„A ma bemutatott kötetben megidézett főpapokat kétszeresen is próbára tette a történelem: egyrészt kisebbségi létük miatt jogfosztottak lettek, másrészt a hitükért üldözték őket” - fogalmazott Latorcai Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott könyvbemutatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára az Erdély arcai és harcai - Erdélyi katolikus főpapok a szekuritáté irattárának tükrében című könyv bemutatóján elmondta, az ő emberi és lelkipásztori példájuk ma is kísér bennünket, erőt adva mindennapi helytállásunkhoz.
Latorcai Csaba szerint szimbolikus jelentőséggel bír, hogy éppen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapját követő napon mutatják be az erdélyi katolikus főpapok hős helytállását megörökítő kötetet. Országgyűlés 2012-ben hozott határozata alapján, november 25-én minden évben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékezünk. Latorcai Csaba kiemelte: az emléknap része annak a törekvésnek, amellyel Magyarország Kormánya méltó módon kíván emléket állítani a XX. század szörnyű traumáit elszenvedő, valamennyi ártatlan áldozatnak az első világháborútól, a trianoni békediktátumon és a vészkorszakon át a kommunista önkény tombolásáig. Az államtitkár az emléknappal kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy bárhogy is próbálják egyes vezető nyugati-európai politikusok mentegetni, a kommunizmus rémuralma világszerte mintegy 100 millió áldozatot követelt. Erőszakot és a szabadságjogok elnyomását jelentette. Kiközösítette, üldözte és elpusztította az ellenzéket, az ellenzéki gondolatot. Egyetlen akarat uralmát szolgálta, amely alávetettséget, megalázottságot és pusztulást hozott az emberiségre.
A kötetről szólva Latorcai Csaba kiemelte, hogy az Magyarország Kormánya támogatásában készült el és jelenhetett meg, tervek szerint egy sorozat első részeként. A könyv a 20. századi Erdélyben szolgálatot teljesítő római és görög katolikus főpapok –Márton Áron, Bogdánffy Szilárd, Sándor Imre, Vasvári Aladár, Czumbel Lajos, Boros Béla, Alexandru Rosu és Boga Alajos – küzdelméről szól. „Elénk tárul a 20. századi erdélyi római és görög katolikus egyház papjainak szenvedése, helytállása”- mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlölet tengerében a szeretet és a szolidaritás végül győzedelmeskedett. „A főpapok vértanúságukban hirdették a szeretet és a szolidaritás örömét”- fejtette ki. A főpapok végig hűek maradtak Krisztushoz, akkor is, amikor a kommunista hatalom elvette a szabadságukat és végső soron az életüket is.
Horváth Attila felhívta a figyelmet a szovjet típusú diktatúrák alatt szenvedett országok közötti párhuzamra. „Románia mintájára nálunk is minden eszközzel be akarták vezetni az ateista marxista ideológiát”- mondta az NKE egyetemi tanára. Mindezt négy öt éves tervvel húsz év alatt valósították volna meg. „Fel akarták számolni az összes egyházat, így két generáció után nem lett volna vallásosság, csak az egyedül uralkodó ideológia”- mutatott rá a professzor. Amikor az összes kommunista országban lezajlott a fordulat éve, akkor kezdődött a terror. „A katolikus vallás nem került be az államilag elismert vagy jóváhagyott vallások közé, csupán megtűrt volt”- hangsúlyozta. Ugyanakkor a görög-katolikus vallást be is tiltották. „Borzalmas korszak volt, sok titkosszolgálati jelentéssel”- mondta. Kiemelte, hogy ezen dokumentumokban azt is lejegyezték, hogy az erdélyi magyar papok hősök voltak. „Kiviláglik a jelentésből, hogy szembeszálltak a rendszerrel és kiálltak a magyar emberekért, a demokráciáért”- hívta fel rá a figyelmet.
„Ez a könyv egy sorozat első nagyon fontos köve”- fogalmazott Kun Miklós. A professzor reményét fejezte ki aziránt, hogy ebből a „kőből egy fal lesz”. Elmondta, hogy Sztálin egyik legfontosabb ügye az egyház legyőzése volt. „Volt egy belügyi ellenőrzés, amelyből kiderült, hogy a lakosságnak közel a fele még vallásos ilyen iszonyú terror mellett is”- hangsúlyozta. Tehát az államfő azon terve, hogy mindenki ateista legyen, megbukott. „Sztálin megértette, hogy ki kell egyeznie az egyházzal”- jegyezte meg a történész. Kun Miklós kitért arra is, hogy Sztálin Romániában az ortodox egyházra akart támaszkodni, a katolikusokra és a görög-katolikusokra nem.
„Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy alapítványunk támogathatta ennek a könyvnek a megjelenését”- mondta Herman Edit. A Hittel a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, az alapítvány tizenegyedik éve dolgozik azon, hogy Mindszenty bíboros esztergomi érsek, hercegprímás életáldozatát, hitéért és hazájáért való kiállását bemutatva példát állítson korunk emberei számára.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes