Ludovika Kutatócsoport

Felhívás Ludovika Kutatócsoport alapítására

------

2016/92/NKE-ÁKK - Magyar közigazgatási szervek kommunikációs fejlesztését megalapozó kutatás

2016/172/NKE-ÁKK - Történeti kihívások és jelenkori válaszok a XIX-XXI. századi brit államfejlődésben

2016/345/NKE-ÁKK - Társadalmi közfelelősség – Társadalmi felelősségvállalás a közszférában, a közigazgatás szerepe a szektorközi partnerségek hatékony működésében

2017/38/NKE-ÁKK - Választás és demokrácia

------

 

Azonosító 2016/92/NKE-ÁKK
Pályázat címe Magyar közigazgatási szervek kommunikációs fejlesztését megalapozó kutatás
Benyújtó neve Dr. Jenei Ágnes
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Közszervezési és Közigazgatástani Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD / CSc
Futamidő 2017.09 - 2018.08
Összefoglaló A kutatás célja magyar közigazgatási szervek kommunikációjának vizsgálata és javaslatok megfogalmazása a Közigazgatás- és Közszolgálatfejlesztési Stratégia 2014-2020 célkitűzéseivel összhangban álló kommunikációs fejlesztésekre vonatkozóan (a kommunikáció legyen proaktív, professzionális, az átláthatóságot támogató, etikus, ügyfélbarát, részvételre ösztönző). A vizsgálat kiterjed a) nagy célcsoportot elérő önkormányzatokra: megyei jogú városok önkormányzai, Budapest kerületi önkormányzatai, Fővárosi Önkormányzat) b) kormányhivatalok ügyfélszolgálataira (kormányablakok) c) konzulátusokra. További cél, néhány olyan külföldi jó gyakorlat vizsgálata, amely (korábban végzett saját empirikus kutatások és szekunder források alapján) példaértékű lehet. Az adatgyűjtés a társadalomtudományi kutatás eszközeit (fókuszcsoport, kérdőíves adatfelvétel, interjúkészítés, appreciative inquiry) alkalmazza.
Jelentőség A Közigazgatási Stratégiában megfogalmazott célok egy új közigazgatási kultúra megvalósításáról szólnak. A kultúraváltás kulcsa a kommunikáció. A kutatás a nagy célcsoportot elérő magyar közigazgatási szervek jelenlegi kommunikációs gyakorlatainak elemzését, inspiráló jó gyakorlatok megismerését, és fejlesztési javaslatok megfogalmazását tűzi ki célul. A kutatások eredményei az NKE ÁKK és NETK BA és MA kommunikációs tantárgyainak tananyagaiban hasznosulnak, ezzel a közigazgatás jelenlegi és jövőbeli személyi állományának képzéséhez járulnak hozzá.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(KFIS) Integritás;(KFIS) Társadalmi nyilvánosság;
Kulcsszavak Etikus kommunikáció;Közszolgálati kommunikációmenedzsment;Társadalmi bizalomépítés
--- ---
Azonosító 2016/172/NKE-ÁKK
Pályázat címe Történeti kihívások és jelenkori válaszok a XIX-XXI. századi brit államfejlődésben
Benyújtó neve Prof. Dr. Egedy Gergely
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) Dr. habil.
Futamidő 2017.09 - 2018.08
Összefoglaló Kutatócsoportunk célja a modern állam szerepének multidiszciplináris, elsősorban történettudományi, politikatudományi és jogtudományi szempontú vizsgálata. A kutatás kiindulópontjául a brit államfejlődés olyan történelmi indíttatású, de máig aktuális elméleti kérdései szolgálnak, mint a kortárs brit állameszme bölcselet-történeti megalapozása (Hoppál Bulcsú), a brit jóléti állam kérdései (Gulyás Éva), illetve az angol politikaigondolkodásra jellemző szabadságkorlátozó elvek analitikus elemzése (Szerletics Antal). Ezekhez az elméleti kérdésekhez kapcsolódóan, a kutatás Nagy-Britannia példáján keresztül igyekszik bemutatni a modern államokat érő gyakorlati kihívásokat, ideértve a közélet fragmentálódásának (Kaszap Márton), az európai integráció megtorpanásának (Egedy Gergely), az alkotmányosság (Szentpéteri Nagy Richard) vagy a Brexit kontextusában formálódó szub-nacionális intézményi formák (Kaiser Tamás) és identitások (Szabó Máté Csaba) elterjedésének problémáit.
Jelentőség A kutatás jelentősége a modern államokat érő kihívások pontosabb megismerésében és a lehetséges megoldások, alternatívák és fejlődési utak felvázolásában rejlik. A kutatás előfeltevése az, hogy az elmúlt kétszáz év brit politikumának jól körülhatárolható karaktere van, mely példaként szolgálhat a „jó államot” érintő kihívások elemzésekor. Célkitűzéseink szerint a Kutatócsoport munkájának eredményeképpen olyan új tudományos eredmények születnek, amelyek hozzájárulnak a modern állam társadalmi, politikai és jogi szerepének részbeni újraértelmezéséhez. Ezek az eredmények hazánk szempontjából is relevánsak, amennyiben szemléletformáló potenciáljuk révén elősegítik a hazai közszolgálati képzés fejlesztését. A kutatás nyolc, szorosan együtt dolgozó kutató munkája, mely eredménytermékei közvetlenül hasznosulhatnak az NKE államelméleti és politikatudományi tárgyainak oktatásában.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) IV. Állami kormányzástan;(IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan;(KFIS) Állam- és jogrendszerek összehasonlító vizsgálata;(KFIS) Állam, gazdaság és társadalom változásai, új jelenségek és folyamatok [különösen társadalmi kockázatok (szociális krízis), migráció, gazdasági-pénzügyi hálózatok komplexitása, digitalizáció, kibernetika, virtuális terek];(IFT) IV. Állami kormányzástan;(IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan;(KFIS) Állam- és jogrendszerek összehasonlító vizsgálata;(KFIS) Állam, gazdaság és társadalom változásai, új jelenségek és folyamatok [különösen társadalmi kockázatok (szociális krízis), migráció, gazdasági-pénzügyi hálózatok komplexitása, digitalizáció, kibernetika, virtuális terek]
Kulcsszavak államfejlődés;modern állam;Nagy-Britannia
--- ---
Azonosító 2016/345/NKE-ÁKK
Pályázat címe Társadalmi közfelelősség – Társadalmi felelősségvállalás a közszférában, a közigazgatás szerepe a szektorközi partnerségek hatékony működésében
Benyújtó neve Dr. Budai Balázs
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD / CSc
Futamidő 2017.11 - 2018.10
Összefoglaló A jó állam kritériumrendszerének mind a hat területén beazonosíthatók olyan tevékenységek, amelyek adott közigazgatási szervezet működési köréhez kapcsolódnak, ténylegesen megjelennek, ill. megjelenhetnek olyan pozitív vagy negatív hatásaik, utóbbi esetben többlet teljesítmények, de nem képezik azok kötelező feladatát, s kezelésük, ill. megoldásuk, csak más állami, civil vagy üzleti szervezettel, ill. közvetlenül az egyes emberek önkéntes közreműködésével oldhatók meg. A kutatás módszeresen feltárja a társadalmi közfelelősség (PSR – Public Social Responsibility) tartalmát és helyzetét, s a funkciót különböző szinteken és ágazatokban, szakterületeken beillesztve a közigazgatás szervezeti, működési rendszerébe megvizsgálja annak összefüggéseit a jó állam kritériumaival, megjelenését annak értékelési rendszerében.
Jelentőség A költségvetés által finanszírozott intézményekben jelenleg hiányzik a tudományos, elvi és módszertani, jogszabályi alap ahhoz, hogy a társadalmi felelősségvállalás címén mit és hogyan tehet a közigazgatási szervezet. Ugyanakkor, a közszféra intézményei hagyományosan és széles körben vállalnak jellemzően az alaptevékenységhez kapcsolódó többletfeladatokat. Ezekhez azonban többségük nem készít PSR stratégiákat, így e körbe tartozó tevékenységeik nem állnak össze egységes, módszertanilag megalapozott és célrendszereikhez, indikátoraikhoz illeszkedő funkcióvá, s ez helyi közösségi, össztársadalmi szinten hátrányos, „elmaradó haszonként” jelenik meg. A fejlett országokban az utóbb évtized felszínre hozta a közszféra társadalmi felelőssége értelmezésének és tevékenységének kérdését. A folyamat Magyarországon is elindult az EU csatlakozással, de 2008 körül elakadt. 2015-ben a kormányzati CSR cselekvési tervvel újra központi lendületet kapott, de a megalapozó tudományos kutatás nem indult be
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(IFT) V. Önkormányzatiság;(IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(IFT) XXI. Fenntartható fejlődés, sérülékeny erőforrások;(KFIS) Közmenedzsment;(IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(IFT) V. Önkormányzatiság;(IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(IFT) XXI. Fenntartható fejlődés, sérülékeny erőforrások;(KFIS) Közmenedzsment;
Kulcsszavak CSR;közszféra;PSR;társadalmi közfelelősség;többletfeladat
--- ---
Azonosító 2017/38/NKE-ÁKK
Pályázat címe Választás és demokrácia
Benyújtó neve dr. Téglási András
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Alkotmányjogi Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD / CSc
Futamidő 2017.06 - 2018.05
Összefoglaló Célunk a választójog és a választási rendszerek témakörében átfogóbb, mélyebb, hazai és nemzetközi, történeti és összehasonlító kutatása, amely olyan új, önálló tudományos kutatási eredményeket hoz napvilágra, melyek mind a választójog elméleti, mind gyakorlati területén hasznosítható eredményeket jelentenek. Elsődlegesen jogi aspektusból kívánjuk vizsgálni a témát, de a téma tágabb (politológiai, szociológiai) vetületeit is bevonnánk vizsgálati körünkbe, vagyis a kutatást ezáltal interdiszciplinárissá is tennénk. Tagjaink között megtalálhatók az NKE oktatói, kutatói mellett több neves választási kutató, külföldi professzor is és két MTA doktora. A kutatócsoport tevékenysége során együttműködik az ország jogi karainak legjelentősebb választási kutatóműhelyeivel, ezzel erősíti a szakmai kapcsolatokat az NKE és más egyetemek között. Együttműködünk a Nemzeti Választási Irodával is, így gyakorlati szempontok is megjelennek az elméleti kutatásainkban.
Jelentőség 2010 után a közjogi berendezkedés változásaival a magyar választójogi szabályozás és a választási rendszer is átalakult. Az átalakulással együtt járó közjogi viták nemzetközi visszhangot is kaptak, melyek egy része a magyar jogirodalomban még reflektálatlanul maradt. A szabályozással kapcsolatos problémák egy része csak a megváltozott szabályok gyakorlati alkalmazása – így különösen a 2014. évi országgyűlési, választások során láttak napvilágot. A kellő távolság a legutóbbi, 2014-es és a következő, 2018-as választásoktól teszi lehetővé, hogy egyes kérdéseket ne aktuálpolitikai kontextusban, hanem az aktuálpolitikai eseményektől kellő távolságtartással, és megfelelő objektivitással vizsgáljunk meg. A kutatási eredményeink felhasználhatók alap- és mesterképzésben, valamint a Vezető- és Továbbképző Intézetében meghirdetett Választási szakirányú továbbképzési szakon is.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan;
Kulcsszavak demokratikus legitimáció;közvetlen és közvetett demokrácia;népszavazás;választási rendszerek;választójog