NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Négy államtudományi remekmű az egyén boldogulásáért

„A ma bemutatott könyveket egybefűzi az a vezérgondolat, hogy az állam célja az egyén boldogulásának elősegítése”- hangzott el a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében, ahol négy államtudományi vonatkozású kötetet mutattak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Alkotmánybíróság közös rendezvényén. A könyvbemutatót megelőzően a két intézmény között együttműködési megállapodás aláírására is sor került.

„Concha Győző Alkotmánytanának újrakiadásával a magyar jogi szakirodalom nagy adósságát rótta le a magyar közjogi tudományosság iránti elkötelezettségének jeleként a sorozat két szerkesztője, Patyi András és Trócsányi László”- fogalmazott a bemutatandó köteteket elemző, megnyitó beszédében Sulyok Tamás. Az Alkotmánybíróság elnöke „A fenntartható fejlődés és az állam feladatai” című kötet szerkesztőit, Baranyi Gábort és Csernus Dóra Ildikót is dicsérte, majd kiemelte, hogy Badó Katalin és Téglási András az Alkotmánybíróság munkatársaiként a rendszerváltás óta eltelt időszak szociális tárgyú döntéseit gyűjtötték egybe. „Az Institutiones Administrationes - A magyar közigazgatás és a közigazgatási jog általános tanai is a legmagasabb tudományos színvonalat ambicionálja”- hangsúlyozta Sulyok Tamás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2016-ban indította útjára az Államtudományi klasszikusok sorozatát, melyben olyan művek szerepelnek, melyek a nagyközönség számára nehezen érhetőek el. Ebben a sorozatban láttak napvilágot például Tomcsányi Móric, Egyed István és Rudolf Gneist művei is. A Trócsányi László és Patyi András szerkesztésében megjelenő Államtudományi klasszikusok sorozat hetedik kötetét, Concha Győző Alkotmánytanát Stumpf István mutatta be. „A könyv gondolatainak megértéséhez többet kell tudnunk az emberről és tudósról is”- hangsúlyozta az alkotmánybíró, aki mérföldkőnek tartja e kötetet. Concha Győző a magyar konzervatív gondolkodás egyik meghatározó alakja, aki komoly vitákat folytatott a liberálisokkal, így a Nyugat nemzedékével is. Mint mondta, Ignotus Pál szerint Concha munkássága „tisztes konzervativizmus, tiszta tudományosság, nemzeti érzékenység, ami előtt fejet kell hajtanunk”. 1895-ben írt fő műve, a Politika fő gondolata a konzervatív állameszme rendszerezett közjogi kifejtése. „Az Alkotmánytan előszavában Concha félreérthetetlenül és egyértelműen rögzíti, hogy a munka nem az országlás művészetének, hanem a nemzetként élő emberek együttélési és fejlődési törvényeinek a tudománya”- tette hozzá Stumpf István. Véleménye szerint a mű nem kíván kész tanácsokkal szolgálni az országlóknak, az államelmélet alapjelenségeinek feltárása a feladata és a tudomány magyar érdekeinek elsőbbségét veszi figyelembe az egyetemes értékek rovására. „Az állam Conchánál több, mint puszta hatalmi intézmény: egy önálló, a társadalomtól elkülönült képződmény, a társadalom érdekharcai felett álló magasabb szinten álló szellemi-erkölcsi lény”- jelentette ki.

Badó Katalin és Téglási András „Szociális biztonsághoz való jog” című műve átfogó jogtudományi munkaként az Alkotmánybíróság gyakorlatának bemutatására fókuszál. „Az Alaptörvénynek a nemzet életében betöltött szerepét nem kell hangsúlyozni; ezen belül is a szociális jogok világa emberi sorsok ezreit befolyásolja”- jegyezte meg a könyv kapcsán Juhász Imre alkotmánybíró. Ehhez képest a szociális jogok alkotmányos védelmének tárgyában olyan mű még nem jelent meg 1990 óta, mely átfogóan ismertette volna az Alkotmánybíróság ide vonatkozó tevékenységét. „Jelentős a mű, mert a szerzők több évtizedes alkotmánybírósági tapasztalattal rendelkezve tudományos és szakmai megalapozottsággal nyúltak a témához”- hangsúlyozta, majd hozzátette: tárgyi tudásukról tanúbizonyságot adva éltek nemcsak a leíró, hanem a komparatív módszer adta lehetőségekkel is az egyes alkotmánybírósági döntések ismertetésekor. Vélemény szerint ez a módszer láthatóvá tette a fejlődés ívét és törésvonalait is. „A szerzők nem titkolt célja, hogy hiányterületen mozogva nem hiábavalóan igyekezzenek a szakmai és potenciális érintett jogkereső közönség számára összefoglalást adni az egymással kéz a kézben járó jogokról és kötelezettségekről is”- jegyezte meg.

„Naiv, aki a fejlődés fenntarthatóságával kapcsolatban nem látja annak problémáit”- jelentette ki Kis Norbert, a Baranyi Gábor és Csernus Dóra Ildikó szerkesztésében megjelent „A fenntartható fejlődés és az állam feladatai” című mű méltatásakor. A 2017-ben indult államtudományi osztatlan mesterszak egyik kötelező egyetemi tananyaga kapcsán az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja elmondta, az emberiség öntelt, nem tartja magát sem felelősnek, sem érintettnek e komoly problémában. „A fenntartható fejlődésről kevés ehhez hasonló színvonalú könyv van a hazai felsőoktatásban”- jegyezte meg, majd hozzátette, hogy 2020-tól az NKE minden szakán kötelező tárgy lesz a fenntartható fejlődés. Véleménye szerint a szemléletformáló hatású mű változtatásra sarkall. „A szerzők az első fejezet hetven oldalában a világunkat meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatoknak a környezetünkre gyakorolt komplex hatásait mutatják be”- mondta, majd hozzátette, ezt az átfogó alapvetést az iskolarendszer minden szintjén használni kellene. A könyv a fejlődés fenntarthatóságát az állam feladatain keresztül tárgyalva kijelenti: radikális irányváltást kell elérni, melyhez a kormányok szerepvállalása is szükséges. Kiemelte, hogy evolúciós epizódszereplőként ne herdáljuk el azt az örökséget, amit elődeink hagytak ránk. „A könyv megadja a cselekvés tudását, az ereje az olvasókon múlik”- hívta fel rá a figyelmet Kis Norbert.

„A ma bemutatásra kerülő hat kötet a magyar közigazgatás és a közigazgatási jog általános tanait öleli fel a közigazgatási jogtudomány meghatározó tudósainak tollából”- hangsúlyozta Naszladi Georgina kúriai főtanácsadó, aki a Patyi András szerkesztésében megjelent Institutiones Administrationes - A magyar közigazgatás és a közigazgatási jog általános tanai című művet méltatta. A jelenleg négy felsőoktatási intézményben is kötelező tananyagként számon tartott, tíz kötetből álló sorozatból eddig hat könyv jelent meg, négy pedig a megjelenés különböző szakaszaiban tart. Ezen tankönyvek monografikus jellemzőket is magukon hordoznak. „A művekben egyszerre jelenik meg a tankönyvekre jellemző leíró, elemző, értékelő és magyarázó szemlélet alkalmazása, valamint, ahogy az a monográfiáktól elvárt, egy témakör kapcsán a közigazgatási jogtudományban megjelenő eltérő nézetek ütköztetése, azok kritikai értékelése, elemzése is”- emelte ki. Kuriózumnak tartja e két műfaj ütköztetését, valamint szerencsésnek a célközönség széles körét tekintve. „A tankönyvek a hallgatók segítségére vannak és megalapozzák a doktori képzésbe való továbblépést”- fogalmazott.

A rendezvény Koltay András gondolataival zárult. „Hiszünk abban, hogy a világ előrébb megy a könyvek által”- erősítette meg az NKE rektora Juhász Imre alkotmánybíró korábban felvetett gondolatait Vörösmarty Mihály híres idézetére utalva. Véleménye szerint a ma bemutatott könyvek olyan mozaik darabok, melyeket egymás mellé illesztve kerek egész képet kapunk. „Négy alapvető téma köré szerveződött a könyvbemutató: alkotmányos tanok, közigazgatási jog, szociális jog és fenntarttató fejlődés”- foglalta össze. Concha Győző monográfiája kapcsán elmondta, hogy az első fejezetet a szerző az embernek, mint az államszervezet és a társadalom alapegységének szenteli. A közigazgatási jog kapcsán elhangzott, hogy az állam úgy látja el az alkotmány által ráruházott feladatát, hogy közben „ügyfélként” az ember van a központban, hiszen az ő érdekében működik az állam. A szociális jognak meglátása szerint nemcsak közjogi, hanem magánjogi vetületei is vannak, ebben pedig fontos szerepe van az emberi és társadalmi szolidaritásnak. Úgy látja, hogy a fenntartható fejődés monográfiája a változtatás erejét várja az olvasótól. „Nehéz olvasmány, mert bár a könyv az állami cselekvésre fókuszál, minden fejezetben megtalálható az emberi teendők sora, így az egyéni felelősségvállalás alól nem bújhatunk el”- hívta fel rá a figyelmet Koltay András.  

A könyvek a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelentek meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: Könyvbemutató