Befejezett projektek

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojekt

Hatékony központi és helyi jogalkotás
Műhelyvezető: Dr. Kis Norbert/ Dr. Takács Péter/ Dr. Kaponyi Erzsébet

A műhely a kormányzás, a jogalkotás és a jogérvényesítés hatékonyságának és jogállami feltételeinek kérdéseivel foglalkozott. Ezen belül vizsgálta a hatékony nemzeti és helyi jogalkotás és a kormányzás jogállami stabilizálásának feltételeit; az állam szabályozási, jogérvényesítési és ellenőrzési-felügyeleti funkcióinak erősítését. A kutatás célja volt a jogalkotás minőségi fejlesztéséhez szükséges tudásbázis megalkotása, a jogalkotási folyamat és a jogszabályanyag elektronikus támogatásának kiszélesítése, a helyi jogalkotás és jogérvényesülés post-Lisszaboni európai regionális determinációi.

Közigazgatási szervezet és e-kormányzás – kutatási műhely
Műhelyvezető: Dr. Imre Miklós
 

A műhely célja volt a központi és a helyi közigazgatás szervezetrendszerének elemzése, az e-kormányzás lehetőségeinek és megvalósulásának vizsgálata. Ezen belül foglalkozott a közigazgatási rendszer nemzetközi összehasonlításával, az egyes szakpolitikák nemzetközi, kiemelten Európai Uniós szabályozásával, illetve ennek hatásával a magyar közigazgatási rendszer működésére. A műhely elemzés alá vette a közigazgatási jog fejlődését, javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati és közigazgatási struktúra fejlesztéséhez, kiemelten koncentrálva az e-kormányzás fejlesztésére.

A műhely által szervezett konferenciák :
 

1.) Modern állam, hatékony közigazgatás

időpont: 2010. november 17.
Helyszín: Közigazgatástudományi Kar, Ménesi út 5. okt. ép. 104.


2.) E- Government konferencia

időpont: 2011. november 25
Helyszín: Közigazgatástudományi Kar, Ménesi út 5.  Magyary Zoltán Előadóterem


3.) A közigazgatás szervezeti munkacsoport  konferenciája

időpont: 2011. december 7.
Helyszín: Közigazgatástudományi Kar, Ménesi út 5. okt. ép. 402- Tanácsterem


4.) TÁMOP Zárókonferencia

időpont: 2011. december 16.
Helyszín: Közigazgatástudományi Kar, Ménesi út 5.  Magyary Zoltán Előadóterem


A műhely által szervezett workshopok:
 

- Közigazgatási szervezeti munkacsoport (2) workshop:

a.) Workshop: 2010. december 09.
cél-program: Az első kutatási szakasz téziseinek áttekintése, elfogadása

b.) Workshop: 2011. április 06.
cél- program: A második kutatási szakasz téziseinek áttekintése, elfogadása


- E- kormányzás munkacsoport (2) workshop:

a.) Workshop: 2010. december 08.
cél-program: Az első kutatási szakasz  téziseinek áttekintése, elfogadása

b.) Workshop: 2011. április 27.
cél-program: A második kutatási szakasz téziseinek áttekintése, elfogadása

A romák esélyegyenlősége Magyarországon c. Jedlik Ányos program 2006-2009

Az MTA Kisebbségkutató Intézete vezette kutatási konzorcium tagjaként a BCE Közigazgatás-tudományi Kara valósította meg „A romák esélyegyenlősége Magyarországon” c. kutatás oktatási alprogramját. Ennek keretében készültek el az előzetes tanulmányok és indult el 2008-ban az „Esélyegyenlőségi és kisebbségvédelemi igazgatás” c. szakirányú továbbképzési program. Az oktatásában felmerült tapasztalatokat a tananyagok kidolgozásában és a továbbképzési program kialakításában is felhasználtuk. A Jedlik-program a képzés előkészítését és az első évfolyam elindítását segítette. 2009 ősztől már nem keresztféléves tanulmányi rendben, hanem hagyományos őszi tanévkezdéssel folyamatossá vált a képzés és azt, a BCE Közigazgatás-tudományi Kara és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa között 2009-ben létrejött együttműködési megállapodás is segítette.

A Jedlik kutatási program finanszírozásában került sor a tananyagok egy részének elkészítésére és kiadására, így a Balogh Lídia - Kádár András – Majtényi Balázs – Pap András László: Antidiszkriminációs kézikönyv (Budapest, L’Harmattan, 2009) és az MTA Jogtudományi Intézetével együttműködésben a Majtényi B. (szerk,): Lejtős pálya – antidiszkrimináció és esélyegyenlőség (Budapest, L’Harmattan, 2009) c. kötet megjelentetésére. A program részeként elkészült a Európai kisebbségvédelem c. egyetemi jegyzet kézirata is, amely könyv formájában 2012-ben jelenik meg a L’Harmattan kiadónál.

 A Jedlik program támogatásával kidolgozott és elindított képzés, hosszú távon is fenntarthatónak bizonyult eddig, valós hallgatói igényeket elégít ki, különösen az önkormányzati és a civil szférában dolgozók számára. Az oktatásban a Kar oktatói mellett neves külső szakértők, így pl. az Országgyűlési Biztosok Hivatalának munkatársai, az MTA Szociológiai Kutatóintézet, az MTA Jogtudományi Intézet kutatói, civil szervezetek, a Helsinki Bizottság, a Freedom House Europe, a Menedék Egyesület vezetői is részt vettek. A Jedlik Programban résztvevő külső kutatók közül többen is szerepet vállalt az oktatásban. A képzési program felépítése igyekszik tükrözni a hallgatói igényeket, így az elméleti tárgyak (pl. esélyegyenlőség, antidiszkrimináció hazai és nemzetközi szabályozása, kisebbségszociológia, roma társadalomtörténet) mellett a képzés második felében jelentős tér nyílik gyakorlati ismeretek megszerzésére (egyebek mellett esélyegyenlőségi tervek készítése, civil érdekvédő szervezetek működése, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Ombudsmani Hivatal joggyakorlata, stb.).

A képzési programhoz kapcsolódik, hogy a 2009/2010-es tanévben is a BCE Közigazgatás-tudományi Karán a közigazgatási szakértő és az igazgatás-szervező BA és MA szakok nappalis, levelező és másoddiplomás tagozatán egyaránt a választható tantárgyak között szerepelt a Romák a nemzetközi dokumentumokban c. és aKisebbségvédelem a nemzetközi és közösségi jogban c. szemináriumok.

 

Kisebbségek részvétele a felsőoktatásban c. REF projekt

A Roma Education Fund-nál elnyert pályázattal a 2008-2010-es tanévekben a Közigazgatás-tudományi Kar Továbbképző Intézetében futott „Esélyegyenlőség és kisebbségvédelem a közigazgatásban” c. szakirányú továbbképzésen 4 roma származású diák kapott tandíjmentességet. A REF a 4 roma diák tandíjának mértékében támogatta a programot, amivel a kiválasztott „ösztöndíjasok” térítés nélkül tudtak részt venni a képzésben. A képzést mind a négy hallgató sikeresen elvégezte és visszajelzéseik alapján későbbi munkájuk során jól tudták a szakirányú ismereteiket kamatoztatni.

 

Állami feladatkataszter

A közigazgatásban a közfeladatok teljes körű meghatározása és rendszerezése régi adósság, melynek pótlása a Kormány célkitűzései közé tartozik. Már 1932-ben Magyary Zoltán A magyar közigazgatás tükre című munkájában kísérletet tett a közigazgatás feladatainak számba vételére, amely 9850 tételt tartalmazott, hozzárendelve az eljáró közigazgatási szervezetet és a hatályos jogszabályi hivatkozást. Az elmúlt évtizedben voltak kísérletek, melyekközül érdemes kiemelni, hogy 2007-ben készült egy külcsínre igényes anyag és honlap, de a tartalmi egyenetlensége okán az nem tekinthető valódi felmérésnek. A Magyary Program keretében 2010 őszén indított nagyszabású munka célja olyan teljes körű felmérés, elemi szintű közfeladat-kataszter kialakítása, amelyre a stratégiai döntéseket és a jogalkotást támogató információrendszer épül. A közfeladat-kataszter egyaránt szolgálja a deregulációt és a végrehajtási szintű jogalkotást.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát 2011 márciusában kereste meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy az állami feladatkataszter feltöltéséhez nyújtson szakmai segítséget. Még ebben a hónapban megkezdődött a hallgatók toborzása, és a jelentkezők kiválasztása. Áprilisra összeállt az egyetemi csapat: 1 oktató, 2 központi koordinátor, 8 ágazati koordinátor és 190 adatfeltöltő (2 fős munkacsoportokra bontva a 90-95 alágazat szerint). A hallgatók egy módszertani oktatást követően kezdték meg az érdemi munkát. A vonatkozó jogszabályokból, közjogi szervezetszabályozó eszközökből, egyéb belső szabályozókból (alapító okiratok, SzMSz-ek) kellett 3-4 hét leforgása alatt kiválasztani és besorolni a közfeladatokat egy egységes szerkezetű adatbázisba.

A feladatkataszter a következő szerint épül fel: ágazatcsoport, ágazat, alágazat, tevékenységcsoport -típus, tevékenység altípus, intézkedés; mellérendelve a közigazgatási szervezetet és a hatályos jogszabályi hivatkozást § szerint, valamint a költségvetési helyet. A munkacsoportok a koordinátorokon keresztül heti rendszerességgel tartották a kapcsolatot a KIM munkatársaival, akik folyamatos visszajelzést és iránymutatást adtak a feltöltőknek. A feszített és intenzív munka eredményes zárult, 2012. május 4-ére valamennyi munkacsoport végzett a kijelölt feladattal, ezt követően a már csak az utolsó simításokra volt szükség. A résztvevő hallgatók ösztöndíjban részesülnek és a szakmai gyakorlati időbe is beszámíthatják az adatfeltöltés idejét.  

Ezúton is mindenkinek köszönjük kitartó, együttműködő munkáját!

 

A Benes-dekrétumokkal foglalkozó kutatóműhely bemutatása

A kutatóműhely a dekrétumok uniós joggal való összeegyeztethetőségének tudományos  vizsgálatára, valamint a dekrétumokkal foglakozó Európai Parlamenthez benyújtott petíció szakmai segítésére jött létre. Ennek keretein belül számos szakértő bevonásával (Dr. Pákozdi Csaba PhD főosztályvezető Külügyminisztérium, Dr. Kurucz Mihály PhD ELTE ingatlanjogi dogmatika, Dr. Gyeney Laura PhD PPKE-JÁK, igazgató Kisebbségi Jogvédő Intézet, Prof. Dr. Szakály Sándor, Dr. Mészáros Anikó, Európai Parlament - politikai vonatkozások) rendszeres megbeszéléseket, konzultációkat tartunk, tanácsokkal segítettük az Európai Parlamentiben a dekrétumokkal kapcsolatos munkát. Dr. Korom Ágoston rendszeres kapcsolatban van a témával foglalkozó szlovákiai ügyvédekkel: Dr. Szabó Olga, Dr. Szűcs Aliz. Dr. Korom Ágoston 2014. február 12-13 ig terjedő időszakban Szlovákiában az említett ügyvédekkel vizsgálta a dekrétumokkal összefüggésbe hozható, mezőgazdasági termőföldekkel kapcsolatos szlovák közigazgatási gyakorlatot, és bírósági ítéleteket.

A kutatásokat Dr. Horváth Attila és Dr. Korom Ágoston szerkesztésében 2014. május 15-i határidővel kötetben tervezzük kiadni az elnyert pályázati forrás felhasználásával.
 

 

A Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely bemutatása

A Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely Prof. Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár vezetésével sikeres pályázatot nyújtott be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos műhelyeket támogató belső pályázatára. Az elnyert eszközfejlesztés és a kutatási források bázisán a kutatóműhely a devizahitelezés problematikájának és konszolidációjának közpénzügyi-, hazai jogi és európai uniós jogi aspektusait elemzi. A projektbe bevonta az OSTRAKON Szakkollégium és a Közpénzügyi Tudományos Diákkör hallgatóit is, továbbá egy fő PhD hallgatót, akik a devizahitelezés európai uniós tagországokban történt megjelenésével, továbbá a magyar nemzetgazdaságban a devizahitelezés elterjedésének okaival, és konszolidációjával foglalkoznak empirikus vetületben. Az elkészülő hallgatói kutatások a Devizahitelezés Nagy Kézikönyve című monográfiában jelennek meg, amely kiadványban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és stratégiai együttműködő partner egyetemei, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az Állami Számvevőszék, a Századvég Alapítvány vezető szakértőinek, továbbá határon túli magyar kutatók írásai lesznek olvashatók.

A Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely másik fő kutatási tevékenysége az unortodox magyar közpénzügyi válságkezelés nemzetközi vetületű összehasonlító elemzése, amelynek első tudományos eredményeit a Polgári Szemle Társadalomtudományi Folyóirat X. évfolyam 1-2. számában (pp. 83-110) jelentettük meg, Dr. Novoszáth Péter kandidátus kollégánk tollából.

A WSKTM kiemelt törekvése, hogy a közpénzügyi kutatásokon belül a regnáló rendszerek összehasonlító elemzését a nemzetközi térben tovább szélesítse, további tehetséges hallgatókat vonjon be primer kutatásaiba.

 

Alkotmányozás, alkotmányjogi változások kutatóműhely

A kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Szente Zoltán

Az elmúlt három évben Magyarországon új alkotmányt fogadtak el, s lényegében a teljes közjogi rendszer megújult. A magyarországi alkotmányozás nemcsak a hazai közbeszéd egyik uralkodó témája, hanem nagy nemzetközi figyelmet is keltett. A kutatóműhely az alkotmányos változások természetének tudományos és komparatív vizsgálatát tűzte ki célul.

Az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének elfogadására irányuló kísérlet már a 2000-es évek első felében kihívást jelentett az alkotmányozás hagyományos nemzeti jellegének felfogásával szemben, a gazdasági világválság pedig a közpénzügyek alkotmányos szabályozásának igényét vetette fel. Mindemellett részben az európai konstitucionalizmus értékeinek megerősítése érdekében, részben egyes nemzeti fejlődési utak ellentmondásos megítélése nyomán egyre erőteljesebben jelenik meg az alkotmányosság közös európai alapértékeinek, standardjainak rögzítésére, egyfajta alkotmányjogi acquis communautaire kialakítására való törekvés. A kutatási program célja az, hogy tudományos igénnyel elemezze a jelenkori európai alkotmányozás fő folyamatait, kihívásait, s mindezek tükrében értékelje a magyarországi alkotmányos változásokat. Cél az is, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a magyar alkotmányfejlődés kívánatos jövőjét illetően az európai alkotmányosság értékeinek tiszteletben tartásával, és a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével.

A kutatást három fő téma köré szervezve valósítja meg a kutatóműhely. A „globalizáció és a regionális integrációs folyamatok hatása az alkotmányozásra” témakör a mintakövetés összehasonlító vizsgálatát végzi el az alkotmányozási folyamatok elemzésekor. Az „alkotmányozó hatalom korlátai az európai konstitucionalizmusban és Magyarországon” témakör egyik kiemelt területe az „alkotmányellenes alkotmánymódosítás“ problémája a magyar alkotmányjogban, amely az Alaptörvény – és módosításai – hatályba lépésével, illetve az e körüli vitákkal a hazai közélet egyik központi kérdésévé vált. A „magyar Alaptörvény és az európai konstitucionalizmus értékei” mint kutatási részterület a magyar Alaptörvény nemzetközi megítélésével, illetve a nemzetközi (külföldi) reakciók hatásaival foglalkozik, s alapvetően azt vizsgálja, hogy a magyar alkotmányozási folyamat hogyan illeszkedik a jelenkori európai tendenciákhoz

A kutatóműhely olyan szakmai fórum, amelynek központja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Tavaszi konferenciájára, amelyre Magyarország számos kutatóhelyéről érkeznek résztvevők, szintén az NKE KTK szervezésében kerül sor. A kutatóhely eredményeit a tanév végeztével egy tematikus kötetben teszi közzé, amelynek szerzői között olyan neves kutatókat, oktatókat találhatunk, mint Paczolay Péter, Balogh Zsolt, Herbert Küpper, Petrétei József, Chronowski Nóra vagy Sólyom Péter. A külsős szerzők mellett az egyetem számos oktatója vesz részt a munkában. A kötetet Szente Zoltán és Gárdos-Orosz Fruzsina szerkesztik.

A kutatóműhely tevékenysége a későbbiekben is folytatódni fog. Októberben – az NKE Állam- és Társadalom elméleti Intézetével közösen – olasz-magyar konferenciát szervez az új magyar Alaptörvényről, amelyen a magyar résztvevők mellett öt olasz egyetem professzorai lesznek jelen a római Magyar Akadémián. A kutatóműhely kapcsolatban áll a Nemzetközi Alkotmányjogi Szövetség (International Association of Constitutional Law) alkotmányozással és az alkotmányos változásokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoportjával (Research Group for the study of constitution-making and constitutional change) is, amelynek Szente Zoltán professzor a magyar tagja.