„Az elmúlt évtizedekben a demokratikus akaratképzés és döntési folyamatok helyett a jurisztokratikus akaratképzés erősödött fel egyes európai országokban, valamint globális szinten is. A demokratikus politikai küzdelmek helyét sokszor a bírósági eljárásokon keresztüli küzdelmek veszik át” - hangzott el „Az uniós jurisztokrácia hatalmi szerkezete és az EP-választás” című konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
„Európai jurisztokrácia. Az Európai Unió jurisztokratikus szerkezetének kérdései” címmel jelent meg nemrégiben Pokol Béla alkotmánybíró tanulmánya, amelyben a szerző részletesen is elemzi a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és luxemburgi Európai Unió Bírósága bírói döntési folyamatait. Ennek kapcsán a szerző arra a megállapításra jut, hogy a politikai küzdelmek helyett egyre inkább a bírósági eljárások döntései határoznak meg fontos kérdéseket, és az uniós döntéshozatalban az Európai Unió Bírósága és az Európai Bizottság „tandemszerű együttműködése, egymás hatalmi lehetőségeit összehangoló és felfokozó működése” különösen hangsúlyos. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar által szervezett tudományos konferencián az előadók a tanulmányra is reflektálva mondták el gondolataikat.
Koltay András elmondta, hogy a könyv bennfentes információkat oszt meg arról, hogyan születik meg egy-egy ítélet Luxemburgban, vagy Strasbourgban. Az NKE rektora szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési jogalapját a saját maga korábbi gyakorlata teremti meg és ez a nemzeti bírósági rendszer mozgásterét is korlátozza. Elhangzott, hogy a kötetben arra is van példa, hogy az emberi jogi dogmatikus gondolkodás a saját törekvéseit kezdi el korlátozni. Erre hozta fel példaként a burka viselését a köztereken megtiltó francia szabályozást, amely a strasbourgi bíróság döntése szerint a társadalmi együttélés érdekében arányos korlátozásnak minősül és nem sértette meg a felperesnek az Európai Emberi Jogi Egyezményben garantált jogait.
A konferencián Szájer József európai parlamenti képviselő szólt arról, hogy az EU működtetésének szinte minden területén érződik az a mechanizmus, amely “a politikailag meg nem alapozott” föderalizmus felé próbálja elvinni a jelenlegi rendszert. A politikus számos javaslatot is megfogalmazott a folyamat megfordítására, így a többi között említette meg a tagországok egyenjogúságának tiszteletben tartását, az uniós intézmények politikai elfogultságtól történő mentesítését, valamint a nemzeti alkotmányos rendszerek megerősítését.
Orbán Balázs szerint ma az Európai Unió egy hármas dilemmával néz szembe. A Miniszterelnökség államtitkára elmondta, hogy a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia három olyan fontos alapelv, amely nélkül egy alapdokumentum alá szervezett nemzetközi közösség nem élhet meg. Azonban ha „ezt a hármat egyszerre akarjuk, ráadásul abszolút módon megvalósítani, akkor ez a rendszer összeomlásával fenyeget”. Orbán Balázs szerint éppen egy ilyen folyamatnak vagyunk a szemtanúi, hiszen az EU jelenleg pontosan ebbe az irányba halad. Az államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben az európai demokrácia kiépítésére tett kísérletek a szándékkal ellenkező hatást értek el, hiszen a demokrácia védelmére hivatkozva sok esetben a demokráciának az aláásása történik.
Kis Norbert szerint fontos lenne, hogy az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek oktatásában a kritikus megközelítés is megjelenjen. „A jelenlegi egyetemi oktatásban az európai jogalkalmazó intézményekkel kapcsolatban egy jóhiszemű megközelítés van jelen, hiányzik a kritikai szellemiség”. Az ÁKK dékánja elmondta, hogy ebben a szemléletváltásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek fontos szerepe lehet.
A konferencián szó volt még a többi között a politikai akaratképzés szerepéről, az uniós jurisztokrácia államelméleti és történelemfilozófiai megközelítéséről, valamint a tudásközösségek szerepéről. A rendezvényen a közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatban kerekasztal-beszélgetést is tartottak.
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes