Alkotmányfejlődés Latin-Amerikában és Kelet-Európában

A latin-amerikai és a kelet-közép-európai államok alkotmányfejlődéséről és annak kihívásairól tartottak nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényt az Államtudományi és Közigazgatási Kar Alkotmányjogi Intézete a Wroclawi Egyetem és az Unibrasil Egyetem alkotmányjogászaival együttműködve szervezte meg. Az eseményre Brazíliából, Spanyolországból, Mexikóból, Lengyelországból és Csehországból is érkeztek előadók. „Az összehasonlító jogi tanulmányok a legalkalmasabbak arra, hogy megértsük egymás gondolkodását, nézeteit, az eltéréseket és a hasonlóságokat a különböző kultúrák között” – fogalmazott megnyitó beszédében Kis Norbert, az ÁKK dékánja.

Az első panelben Szente-Varga Mónika a latin-amerikai térség hidegháború utáni politikai folyamatairól tartott előadást. A NETK egyetemi docense azt vizsgálta, hogy az elnöki ciklusok, illetve az elnökök újraválaszthatósága szempontjából milyen változások történtek. Elhangzott, hogy az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után kevesebb figyelmet szentelt Latin-Amerikának. A régió országai szempontjából ez utat nyitott új lehetőségeknek. Számos államban volt tapasztalható az új jelenség, amit rózsaszín dagálynak neveznek és ami „a politika baloldal felé való eltolódását jelenti.” Példaként említhető többek között Hugo Chávez Venezuelában, Lula de Silva Brazíliában, Rafael Correa Ecuadorban, Evo Morales Bolíviában, valamint Daniel Ortega Nicaraguában. Az említett politikai szereplők radikális változásokat ígértek, amelyet gyakran új alkotmány megalkotása és kihirdetése kísért.

Marcos Augusto Maliska (Unibrasil) a brazil korrupció elleni harcról tartott előadást. „Egy olyan jelenségről van szó, amely régóta jelen van az országban. Politikai fegyverként is jellemezhető, melyet több adminisztráció is használt” – hangzott el. A brazil oktató kitért a 2013-as tüntetésekre is, melyek tökéletesen bemutatták a nép elégedetlenségét. Ezzel egyidőben drasztikusan csökkent az akkori elnök, Dilma Rousseff népszerűsége. A nők helyzetéről a brazil politikai arénában Eliane Bavaresco Volpato (Unibrasil) szólt a rendezvényen. Elhangzott, hogy a nők még mindig a férfiaktól függenek, hiszen például ugyanazért a munkáért kevesebb fizetés jár nekik. A politikában még nehezebb elhelyezkedniük, főleg a parlamentben alacsony a nők aránya.

A második panelt Halász Iván, az Alkotmányjogi Intézet vezetője moderálta. A panel egyik előadója, Peres Zsuzsanna a magyar házassági vagyonjogi szabályok változásáról beszélt. Az ÁKK egyetemi docense előadásában a családok társadalomban betöltött szerepének fejlődésére fókuszált, bemutatva, hogyan változtak az idők során a családon belül a nők tartására és ellátására vonatkozó szabályok. Az előadás különös figyelmet szentelt a házassági szerződésekre vonatkozó jogi szabályozás és joggyakorlat fejlődéstörténete bemutatásának.

Szilágyi Ágnes Judit, az ELTE oktatója egy brazíliai jogtörténeti problémáról, a polgári házasság XIX. századi szabályozásáról tartott előadást, valamint kitért Kornis Károly (Carlos Kornis de Tot- várad) magyar jogászprofesszor szerepére is, aki az 1848-49-es szabadságharcot követően menekült el Magyarországról, és 1854-től Brazíliában telepedett le. A Rio de Janeiróban töltött évek alatt az utókor számára is érdekes jogi vitába bocsátkozott a polgári házasság kérdéseiről, amivel nagyban elősegítette a probléma későbbi rendezését a jogegyenlőség elvei szerint.

A lengyel Krystian Complak előadásában összehasonlította, hogyan próbálják Lengyelországban és az azzal szomszédos államokban (Németország, Belarusz, Szlovákia, Oroszország, Litvánia, Ukrajna és Cseh Köztársaság) biztosítani az alkotmánybíráskodás függetlenségét. A szabályozás alkotmányi vagy törvényi szintje mellett a konkrét - közös és sajátos - megoldások is érdekelték az előadót, aki több ellentmondásra hívta fel a figyelmet. A Prágából érkező Jan Kudrna az aktuális cseh alkotmányos és részben politikai fejlődés dilemmáival foglalkozott. Egyaránt kitért azok társadalmi és kulturális mentális összefüggéseire. Külön foglalkozott az államfői hatalom jogállásának kiterjesztő értelmezésével, amely komoly hangsúlyeltolódásokat eredményez Csehországban a legfőbb közjogi szervek viszonyában. A wroclawi Jakub Zurek előadása a bírói immunitás kérdéseivel foglalkozott, szintén összehasonlító perspektívában. A legtöbb figyelmet ugyanakkor Lengyelországnak szentelte és az ottani dilemmákat járta körül. A konferencia végén Luis Bourget (Spanyolország-Mexikó) a latin-amerikai államok alkotmányaival foglalkozott s azok reagálásával a tudományos-technológiai kérdésekre. A problémát hármas dimenzióban helyezte el - azaz a klímaváltozás, a multikulturalizmus és a piacok működése kontextusában. Az előadásában arról is szó volt, hogyan próbálnak az egyes térségbeli alkotmányok jogalanyiságot biztosítani a folyóknak és a természetnek. Az egyes blokkokat érdekfeszítő és gyümölcsöző viták kísérték, amelyek a résztvevőknek segítették megismerni és megérteni a más térségek alkotmányjogi dilemmáit, illetve problémáit.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes