Hírek, események, rendezvények
Hírek, események, rendezvények
2024. 03. 24.
Együttműködési megállapodás a CESKI-vel
Március 24-én tartotta alakuló ülését a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely (HEK), amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) hozott létre, annak érdekében, hogy összekapcsolja a civil és az akadémiai szférát, valamint ötvözze az elméleti kutatásokat a gyakorlati megvalósítással.
Az alakuló ülés évfordulója alkalmából a fenti együttműködés elmélyítését célzó intézményi megállapodást írt alá az egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) és a CESCI március 25-én az NKE-n, amelyet követően a felek megkezdték az operatív munkát.
A Bartóki-Gönczy Balázs egyetemi docens, a kar tudományos dékánhelyettese, valamint Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára kézjegyével ellátott együttműködés célja, hogy a közép-európai térségben Budapesten jöjjön létre a legjelentősebb határtannal (Border Studies) foglalkozó műhely, ezzel egyszersmind betöltve a jelenlegi hiátust és vezető szerepet vállalva Közép-Európában. Az NKE multidiszciplináris jellege biztosítja a határkutatás széles körű elméleti hátterét és egyben az egyetemi oktatásba is be tudja építeni a határtani képzést. Ehhez a CESCI egyrészt a gyakorlatban szerzett tudást és tapasztalatot tudja biztosítani, másrészt pedig a kapcsolatrendszerén keresztül az európai, de akár észak-amerikai és ázsiai vezető kutatókat is meg tudja nyerni előadónak, kutatónak.
Bartóki-Gönczy Balázs beszédében hangsúlyozta a nyitott határok kettős jellegének jelentőségét. Egyfelől lehetséges kockázatokat jelenthetnek olyan területeken, mint például a migráció, vagy a terrorizmus szabadabb áramlása. Másfelől azonban, a nyitott határok témája fontos nemzetpolitikai kérdésként is megjelenik, mivel jelentős magyar nemzeti kisebbségek élnek a szomszédos országokban. Következésképpen, a nyitott vagy zárt határok alapvető kapcsolódási kereteket határoznak meg Magyarország és a szomszédos országokban élő nemzeti kisebbségek között.
A megállapodásban a felek célul tűzik ki a szoros szakmai együttműködés és támogatás kiépítését és fenntartását, a Fejes Zsuzsanna egyetemi docens vezetésével működő Határmenti Együttműködések Kutatóműhely megjelenésének és külső kapcsolatainak fejlesztését, valamint szakmai rendezvények szervezését. A felek támogatják egymás publikációs munkáját, a Kutatóműhely saját periodikájának elindítását, fejlesztését, hazai és nemzetközi pályázatok összeállítását és megvalósítását. A CESCI nemzetközi szakmai kapcsolatrendszere lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek rendszeresen részt vehessenek jelentősebb méretű nemzetközi kutatási projektekben, hálózatokban.
Ocskay Gyula beszédében elmondta, hogy az együttműködés aláírását alapos előkészítő munka előzte meg. A többi között kiemelte, hogy egy új, nemzetközileg is jegyzett tudományos és szakmai folyóirat elindításának munkálatai is már folyamatban vannak: a Journal of Advanced Studies on Borders, Cooperation & Development (the ABCD Journal) című periodikát már benyújtották az Elsevier Kiadóhoz. A folyóirat szerkesztőségét a téma nemzetközi hírű kutatói alkotják, a főszerkesztői feladatokat James Wesley Scott professzor, a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának tiszteleti tagja látja el.
A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely legfrissebb hírei ITT olvashatók.
2024. 02. 15.
A jog mögötti akarat
Természetjog, jogpozitivizmus, szuverenitás, kivételes állapot, döntés, akarat, az állam „visszafoglalása” – e fogalmakat és témákat vitatták meg hazai társadalomtudósok egy csütörtöki egyetemi konferencián.
Jog mögötti akarat és az állam címmel rendezett könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát külső kutatók bevonásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke az Állam- és Kormányzáselméleti Alapkutatás keretében, Az államelmélet alapkérdései című sorozatában február 15-én a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. Az esemény apropóját Techet Péter Jog mögötti akarat című, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent új könyvének megjelenése adta.
Az eseményen Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elsőként a kar tanárai, Cs. Kiss Lajos és Kis Norbert által gondozott Államértelmezések című sorozatot méltatta, amely voltaképpen felhívás az államra vonatkozó elméleti hagyományok értő és kritikus tanulmányozására. E terület megvitatása hazánkban célzottan az NKE ÁNTK rendeltetése és feladata – hangsúlyozta a dékán.
A konferencián Az állam „visszafoglalása” címmel tartott előadást Stumpf István, korábbi miniszter és alkotmánybíró, az NKE emeritus kutatóprofesszora. Azt hangsúlyozta, ma karcsúbb, de hatékonyabb kormányzásra, az innovációban való állami szerepvállalásra, illetve az állami cégek szerepének újragondolására van szükség. Nem a piacnak, inkább az államnak kell kormányoznia, hiszen az állam nem vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség.
Az előadások sorát Techet Péter, a recenzált kötet szerzője zárta, aki azt a kérdést vetette fel, hogy ha a jog akarat, akkor mi a feladata a jogtudománynak. Bizonyos csoportok ugyanis megpróbálják az elméletet megszerezni ahhoz, hogy befolyásolni legyenek képesek a törvényhozást, így a valóságot – figyelmeztetett a szerző.
Az esemény végén Kaiser Tamás tanszékvezető, habilitált egyetemi docens összegezte a konferenciát. Hangsúlyozta, nem biztos, hogy a bevett fogalmakat, hagyományokat, narratívákat el kell vetni, ehelyett érdemes ezeket reflexív módon újragondolni – ahogyan azt napjainkban például a fine dining csinálja.
A konferencia további előadásairól bővebben az egyetem tudományos portálján, ludovika.hu-n olvashatnak.
2023. 12. 07.
Acta Humana – a fenntarthatósági paradigma
A fenntarthatóságról tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) december 7-én. Az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézete által rendezett esemény társszervezője az Acta Humana folyóirat szerkesztősége volt.
„A jelen nemzedékek egészsége, jóléte és a jövő nemzedékek életfeltétele szempontjából kulcskérdés az információ lehető legszélesebb körű, bárki számára elérhetővé tétele” – jelentette ki köszöntőjében Péterfalvi Attila András, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi docense. Hozzátette: az információhoz való jog önmagában is a jó kormányzás, az állami szervek átlátható és elszámoltatható működésének alapfeltétele.
Az UNESCO 2022-es jelentése az információhoz való hozzáférést a fenntartható fejlődés egyik mutatójának tekinti – emlékeztetett. A közérdekű információhoz való hozzáférést sokszor számtalan, akár globális méretű probléma is gátolhatja – figyelmeztetett az Acta Humana című folyóirat főszerkesztője. Példaként említette az éghajlatváltozás okozta aszályokat és árvizeket, amelyek nyomást gyakorolhatnak az élelmiszerbiztonságra, gátolva a fejlesztési célok elérését. Kitért arra, hogy hazánk első adatvédelmi biztosa már egy 1998-as ajánlásában úgy fogalmazott: a környezeti tevékenységgel kapcsolatos információk minősítetten közérdekű adatok, ugyanis azok az országhatárok figyelembe vétele nélkül mindenkire hatással vannak.
A fenntarthatóság három legfontosabb területe a környezet, a gazdaság, illetve a társadalom, és mindegyik hatással van egymásra – fejtette ki előadásában Csath Magdolna, az NKE kutatóprofesszora. Ha hosszú távon eredményt akarunk elérni, egyszerre kell a három területtel foglalkozni – hangsúlyozta. Véleménye szerint a GDP mutatói már nem alkalmasak a növekedés mérésére, ezért a mérési rendszereket meg kellene változtatni. A különböző cégekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy közülük sokan inkább a profitot részesítik előnyben a fenntarthatóság helyett. Ellenpéldaként említette Franciaországot, ahol viszont büntetik azokat a vállalatokat, amelyek olyan termékeket gyártanak, amiket nem lehet megjavítani. Kitért a mesterséges intelligencia vásárlásra gyakorolt hatásaira is.
Csath Magdolna beszélt egyebek mellett arról is, a társadalmi fenntarthatóság része a bér, illetve az, hogy a cégek milyen innovációkat valósítanak meg a foglalkoztatottak jóléte érdekében. Emlékeztetett: nagyon alacsony azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol továbbképzéseket szerveznek a kollégáknak, pedig az innováció és a továbbképzés összefüggésben van.
„Az államadósság is fenntarthatósági kérdés, mert a kamat nem költhető el másra” – mutatott rá a kutatóprofesszor. Nem az a lényeg, hogy mennyit költünk, hanem, hogy mi az eredménye – fogalmazott. A természeti környezetet szeretnénk megvédeni, hogy ne vegyünk ki belőle annál többet, mint amennyit vissza tudunk pótolni, ebben pedig nagy szerepe van a kílambarát gazdaságnak – zárta előadását.
„A legfontosabb kérdés a társadalom fenntarthatósága, mert a környezetünk fenntartja saját magát” – fogalmazott Kiss Norbert, a konferenciát szervező Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője. Véleménye szerint érdemesebb inkább paradigmaként tekinteni a fenntarthatóságra, viszont közmegegyezésnek kell kialakulnia a klímaváltozással, az emberi beavatkozással, a gyorsulási trendekkel és a billenőpontokkal kapcsolatban is.
Felidézte: a társadalomtudományra a legnagyobb hatással Darwin evolúciós elmélete volt, jelenleg azonban túl gyors és komplex az a változás, amelyre választ kell adni. Kiemelte: átléptük a kognitív feldolgozhatóság határait, mert a mobiltelefonok és az egyéb infotechnikai eszközök komoly veszélyt jelentenek, illetve káros hatással vannak a gondolkodásukra, valamint a gyermekek szocializációjára is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban megerősítette: a későbbiekben akár egy új fajként is tekinthetünk rá, mert előbb-utóbb elkezdi megsokszorozni önmagát, ami komoly kihívást jelent majd az emberiség számára.
„Azzal kell szembesülnünk, hogy az egyensúlyi állapotnak vége van, ami új kihívást támaszt a tudománnyal szemben is” – jelentette ki Pálvölgyi Tamás. Az NKE Víztudományi Karának dékánhelyettese beszámolt arról az egy évvel ezelőtti kutatásról, amelyben hallgatókat és különböző tisztviselőket kérdeztek a fenntarthatóságról. Kiemelte, hogy mindkét válaszadói csoport elítélte az értelmetlen túlfogyasztást.
A fenntarthatósági intézkedések történetét és az ezzel kapcsolatos álláspontokat tekintette át Fási Csaba, az ÁNTK Fejlesztési Osztályának vezetője. Példaként említett több egyetemi rangsort, amelyekbe magyar felsőoktatási intézmények is bekerültek fenntarthatósági intézkedéseikkel.
A regionális fenntarthatóság és a társadalmi tőke viszonyáról Kormos Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa beszélt. Kifejtette: a versenyképességet a kutatások, a humán tőke fejlesztése, a befektetések, a helyi vállalkozások és megfelelő a jövedelemszint is befolyásolja. A V4-es államok mutatóit vizsgálva úgy fogalmazott: látható a nyugat-európai országokhoz való felzárkózási folyamat.
Az Európai Unió fenntarthatósági stratégiáiról és a zöld átállás esélyeiről Varga János, az Óbudai Egyetem dékánhelyettese számolt be. Fontosnak nevezte, hogy a különböző fejlettségű országok feltételrendszereit összehangolják a 2050-ig elérendő karbonsemleges gazdaság érdekében.
https://www.uni-nke.hu/hirek/2023/12/08/acta-humana-a-fenntarthatosagi-paradigma
2023. 12. 06.
WIW: új keresőalkalmazást fejlesztenek az NKE és az NMHH közös kutatásában
Az állami közszolgáltatások tematikus és komplex elemzését célzó mérőrendszerek digitális ökoszisztémáját építi fel a WIW (World Indicators Watcher) keresőrendszer, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársai fejlesztenek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. A WIW célja hatékonyan támogatni a kutatói és szakterületi, vagy ágazati szakértői, valamint döntéselőkészítő feladatokat.
Az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) kutatási program első szakaszának eredményeit november 30-án online workshopon mutatták be az érdeklődő kutatók számára.
A rendezvény résztvevőit Kovács Endre Miklós köszöntötte. Az NMHH stratégiai igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a kutatási program szorosan kapcsolódik a hatóság 2023–26-os stratégiájához, amely az egyetemi és oktatási szereplőkkel kötött partnerségi együttműködések bővítését és mélyítését kívánja elérni. Ennek az akciónak a része a digitális ökoszisztéma mérése projekt is, amely az állami szolgáltatások teljesítménymérésének komplex elemzését célozza, ezzel is hatékonyan hozzájárulva az állami hatóságok önértékeléséhez, illetve hatékony értékeléséhez. Kovács Endre Miklós kiemelte, hogy a digitalizáció vívmányai elengedhetetlenek a közszféra szolgáltatásainak méréséhez, hozzájárulnak a különböző országelemzésekhez és alkalmasak a kutatási célú hasznosítás mellett a napi közfeladatellátásban történő alkalmazásra is.
A kutatás szakmai eredményeit összegezve Kis Norbert, a kutatási program szakmai vezetője elmondta, hogy a kezdeményezés első szakaszában elkészült a kutatás megalapozása, és elindul az angol nyelvű keresőalkalmazás demó szintű működése. Az állami szolgáltatások és a digitalizáció számos ponton összekapcsolódik – fogalmazott az NKE egyetemi tanára. A világban létrejövő komplex adathalmazok elemzésének korába léptünk, a Big Data elemzőképesség kulcskérdéssé vált, így az állami és kutatói érdekeltség és érdeklődés ezek iránt jól belátható. A projektben kifejlesztett pilot alkalmazás, munkanevén World Indicators Watchers (WIW), a mutatórendszerek jól kereshető ökoszisztémáját alakítja ki.
A program szakmai vezetője kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztés első szakasza zárul most le, amely során létrejött a rendszer és az adatbázisok alapszerkezete, emellett jelentős adatbázisépítés történt, és létrejött az a fogalmi nomenklatúra, amely a keresőrendszerek és algoritmusaik alapját képezi. Az alkalmazás 2024-ben kezdődő második szakaszban készül el és válik elérhetővé az NKE kutatói számára, amely a fogalmi és asszociációs finomhangolásokat követően a keresések által platformképessé válik a tanuló és öntanuló mechanizmusokra. A harmadik szakasz céljai közé tartozik, hogy a WIW open acces keresőalkalmazásként lépjen a nemzetközi publikum elé.
„Mérési forradalomként” aposztrofálta Kaiser Tamás, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék vezetője azt az elmúlt három évtizedet, mely a nemzetközi mérőrendszerek alkalmazását és széles körben elterjedését hozta. Az ÁNTK egyetemi docense előadásában kiemelte, hogy a teljesítményértékelés virágzása számos kérdést és korlátot is felvet: ilyen a szakmai és tudományos minőségük és értékelhetőségük, az előállító szervezetek céljai és legitimitása, vagy az alkalmazott módszertan korlátai. Az előadó összegzésében azt is hangsúlyozta, hogy ezek a nemzetközi mérőrendszerek vitathatatlanul szerves részei a kormányzás stratégiai és operatív dimenziójának.
A projekt a mérőrendszerek és adatok között bolyongó és eligazodni kívánó felhasználói igényeket célozza – fogalmazta meg Csuhai Sándor, az ÁSZDM kutatási projekt vezetője, aki előadásában a kutatás-fejlesztés koncepcionális alapjairól és annak gyakorlati megvalósításáról beszélt. A projektvezető kiemelte, hogy az ÁSZDM projekt egyfelől egy kutatás, amely áttekinti a digitális ökoszisztémát és elvégzett egy adatgyűjtést az informatikai fejlesztés előkészítése érdekében, másfelől egy rendszerfejlesztés, amely az informatikai platform létrehozása mellett a gyűjtött adatokat adattárba szervezte, és mint egy gondos könyvtár, a katalogizálást és a címkézést is elvégezte. A rendszer korlátai közül ő is kiemelte, hogy az alkalmazás az eredeti adatokat nem tartalmazza, hivatkozások útján segíti a felhasználókat azok megtalálásában.
Bozsó Gábor és Demeter Endre előadásaikban bemutatták a WIW-alkalmazás felépítését, főbb funkcióit, valamint kutatói helyzeteket szimulálva demókeresésekkel illusztrálták, milyen kutatói, felhasználói problémákra tud megoldást adni a rendszer, valamint kitértek a jövőbeni fejlesztési tervekre és lehetőségekre. Ilyen kutatói kérdés volt például a digitális biztonság mutatóinak megtalálása, Észak- és Dél-Korea összehasonlítására alkalmas mutatók listájának kiexportálása, valamint a média és hírfogyasztási szokásokhoz kapcsolódó adatforrások összegyűjtése.
2023. 11. 15.
A stratégiai közmenedzsment aktuális kérdései és a „komisz” problémák menedzsmentje
A Ludovika Scholars Program keretében tartott nyilvános előadást és szűk körű szakmai workshopot az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon Ruta Petrauskiene, a litvániai Kaunas University of Technology docense, a stratégiai közmenedzsment és a módszertani kérdések, különösen a design thinking módszer elismert kutatója és szakértője.
Nyilvános előadásában Ruta Petrauskiene a hallgatókkal a köz- és magánszervezetek közötti különbséget igyekezett megtalálni, majd a jóléti állam válsága következtében elkerülhetetlenné váló átfogó reformról beszélgettek a közszektorban, ami a kormányzás új alapokra történő helyezésével jár együtt. A fő kérdés mindeközben az volt, hogy a magánszektorban alkalmazott eszközök és módszerek (privatizáció, kiszerződés, versenyeztetés, teljesítménymérés stb.) adaptációja révén orvosolhatók-e a hagyományos közigazgatás hibái? Majd a professzor asszony bemutatta, hogy a mai, modern közmenedzsment olyan eszközök és módszerek sokaságát kínálja, melyek alkalmazása révén a célkitűzés nagyobb hatékonysággal és kisebb ráfordítással valósítható meg. Ebben különösen a stratégiai menedzsment elemeiről beszélt, amelynek keretében hosszú távú célkitűzések valósíthatók meg a szervezeti adottságok és a környezet függvényében meghatározott stratégiai lépések segítségével. Ehhez megkerülhetetlen alapnak feltételezte a küldetés (mission), az elérni kívánt jövőkép meghatározásának képességét, a külső és belső helyzetelemzést, a stratégiai terv megalkotását, mely a megfelelő akciókat, politikákat tartalmazza, továbbá ezek megvalósítását, kivetelezését és végül a végrehajtás ellenőrzését, az elérni kívánt célok és eredmények összevetését. Az elméleti kereteket számos a litván közigazgatásból származó gyakorlati példával illusztrálta a professzorasszony.
A Ludovika Scholars Program keretében ezt követően a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék szervezett szakmai workshopot „Complexity of Public Policy or a Public Policy of Complexity? Design Thinking as a Framework of Identifying, Examining and Addressing Wicked Problems” címmel. A workshop középpontjában a komplex, illetve a szakirodalomban gyakran használt elnevezéssel „komisz” (wicked) problémák természetével, elemzésével és lehetséges megoldások menedzselésével összefüggő kérdések álltak. A téma aktualitását a komplex problémák mindennapossá válása mellet az is mutatja, hogy éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1973-ban Melvin Rittel és Horst Webber ikonikus tanulmánya (Dilemmas of in a general theory of planning), amely alapműve lett a nehezen definiálható, szimptomatikus, csupán viszonylagos és rövid távú megoldásokkal kezelhető problémák feltárásának és megértési lehetőségeinek.
Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kar nemzetközi dékánhelyettesének köszöntőjét követően Dr. Kaiser Tamás tanszékvezető egyetemi docens vezette be és moderálta a szakmai workshopot, melynek problémafelvető előadását Ruta Petrauskaine tartotta. Professzor asszony mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a design thinking módszer miként alkalmazható a komplex (wicked) problémák menedzselése során. Megállapítása szerint a több szakaszból álló tervezési és elemzési módszertan hasznos abból a szempontból, hogy az érintettek bevonására épülő iteratív probléma-térkép hozzájárul a lehetséges megoldási lehetőségeket megalapozó szempontok megismeréséhez, alkalmas a kidolgozott cselekvési modellek fókuszcsoportos tesztelésére, az esetleges hibás elemek újra tervezésére.
Ezt követően a felkért hozzászólók (Natalia Ermasova Fulbright Professor, Lipták Dóra IFUA Horváth&Horváth Partners Kft, vezető tanácsadó, Dr. Tóth Tamás módszertani szakértő, Tudománystratégiai Iroda, valamint a tanszék munkatársai, Dr, Gellén Márton és Dr. Szerletics Antal egyetemi docensek és Dr. Szabó Máté Csaba adjunktus) reflektáltak az elhangzottakra. Többek között felmerült, hogy egy – egyébként alaposan felmért – probléma megoldása során a kiválasztott megoldási alternatíva gyakran csak egy másik elvetésével valósulhat meg (trade-off hatás), továbbá a nem minden komplex probléma tekinthető „komisznak”, mivel bizonyos feltételek mellett akár hosszabb távon is fenntartható, életképes megoldások születhetnek.
Záró gondolataiban Ruta Petrauskaine kiemelte, hogy a komplex kérdések feltételrendszerének megismerésében fontos szerepet játszik az érintettek igényeinek, elvárásainak, attitűdjeinek feltárása („stakeholder-analízis”), amely egyúttal lényeges eleme a design thinking módszer alkalmazásának.
2023. 04. 07.
Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, valamint az NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézete szervezésében április 6-án rendezték meg a Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban című, könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát.
Deli Gergely rektor megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a monumentális, két kötetet kitévő tanulmánykötet az Államértelmezések könyvsorozat részeként jelent meg, amely a 2016-ban megkezdett és azóta is folyamatban lévő állam- és kormányzáselméleti alapkutatási program eredményeinek közlésére vállalkozik. A kutatási programot hét esztendővel ezelőtt az államelméleti megismerés terméketlensége, az államtudományok értelmével, hasznával, tudományrendszertani státusával, valamint a tudomány és a politika közötti kapcsolat értelmezésével kapcsolatos tisztázatlanságok hívták életre. A kutatási program, illetve az annak részeként létrehozott könyvsorozat célkitűzéseit ez a problémahelyzet indokolja. Deli Gergely elmondta, hogy a kötetben fellelhető tanulmányok azt bizonyítják, hogy az objektív, tény- és tárgyszerű, eredményes tudományos megismerés csakis a tudományos és politikai diskurzusok közötti határok egyértelmű és markáns megvonásával, a határátlépési tilalmak kölcsönös tiszteletben tartásával lehetséges.
Az ÁNTK képviseletében Zachar Péter Krisztián dékánhelyettes köszöntötte a rendezvény előadóit és a megjelenteket, aki reményét fejezte ki, hogy a problémafelvetéseiben, tematikáiban, valamint a résztvevői kört tekintve is egyre bővülő magyar Schmitt-kutatás sikerrel tudja majd óvni és erősíteni a tudományos megismerés autonómiáját, anélkül, hogy feladná kritikai viszonyát Carl Schmitthez, aki a teoretikus teljesítményeit és politikai szerepvállalásának vitatható értelmezéseit tekintve is a modernitás megkerülhetetlen szerzőjévé vált.
A kötetet szakmai szempontból először Hörcher Ferenc, az EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője mutatta be, kiemelve a realista fordulat jelentőségét, amelynek révén a rendszerváltozás idején Schmitt kulcsszerzővé válhatott a különböző diszciplínák (államtudomány, jogtudomány, politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok, politikai filozófia) számára. Schmitt a különböző politikai felfogást reprezentáló tudósok, konzervatívok, liberálisok és baloldaliak számára is egyfajta referenciaponttá vált. Kérdésként merül fel, hogy miért lehet izgalmas minden politikai tábor számára egy szerző, aki a nemzetiszocializmus igazolójává vált – a válasz pedig a realizmus fetisizálásában rejlik. Schmitt számára az állammal kapcsolatban a politikai fogalma bizonyult relevánsnak. A barát ellenség felosztással kapcsolatos tézise igaznak bizonyul, azonban kiegészítésekre is szorul; Arisztotelész nyomán kiemelhetjük, hogy a politikai barátság fontosabb, s az ellenség csupán az elszalasztott, vagy még meg nem nyert barátként aposztrofálható, ahogy Szent Ágoston pedig a gonoszt a jó hiányaként határozta meg.
A kötet másik bemutatója Hidas Zoltán volt, aki Leo Strauss Max Weberrel szembeni kritikájából indult ki, amelyet természetjogi álláspontból fejtett ki a szerinte nihilizmushoz vezető historizmus felett. Carl Schmitt politikairól alkotott elgondolásai száz éve hasonlóan éles vitákat lobbantanak fel. Feltűnő, hogy a legmélyebbre hatoló gondolkodók is a maguk ügyének tartották ezt a kihívást. Minden különbség ellenére mindketten radikális kérdéseket tettek fel világunk fundamentumairól, ezért térünk vissza hozzájuk újra és újra.
A konferencia első szekcióját Cs. Kiss Lajos előadása nyitotta meg. Az előadás első része a kötet szerzőinek és támogatóinak szóló köszönetnyilvánítás volt, különös tekintettel a magyar Schmitt-recepcióban az 1990-es években bekövetkezett pozitív fordulatra, amelynek központi alakja, Heller Ágnes, érvénytelenítette a Lukács György és iskolája által Carl Schmittre kirótt beszéd-, kutatás- és diskurzustilalmat. Az előadás második része három állítást és egy kérdést bocsátott vitára: 1. A Schmitt-szövegek „hermeneutikai provokációk”, azaz olyan értelmezési kihívások, amelyek a megszokottnál nagyobb figyelemre, erőfeszítésre, önreflexióra kényszerítik az interpretátorokat. 2. Az életmű központját a jogtudományi államtani kutatási program jelenti, azaz Schmitt elsődlegesen egy államelmélet kidolgozására törekedett. 3. Az életműben nincs törés, kontinuitását az államtani kutatási program végrehajtása teremti meg. 4. Végül a kérdés: lehetséges-e konszenzus a Schmitt-kutatásban?
https://antk.uni-nke.hu/hirek/2023/04/07/carl-schmitt-fogadtatasa-a-tarsadalomtudomanyokban
2022. 11. 18.
A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
2022. november 3-án és 4-én, A társadalomelmélet alapkérdései című, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, az Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézete, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpontja által szervezett, nagyszabású tudományos konferencia keretében került sor Szabó Márton Társadalompoétika: A retorika, a nyelvészet és irodalomelmélet társadalomtudományi státusa című trilógiájának bemutatására. A háromkötetes monográfia azt a nézetet képviseli, hogy a humaniórák diszciplínái nem puszta szövegtanok, hanem meghatározó módon képesek hozzájárulni a társadalom adekvát tudományos felfogásához. A Társadalompoétika új társadalomelmélet lehetőségét körvonalazza, amely kiemelkedően fontos javaslat és kihívás a társadalomtudományok számára.
A konferencia résztvevőihez intézett köszöntőjében Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításával sikerült megteremteni az önálló államtudományi kutatás intézményi és szervezeti feltételeit. Az Egyetemet alkotó Karok egyesítették az államtudomány különböző tudásterületeit, az önálló államtudományi képzés mellett létrehozták a rendszeres alap- és alkalmazott kutatások hosszú távú intézményi feltételeit is. Hangsúlyozta, hogy az Egyetem a jelenkori kihívásokra akkor tud megalapozott válaszokat adni, ha lehetővé teszi és ösztönözi az olyan jellegű elméleti irányultságú kutatásokat is, mint az ÁNTK-án és az Eötvös József Kutatóközpontban folyó, különböző problémafelvetésekből, nézőpontból kiinduló politika- és államelméleti alapkutatás. Szabó Márton háromkötetes monográfiáját sikeres, bár hosszú és fáradságos „közös szellemi utazásként” méltatta, amely az Olvasó számára átfogó képet ad a három tudományterület elemzésén keresztül a társadalom reális valóságáról, s amely azt is üzeni, hogy a tudomány a maga eszközeivel, a tudomány területén belül maradva is képes hozzájárulni annak eldöntéséhez, valójában milyen társadalomban is akarunk élni.
Szabó Andrea, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének igazgatója a Szabó Mártont nyolcvanadik születésnapján köszöntő, ekként személyes motívumoktól sem mentes köszöntőjében ugyancsak méltatta a Társadalompoétika megírásával járó grandiózus vállalkozást. Utalt arra, hogy a PTI Szabó Márton „anyaintézete” és munkahelye, ahol kutató professzor emeritusként dolgozik lankadatlan munkakedvvel és igen eredményesen. Sorra jelennek meg a nagy visszhangot kiváltó könyvei, egy részük az intézet támogatásával. Emellett Szabó ma is tanít. Jelezte, hogy korábban Szabó Márton a politikatudomány területén egy nagyívű vállalkozásként ért el komoly eredményeket: a diszkurzivitás jegyében megalkotta a politika egységes tudományos szemléletét az empíriától kezdve az elméletig bezáróan. Végül kifejezte azt a reményét és meggyőződését, hogy a Társadalompoétikában kifejtett társadalomelmélet is olyan átütő erejű lesz, mint amilyen a diszkurzív politikatudomány.
Cs. Kiss Lajos A Társadalompoétika alapvetései című előadásában mindenekelőtt az államelméleti és a társadalompoétikai kutatás hasonló irányultságát és kapcsolódási pontjait hangsúlyozta, majd öt alaptézisben foglalta össze Szabó Márton monumentális könyvének tudományos üzenetét. A Társadalompoétika a) új kutatási program kezdeményezése és egy alternatív társadalomtudomány tervezete; b) a társadalomtudomány és a társadalom kritikai elmélete; c) alapfogalma a poétikus cselekvésekben megvalósuló nyelvi értelem; d) módszere a retorikatudomány, nyelvtudomány, irodalomtudomány paradigmáinak társadalomelméleti irányultságú hermeneutikai rekonstrukciója; e) a társadalom- és szövegtudományokhoz intézett kihívás és javaslat. Az előadás záró részében kritikailag tárgyalta azt a tézist, mely szerint egyedül a nyelv (szöveg) tekinthető értelemadónak és értelemhordozónak, a cselekvés kizárólag nyelven belül gondolható el, pusztán megvalósítja, de nem hozza létre az értelmet.
https://antk.uni-nke.hu/hirek/2022/11/18/a-tarsadalomelmelet-alapkerdesei-konferencia-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetemen
2022. 06. 02.
Ünnepi tanulmányok a 65 éves Cs. Kiss Lajos tiszteletére
A Pongrácz Alex által szerkesztett, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Ünnepi tanulmányok a 65 éves Cs. Kiss Lajos tiszteletére: Ut vocatio scientia című ünnepi kötetben olvasható tanulmányok szerzői Cs. Kiss Lajos jogász, szociológus, filozófus professzort köszöntik 65. születésnapja és tudományos egyetemi oktatói pályafutása több mint négy évtizedes jubileuma alkalmából.
„Cs. Kiss Lajos 2014 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar létezésének egyik tartópillére – hangsúlyozta köszöntőjében Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fejlesztési rektorhelyettese a kötet bemutatóján a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában június 1-jén.
„Az ÁNTK létezésének egyik alapja ugyanis az államtani és az államelméleti hagyomány. A Cs. Kiss Lajos által vezetett, szervezett állam és kormányzáselméleti alapkutatások egyrészt a közszolgálat egyetemi szintű oktatásának és kutatásának tudományos recepcióját alapozzák meg, másrészt ébren tartják az államtudományi diskurzust, amely nélkül államtudományról és Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karról sem beszélhetnénk” – tette hozzá Kis Norbert az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének (KKT) szervezésében megvalósult eseményen.
Szigeti Péter, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Cs. Kiss Lajos tudományos munkásságát méltatva elmondta, a professzor munkabírása és a tudomány iránti alázata „szerkesztői szenvedélyben is kibontakozott, amellyel jelentős gondolkodók hazai recepcióját segítette elő”.
Kaiser Tamás, az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese, az ÁNTK KKT tanszékvezetője úgy fogalmazott: Cs. Kiss Lajos professzor mind kezdeményezéseivel, mind műveivel méltán vívta ki kollégái, barátai, tanítványai és az olvasói megbecsülését. A kötet kapcsán úgy fogalmazott: „Rendkívül színes, változatos, több tudományterület, sőt azok alterületeinek a mozaikja, amely kifejezi azt a pályatársi környezetet és azt a szellemi közeget, amelyben Cs. Kiss Lajos él és dolgozik.”
„[…] csak vágyakozni és várakozni nem elegendő, másképp kell tennünk: munkához látni s megfelelni »napjaink követelményének« – emberileg és szakmailag egyaránt” – ezzel, a kötetben is olvasható Max Weber idézettel emelte ki laudációjában Pongrácz Alex, az NKE ÁNTK KKT adjunktusa, hogy Cs. Kiss Lajos emberileg és szakmailag is megfelel e törekvéseknek.
Cs. Kiss Lajos, az NKE ÁNTK KKT kutatóprofesszora az esemény zárásaként köszönetet mondott a kötet létrejöttéért és az abban szereplő tanulmányok szerzőinek, valamint külön köszönetét fejezte ki Patyi András korábbi NKE rektornak, hogy lehetővé tette számára az NKE-n való oktatást, mert „ezzel döntő mértékben megváltoztatta” az életét.
Cs. Kiss Lajos állam- és jogtudományi oklevelét 1979-ben, szociológia és filozófia szakos diplomáit 1984-ben vette át; 1997-ben a filozófiai tudomány kandidátusa, 2004-ben az állam- és jogtudományok habilitált doktora lett, 2006-ban pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. A jogász, szociológus és filozófus végzettségű ünnepelt sokoldalúságát, mondhatni, „reneszánsz ember” mivoltát jelzi, hogy 1979-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése jóvoltából szerkesztői képesítést is szerzett. Kutatási tevékenysége több tudományágra is kiterjed: az államelmélet mellett a társadalomelmélet, a tudásszociológia, a politikafilozófia, valamint a jogfilozófia élénk és aktív művelője. Kiterjedt kutatásokat folytatott Georg Jellinek, Max Weber, Mannheim Károly, Hans Kelsen, Carl Schmitt, Martin Heidegger, Edmund Husserl, illetve Horváth Barna munkásságával összefüggésben. Carl Schmitt számos alapvetőnek számító állam- és politikaelméleti munkáját ő fordította magyar nyelvre.
Tevékenysége több hazai felsőoktatási intézményhez kapcsolódott, illetve kapcsolódik: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karához (1980 és 1985 között tanársegéd, 1985 és 1997 között adjunktus, 1997 és 2005 között egyetemi docens, 2006 és 2013 között egyetemi tanár, 2009 és 2013 között a Filozófiai Tanszék vezetője), a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához (1996 és 2014 között), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Karához (2014-től napjainkig).
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában, majd a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában, később pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában is komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a gondjaira bízott doktoranduszok tudományos szemléletmódját aktívan formálja. Mindeme tevékenysége mellett több szakmai és közéleti szervezet tevékenységében is részt vállalt: a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete mellett a Magyar Politikatudományi Társaság, valamint a Német–Magyar Filozófiai Társaság is tagjainak sorában tudhatja. A 2009-ben debütált Jog – Állam – Politika című folyóirat alapító főszerkesztője, majd szerkesztőbizottsági tagja; emellett 2002 és 2014 között a Világosság című orgánumot is szerkesztette. A Jogi Kari Konferenciák kiadványai mellett több sorozatot is gondoz: a Horváth Barna-életműkiadás mellett a Ludovika Egyetemi Kiadóhoz kötődő Államértelmezések című könyvsorozat sorozatszerkesztője. Cs. Kiss Lajos több kolléga bevonásával koordinálta-koordinálja az NKE-n zajló állam- és társadalomelméleti alapkutatást; ennek égisze alatt több állam- és társadalomelméleti konferenciát is szervezett.
https://antk.uni-nke.hu/hirek/2022/06/02/unnepi-tanulmanyok-a-65-eves-cs-kiss-lajos-tiszteletere
2022. 05. 17.
Jó kormányzás és büntetőjog
Ezzel a címmel jelent meg a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában az a kötet, melyben ünnepi tanulmányokkal köszöntötték Kis Norbertet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fejlesztési rektorhelyettesét, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) egyetemi tanárát 50. születésnapja alkalmából kollégái és barátai. Az utolsó pillanatig titokban tartott eseményt május 16-án, az NKE Szárnyépület John Lukacs Társalgójában tartották.
Kis Norbert jogász, egyetemi tanár oktatóként és vezetőként is szolgálta, szolgálja a felsőoktatást. Az ELTE, a Széchenyi István Egyetem, majd a Budapesti Corvinus Egyetem tanára volt, és a kezdetektől részt vett az NKE építésében dékánként, illetve rektorhelyettesként is. Kormányzati pozíciókat töltött be felsőoktatási területen, és az ügyvédvilágban is megmérette magát. Nemzetközi kapcsolatait kutatóként, oktatóként és vezetőként sikerrel fordította intézményei javára. A szakmai eredményein túl Kis Norbert ugyanakkor férj, családapa, futballrajongó, magyar patrióta, az igazságot kereső, sorskérdéseken töprengő és nemzetközi perspektívákban gondolkodó ember. Egykori és jelenlegi egyetemi kollégái úgy döntöttek, hogy 50. születésnapjára egy ünnepi kötettel kedveskednek neki. A kötet szerzői és szerkesztői azt remélik, hogy az ünnepelt szakmai érdeklődéséhez közel álló tárgyú tanulmányokat egybegyűjtő könyv a közigazgatás, az állambölcselet, a kormányzástan és a büntetőjog iránt érdeklődőnek is élvezetes olvasmány lesz.
Széles műveltségű, mély érzésű és erkölcsileg feddhetetlen ember, épp olyan, akire az Egyetemnek szüksége van – jellemezte köszöntőjében az ünnepeltet Deli Gergely, az NKE rektora. „Kis Norbert olyan személyiség, aki minden egyéb magasabb vezetői beosztásban példaértékű lehet. Nagyon remélem, hogy én és a munkatársaim meg tudjuk adni azt a kibontakozási terepet, hogy most, amikor a fél évszázadot elhagyva, belépsz a férfikor legjavába, ezt a legjavát itt, az Egyetemen, amelyet másokkal te hoztál létre, valóban ki tudd bontakoztatni. Kívánom, hogy boldog önkiteljesedés kövesse azt az intézményi fejlődést, amit végigkísérsz még az elkövetkezendő néhány évtizedben” – fejezte ki jókívánságait az NKE rektora.
„Kis Norbert megtörhetetlen, kitartó, egyenes, nagy tudású, óriási szívű, mindig és mindenkor lehet rá számítani. Megvalósíthatta vágyálmát, azaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ha nem is létrehozhatta, de motorja volt és a születésénél a kezében tartotta a megszületett közszolgálati egyetemet” – fogalmazott Gellér Balázs, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
„Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét” – idézte Konfuciuszt egyebek mellett köszöntőjében Máthé Gábor jogtörténész, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa.
Végtelen széles érdeklődésű fiatalemberként, az utolsó polihisztorok egyikeként jellemezte Kis Norbertet Imre Miklós, az NKE ÁNTK professor emeritusa. „Az okosság nem bölcsesség. Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság, a megnyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés. Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak, és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal lehet beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni” – fogalmazta meg ajánlását Márai Sándor szavaival az ÁNTK professzora.
Kristó Katalin, az ÁNTK megbízott dékánja egyetemi hallgatóként ismerte meg az ünnepeltet. Köszöntőbeszédében Tatioszt, a szeretet tanítójaként ismert gondolkodót idézte és az ő szavaival utalt Kis Norbert legfőbb tulajdonságaira. „Tiszta gondolkodás, őszinte, igazlelkű beszéd, tartózkodás és önuralom, kevés szó, szeretetteljes szív. Nagy erények, melyek láttán földig hajolnak a fák és felragyognak a csillagok”.
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere emléktárgyat adományozott Kis Norbertnek a kiemelkedő, a Belügyminisztérium tevékenységét segítő szakmai munkájának elismeréséül 50. születésnapja alkalmából. Az ajándékot Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, az NKE Díszpolgára adta át az ünnepeltnek a miniszter nevében.
„Az, hogy Kis Norbert tíz éve az NKE oszlopa és a tíz évhez nyugodtan hozzászámolható még sok-sok év, amit a jogelőd karokon töltött, az ő egyetemévé teszi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy ha ő nincs, vagy a sorsa másfelé veti, akkor ez az Egyetem ma egészen máshogy fest, mint ahogy most, és a mostani képe biztosan sokkal-sokkal kedvezőbb, mint ez a senki által elképzelni nem kívánt másik alternatív valóság” – foglalta össze Kis Norbert érdemeit köszöntőjében Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, az NKE prorektora, az NKE ÁNTK kutatóprofesszora.
https://www.uni-nke.hu/hirek/2022/05/17/jo-kormanyzas-es-buntetojog
Tudományos láthatósági képzések
Dr. Kaiser Tamás, az ÁNTK tudományos dékánhelyettesének kezdeményezésére és Fási Csaba szervező-koordináló munkájának eredményeképpen 2019 tavaszán kezdődtek, majd hagyományossá váltak az oktatók, kutatók, doktoranduszok és szakkollégisták tudományos láthatóságát erősítő belső képzések.
A 2019 őszi szemeszterben a képzések négy témakört (a nemzetközi adatbázisokban történő regisztrációs területet, a tudománymetriai ismereteket, a módszertani kompetenciát és tudást, valamint az MTMT használatát) érintve, összesen kilenc alkalommal kerültek meghirdetésre az érdeklődők számára. 2020-ban tavasszal és ősszel online módon kerültek megrendezésre a képzések az alábbi témákban: a tudományos láthatóságot és tudománymetriát érintő kérdések, MTMT kezelés az előmeneteli követelmények tekintetében, valamint az empirikus vizsgálatokat megalapozó Módszertani ismeretek.
A képzésekben többek között Dr. Sasvári Péter docens úr, Urbanovics Anna doktoranda, az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár vezetősége, Margit István könyvtáros úr és Csuhai Sándor, valamint kollégáik működtek közre. A képzések iránti nagyszámú érdeklődésnek köszönhetően azok 2019-es indulása óta mintegy 120 fő vett részt, akik jelentős részben az ÁNTK oktatói, kutatói és hallgatói közül kerültek ki.
2021-ben ismételten meghirdetésre kerülnek a Tudományos láthatósági képzések, melyről tájékoztatjuk az érdeklődőket.
2021. 07. 02.
Az államtani kutatási program szociológiai fordulata és kritikája
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2021. június 29-én Az államtani kutatási program szociológiai fordulata és kritikája címen konferenciával egybekötött könyvbemutatót tartottak, amelyen Szilágyi Péter nemrégiben megjelent, Hermann Heller államelmélete című monográfiáját méltatták. A kötet az Államértelmezések című sorozat harmadik darabjaként jelent meg.
A rendezvény elején Kaiser Tamás tudományos dékánhelyettes köszöntötte az Ünnepeltet, az előadókat, valamint a megjelenteket, kiemelve, hogy az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékén már évek óta kiterjedt államelméleti alapkutatás zajlik.
Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár a köszöntőjében kiemelte, hogy a könyvbemutató konferencia résztvevői feltehetőleg Szilágyi Péter egyik legjobb munkáját tarthatják a kezükben. A szóban forgó mű is az NKE-n 2016-ban kezdődött államelméleti alapkutatás színvonalát jelzi – hasonlóan Pongrácz Alex és Sashalmi Endre korábbi, már bemutatott könyveihez. Cs. Kiss hangsúlyozta, hogy a reflexív államelmélet tervezetéhez további szempontokat és ötleteket adott Szilágyi Péter Heller-könyvének újraolvasása. A professzor néhány tudománykritikai tézist is megfogalmazott; ezek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak: a társadalom és az állam újkori-modern megkülönböztetése, az állam és a társadalom normatív megközelítése, a szocialitás államfüggetlen (globális) felfogása, valamint az államelméletet feleslegessé nyilvánító irányzatok tudománykritikai érvénytelenítése, illetve a jogtudományi államtanok tudománykritikai depolitizálása.
Pócza Kálmán a könyv méltatásakor azt emelte ki, hogy a két világháború közötti német államjogtudomány ismerete, kifejezetten pedig Hermann Heller munkásságának ismerete nélkül nehéz megérteni az európai integráció előtt álló jelenlegi kihívásokat. A német államtan jeles képviselője komoly hatást gyakorolt a második világháború utáni német alkotmánybíróság munkájára, Hellert több helyen is idézték. Heller munkáinak elemzése így segíthet megérteni például az Európai Unió Bírósága és a német alkotmánybíróság között kialakult párbeszéd és konfliktus sajátos természetét is.
Koroncai András előadásában két állítást fejtett ki. Az egyik az volt, hogy a weimari köztársaság korának államelméleti vitáiban résztvevők egyik alaptapasztalata szerint az állam – modern értelemben – nem számít már államnak: nem a népet mint egységet reprezentálja, és a reprezentáció – modern értelemben – nem reprezentáció már: nem a nép mint egység reprezentációja. Az akkori vitákban részvevők megkísérlik újragondolni az államot és a politikai reprezentációt. A másik állítás pedig az volt, hogy a „weimari” viták egyik üzenete a mának az alábbi lehet: az állam mint egység nem gondolható el, és nem gondolhaó újra a politikai reprezentáció nélkül.
Révész Béla szerint annak, hogy a Weimari Köztársaság eseményeire viszonylag kevesebb figyelem fordul, elsősorban az a magyarázata, hogy ez a tizennégy év szinte „beszorult” a wilhelmiánus és a nemzetiszocialista Németország két nagy történelmi periódusa közé. Így a reflektorfény is inkább olyankor irányul rá, amikor a Harmadik Birodalom előzményeit kívánják általa értelmezni, vagy ha éppen a Második Birodalom bukásához keresnek magyarázatot. Természetesen egyik korszak sem vizsgálható a másik, vagy éppen a másik kettő nélkül, de akkor is indokolt az 1918 és 1933 közötti időszak bonyolult viszonyait önálló entitásként is vizsgálni. Erre az első eredményes kísérleteket a politikatudományi, valamint az alkotmány- és államtani kutatások tették meg. Ezek eredményei viszont kissé elhalványították a más irányú, komplex megközelítések lehetőségeit, fontosságát. Ennek a hiánynak a pótlására törekednek azok az újabb interdiszciplináris kutatási irányok, amelyek tágítani igyekeznek a húszas évekbeli Németország megismerésének horizontját. Az előadás ezért két tudományterület – a politikai pszichológia, illetve a kultúrantropológia – ide vonatkozó kutatási eredményeit mutatta be.
