Molnár Tamás

Molnár Tamás

Budapest, 1921. június 26. – Richmond, Virginia, Amerikai Egyesült Államok, 2010. július 20. Amerikába emigrált  magyar katolikus filozófus, történész, politológus.

1921. június 26-án született Budapesten, apja Molnár Sándor anyja Blon Aranka voltak. Molnár alap- és középfokú iskoláit Nagyváradon, román nyelven végezte, ebből következően nem nyert felvételt az időlegesen Magyarországhoz visszacsatolt területek magyar nyelvű egyetemeire. Kereskedő apja kapcsolatai révén sikerült Belgiumba jutnia, és itt sajátította el magas fokon a francia nyelvet, s ezen keresztül a francia irodalom és filozófia mély ismeretét és szeretetét, amely végigkísérte teljes írói és gondolkodói pályafutását.  A második világháború vége felé, miután internált külföldi állampolgárként megjárta a dachaui koncentrációs tábort is, egy éven keresztül, apai kapcsolatai révén kereskedelmi tevékenységet folytatott, majd bevándorlási engedélyért folyamodott az Egyesült Államokba. 1950-ben itt doktorált a Columbia Egyetemen francia eszmetörténetből. Ezt követően a felsőoktatásban tanított, főképp (francia) irodalmat, történelmet és filozófiát. 

1957–1967 között a Brooklyn College francia- és világirodalom professzora. 1967-től a Long Island-i Egyetem európai szellemtörténet professzora. 1969-ben a dél-afrikai Potchefstroomi Egyetem politikai filozófia vendégprofesszora. 1973–1974 között a michigani Hillsdale Főiskola filozófia vendégprofesszora. 1983-ban a Yale Egyetem vendégprofesszora, az argentínai Mendozai Egyetem díszdoktora. A magyaroszági rendszerváltást követően az ELTE-n vallásfilozófiát adott elő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófia professzora volt. 1995-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt, de Magyarországon is tanított, publikációi megjelentek főként politikai jellegű, hazai folyóiratokban.

Első könyve, Bernanos: His Political Thought and Prophecy (1960), egy tanulmány volt a jobboldali-konzervatív érzelmű, neves francia katolikus íróról, Bernanosról.  Ezt követően Molnár, példaképéhez hasonlóan, a modernitás  független és radikálisan polemikus hangvételű kritikusává vált,  elsősorban  a  modern politikai és gazdasági rendszereket támadva, amelyek szerinte a hagyományos teológiai világkép erodálásával megpróbálták az ember kozmoszban elfoglalt helyét is tagadni vagy átalakítani. Molnár gondolkodói pályafutása során mindvégig az ilyen filozófiai törekvések kérlelhetetlen ellensége maradt – jelentkezzenek ezek akár a szovjet kommunizmus vagy az „amerikanizmus” formájában. Ezek szerinte leginkább abban a törekvésben nyilvánultak meg, amely egy ideologikus terv mentén, az állami erő segítségével szeretnék megváltoztatni az emberi természetet.   E tekintetben kritikája a klasszikus és modern „gnoszticizmusól” Eric Voegelin munkásságát tükrözi.

Magyarország kommunista megszállása, majd az 1956-os szabadságharc elnyomásának következtében Molnár már korán az olyan huszadik századi jobboldali, ellenforradalmi mozgalmak iránt érdeklődött, mint az Action Française vagy a spanyol Falangizmus. Többek között ezeket a mozgalmakat vizsgálta politika krédóját megfogalmazó Ellenforradalom (1969) című művében, ahol kimutatta, hogy az efféle mozgalmak mozgatóereje végső soron, a radikális baloldali törekvésekhez hasonlóan a „burzsoá szellemmel”, feltörekvő polgári mentalitással kapcsolatos ellenségesség volt, nélkülözve az anyagi világon valóban túlmutató, spirituális perspektívákat.

Az 1960-as évek elején fedezte fel újra gyermekkorának katolikus hitét, amely ezt követően politikai, kulturális, és filozófiai jellegű írásainak alapmotívumaként szolgált. Legfontosabb könyvei között említhetjük a Hatalom két arca: Politikum és Szentség (1988) és az Egyház: Évszázadok zarándoka (1990) című könyveit, amelyek az egyház és az állam közötti harc körülményeit vizsgálják a középkori és a kora újkori történelemben, megállapítva, hogy az egyház és az állam modern szétválasztása mindkét intézmény hanyatlását és a liberális civil társadalom növekedését segítette elő.

Az értelmiség alkonya című művét (1960), Molnár saját szavaival élve „nagyszerűen fogadták a konzervatívok, tiszteletteljes összezavarodással a baloldaliak, de elutasították a progresszív liberálisok.” A legélesebb kritika azonban a liberális katolikus körökből érkezett, akik, ismét Molnárt idézve, „szívesebben vettek volna a Teilhardiánus lelkesedés kitörését.” A könyv legfontosabb tézise, amely Molnár egész életművét végigkíséri amellett érvelt, hogy feltörekvő értelmiség (intelligentsia) a XIX. század során a polgárság ideológiai ügynökévé, kiszolgálójává vált, megölve valódi intellektualitást és filozófiai gondolkodást. Molnár egyik fő tézise szerint az ideológia diadalát (legyen az jobb vagy baloldali) a média és a telekommunikáció által dominált kultúra segítette. A média valójában egy saját világát megteremtő démiurgosz, amelyben a közvélemény megteremtése zajlik a szólásszabadság álcája alatt.

Gyakran publikált a National Review (William F. Buckley), az Intercollegiate Review és a Modern Age (Russell Kirk), a Commonweal és a Triumph című befolyásos amerikai konzervatív lapokban. Az írásai számtalan helyen feltűntek egy tucat különféle folyóiratban és számos európai nyelven, olyan széles témaköröket felölelve,  amelyek a klasszikus történelemtől és a francia irodalomtól a külpolitikáig és a modern filozófiáig terjedtek.

(Írta Pető Zoltán, a Molnár Tamás Kutatóintézet ösztöndíjas kutatója)

 

Molnár Tamás művei

Bernanos: His Political Thought and Prophecy. 1960.

The Decline of the Intellectual. 1961; magyarul Az értelmiség alkonya, 1996.

The Future of Education. Foreword by Russell Kirk. 1961.

The Two Faces of American Foreign Policy. 1962.

Africa; a Political Travelogue, by Thomas Molnar. 1965.

L’Afrique du Sud. 1966.

South West Africa; The Last Pioneer Country. 1966.

Spotlight on South West Africa. 1966.

Utopia, the Perennial Heresy. 1967; magyarul Utópia. Örök eretnekség, 1992.

Ecumenism or New Reformation? 1968.

Sartre: Ideologue of our Time. 1968.

The Counter-Revolution. 1969. (Az ellenforradalom)

La gauche vue d’en face. 1970.

The American Dilemma, a Consideration of United States Leadership in World. 1971.

Nationalism in the Space Age; Five lectures given by Thomas Molnar. 1971.

God and the Knowledge of Reality. 1973; magyarul Filozófusok istene, 1996.

L’Animal politique: essai. 1974.

Authority and Its Enemies.1976.

Le socialisme sans visage: l’avènement du tiers modèle. 1976.

Dialogues and Ideologues.1977.

Christian Humanism: A Critique of the Secular City and its Ideology. 1978.

Le modèle dèfigurè: l’Amèrique de Tocqueville á Carter. 1978.

Politics and the State: The Catholic View. 1980.

Theists and Atheists: A Typology of Non-belief. 1980.

Le Dieu immanent: la grande tentation de la pensée allemande. 1982.

Tiers-Monde: idéologie, réalité. 1982.

L’éclipse du sacré: discours et réponses. 1986. Alain de Benoist-val közösen.

The Pagan Temptation. 1987.

Twin Powers: Politics and the Sacred. 1988; magyarul A hatalom két arca: politikum és szentség, 1992.

The Church, Pilgrim of Centuries. 1990; magyarul: Az Egyház, évszázadok zarándoka, 1997.

L’Europe entre parenthéses. 1990.

Philosophical Grounds. 1991.

L’americanologie. Le triomphe du modčle planetaire? 1991.

L’hégémonie libéral. 1992; magyarul A liberális hegemónia, 1992.

The Emerging Atlantic Culture. 1994.

Archetypes of Thought. 1996.

Filozófusok istene. 1996.

Return to Philosophy. 1996.

Du mal moderne. 1996.

A Magyar Szent Korona és a szentkorona-tan az ezredfordulón (szerkesztette Tóth Zoltán József)

Beszélgetések életről és halálról (Hankiss Elemérrel) 2000.

Rend és teremtés, 2001.

A gondolkodás archetípusai, 2001.

 

Magyar nyelven megjelent könyvei

Az ideális állam kritikája. Eötvös Collegium, Budapest, 1991. p. 63.

A hatalom két arca: politikum és szentség. (Twin powers: politics and the sacred.) Európa, Budapest, 1992. p. 319.

A racionális ember és a mechanizáció kísértése. („Rational man and the temptation of mechanization”, részlet a Philosophical Grounds című kötetből.) Más Kor Kiadó, Kaposvár, 1992. p. 94.

A liberális hegemónia. (L’hégémonie libérale.) Gondolat, Budapest, 1993. p. 112.

Utópia: örök eretnekség. (Utopia, the perennial heresy.) Szent István Társulat, Budapest, 1993. p. 223.

A politikai tudomány tananyaga. Balaton Akadémia, Vörösberény, 1994. Balaton Akadémia Könyvek 8. p. 60.

A filozófusok istene. (God and the knowledge of reality.) Európa, Budapest, 1996. p. 317.

Az értelmiség alkonya. (The decline of the intellectual.) Akadémiai Kiadó, 1996. p. 318.

Az egyház, évszázadok zarándoka. (The Church, pilgrim of centuries.)  Szent István Társulat, Budapest, 1997. p. 233.

A modernség politikai elvei. Európa, Budapest, 1998. Mérleg, p. 173.

Századvégi mérleg: válogatott írások.  Kairosz, Budapest, 1999.

A pogány kísértés. (The pagan temptation.) Kairosz, Szentendre, 2000. 240 oldal

Én, Symmachus / Lélek és gép. (Moi, Symmaque / L'âme et la machine.) Európa, Budapest, 2000. p. 211.

Igazság és történelem: Molnár Tamás gondolatainak gyűjteménye. Szent István Társulat, Budapest, 2000. p. 331.

A liberális hegemónia. (L'hégémonie libérale.) Kairosz, Budapest, 2001. p. 228.

Az autoritás és ellenségei. (Authority and its enemies.) Kairosz, Szentendre, 2002. p. 247.

Bennünk lakik-e az isten? (Le Dieu immanent.) Kairosz, Budapest, 2002. p. 225.

Teisták és ateisták: a hitetlenség tipológiája. (Theists and atheists.) Európa, Budapest, 2002. p. 325

A beszélő Isten: prof. Molnár Tamással beszélget Járai Judit. Kairosz, Budapest, 2003.

A jobb és a bal: tanulmányok. Kairosz, Szentendre, 2004. p. 200.

Az ellenforradalom. (The counter-revolution.) Kairosz, Budapest, 2005. p. 174.

Az atlanti kultúra kibontakozása. Kairosz, Budapest, 2006. 179.

Keresztény humanizmus: a szekuláris államnak és ideológiájának kritikája. (Christian humanism.) Kairosz, Budapest, 2007. p. 212.

A modern-kór: tünetek és ellenszerek: öt beszélgetés Jean Renaud-val. (Du mal moderne.) Kairosz, Budapest, 2008. p. 158.

 

Magyar nyelven megjelent tanulmányai

„Pártok és pártrendszer Nagy-Britanniában.” In Almási János szerk.: A politikai rendszer és a politikai erőviszonyok fejlődési tendenciái Nyugat-Európában. ELTE BTK Politikaelméleti Továbbképző Intézete, Budapest, 1989. pp. 83–95.

„A spanyol polgári demokrácia születése” In Almási János szerk.: A politikai rendszer és a politikai erőviszonyok fejlődési tendenciái Nyugat-Európában. ELTE BTK Politikaelméleti Továbbképző Intézete, Budapest, 1989. pp. 96–109.

„Nyugat, Nyugat!” Hitel, 1991. 4. évf., 23. sz. pp. 62–63.

„A liberális ideológia és a kereszténység.” Vigília, 56. – 1991/5 pp. 358–363.

„A populizmus mindig újjáéled.” Hitel, 1992. 5. évf., 2. sz. pp. 12–13.

