Amerika választ

Az amerikai választási rendszerről, aktuálisan pedig a félidős választásokról volt szó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott rendezvényen, amelyen Jeffrey P. Aiken amerikai professzor tartott előadást. A Nemzetközi és Európai Szakkollégium az Állam- és Közigazgatástudományi Kar választási TDK csoportjának közreműködésével rendezte meg az „Amerikai választások” című eseményt, amelyen a résztvevők az USA Legfelsőbb Bíróságának működéséről is kaphattak hasznos információkat.

A rendezvényen elhangzott, hogy most nem elnököt választanak a polgárok, hanem a Képviselőház és a Szenátus egy részéről és 36 államban a kormányzó személyéről szavaznak. Mégis ez egyfajta referendum is Trump elnöki munkájáról az amerikai professzor szerint. Hozzátette, hogy a Demokrata Párt természetesen mindkét házban szeretne többséghez jutni, de nagy valószínűséggel ez a Szenátusban nem fog megvalósulni. „2016 óta nehéz előre jelezni bármilyen amerikai választás kimenetelét” – mondta Jeffrey P. Aiken, utalva a legutóbbi elnökválasztásra, ahol hiába szavazott 3 milliónál több választó Clintonra, az elektori szavazatok szerint mégis Trump lett az elnök. Az előadó szerint ez annak is köszönhető, hogy „a szavazók egyik jelöltet sem kedvelték igazán és például Wisconsin államba Trump el sem látogatott kampányútja során, mégis republikánus többség alakult ki.” Jeffrey P. Aiken szerint azok szavaztak Trumpra, akik nem voltak elégedettek a demokrata jelölttel, illetve akik változást akartak. Szerinte Trump merőben másnak mutatkozott, mint a korábbi elnökök. A legfrissebb felmérések szerint a november 6-i félidős választáson a republikánusok 41%-a szavaz továbbra is a Republikánus Pártra, míg a demokraták 39%-a marad hű a saját párthoz. Ezért valószínűleg a független szavazók döntik majd el a választásokat. Az előadó szerint az érzékelhető, hogy a nők, az afro-amerikaiak, a szegények, az emigránsok és az egyetemi végzettséggel rendelkezők között nem örvend nagy népszerűségnek Trump elnök, akit leginkább az alacsony iskolázottságú fehér férfiak támogatnak. Jeffrey P. Aiken hangsúlyozta, hogy a választás kimenetelét nem lehet pontosan megjósolni. Szerinte a győzelemhez legalább 23 helyet kell szereznie a Demokrata Pártnak a Képviselőházban úgy, hogy közben a párt veszíthet is az eddig meglévő mandátumok közül. Nehezebb helyzetben lehetnek a Szenátusban, ahol viszont úgy kell új helyeket szerezniük republikánusoktól, hogy nem veszíthetnek el egyet sem a meglévő mandátumuk közül, hogy megszerezzék a többséget. Jeffrey P. Aiken kiemelte, hogy ez egy fontos szavazás az Egyesült Államok történetében. „A gazdasági mutatók régóta nem tapasztalt növekedést mutatnak és alacsony a munkanélküliségi ráta, így meglepő lenne, ha nagy változás következne be” – mondta az előadó, aki szerint az amerikai állampolgároknak -Trump személyét kivéve- nincs okuk arra, hogy ne támogassák a jelenlegi adminisztrációt.

Az előadáson szó volt az amerikai Legfelsőbb Bíróság által hozott döntésekről is, így például szólt a mobiltelefon lehallgatásokról, az azonos neműek házasságával és a szabad vallásgyakorlással kapcsolatos esetekről. Jeffrey P. Aiken beszédében kitért a demokrácia egyik fő problémájára, azaz a szavazási hajlandóságra is. Ha ugyanis nem minden szavazóképes állampolgár vesz részt a választáson, akkor az nem tükrözi pontosan és teljesen a nép akaratát. A professzor szerint azonban minden csak nézőpont kérdése, hiszen az éremnek két oldala van.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes