„Az Európai Parlamenti választásokat követően egy új politikai időszak kezdődik az Európai Unióban” – mondta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa az elmúlt öt év eredményeit, valamint az európai integráció jövőjének lehetséges forgatókönyveit foglalta össze előadásában. Az eseményen részt vett Koltay András, az NKE rektora és Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője is. Az előadást a VIII. Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok utolsó előadása keretén belül szervezték meg.
Navracsics Tibor az uniós intézményrendszert ismertetve elmondta, hogy az Európai Parlamentben az ötéves mandátumú képviselői helyek száma a tagállamok népessége alapján van elosztva. Magyarország 21 képviselői hellyel rendelkezik a parlamentben. Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával közösen hozza a döntéseket. Az Európai Bizottság, amelyet gyakran az Európai Unió „kormányának” is neveznek, a javaslatok kidolgozásáért és a megszületett döntések végrehajtásáért felel. „A bizottság legkeményebb eszköze a kötelezettségszegési eljárás” – fogalmazott. Navracsics Tibor, aki szerint a bizottság számára azt a missziót jelölték ki, hogy ne a tagállami, hanem a közösségi érdekeket képviselje. „Ez megköveteli a küldő államtól való függetlenséget” – tette hozzá az uniós biztos, aki úgy látja, hogy a bizottság kötelessége az is, hogy az integráció „őre” legyen.
Az előadó szólt arról is, hogy az Európai Unió jövőjét illetően két fő irány alakult ki: a föderalisták az egységes államiságot, akár egy Európai Egyesült Államokat részesítenének előnyben, míg az úgynevezett Nemzetek Európája álláspont képviselői a nemzetek közötti együttműködést helyezik előtérbe. „Az integráció egyre szélesebb területekre terjed ki, egyre közelebb kerül az unió a politika olyan érzékeny kérdéseihez, mint például az identitás” – fogalmazott az Európai Bizottság biztosa. Navracsics Tibor elmondta, hogy a gazdasági világválság alapjaiban rengette meg az európai országokat. „A válság egyet jelentett azzal, hogy az EU nem hozza az automatikus gazdasági fejlődést és beindult egyfajta elbizonytalanodás az integrációt illetően” – fejtette ki. Ekkor kezdtek megjelenni az egymással versengő forgatókönyvek az integráció jövőjének alternatíváiról. A Jean-Claude Juncker elnökségével 2014-ben összeállt Bizottság nemcsak a technikai jellegű, hanem a politikai kérdésekbe is bele kívánt szólni. „Egy politikai jellegű Bizottság született, számos volt miniszterelnökkel a tagok között” – hangzott el.
Elhangzott, hogy a hamarosan leköszönő Európai Bizottság munkáját alapvetően két esemény határozta meg: a migrációs válság és a brit kilépés folyamata, amelyek mentén kiéleződtek a tagállamok közötti véleménykülönbségek is. „Az Bizottság első megoldásra váró feladatát az ifjúsági munkanélküliség problémája képezte. A gazdasági helyzet és a társadalmi nehézségek mentén előtérbe kerültek radikális nézetek is. Az Európában bekövetkező terroristatámadások is ide köthetők, hiszen ezeket az akciókat olyan fiatalok követték el, akik az EU oktatási rendszerében nevelődtek, de nem sikerült szocializálni őket a társadalomba” – fejtette ki az EU-biztos. Az ifjúsági munkanélküliség orvoslására számos intézkedést kezdeményezett az EB. A migrációs válság is megosztó témának bizonyult. A bevándorlás első vonalában lévő országok (tengeri útvonalakat tekintve Görögország és Olaszország) uniós szintű megoldást, közös teherviselést szorgalmaztak. Azok a tagállamok, akiket viszont csak másodkézből érintett a probléma, ők elzárkóztak a kvótarendszertől. Az itt megjelenő nemzeti érdekkülönbségek kiküszöbölésére vetette fel a Bizottság a kötelező kvótarendszert és az illegális bevándorlás problémájának anyaországban való kezelését, de ezekről máig nem született döntés. A Brexit-kérdésével kapcsolatban Navracsics Tibor úgy fogalmazott, hogy „bár a Bizottság sajnálja a kialakult helyzetet, de tiszteletben tartja a brit állampolgárok döntését.” A brit kilépésről szóló referendum eredménye egyben az EU integrációs modelljének kudarcát is jelentette, hiszen egy nagy presztízsű állam fog távozni a tagországok közül. Az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztos kiemelte, hogy a Bizottság sikeresen végezte a feladatait, előkészítette a döntéseket és segítette a tagállamok közötti együttműködést.
Az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatban Navracsics Tibor elmondta, hogy most először jelennek meg olyan témák a kampányban, melyek nemcsak uniós szinten, hanem a tagországokban is relevánsnak számítanak és még jobban érintik a tagországok állampolgárait (például az óraátállítás). Az Eurobarometer adatai alapján a lakosok különbségek tudnak tenni a hazai és az európai problémák között. Európainak számít például a migráció, terrorizmus és a klímaváltozás, ezzel szemben nemzetinek minősül a munkanélküliség. A EP választások tehát politikai átrendeződést hozhatnak és mivel a Parlamentnek kulcsszerepe van a következő Bizottság kinevezésében, így a májusi választások komoly hatást gyakorolhatnak az Európai Unió jövőjére is.
Navracsics Tiborral a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak interjút.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes