„A szólásszabadság mindenkié”- fogalmazott Koltay András, a VIII. Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok nyitórendezvényén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény rektora „A véleményszabadság határai napjainkban, vagyis meddig van igazam?” címmel tartott előadást az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak.
A kutatóként a szólásszabadság elméletével is foglalkozó egyetemi vezető felidézte John Milton 1643-as röpiratát, amely szerint a szólásszabadságot védeni kell, mert akkor az igaz álláspont győzedelmeskedik. Oliver Wendell Holmes amerikai legfelsőbb bíró szerint a szólásszabadság által az igazságot kell megtalálni, az általánosan elfogadott igazság pedig mindig az, amelyik éppen győzedelmeskedik „az eszmék piacán”. „Ma már nem gondoljuk, hogy a sokaságnak mindig igaza van”- hangsúlyozta az előadó. Koltay András elmondta, hogy Deák Ferenc állítólag csak azt a mondatot szerepeltette volna az első magyar sajtótörvényben, hogy „hazudni nem szabad”. Ezt azonban végül nem tartalmazta az 1848. évi XVIII. törvénycikk, mint ahogyan azóta semmilyen más törvény sem. „Még ma, a 21. században sincs jogszabályi formában rögzítve, hogy a médiának az igazságot kell mondania”- hívta fel rá a figyelmet. Ezek alapján akár hazudni is lehet, igaz, annak azért vannak korlátai. Ilyen például, ha a hazugság más jogát vagy alapvető alkotmányos értéket sért. „Ma az igazság létében az emberiség túlnyomó többsége nem hisz”- fejtette ki Koltay András. A rektor elmondta, mára egyre többen támogatják azt a véleményt, hogy a hazugsághoz való jog nem nevezhető az ember alapvető jogának, tehát ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. A szakember szólt az online médiumokról is, amelyeket a jogi szabályozás és a politikai kultúra is nehezen tud kezelni. Amíg korábban az formálhatott véleményt, aki elég bennfentes, gazdag és fontos embernek számított, ma az online platformokon bárki megszólalhat. Elhangzott, hogy a fake news evolúciójának eredményeként ma már a deep fakes korszakát éljük. „Ezekben a videókban úgy tüntetik fel a közéleti személyeket, mintha mondanának vagy tennének valamit, igazából viszont ezek nem történtek meg”- hangsúlyozta Koltay András.
A rektor elmondta, hogy az embereknek lehetőséget kell biztosítani az információgyűjtésre és véleményük aktív formálására, amelynek fontos eszköze a média és az internet. Előadásában kitért arra is, hogy a demokratikus rendszernek alapeleme a szólásszabadság, de ebben mások szabadságának tisztelete miatt önkorlátozásra is szükség van. „Nem szabad az ízlésünket ráoktrojálni másra”- figyelmeztetett, majd hozzátette, megálljt kell parancsolnunk magunknak, ha már másokat sértünk a véleményünkkel. A napjainkban nagy népszerűségnek örvendő, sok emberre hatással levő „influencer”-ekről elmondta, bár tettük őszintének tűnhet, sok esetben az mégis előre megrendezett és hamis.
Az álhírek rohamos terjedése kapcsán megjegyezte, hogy az Európai Unióban és az Amerika Egyesült Államokban is törekednek azok megfelelő szűrésére. Szólt a „daily me” jelenségről is, amely szerint manapság egyre inkább egyénre szabott tartalmakhoz jut hozzá a felhasználó. Szerinte így csak egyfajta információbuborékkal találkozik és más vélemények létezéséről nem is tud az illető.
Kérdésre válaszolva Koltay András elmondta, hogy jogi értelemben mindenkinek csak addig van igaza, amíg a vélt igazság kimondásával más jogát vagy alapvető alkotmányos értéket nem sért. Reméli, hogy ez egyre több emberben váltja ki az igényt arra, hogy az alapvető kérdésekben ne az egyéni szubjektív véleményekben, hanem az objektív igazságban higgyen.
Az Ostrakon Szakkollégium által szervezett VIII. Szakmai és Kulturális Napok programsorozat további előadói között van Navracsics Tibor, az Európai Bizottság biztosa, Stumpf István alkotmánybíró, Chikán Attila, aki az első Orbán-kormány idején gazdasági miniszter volt, valamint Gerendai Károly, a Sziget fesztivál alapítója. További részleteket a szakkollégium Facebook oldalán olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes