„Sokkal átfogóbb, módszeresebb és célra tartott változásokat kell tovább vinni a teljes magyar közszolgáltatási és közigazgatási világban”- hangsúlyozta Domonkos László az NKE-ÁSZ együttműködés keretében létrejövő Közigazgatási elemző, döntés-előkészítő szakember képzés fejlesztésével kapcsolatos workshopon. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint mindebben meghatározó szerepet fog betölteni az NKE.
„A tanév elején nagyon intenzív együttműködés indult el az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem között”- fogalmazott Kis Norbert. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja elmondta, az ÁSZ kiemelt figyelemmel kezeli az NKE-n folyó fejlesztési programot. „A mai rendhagyó workshop is ennek a része”- jelentette ki a professzor. Mint mondta, ezen az eseményen az intézetvezetők vannak jelen, akiken múlik az oktatásfejlesztés. „A változásmenedzsment és döntés-előkészítés mind-mind olyan témakör, mely az oktatás minden szintjén nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon”- hangsúlyozta. Hozzátette, erre készítik fel a hallgatókat és ezért képzik tovább a kormánytisztviselőket. Kifejtette, hogy szükségük van az ÁSZ tudására és tapasztalatára, mely az oktatásfejlesztést is segíteni fogja.
„Az együttműködés eddigi tapasztalatai bátorítanak arra, hogy társakat keressünk”- fejtette ki Domonkos László. Mint mondta, az Állami Számvevőszék jogállásánál fogva példamutató szervezetként próbál a közigazgatás, az államigazgatás és a közszolgáltatás világában megnyilvánulni. Elmondta, hogy számos kudarcélményük fűződik a közvagyon alkotmányos kritériumainak a rendszeren való számonkéréséhez. „Ebben az évben több mint 300 jelentést fogunk kiadni”- jegyezte meg. Hozzátette, ennek egy része a társaságokhoz tartozik, illetve vannak közszolgáltató funkciói is. „A szabályozó oldalon is aktív államnak hívhatjuk a magyar államot”- hangsúlyozta. Rávilágított, hogy a válság idején 50 %-os GDP újraelosztási arány volt. Véleménye szerint ez megdöbbentő ahhoz képest, hogy az oktatás nem szolgálja ki a pénzelköltő szektort. Kitért arra is, hogy a teljes egyetemi szektor az üzleti menedzsment irányába ment el. Problémaként jelölte meg, hogy az NKE-nek nincsen gazdasági képzése. Összehasonlításként elmondta, hogy a jogi egyetemeken jogot és nem államtudományt vagy állammenedzsmentet tanítanak. A közpénzügy témakörének tisztázásánál olyan kulcsfogalmakat emelt ki, mint az átláthatóság, az elszámolhatóság, a célszerű pénzfelhasználás, valamint az integritás. „Nagyfokú tehetetlenséget érzünk a rendszerben”- jelentette ki. Meglátása szerint a szervezetek még mindig a régi rendszerben gondolkoznak, míg például a stratégiai menedzsment és a tervezés idegen számukra. A vezetéssel kapcsolatos kritikaként jelenítette meg a teljesítmény alapú működést és a vezetői tapasztalat hiányát. Továbbá kiemelte az integritásfejlesztés szerepét és a vagyongyarapítás jogszabályi környezetének szükségességét. Meglátása szerint a célszerű és hatásos pénzfelhasználás fogalmával nem azonosulnak például az egyetemek sem. Itt a pénzügyi kereteken belüli gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Mégis úgy értékelte, nem reménytelen a helyzet. „A generációváltás miatt a régi és az új kettős értékrendként van jelen a teljes igazgatásban.” A szervezeti kultúrában egyszerre van digitalizáció és a múlt konzervatív struktúrája is. Kifejtette, hogy az együttműködési megállapodás tartalma a közigazgatásra koncentrál. „Be kell építeni az állam működtetésébe egy állandót, ez pedig a változás”- hangsúlyozta.
Lajó Adrienn előadásában kifejtette, hogy az elméleti áttekintés mit jelent a gyakorlatban. Az Állami Számvevőszék Stratégiai tervezési és elvi módszertani osztályvezetője beszámolt a változáselemzés, a változás elmélete és gyakorlata, valamint a megvalósítási és visszamérési gyakorlat legfontosabb részleteiről. Véleménye szerint a működés fenntartása vezetői feladatkor. „A meglévő adott keretek közötti működés nagy szakértelmet kíván”- fejtette ki. Ugyanakkor a működések fejlesztésére kevesebb idő jut, holott ez a szervezet teljesítményét jelentik.
Pálmai Gergely e kérdést jogi oldalról közelítette meg. Az Állami Számvevőszék Elnöki Titkárság osztályvezetője kiemelte a változásban a pilot szerepét. „Világos felhatalmazás, felelősség és hatáskör biztosítása szükséges”- hívta fel rá a figyelmet. Ehhez kapcsolódóan legjobb módszernek a jogi felhatalmazással való rendelkezést jelölte meg. A pilot programról elmondta, hogy eltérést enged a szervezet aznap hatályos kontrollkörnyezetének előírásaihoz képest. „A garanciák kiépítése különösen fontos”- hangsúlyozta. Véleménye szerint minden változásnak egyben bizalomépítőnek is kell lennie.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes