„A jognak mindig az embert kell szolgálnia”- hangzott el Lenkovics Barnabás könyvének múlt héten tartott bemutatóján. Az Alkotmánybíróságon rendezett eseményen több akadémikus és közjogi méltóság is méltatta a művet.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke szerint Lenkovics Barnabás mindig világosan látta az irányt és az emberséges utat választotta. Székely László ombudsman azt hangsúlyozta, hogy egységes a mű és erős értékrendet is fel tud mutatni. Szerinte nagy erénye a könyvnek a hitelesség, mert a szerző maga is azon értékek szerint él, melyek a műben megjelennek. „Az életmű három alapértékről szól: a szabad magántulajdonról, a szabad emberről és a szabad társadalomról”- fogalmazott. A szerző szerint az ember még nem jó, de jobbítható. „A jog jobbá teheti az embert, az államot és a társadalmat”- hívta fel a figyelmet Székely László.
„A könyv címe szimbolikusan megmutatja a szerző életfilozófiáját: a jognak az embert kell szolgálnia”- fogalmazott Vékás Lajos. Az akadémikus elmondta, hogy Lenkovics Barnabás - aki ombudsman, alkotmánybíró, AB elnök és magánjogi szakértő is volt - a legkülönbözőbb területekről gyűjtött témákat. Könyvében foglalkozik a környezet- és természetvédelemmel, a magzatvédelemmel, a jogállamisággal és magánjogi témákkal is. „A magzatvédelem probléma jelentősége vitathatatlan” – mondta Vékás Lajos, majd hozzátette, hogy a szerző ellentmondásosan tárgyalja a magzat biológiai és jogi fogalmát. Az akadémikus kitért a szerződési szabadság elemzésére is. „Lenkovics Barnabás azt szeretné, hogy a jog segítse az emberi méltóság kibontakozását”- jegyezte meg. Értelmezésében a kötet mondanivalója, hogy a jog önmagában erre nem alkalmas. „Az a feladatunk, hogy erre alkalmassá tegyük”- tette hozzá.
Stumpf István szerint Lenkovics Barnabás válogatott gondolatainak összessége értéket ad. Mint mondta, a mű vezérfonalai: a szabad magántulajdon, a társadalom és az ember. „Csak a szabad embernek van emberi méltósága, mely szent és sérthetetlen, egyben alkotmányossági követelmény is”- emelte ki az alkotmánybíró. Stumpf István szerint a szerző azt üzeni az olvasóknak, hogy a jog van az emberért és nem fordítva.
Szigeti Péter egyetemi tanár a könyv kapcsán arról elmélkedett, hogy a tulajdonjog emberi jogunk-e. Kitért arra, hogy a vagyoni jogokat a tulajdonjog alapján lehet védeni, így van ez a társadalombiztosítás esetében. „Nem látom szükségesnek, hogy a leghagyományosabb jogintézményt, a tulajdonjogot emberi jogi irányba vigyük”- mondta. Deli Gergely alkotmánybírósági főtanácsadó szerint a könyvben számos római jogra történő utalás is megtalálható. Szerinte a „Lenkovics-életút” három része a „kisember”, a mezőgazdaság és a tulajdon. „Ezt a három részt pedig összeköti a megajándékozottság eszmekör”- fogalmazott.
Téglási András szerint már maga a cím is beszédes, hiszen először az ember, aztán a jog szerepel benne. Az NKE ÁKK oktatási dékánhelyettese is kiemelte, hogy a jog van az emberért és nem az ember a jogért. „Lenkovics Barnabás könyvei mindig segítik a kutatásokat a jó irányba terelni” – tette hozzá.
„Az igazi érték a gondolatcsere, hogy kölcsönösen épülünk egymásból és jobbak leszünk a gondolatok által”- fogalmazott Lenkovics Barnabás, a mű szerzője, aki azt is elárulta, hogy a könyvet egyfajta inspirációnak is szánta azt őt segítő munkatársainak. „A címben szereplő Ember azokat a barátaimat is jelöli, akiknek a személyiségem épülését is köszönhetem”- mondta. Az egykori alkotmánybíró szerint akkor van remény, ha az erkölccsel és a vallással összhangban érvényesülnek az emberi jogok.
Lenkovics Barnabás: Ember és jog - Válogatott gondolatok című kötete a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes