Geopolitika, energiabiztonság és felsőoktatási együttműködés
A Ludovika Scholars Program keretében volt az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar vendége Anar M. Valiyev, az azerbajdzsáni ADA Egyetem professzora. Az egyhetes program keretében nyilvános szakmai előadásban mutatta be a Türk Államok Szervezetének hátterét, céljait, valamint az új geopolitikai környezetben a szervezethez fűződő érdekeket. Egy szakmai beszélgetésben a Kaukázus térségével foglalkozó kutatók és szakértők számára vázolta az aktuális biztonságpolitikai kihívásokat, a hegyi-karabahi konfliktus aktuális állapotát, valamint a "középső folyosó" felértékelődő stratégiai jelentőségét. A Nemzetközi tanulmányok mesterképzés hallgatói számára külön foglalkozásban a policy brief készítés és a háttérelemzés módszertanát hozta közelebb.
Anar Valiyev, aki az ADA Egyetem Közigazgatási és Nemzetközi Tanulmányok Karának korábbi dékánja, jelenleg Jean Monnet Chair és az egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia mesterképzésének programigazgatója, előadásában nemcsak azt mutatta be, hogy milyen nagyhatalmi érdekek összpontosulnak a Kaukázus térségében, de rámutatott Azerbajdzsán kivételes helyzetére is. A térség türk nyelvű államai által létrehozott Türk Államok Szervezete egyfajta védőernyőként jelenik meg a tagországok számára, amely képes őket kiemelni az orosz, a kínai, valamint az erőteljesen jelen lévő amerikai geopolitikai törekvések árnyékából. A szervezet biztonsági garanciákat tud megjeleníteni a térség vitáinak békés kezelésére, gazdasági együttműködési folyamatok bővítésére és egyben az Európai Unióval való egységes tárgyalásokra is. A professzor elmondása szerint a szervezet számos elemében az uniós mintát igyekszik az adott régióra értelmezni és az együttműködést előmozdítani. Kiemelte, hogy Magyarország számára logikus döntés volt a Keleti nyitás külpolitikájával a nyersanyagokban rendkívül gazdag régióval való együttműködés erősítése, hiszen a térségben különösen Azerbajdzsán egyfajta távoli rokoni barátsággal tekint a magyar államra és örömmel várja a gazdasági kibontakozás lehetőségét. Ez a "középső korridor" stratégiai felértékelődésével még intenzívebb lehet, hiszen a Kína és az Európai Unió közötti infrastrukturális kapcsolat az Ukrajna elleni orosz agresszió megindítása óta e térségen keresztül tud a leggyorsabban szárazföldi úton Európáig megvalósulni. A nagy kérdés elsősorban nem az azeri olaj- és gáztartalékok kiaknázása lesz, mivel ezek immár kétharmadban eleve európai piacokon kerülnek értékesítésre. Sokkal fontosabbá válik a Türkmenisztán talajában található hatalmas gázkészletek jövője, ahol a Kaszpi-tenger alatt építendő gázhálózat-összeköttetés jelenthet majd kiutat. Ezt azonban egyelőre mind az orosz, mind az iráni nagyhatalmi törekvések és félelmek megakadályozzák. Iránban elsősorban az Európától való végleges elzáródás veszélye, Oroszországban különösen a Közel-Keletről való végleges kiszorulás veszélye jelent komoly politikai tényezőt, míg mindkét országban jelen van a gázpiacokról és az energiahordozók versenyéből való lemaradás. Törökország ezzel szemben kaput kínál a kaukázusi türk államok számára az unió felé és ezzel saját nagyhatalmi szerepét tudja a térségben megerősíteni.
Anar Valiyev előadásában részletesen bemutatta, hogy éppen a "középső korridor" és az Azerbajdzsán és Törökország közötti stratégiai kapcsolat megteremtése szempontjából van jelentősége egy infrastrukturális tranzitfolyosó létrehozásának (ún. Zangezur-korridor), amely elismerve az örmény területek integritását biztosítaná a külön adminisztrációs terhek nélküli átjárást Azerbajdzsán magterülete és az ún. Nahicseván azeri exklávé között. Ez azonban jelenleg a térség több országa számára, így mind Örményország, mind Irán számára elfogadhatatlan kihívást jelentene.
Az előadáshoz kapcsolódó kérdések sorában a hallgatók beszélgettek Valiyev professzorral az Irán területén élő több mint 20 milliós azeri etnikai csoport helyzetéről, az örmény kisebbséggel kapcsolatos azeri hozzáállásról és lehetséges forgatókönyvekről, az EU-azeri kapcsolatok alakulásáról, valamint a magyar szerepről a Türk Államok Szervezetében.
Szöveg: ÁNTK Nemzetközi Osztály
Képek: Szilágyi Dénes, Szabó András