Kiadványok 2014

     

x y z könyv

Desewffy Aurél

X.Y.Z. könyv

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Molnár Tamás Kutató Központ, 2014

ISBN 978-615-5491-76-4

 

Gróf Dessewffy Aurél könyve a honi politikai gondolkodás méltatlanul elfeledett darabja, amik közismertté tétele a Molnár Tamás Kutató Központ egyik célja. A XIX. század nagy átalakulásában kevés szerepe volt a személyének, ezért kevés figyelem fordul felé. Ugyanakkor a hosszú XIX. század vége, 1918 történései indokolják, hogy a divattal szemben óvatosságot és kételyt megfogalmazókra is figyeljünk: „Érezzük, hogy népszerűtlen eszméket fejtegetünk, mert természeténél fogva csak az lehet népszerű, a mi az egyesek hiúságának tömjénez”. Az pedig nem túl demokratikus gondolat, hogy a „népszerűség vagy népszerűtlenség teljességgel nem mértéke az eszmék helyes vagy helytelen voltának”.

A népszerűség, a divatos tanok problémája nem a népszerűség, hanem a vele társuló gátlástalan lelkesedés miatt igazán gond. Ugyanis „nincs veszélyesebb tanácsadó törvényhozás és országos dolgok körül, mint a lelkesedés és enthusiasmus”. A népszerű és lelkesítő nézetek azért azok, mert az emberek hiuságának, vágyainak hízelegnek, azokat megvalósíthatónak, jogosnak és igazságosnak nevezik. Ezért amikor „valahol az újítás pályájára lépett a nemzet, kezdetben főleg, mindig könnyebben nyer népszerűséget azon iskola, melly a lelkesedéshez szól, buzdít, bátorít, a távolban egy csábító czélt mutat, hiuságunknak és szenvedélyeinknek hízelg, emberi igazakat, joguralmat s általános szabadságot emleget, mint az a másik, melly botlásainkra figyelmeztet, megfontolást javasol, óvakodik minden elragadtatástól”.

Az újító, népserű és lelkesítő nézetek képviselői egy sajátos politikus típust mutatnak: az agitátort, akiket „mindig sajnált inkább, hogy sem kárhoztatott”, mivel „hibáik nem személyes sajátjuk: de sajnos átkai a szerepnek, melyet elvállaltak”. Ugyanis, „csak az tagadja meg életének vezércsillagát, az helyesel minden túlzást, az engedi magát a nép kábultsága által mindenhova ragadtatni, ki ön hiuságán túl más czélt nem ismer”.

Az agitári hivatással szemben álla pietas „az idősebbek, a múltnak hagyományai, emberei és nézetei iránt. Az erős lelkű ember azon öntudata, melly nem engedi kétkedni: hogy személyében új évkor kezdődik, hogy előtte csak balgák és tudatlanok léteztek, s büszkén ignorálva a historiát, öntetteiben szemléli a nemzeti dicsőség elindulási pontját”. S mindez „leront minden oltárt, kivévén azt: mellyre önmagát emeli fel az ön szeretét”.

A lelkesedés, ambíció és érdekek, a gyakorlatban kipróbálatlan teóriák követése „megölte a praxist” és a „politikai rokonszenvek elnyelték azt, mit elnyelniök nem szabad: a    h a z a f i s á g o t”.

 

 

A tanácskozó demokrácia

Molnár Attila Károly

A tanácskozó demokrácia és a megváltó csevegés

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Molnár Tamás Kutató Központ, 2014

ISBN 978-615-5491-85-6

 

A kötet a címéből is adódóan két témával foglalkozik: a tanácskozó (deliberativ) demokráciával és az internetbe, főleg a web 2.0-nek nevezett kommunikációs módba vetett reményekkel. Mindkettő azt sugallja, hogy a teljes morális egyenlőség és szubjektív szabadság elérhető, és összehangolhatóak, sőt együtt járnak a technikai és gazdasági haladással.

A demokrácia győzelmét a rezsimek evolúciójában 1989-ben hirdette meg Fukuyama, és ami az általános választójogot és választások megtartását illeti, ma bizonyosan a legelterjedtebb rezsim. Azonban a demokráciával szembeni elégedetlenség végig kísérte történetét az ókor óta. E kritikák közül az egyik, ma talán az egyetemi életben és radikális politikai körökben legnépszerűbb a tanácskozó demokrácia képzete, amely a jogok mellett vagy helyett a kommunikációt, pontosabban annak erősen utópisztikus képét tenné a politikai élet központjává. A kötet részben a tanácskozó demokráciához kapcsolódó reményeket mutatja be, részben az elképzelés elméleti és gyakorlati nehézségeit és ellentmondásait.

A kötet második fele az internethez, a számítógépes kommunikációhoz kapcsolt politikai reményeket mutatja be. Hívei szerint az olcsó vagy majdnem ingyenes, gyors, kényelmes, egalitárius és szabad kommunikációt lehetővé tevő technológia megoldja a demokrácia intézményei által megoldhatatlannak tűnő politikai gondokat. Hívei szerint az információs technológia fejlődése egyértelműen pozitív, a tanácskozó demokrácia irányába tartó változásokat hoz létre a közéletben. Az internet 30 éves történetéből eredő tapasztalatok alapján látható, hogy a technoutópizmus e legutóbbi változata sem tartható. A technoutópizmus mellett azonban legalább olyan fontos a kommunikációba, és főleg a személyközi kommunikáció jótékony politikai és erkölcsnemesítő hatásaiba vetett kortárs remény.     

Tanácskozó demokrácia (pdf)

 

 

Új politikatudomány

Eric Voegelin

Új politikatudomány

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Molnár Tamás Kutató Központ, 2014

ISBN 978-615-5491-83-2

 

Eric Voegelin a két világháború közti német-amerikai gondolkodás egyik legfontosabb alakja.  Az Anschlussig Ausztriában élt, ahol olyan fontos osztrák szerzők kortársa volt, mint Wittgenstein, von Mises, von Hayek, Popper, Schütz és a Bécsi Kör, azonban terjedelmes életműve a mai napig nagyrészt ismeretlen a magyar közönség számára.

Az Új politikatudomány című könyve az egyik legtöbbet hivatkozott műve. Voegelin a modern politika és a modern politikatudomány, ami a korában elsősorban a pozitivizmust jelentette, kritikusa. Előbbi, a modern politika bírálata a Politikai vallás című, magyarul még nem hozzáférhető művének célja; míg az Új politikatudomány elsősorban a modern politikatudomány bírálatát célozza. A modern politika és politikatudomány bírálata miatt olyan szerzőkkel rokonítható a gondolkodása, mint Michael Oakeshott, Leo Strauss vagy Hannah Arendt, esetleg Molnár Tamás.

A modernitás bírálata, hasonlóképpen Molnár Tamáséhoz, X. Pius pápa Az Úr nyáját legeltetve kezdetű enciklikája szellemét követi, amely szerint a modernizmus „minden eretnekség gyűjteménye”. Voegelin szerint a modernizmus lényege a gnoszticizmusban, a tudás megváltó voltába vetett túlzott bizalomban ragadható meg.

 


 

Csapody Miklós

Csapody Miklós

A Bánffy-misszió Bukarest, 1943

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Molnár Tamás Kutató Központ, 2014

ISBN 978-615-5491-84-9

 

Gróf Bánffy Miklós volt külügyminiszter, főrendiházi tag Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából 1943. június 18-án azzal a feladattal érkezett a román fővárosba, hogy Kállay és Mihai Antonescu miniszterelnök-helyettes megállapodása szerint úgymond kormányon kívüli tekintélyes politikusként félhivatalos tárgyalást folytasson Gheorghe Mironescu volt miniszterelnökkel a második bécsi döntés óta különösen kiélezett magyar–román viszony megjavításának lehetőségéről. Az utazás titkos célja az volt, hogy Iuliu Maniuval, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjével találkozhasson, aki a diktátor, Ion Antonescu marsall angolbarát ellenzékének vezéralakja volt. Maniu már 1942 végén találkozót kért Bethlen Istvántól, aki, minthogy a németek szoros megfigyelés alatt tartották, nem kereshette fel a román politikai rendőrség által szemmel tartott Maniut.

Bethlennek egy megbízható, ismert személyt kellett felkérnie. Választása Bánffyra esett, aki Magyarországnak és Romániának a háborúból való egyidejű, összehangolt kilépéséről és a Hitler-ellenes koalícióhoz való csatlakozásáról kísérelt meg Maniuval egyezségre jutni. Területi kérdésekről (Erdély hovatartozásáról és a háború után megállapítandó országhatárokról) eleve nem tárgyalhatott, Maniu pedig kötötte magát egész Erdély birtoklásához. Mindkét próbálkozás – a félhivatalos taktikai fedőakció és a titkos stratégiai egyezségkötés – sikertelenül végződött, ezért Bánffy június 24-én távozott Romániából. A könyv ennek a különbéke-kísérletnek a monografikus feldolgozása Bánffy pályafutásának biográfiájába ágyazva, historiográfiai áttekintéssel kiegészítve.

 

 

Megadja Gábor

Megadja Gábor

Az utópia hegemóniája

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Molnár Tamás Kutató Központ, 2014

ISBN 978-615-5491-69-6

 

Az utópia hegemóniája politikaelméleti esszéket tartalmaz, ennél fogva nincs sem egységes témája, sem egységes tematikája. Vannak azonban kapcsolódási pontok, ahogyan van egy többé-kevésbé körülhatárolható szemlélete is, melyet a kötet címe talán megfelelően érzékeltet. A benne található írások főként a kortárs liberalizmus kritikájához kívánnak hozzájárulni, elvetik a ma is jelentős, jóllehet sokszor hallgatólagos utópiát, valamint a különböző politikai – liberális, értelmiségi és demokratikus – fundamentalizmusokat. 


 


 

A Molnár Tamás Kutató Központ Évkönyve

Eszme és történet

A Molnár Tamás Kutató Központ tanulmánykötete, 2014

Szerkesztette Ekert Mária és Molnár Attila Károly

ISBN 978-615-5527-02-9


 

Pap Milán, Köllő Zsófia, Nagy Ágoston, Csapody Miklós, Kaló József, Pánczél Hegedűs János, Németh József Lajos, Pető Zoltán, Jakab-Zalánffy Eszter, Molnár Attila Károly, Horváth Szilvia, Uhel Péter, Mandák Fanni, Megadja Gábor, Pogrányi Lovas Miklós, Dippold Ádám, Jani Anna, Ekert Mária, Makkai Béla, Séra Magdolna, Tarján Tamás, Szécsényi Mihály, Marelyin Kiss József, Horváth Zsolt, Toldi Lóránt, Ökrösi Dóra tanulmányai.

Eszme és történet 2014 (pdf)