szeretnének változtatni a közszolgálati továbbképzésben a Pro Bono rendszer fejlesztéseivel: a bevezetés előtt álló kompetenciakataszterrel, az online kompetenciamérő rendszerükkel és az elektronikus képzéstervezési rendszer reformjaival. Az Egyéni Tisztviselői Kompetenciamérés rendszere a közszolgálati továbbképzés minőségfejlesztésében egy új szakasz első mérföldköve.

A továbbképzések gyakorlatorientálttá, kompetencia alapúvá alakítása során, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megvalósításában zajló KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatás technológiai fejlesztése című fejlesztési projekt egyik legfontosabb célkitűzése, olyan fejlesztési programok lesznek a tisztviselők számára elérhetők, amelyek a lexikális tudás mellett a gyakorlatban használható képességek fejlesztését és mérhetőségét is biztosítják, ezzel javítva a mindennapok során szükséges munkateljesítményt és a szakszerűséget. „Ez a kompetenciarendszer lesz a jövőben a továbbképzés alapja” – emelte ki az igazgató. A kompetencia alatt azt értjük, hogy egy tisztviselő milyen szintű gyakorlati jártasságot mutat egy meghatározott területen, azaz milyen tevékenységéket tud önállóan, magabiztosan és szakszerűen elvégezni. „A kompetenciarendszer a továbbképzések esetében egyfajta közös értelmezési keret - egyértelműen, érthetően és mérhetően megfogalmazott követelmények, elvárások leírása - a közszolgálati szakmai, vezetői és a személyes képességek területén” – tette hozzá. „Ezen követelmények alapján a tisztviselők képesek lesznek megállapítani magukról, hogy az egyes kompetenciák esetében milyen szinten állnak és milyen szintre szeretnének fejlődni.”

Koltányi Gergely elmondta, hogy a korábban fejlesztett képzési programok általában alapozó ismereteket és az összefüggések megértését, szemléletük formálását segítő információkat tanítanak a hallgatóknak, akik közül sokan már gyakorlottak voltak, így számukra inkább a magasabb szintű képességek elsajátítása, a tipikus hibák elkerülésének módjai jelentenek releváns, új fejlesztést. Ezt változtatja meg a kompetencia rendszer, ami alapján a képzési programok is differenciáltá válhatnak a jártasság függvényében. A kompetenciarendszer alapja a kompetenciákat meghatározó és azok szintjeinek követelményeit leíró adatbázis, a kompetenciakataszter. Ehhez gyakorló közigazgatási szakemberek bevonásával összegyűjtik, hogy az egyes kompetenciák esetében milyen követelmények alapján határozhatók meg a jártasság szintjei. Így a tisztviselők különböző szintekre sorolhatók be: kezdő, haladó, gyakorlott, szakértő, szaktekintély és újító. Például egy közszolgálati standard munkafolyamatban: „a hatósági döntés meghozatalában, közlésében gyakorlott szinten járatos tisztviselő az információk értékelése alapján szakszerű megállapításokat tud tenni a hatósági döntésre vonatkozóan, továbbá, ha minden körülmény egyértelmű és a döntés egyszerű, szakszerűen meg tudja hozni és közölni tudja a hatósági döntést.” A kompetenciakataszter felállítása után mérőrendszerre van szükség, hogy megállapítható legyen ki milyen szintű jártassággal rendelkezik és milyen szintre szükséges fejleszteni a továbbképzések segítségével. A tisztviselők önértékelés mellett, ahol adott követelmény leírásokból kell kiválasztani a magukra érvényes jártassági szintet, gyakorlati feladatokkal, esetmegoldással is megmérhetik magukat a különböző kompetenciákban.

Amikor elkészül a teljes kompetencia rendszer a tisztviselők azt a képzési programot tudják majd választani a Probono rendszerben, amely a számukra releváns kompetenciákat az igényüknek megfelelő szintre képes fejleszteni. „Nem triviális, de nem is magas szintű elméleti tartalmat, hanem pont azokat a tudás, képesség és attitűd elemeket fejlesztik majd a programok, amire a tisztviselőknek szükségük lesz” – hívta fel a figyelmet Koltányi Gergely. Fontos megjegyezni, hogy egy-egy kompetencia esetében nem feltétlen a legmagasabb jártassági szint elérésére kell törekedni: tökéletesen elegendő lehet egy gyakorlott jártassági szint is egy kompetencia esetében, amennyiben az az elvárt feladatok teljesítéséhez maximálisan elegendő. „Így csak olyan programot választanak majd a tisztviselők, amely a célkitűzéseikhez leginkább illik.”

Az Apertus Nonprofit Kft. fejlesztési portfóliójában a kompetenciarendszeren túl is számos olyan informatikai, digitális módszertani fejlesztés van, amellyel a cég a XXI. századi multimédiás oktatás egyik úttörőjévé válhat. Olyan interaktív oktatótermeket alakítottak ki, ahol az oktatók élő adásban streamelhetik az előadásokat, interaktív kijelzők segítségével a pedig a legkorszerűbb prezentációkat és feladatokat használhatják fel. A hallgatók ezt párhuzamosan tudják követni az ország bármely részén: élő, egyenes adásban figyelhetik a virtuális térben az előadót, aki webkamera rendszer és számítógépes képernyő segítségével oktat. Erről felvétel is készül, így az előadások bármikor visszanézhetők vagy e-tananyagba illeszthetők. Koltányi Gergely ismertette, hogy ilyen videóelőadások ma már igen költséghatékonyan elkészíthetők, azonban ennek a képzési formának elengedhetetlen alapeleme a professzionális és karizmatikus előadó.

A továbbképzésekben az oktatók információközlő, előadói feladatait a streamelt előadásokon túl a professzionális e-learning tananyagok vették át. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a kompetencia alapú képzésekhez az e-tananyagoknak is gyakorlatorientáltnak kell lenniük, hogy az érdekes, életszerű és kihívást jelentő gyakorlatokkal felkészítsék a tisztviselőket a feladataik magasabb szintű ellátására. Gyorsan változó világunkban, így a közigazgatásban is hamar felmerül a tudásanyag hatályosság kérdése, miszerint egy leadott szakanyag akár már pár hónap múlva elavulttá válhat. Az ebből fakadó problémát, miszerint a profi e-learning tananyagok folyamatos módosítását költséghatékonyan és gyorsan lehessen kezelni, az Apertus azzal védi ki, hogy minden egyes tananyagot „építőkockákra” szedett szét: a videók, ábrák, leírások, szakanyagok és feladatok mind egy közös repozitóriumban foglalnak helyet, ahonnan felcímkézve építik be a különböző tananyagokba. Így ha egy jogszabály megváltozik, csak a közös tárhelyen kell átírni azt, majd a rendszer az összes tananyagot újragenerálja. Ezzel a tananyagszerkesztés rendkívül felhasználóbarát felületként tud funkcionálni, amely megkönnyíti az oktatók és a tananyagfejlesztők munkáját.

Koltányi Gergely rávilágított, hogy a KÖFOP programmal olyan digitális továbbképzési rendszert hoznak létre a ProBono rendszer keretében, amely innovatív és fenntartható lesz a jövő közszolgálatának számára. Tervekben szerepel a virtuális osztálytermek rendszerének kialakítása, továbbá az is, hogy egy közös tudásbázis létrehozásával platformot nyújtsanak a tisztviselők közösségi tanulásnak és információcseréjének.

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: internet

 

A cikk teljes terjedelmében a Bonum Publicum júliusi számában olvasható.