A rendszerváltást követően az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülését 1990. május 2-án tartották. Az Alaptörvényben is említett jeles dátumra évről évre a Parlamentarizmus napján emlékezünk meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén csatlakozott a győri Széchenyi István Egyetemen működő Parlamenti Kutatások Központjához és a Károli Gáspár Református Egyetemhez az évfordulót köszöntő, immár negyedik tudományos konferencia megszervezésében, amely a Konrad Adeuaner Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az MTA Humán Tudományok Kutatóházában tartott idei rendezvényre Európa hét országából (Ausztria, Csehország, Olaszország, Szlovákia, Lengyelország, Egyesült Királyság, Magyarország) érkeztek oktatók, kutatók, parlamenti hivatalnokok, hogy az egész napos, angol nyelvű konferencián osszák meg egymással és a hallgatókkal kutatási eredményeiket. Az eseményen olyan témákról volt szó, mint például a hatékony jogalkotás, a gyorsuló világ törvényalkotása, a Közép-európai parlamentek elnevezésének története vagy a parlamenti nyilvánosság és a házszabály-reformok okai és háttere. Helen Xanthaki a hatékony jogszabályok követelményeiről beszélt a 21. században. A University College London professzora előadását három fő témára osztotta: a koncepcióra, struktúrára és a tartalomra. Elsőként a minőség fogalmát mutatta be a jogalkotásban. „Akkor beszélhetünk jó minőségről a jogalkotás tekintetében, ha a jogszabályok elérik a kormány által megkövetelt szabályozás mértékét és szintjét” – fejtette ki a szakember. A minőség tehát ebben az esetben a hatékonyság szinonimája. A hatékony jogalkotás elemeinek tekinthetjük a szabályozás és a törvényhozás hatékonyságát, az egyértelműséget és a megfelelő nyelvezetet. Az utóbbi vizsgálatával mélyebben is foglalkozott az előadó, aki szerint a megfelelő nyelv alkalmazása megköveteli a jogszabályok olvasóinak azonosítását. Elsőre mindenki azt gondolja, hogy a jogászok és a bírók olvassák leggyakrabban a jogszabályokat. „Az Egyesült Királyságban végzett kutatómunka azonban bizonyítja, hogy három fő csoportra bonthatjuk a felhasználókat. A vizsgált személyek 35%-a egyszerű, mindennapi ember, aki a hétköznapi életet érintő jogszabályokra keres rá. 40%-a olyan személy, aki nem rendelkezik jogi diplomával, mégis munkája során jogi vetületű kérdésekkel foglalkozik. A harmadik, nagyjából 16 százaléknyi csoportot a jogászok és bírók alkotják” – emelte ki. Előadásában elmondta, hogy mindegyik csoport különböző profillal rendelkezik, például a tekintetben, hogy használható-e a jogi terminológia. Helen Xanthaki szerint a megfelelő jogi nyelvezet elengedhetetlen része a hatékony jogalkotásnak.
Több előadó is a parlamenti hatékonyság és képviselői jogok konfliktusát állította a középpontba, saját országából hozott példával. A parlamentektől ma sokan hatékony munkát várnak, ez azonban gyakran a beszédidő és a politikai viták kárára valósul meg. A kormányok számára a hatékonyság mindenekelőtt gyors törvényalkotási eljárásokat jelent, bár a jogalkotói hatékonyságra sokszor igaz, hogy éppen a megfontolt, lassú jogalkotáson keresztül lehet eljutni a megfelelő döntéshez. A gyorsaság, minőség és (ház)szabályszerűség újra és újra konfliktusba kerül egymással. A tudomány a gyakorlat elemzése és összehasonlító tanulmányok által fontos megoldási javaslatokkal szolgálhat annak érdekében, hogy ezek a célok egymással összeegyeztethetőek legyenek.
Szöveg: Szabó Zsolt, Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes