Boros Anitát, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar intézetvezetőjét kérte fel Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíróságok jövő évi felállítását előkészítő projekt szakmai vezetőjének.
Az Országgyűlés 2018 decemberében döntött az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról. A nyolc helyszínen létrejövő közigazgatási törvényszékek és az esztergomi székhelyű Közigazgatási Felsőbíróság 2020. január 1-jén kezdik meg a működésüket. Jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságok a rendes bírósági szervezetrendszer részeként működnek és igazgatásukat az Országos Bírósági Hivatal látja el. A közigazgatási bíráskodás egy rendkívül kurrens területe a hazai közigazgatási jognak, így ez a kérdéskör már hosszú évtizedek óta a kutatások homlokterében áll. Abban azonban kezdetektől fogva lényegében azonos volt a tudomány képviselőinek álláspontja, hogy az állam olyan cselekményeit, amelyek joghatás kiváltására alkalmasak, egy tőle független szervezet által kell kontrollálni. Az első hazai közigazgatási bíróságot az 1896. évi XXVI. törvénycikkel állították fel és Kmety Károly megfogalmazásában a közigazgatástól elkülönülő, önálló, egyfokú jogvitás ügyekben eljáró bíróság volt. 1949-ben aztán a jogállamiság számos intézményével együtt a közigazgatási bíróságot is megszüntették és bár számos intézkedés történt a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának hatékony szabályozása érdekében, az önálló közigazgatási bíróság újbóli felállításáról 2018 decemberében döntött a jogalkotó. „Egy történelmi jelentőségű feladattal állunk szemben, és én a magam részéről, közigazgatási eljárásjogászként rendkívüli, megismételhetetlen szakmai megtiszteltetésnek tekintem, hogy egy ilyen folyamatnak a részese lehetek” – mondta el honlapunknak Boros Anita, az OBH elnöki biztosa.
Az új közigazgatási bírósági rendszer a jelenlegi jogi szabályozók alapján nem jogutódlással válik ki a rendes bírósági szervezetből, hanem önálló, új jogi személyiséggel kezdi meg működését jövő év január 1-jén. Az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág már eddig is kiemelkedő eredményeket ért el a közigazgatási ügyszakban. Ebben Magyarország az első helyen áll az Európai Unióban, hiszen nálunk a leggyorsabb a közigazgatási ítélkezés és nálunk a második legalacsonyabb a közigazgatási ügyhátralék. Ezeket az eredményeket és ezt a színvonalat az új közigazgatási bíróságoknak is tovább kell vinniük.
Annak érdekében, hogy az ügyfelek és a szervezetben dolgozó közigazgatási bírók és igazságügyi alkalmazottak számára zökkenőmentes legyen az átmenet, illetve az OBH eddigi fejlesztéseit, eredményeit, az igazságszolgáltatás által hosszú évek alatt megszerzett tudást az új közigazgatási bíróságok is hasznosítani tudják majd, az OBH egy önálló projektszervezetet állított fel, csaknem harminc bíró és hasonló létszámú egyéb szakértő részvételével. Ennek a projektszervezetnek lett a szakmai vezetője Boros Anita. „A projektünk legfontosabb célja, hogy gyorsan, hatékonyan megvizsgáljon minden olyan előkérdést, amelyek az új bíróságok januári működéséhez szükségesek, és javaslatainkkal messzemenőkig támogassuk a közigazgatási szervezetrendszer felállításáért, és a jövő évtől annak működtetésért is ténylegesen felelős szaktárca, az Igazságügyi Minisztérium munkáját” – fogalmazott az NKE intézetvezetője.
A Boros Anitával készült interjút a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatják.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Goreczki Renáta