„Állam, vallás, társadalom.” Hitel, 1992. 5. évf. 5. sz. pp. 54–55.

„Amerikai regény, amerikai valóság.” Hitel, 1992. 5. évf. 6. sz. pp. 48–49.

„Egy új hidegháború.” Hitel, 1992. 5. évf. 8. sz. pp. 11–12.

„Nixon elnök üzenete.” Hitel, 1992. 5. évf. 9. sz. pp. 15–16.

„A buddhizmus mint divat és veszély.” Hitel, 1992. 5. évf. 10. sz. pp. 65–67.

„Maastricht, a csapda.” Hitel, 1992. 5. évf. 11. sz. pp. 66–68.

„Rekviem Dél-Afrikáért.” Hitel, 1992. 5. évf. 12. sz. pp. 34–36.

„Osztályharc után a nemek harca?” Hitel, 1992. 5. évf. 13. sz. pp. 44–45.

„New age ─ régi pogányság.” Vigília, 57. 1992/7, pp. 513–516.

„Kultúra mindenki számára?: Az atlanti kultúra.” Jel, 1992/4, pp. 102–104.

„Mindig a helyemet kerestem.” Élet és Irodalom, 1992/36. p. 7.

„Válasz egy válaszra.” Hitel, 1993. 6. évf. 2. sz. pp. 94–95.

„Internacionalizmus és katolicitás.” Jel, 1993/1. pp. 6–7.

„Vallásról és ateizmusról tanítani.” Jel, 1993/ 6. pp. 175–176.

„Összeesküvés.” Új Magyarország, 1993/3, 7. p. 14.

„Renan a nemzetről.” Új Magyarország, 1993/3, 17. p. 13.

„Waco és Mühlhausen.” Új Magyarország, 1993/3, 24. p. 13.

„Köztársaság és királyság.” Új Magyarország,  1993/3, 25. p. 14.

„Oktatás és ipari társadalom.” Új Magyarország, 1993/3, 37. p. 14.

„Fejezetek az Amerika-tanból.” Új Magyarország, 1993/3, 66. p. 14.

„Jegyzetek a Galilei-perről.” Új Magyarország, 1993/3, 78. p. 14.

„Korunk három alapgondolata.” Új Magyarország, 1993/3, 89. p. 14.

„Két évszázad forduló.” Új Magyarország, 1993/3, 112. p. 14.

„Európai távlatok.” Új Magyarország, 1993/3, 147. p. 15.

„A fogyasztói társadalom és variációi.” Új Magyarország, 1993/3, 183. p. 17.

„Háború Heidegger körül.” Új Magyarország, 1993/3, 212. p. 13.

„Hová tart a demokrácia?” Új Magyarország, 1993/3, 230. p. 17.

„Egy nagyhatalom alkonya.” Új Magyarország, 1993/3, 259. p. 13.

„Egy új ideológia született.” Új Magyarország, 1993/3, 271. pp.13-14.

„A liberalizmus mint ideológia.”  Magyar Szemle, 1993. 2. évf. 6. sz. pp. 595–600.

„A család új struktúrája.” Jel, 1994/1. pp. 13–14.

„Van-e korszellem?” Jel, 1994/3. pp. 74–75.

„Amerika erkölcsi helyzete.” Jel, 1994/ 4. pp. 111–113.

„A nők joga, a nők szerepe.” Jel, 1994/ 9. pp. 266–267.

„Napirenden: a kultúra örök dilemmái.” Jel, 1994/10. pp. 303–305.

„Halmozódnak az illúziók.” Új Magyarország, 1994/4, 6. p. 15.

„A nagy történelmi vita.” Új Magyarország, 1994/4, 30. pp. 13–14.

„A jobboldal diagnosztikája.” Új Magyarország, 1994/4, 83. p. 12.

„Miért nem vagyok konzervatív?” Új Magyarország, 1994/4, 99. p. 13.

„Az ipari társadalom ideológiája.” Új Magyarország, 1994/4, 123. p. 13.

„A megtorpant humanizmus.” Új Magyarország. 1994/4, 181. p. 12.

„A birodalmak sorsa.” Új Magyarország, 1994/4, 183. p. 13.

„Perspektívák Amerikáról.” Új Magyarország, 1994/4, 208. p. 13.

„Demokrata ideológia.” Új Magyarország, 1994/4, 254. p. 13.

„A semlegesség ideológiája.” Magyar Szemle, 1994. 3. évf. 2. sz. pp. 138–142.

„A palota, a templom és a civil társadalom.” Magyar Filozófiai Szemle, 1994(38), 3–4. pp. 365–376.

„A francia irodalom metamorfózisa.” Lyukasóra, 1994(3), 8. pp. 15–17.

„Ifjúság, társadalom és politika.” Jel, 1995/1. pp. 7–8.

„Francia nemzet ─ francia egyház.” Jel, 1995/6. pp. 179–181.

„A modern társadalom eredete.” Jel, 1995/8. pp. 236–237.

„A modern mítoszok.” Jel, 1995/9. pp. 262–264.

„Alapok nélkül nem virágozhat! – A középfokú oktatásról.” Magyar Nemzet, 1995(58), 242. p. 20.

„Ünnep és játék.” Arkhé, 1995. 3. pp. 19–24.

„Keresztény értelmiségi kerekasztal: Molnár Tamás ─ Jeszenszky Géza: Európaiság, magyarság. Hol a helyünk Európában?” Jel, 1996/1. pp. 9–12.

„Ifjúság, társadalom és politika.” Jel, 1996/6. pp. 166–167.

„A lobbyk kora jön. A pártoknak bealkonyult.” Magyar Nemzet, 1996(59), 5. p. 15.

„Miként tér vissza Magyarország Európába? Az integráció problémáiról, a nyugati társadalmak kopásáról és arról, lesz-e nálunk elitváltás – riporter: Faggyas Sándor.” Magyar Nemzet, 1996(59), 302. p. 7.

„Mindig a helyemet kerestem.” Jel, 1997/4. pp. 22–26.

„Mi a baloldaliság?” Kortárs, 1997(41), 6.  pp. 60–68. http://epa.oszk.hu/00300/00381/0000/molnarta.htm

„Vallás, egyház és modernség.” Életünk, 1997(35), 4. pp. 462–469.

„Ok és okozat az iskolában.” Jel, 1998/5. pp. 135–136.

„A posztmodern társadalom értelmezése felé.” Magyar Szemle, 1998. (7. évf.) 5–6. sz. pp. 136–146. http://www.magyarszemle.hu/cikk/19980501_a_posztmodern_tarsadalom_ertelmezese_fele

„»Alaptalan alapok«, avagy a filozófia csődje.” Kortárs, 2007(51), 1. pp. 111–120.http://www.kortarsonline.hu/2007/01/%E2%80%9Ealaptalan-alapok%E2%80%9D-%E2%80%93-avagy-a-filozofia-csodje/5762

„Beszélgetés Molnár Tamás professzorral.” Tanítvány, 1998/4. pp. 16–34.

„Ezredvég az Egyesült Államokban.” Havi Magyar Fórum, 1998/6. pp. 8–13.

„Szakralitás és legitimáció.” In Tóth Zoltán József szerk.: A magyar szent korona és a szentkorona-tan az ezredfordulón. Szent István Társulat, Budapest, 1999. pp. 35–60.

„Vérfürdő az iskolában.” Jel, 1999/6. pp. 168–169.

„Platón tanairól.” Havi Magyar Fórum, 1999/12. pp. 56–58.

„A küszöbön álló kor: Új kísértet járja be Európát.” Napi Magyarország, 1999(3), 19. p. 13.

„Magyarország és a polgárosodás.” Nagyvilág: világirodalmi folyóirat, 1999. 44. évf. 1–2. sz. pp. 113–116. http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0102/14moln.htm

Hankiss Elemér: Beszélgetések életről és halálról (Molnár Tamás is beszélgető társ), Helikon, Budapest, 2000. p. 263.

„Civil társadalom kontra állam+egyház.” Jel, 2000/8. pp. 3–8.

„Rend és teremtés.” Havi Magyar Fórum, 2000/3. pp. 72–77.

„Az új egyetem.” Havi Magyar Fórum, 2000/8. pp. 56–59.

„A gyenge állam és az új hűbériség.” Havi Magyar Fórum, 2000/9. pp. 48–53.

„A polisz, a világbirodalom és a filozófus: A Széchenyi-díjas -- professzor életéről, a történelemről és a borúlátás okairól.” Riporter: Osztovits Ágnes. Magyar Nemzet, 2000(63). 65. p. 7.

„Gépesített éden.” Havi Magyar Fórum, 2000/11. pp. 55–59.

„A rendetlenség filozófiája.” Havi Magyar Fórum, 2000/12. pp. 49–53.

„A szubjektum felszámolása.” Nagyvilág: világirodalmi folyóirat, 2000. 45. évf., 9. sz. pp. 792–796.

„Az utópia mindig ugyanaz.” Nagyvilág: világirodalmi folyóirat, 2000. 45. évf., 11. sz. pp. 1141–1146. http://www.inaplo.hu/nv/200011/18_MOLNAR_TAMAS.html

„A modern egyetem gondjai.” Ökotáj, 2000. 23–24. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00005/00017/tarsad1.html

„Az új metanoia?” Századvég, 2000. 5. évf., 19. sz. p. 35. http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/18/molnar.htm

„Lehet-e filozofálni manapság?” Akadémiai beszélgetések, 2000.1.  pp. 22–30.

„Baloldal ─ jobboldal a művészetben.” Akadémiai beszélgetések, 2000. 1.  pp. 66–71.

„Előzés jobbról: Kialakul-e egy új fekete elit Amerikában?” Magyar Nemzet, 2001(64), 59. p. 35.

„Amikor majd a bumeráng visszacsap: A recept adva van: hogyan válhat valóra a jövőben Berlusconi Olaszországa a magyarországi választásokon is.” Magyar Nemzet, 2001(64), 202. p. 6.

„Szemtanúk visszaemlékezései ’56 októberére.” Magyar Nemzet,  2001(64), 247. p. 5.

„Új kultúra ─ régi problémák.” Tanítvány, 2001/ 3–4. pp. 69–76.

„Építőművészet és politikai társadalom.” Havi Magyar Fórum, 2001/6. pp. 47–53.

„Utópista hagyomány és a nyugati értelmiség.” Havi Magyar Fórum, 2001/8. pp. 33–41.

„Molnár Tamás a Pannon Rádióban.” Havi Magyar Fórum, 2001/10. pp. 41–46.

„Vallási vagy humanista antropológia?” Havi Magyar Fórum, 2001/11. pp. 45–50.

„Válság.” Havi Magyar Fórum, 2001/12. pp. 43–47.

„Az állam és a társadalom harca.” Nagyvilág: világirodalmi folyóirat, 2001. 46. évf., 5. sz. pp. 776–779. http://www.inaplo.hu/nv/200105/16.html

„A kultúra folytatódik: Beszélgetés a filozófussal.” Árgus, 2001. 5. pp. 5–11.

„Új erkölcs, új közélet, új emberek.” Magyar Nemzet, 2002(65), 188. p. 6.

„Modernség.” Havi Magyar Fórum, 2002/1. pp. 35–40.

„Edukáció a változó időben.” Havi Magyar Fórum, 2002/4. pp. 53–55.

„Remény és perspektíva.” Jel, 2007/3. http://monostori.extra.hu/text/Molnar_Tamas_interju_Jel200703.htm

„A szent visszaállítása. Szemelvények Molnár Tamás írásaiból.” Ökotáj, 2007. 37–38. pp. 137–142. http://epa.oszk.hu/00000/00005/00024/ot37-22.htm

„Az eredeti és a tükörkép.” In G.Fodor Gábor – Lánczi András szerk.: A dolgok természete. Századvég Kiadó, Budapest, 2009. pp. 13–30.

„»A történelemnek vannak önelhatározásai«: Molnár Tamás filozófus a jövőről.” Kommentár, 2009/6. pp. 11–15. oldalhttp://www.kommentar.info.hu/attachment/0001/405_kommentar0906.pdf

„»Tehetünk-e bármit is az idő szellemi és lelki zavarodottsága ellen?«: Eric Voegelin és Molnár Tamás levelezése.” Kommentár, 2010/3. pp. 22–37. http://www.kommentar.info.hu/attachment/0001/402_kommentar1003.pdf

„Arról beszélni, hogy valami globális boldogság felé tartunk, egyszerűen obszcén.” (Interjú Molnár Tamás filozófussal. Készítette Pánczél Hegedűs János.) Regnum Portál, é.n. http://regnumportal.hu/regnum2/node/406