„A XXI. századi közigazgatási tudás az, amit fejlesztenünk kell”- mondta Kis Norbert dékán, az idén negyven éves közigazgatási felsőoktatás évfordulója alkalmából rendezett, egész éves eseménysorozat záró rendezvényén. A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként megvalósuló konferencián a nemzeti közigazgatás fejlődéséről és kihívásairól tanácskoztak a szakemberek.
„A magyar közigazgatás helyzete egyfajta indikátorként jelzi, milyen állapotban van a magyar állam”- fogalmazott Mernyei Ákos Péter. A Miniszterelnökség kabinetfőnöke beszédében a megrázó történelmi eseményekből felépülni képes államot olyan értéknek nevezte, melyet kevés nemzet mondhat magáénak. „Ez az, amire a jövőben is alapozhatunk”- mutatott rá. Megállapította, hogy a korábbi válságos éveken túljutva Magyarország ma már sikeres országnak mondható, így a régió egyik meghatározó szereplőjévé válhat a jövőben.
A szakember elmondta, hogy a 2010 utáni kormányzás egyik legfontosabb célja volt, hogy a közszféra hatékonyabban működve, jobban megfeleljen az állampolgárok igényeinek. Kifejtette, hogy a változás mozgatórugója egy új államelméleti szemlélet bevezetése volt, amely a jó kormányzás keretrendszerét követi. „Ez a szemlélet egyszerre jelentette az állam szerepének újraértelmezését, az állami szervek megerősítését és a közigazgatás megújítását”- jegyezte meg. Elhangzott, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a közigazgatásba ne csak megfelelő, hanem a legjobb emberek dolgozzanak. „Ezt a célt szolgálta az NKE létrehozása és fejlesztése is”- emelte ki.
Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja az idén 40 éves közigazgatási felsőoktatás emlékére emlékplakettet adományozott, melyet a hallgatók nevében Schmidt Martin, a kari hallgatói önkormányzat elnöke vett át. A professzor beszédében a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programot (KÖFOP) értékelte. „Az elmúlt három évben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szoros együttműködésben létezett a közigazgatással”- mondta, majd hozzátette, hogy az eddig elért eredmények alapján azt vizsgálják, honnan hova jutottak. „Továbbá felmérjük azt is, mire kell felkészítenünk a jövő közigazgatását”- fogalmazott. Kis Norbert kiemelte az információs technológia, az emberek és a politika szerepét, mint a közigazgatásra formálóan ható erők jelentőségét. „A közigazgatás fut a gyorsuló technológia után”- állapította meg a dékán, aki szerint egyre hangsúlyosabb az ügyfeleknek való megfelelés. „A politika és a közigazgatás viszonya napjainkban komoly átalakuláson megy keresztül”- jegyezte meg.
A konferencia délelőtti részében Hazafi Zoltán Lőrincz Lajos gondolatait felidézve a közigazgatás változásaihoz való hozzáállásáról kérdezte a panelbeszélgetés résztvevőit.
„Ma egy olyan újfajta politikai kormányzás van, amelyhez alkalmazkodnia kell a közigazgatásnak”- fejtette ki Palich Etelka. A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke szerint a közigazgatás folyamatosan változik. „A közigazgatásnak a technikai változások és a politikai intézkedések miatt van dinamikája”- hangsúlyozta.
„A közigazgatás olyan érték, ami stabilitást ad”- fogalmazott Dr. Kállai Mária. Az országgyűlési képviselő szerint a magyar közigazgatásban felelősségteljes fejlesztésre és új típusú vezetési módra van szükség. A közigazgatásra jellemző mozdulatlanságot Klotz Balázs inkább stabilitásként jelölte meg. „A jogszerűség és az ügyfél-centrikusság adja a közigazgatási stabilitás alapját”- magyarázta az ÁKK Vezetési- és Továbbképzési Központ igazgatója
Palich Etelka szerint a központi közigazgatásban még mindig a tekintélyelvűség a hangsúlyosabb tényező, míg a területi szinten a tudásmegosztás a jellemző. „Azok a vezetők, akik a területi szinten dolgoznak, sokat köszönhetnek az NKE képzéseinek”- jelentette ki. Mint mondta, szakmai tudásuk és kompetenciájuk sokat fejlődött.
„A változások az emberi lét dimenzióit teljesen új pályára helyezik, az államot és a közigazgatást pedig megreformálják”- fogalmazott pohárköszöntőjében Imre Miklós intézetvezető. A kar korábbi dékánja elmondta, hogy volt szerencséje a nyugat-európai mintára négy évtizeddel ezelőtt létrehozott Államigazgatási Főiskola első évfolyamát is tanítania. „Ez a közösség négy évtizede működik és közös felelősségünk annak megőrzése és fejlesztése”- hangsúlyozta.
A konferencia délutáni szekciójában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló digitális korszakváltásról, valamint a közszolgálati továbbképzésben alkalmazott új generációs digitális oktatási rendszerről fejtették ki gondolataikat a szakemberek.
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes