Magyar királyi utód Európa szolgálatában

„Normális volt, hogy az életem nem normális” – így foglalta össze a Habsburg lét különlegességét az utolsó magyar király unokája a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszélgetésen. Habsburg György beszélt családjáról, magyarságáról és az Európai Unióról is.

Habsburg György számára fontos, hogy ki az az ember, aki egy név mögött áll, ez egy egész családról való elképzelést is meghatározhat. Márpedig a Habsburg család igen népes, 500 tagja van Afrikától, Ázsiáig, de Mexikóban és Dél-Amerikában is élnek, nem csoda, hogy néha visszaélésekről, nevükben adományt gyűjtő csalókról kapnak híreket.

A hivatalos formula szerint a „királyi fenség” megnevezést ma már mellőzi, a Széchenyi Díszteremben tartott beszélgetésen is „Nagykövet Úr” megszólítással illették, hiszen Magyarország utazó nagyköveteként 1996 óta próbálja előmozdítani hazánk ügyeit, legyen szó az uniós színtérről, de akár a budapesti olimpia ügyéről. Családja uralkodásának egyfajta előnyeként emelte ki, hogy a fejlődés folyamatossága nem korlátozódott négy éves parlamenti ciklusokra, hiszen például a magyarok számára nem mindig kedves Ferenc József 68 évig uralkodott, azaz volt olyan magyar alattvaló, aki életében nem ismert mást országa vezetőjeként.

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as megszűnése jelentősen kihatott a Habsburg-dinasztiára. Az utolsó magyar király, IV. Károly életével mostanában sokat foglalkozott Habsburg György is. Meglátása szerint talán egyfajta folytonosságot a páneurópai mozgalom jelenthet a család életében, hiszen nem áll messze a nagyapa gondolatiságától a keresztény Európa egysége, ami mentes a "nihilizmustól, ateizmustól és erkölcstelen konzumizmustól". Az utazó nagykövet úgy gondolja: a sok 20. századi borzalom után napjainkban újra formálódik Európa, különösen erőssé válik Közép-Európa, amelynek megerősödésén édesapja, Habsburg Ottó is oly sokat dolgozott. Habsburg György azonban az Európai Unióban is több szerepet szánna a népképviseletnek, azaz a Parlamentnek, most ugyanis a Bizottság és a Tanács szerepe a kiemelkedő a döntésekben. Hallgatósága figyelmét arra is felhívta: az unió nem egyenlő Európával, az európai értékeket ugyanis sok, távolabbra lévő ország, például Grúzia (ma Georgia) is magáénak vallja.

Habsburg György a magyar érdekképviseletet utazó nagykövetként segíti, amelynek elvállalásakor feltételként szabta, hogy nem akar pártküldött lenni, szeretné folytatni televíziós munkáit, és nem kér fizetést, mert így látja szabadnak döntéseit. Magyarnak vallja magát, közel lakik Budapesthez, a nyelvi nehézségek leküzdésében pedig ma már három gyermeke, Zsófia, Ildikó és Károly segíti.

Habsburg György mesélt arról is, hogy mi mindent csinál szívesen szabadidejében, erről is olvashatnak abban a bővebb interjúban, ami a Bonum Publicum magazin májusi számában jelenik majd meg.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes