Biztonság, szolgáltatás, fejlesztés – avagy új irányok a bevételi hatóságok működésében

Biztonság, szolgáltatás, fejlesztés – ezzel a címmel rendezték azt a kétnapos nemzetközi konferenciát, amely szerdán kezdődött a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), és amelyen az adó- és vámhatóságok előtt álló 21. századi adatkezelési és biztonsági kihívások és a megoldási lehetőségek kerülnek terítékre.

 Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának (ÁKK) dékánja megnyitójában azt mondta, hogy az infotechnológia egyszerre jelent lehetőségeket és biztonsági kockázatokat. Mint fogalmazott, az embereknek igényük van arra, hogy digitális szolgáltatásokat kapjanak. Az igazán szűk keresztmetszetet ezen igény kielégítésekor a tisztviselők digitális kompetenciája jelenti. Kis Norbert elmondta, hogy a megoldáshoz vezető út első lépéseként az NKE megkezdte 75 ezer köztisztviselő digitális kompetenciájának felmérését. A dékán végül bejelentette, hogy az Államtudományi és Közigazgatási Karon jövőre elindul a kiberbiztonsági mesterszak, amelynek létrehozása során együttműködtek számos közigazgatási szervvel, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) is.

Sors László államtitkár, az NKE címzetes egyetemi docense, a NAV vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar adó- és vámhatóság a kezdetektől előkelő helyen tartja számon nemzetközi kapcsolatait. Mint mondta, a kétoldalú és a regionális kapcsolatok mellett a NAV aktívan részt vesz a Vám Világszervezet (VVSZ), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) munkájában. Sors László emlékeztetett arra, hogy az adó- és vámhatóság egy szervezetben való működtetése európai tendencia; Magyarországon 2011-ben egyesítette a kormányzat az addig külön működő adó- és vámhatóságot, ezzel egy szervezetbe tömörítve az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint a pénzügyi nyomozói tevékenységet. Az átszervezés eredményeként egyszerűbb és átláthatóbb hivatali struktúra jött létre, jelentős mértékben bővült az adózóknak nyújtott szolgáltatások köre. A NAV vezetője elmondta, hogy az adó- és vámhatóságok világszerte egyre szélesebb körben alkalmaznak elektronizált eljárásokat, és ez a tendencia hasznára válik a hatóságoknak és az üzleti szféra szereplőinek egyaránt, mivel mindkét oldalon költség- és bürokráciacsökkentést, valamint időmegtakarítást eredményez. Az elektronikus csatornákon gyűjtött adatok azonban csak akkor válhatnak értékes vagyonná, ha képesek vagyunk e hatalmas mennyiségű információt értékelni, elemezni. Ennek érdekében szükséges, hogy az összegyűjtött adatvagyon sérthetetlenségét, integritását, használhatóságát és bizalmasságát lehetővé tevő technológiák és szervezési módszerek összessége is a rendelkezésre álljon. „Meggyőződésem, hogy ez a tudományos alapokon nyugvó szakmai fórum elősegítheti az együttműködéssel kapcsolatos problémák beazonosítását, és megoldási javaslatokkal is szolgálhat azok hatékony kezeléséhez” – zárta gondolatait Sors László. 

A huszonkét éve hét tag által Budapesten alapított Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) főtitkára, Miguel Silva Pinto elmondta, hogy a szervezet ma már negyvennégy tagot számlál, s köztük nem csupán európai, hanem  közép-ázsiai adóigazgatások is vannak. Mint a főtitkár fogalmazott, a konferencia címéül választott három szó mindegyike releváns témát jelöl, hiszen az adóhatóságoknak rendre új bevételeket kell realizálniuk az állam számára. Ezen elvárásnak az adóhatóságok csak úgy tudnak megfelelni, ha az összegyújtött adatok révén jobban ki tudják válogatni azokat az adózókat, akik nem felelnek meg az előírásoknak, ugyanakkor meg tudják könnyíteni a jogkövető adózók dolgát. Az IOTA főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az adatok ilyen nagy mértékű összegyűjtése a felelősség új szintjét kívánja meg az adóhatóságoktól, mert ezt az adatmennyiséget biztonságosan és átláthatóan kell kezelni. „Az ügyfelek elvárják az adóhatóságoktól, hogy szolgáltatást nyújtsanak az adófizetőknek, úgy, hogy az könnyen, egy gombnyomásra hozzáférhető legyen” – fogalmazott Miguel Silva Pinto. Hozzátette, hogy az adóhatóságoknak fontos a valós idejű (real-time) adatgyűjtés, a NAV élen jár ebben. Ugyanakkor hatalmas kihívások vannak, ami az emberi erőforrásokat illeti: az összes adóhivatalnoknak igazodnia kell az új technikai környezethez, és ennek az előmozdítására kiváló helyszín az egyetem – mondta végül az IOTA főtitkára.

James Sweeney, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Vám- és Kereskedelmi Csalási Egység vezetője röviden ismertette a szervezet tevékenységét, majd kiemelte, hogy az általa vezetett egységnek fontos vizsgálati témaköre például az importált áruk alulértékelése, az áru származásának valótlan feltüntetése, vagy a félrevezető termékleírás.

 Manapság az adat az új olaj, ez az a termék, amellyel a legnagyobb mértékű kereskedelmet bonyolítják le a jövőben – fogalmazott  Sinkáné dr. Csendes Ágnes, a NAV adóügyi szakfőigazgatója. Az adóhatóságok adatainak hasznosítása egyre többféle célt szolgál: kezdetben az adóhatósági ellenőrzéshez használták ezeket, majd más (például a nyugdíj- és a társadalombiztosítási) hatóságokat is kiszolgáltak adatokkal; ezt követte a kockázatelemzési célú adathasznosítás. Napjainkban az adózók rendelkezésére áll az adatlekérdezés lehetősége mint a törvény szerint a NAV által nyújtott szolgáltatás. A szakfőigazgató említést tett az ügyfelek jobb kiszolgálását, egyúttal a valós idejű adatgyűjtést szolgáló fejlesztésekről (e-szja, online pénztárgép, e-számla), hozzátéve, hogy az adatbiztonság garantálása fontos szempont, hiszen ezek keretében az adóhatóság gazdasági folyamatok egészére lát rá. Az e-számla projektet a piaci szereplők pozitív visszhangja kísérte, mert sok szolgáltatást építettek be a rendszerbe. Összegzésként a szakfőigazgató elmondta, hogy az ügyfelek az adatszolgáltatási kötelezettséget egyre inkább a szolgáltatások bővülő körének lehetőségeként értékelik.

 Az új európai adatvédelmi rezsimről és ennek elemeiről, így például az általános adatvédelmi rendeletről (GDPR) vagy a bűnügyi adatkezelési irányelvről szólt Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a többi között kiemelte, hogy  az adatkezelő ma már elszámoltatható a tekintetben, hogy a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezte-e. Dr. habil. Budai Balázs,az NKE ÁKK intézetvezető egyetemi docense az okossá válás veszélyeiről szólva a többi között elmondta, hogy Európa fejlettebb részein az emberek  automatizációs kitettsége csökken, ugyanakkor hazánkban egyre több olyan munkahely van, amely automatizálással helyettesíthető. Az okosváros egyik veszélye a túlságosan nagy technológiai kitettség – mondta az intézetvezető.

A konferencia tizennégy ország adó- és vámhatóságaitól, illetve az Adóigazgatások Európai Szervezetétől és az Európai Csalás Elleni Hivataltól érkezett résztvevői csütörtök délutánig folytatják a tanácskozást.

Az eseményről részletesen a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Suba László

 Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: ÁKK RTK NAV