Pongrácz Alex előadásában Carl Schmitt, valamint Hermann Heller gazdasággal kapcsolatos felfogását hasonlította össze. Kiemelte, hogy Carl Schmittet pontatlanul szokás időnként a neoliberalizmus egyik előfutárjaként emlegetni. Az igaz, hogy Schmitt a szociális-jóléti állam bírálatakor időnként meglehetősen közel került a neoliberalizmusra jellemző érvelésmódhoz, mégis sokkal inkább a második világháború utáni német ordoliberalizmus egyik előfutárjának tekinthető. Az ordoliberalizmus képviselői ugyanis – miközben világosan elítélték a direkten etatista vagy szocialista megoldásokat – nem zárkóztak el a társadalmi érdekkiegyenlítés gondolata elől. E felfogás szellemében nyilatkozott Schmitt is, meglehet, számára ez csak a polgári berendezkedés és a kapitalista tulajdoni viszonyok egyértelmű veszélyeztetése esetén számított reális opciónak. Heller szerint viszont a diktatúrával szemben csak akkor védhető meg a demokratikus jogállam, ha kiterjeszti a társadalmi bázisát, és a munkásságot közvetlenül is érdekeltté teszi a jogállam védelmében. Ennek érdekében a liberális jogállamot szociális jogállammá kell továbbfejleszteni, azonban a szociáldemokratáknak nem az állam megszüntetésére, hanem annak megnemesítésére kell törekedniük.
A rendezvény zárásaként az Ünnepelt kért szót. Beszédében köszönetét fejezte ki a megjelenteknek, és kiemelten az előadóknak, majd Hermann Heller államelméleti gondolkodását jelentőségét kiemelve méltatta a weimari államelmélet korszakának egyik emblematikus figuráját.
2021. 05. 10.
Globális témák is szerepeltek a Magyary konferencián
A rendezvény kiváló platformot nyújt a jog-, a társadalom-, és az államtudomány területét összefogó tudományos diskurzusoknak – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem online rendezvényén. A Magyary Zoltán Szakkollégium idei konferenciáján a szakkollégiumok közötti szakmai és tudományos együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet a résztvevők.
Nagy sikernek könyvelte el a jelentkezők magas számát Szabó Máté Csaba, a szakkollégium igazgatója, aki elmondta, hogy a rendezvénynek idén sokkal több külső résztvevője van, mint az elmúlt években. Kiss Adrienn, a szakkollégium elnöke úgy véli, hogy bár az online tér ellehetetleníti a kötetlenebb szakmai diskurzusokat, abban mindenképpen segít, hogy az ország több pontjáról is becsatlakozhassanak kutatók a diskurzusba, így szélesebb körben nyomon követhetővé válnak a „Magyarys életutak”.
Az e-sport magyarországi gazdasági hatásairól, az angolszász bírói precedens szerepéről, a magyar nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól, de az állattartók jogi felelősségéről, fogyasztóvédelmi kérdésekről és az őslakosok környezetvédelmi tevékenységéről is szó volt a jogtudományi és közgazdaságtani szekció ülésén, amelyen 11 pályamunkát ismerhettek meg a résztvevők. A biztonságpolitikai szekció résztvevői a nemzetközi politikai helyzetbe engedtek betekintést: az Orosz Föderáció, Izrael, Ukrajna, Kína, Afrika és India biztonságpolitikai kérdéseinek egy-egy szegmensét vizsgálták a hallgatók, de szó volt a katonai toborzás fajtáiról és arról, hogy milyen szerep jut a videójátékoknak a hadviselésben. Szociológiai, politológiai és nemzetközi politikai kérdésekről tárgyaltak a harmadik szekció résztvevői, akik olyan globális kérdésekre igyekeztek választ találni, mint hogy milyen szabályai vannak a nemzetközi örökbefogadásnak, milyen okok húzódnak meg a 2020-as örmény-azeri háború kirobbanása mögött, vagy arra, hogy van-e létjogosultsága a környezetvédelmi kérdéseknek egy nemzetközi konfliktus idején? A digitális világ változásaira reagáltak a kiberbiztonsági szekció résztvevői, akik egyebek mellett a digitális állami megfigyelés elfogadhatóságáról, etikai kérdésekről, a pszichológiai manipuláció fortélyairól és az otthoni munkavégzés kiberbiztonsági kockázatairól is folytattak eszmecserét a kerekasztal-beszélgetésen.
https://www.uni-nke.hu/hirek/2021/05/10/globalis-temak-is-szerepeltek-a-magyary-konferencian
2020. 11. 05.
A koronavírus kormányzáselméleti és közpénzügyi problémáiról rendeztek nemzetközi konferenciát az ÁNTK-n
2020. november 5-én és 6-án került megrendezésre az ÁNTK-n működő, kormányzáselmélettel és közpénzügyi kérdésekkel foglalkozó Public Governance, Administration and Finances című nemzetközi folyóirathoz kapcsolódó első online, nemzetközi konferencia, mely a Pandemic and Governance: Towards an Approximation of Covid-19’s Legal, Administrative, Fiscal and Political Dilemmas címet viselte.
A rendezvény a folyóirat szerkesztőbizottsága és szerkesztősége kezdeményezésére, Dr. Kaiser Tamás tudományos dékánhelyettes támogatásával, Dr. Hulkó Gábor vezetésével, Dr. Tussay Ákos közreműködésével, valamint a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék támogatásával jött létre.
A szervezők várakozásainak megfelelően a konferencia egy minden tekintetben heterogén akadémiai közeget tömörítve és interdiszciplináris megközelítésből közelítve kínált tudományos fórumot az esemény résztvevőinek. A konferencia interdiszciplináris és heterogén voltát jól szemlélteti a résztvevők és a vizsgálódás tárgyává tett kérdések földrajzi megoszlása: az EU-t érintő kérdések mellett szerepeltek közel-keleti és oroszországi reflexiók is, valamint az előadók diszciplináris kötődése: közpénzügyi kérdésektől a monetáris etikáig, kormányzáselmélettől pragmatikus döntés- és játékelméletig különféle, a koronavírussal összefüggő tág értelemben vett kormányzáselméleti és közpénzügyi kérdés is helyet kapott.
A szervezők számára külön örömöt jelentett, hogy az ÁNTK kutatói és a KTDI doktoranduszai olyan neves kutatóhelyek professzoraival vitathatták meg téziseiket, mint az oxford-i, a hull-i vagy a prágai Károly Egyetem.
A Public Governance, Administration and Finances folyóiratról bővebben: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/pga
2020. 10. 14.
A globalizáció elméleti paradigmái
A globalizációnak a nemzetállamok szuverenitására vonatkozó hatásait is vizsgálta monográfiájában Pongrácz Alex, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója. A könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferencián szó volt az intézményben folyó reflexív államtudomány című kutatás legújabb eredményeiről is.
A tanszéken zajló tudományos munka négy jelentősebb alapkutatásra épül: államelméleti-, kormányzáselméleti-, politikatudományi, valamint államtudományi vizsgálatokra. Cs. Kiss Lajos, az NKE kutatóprofesszora elmondta, hogy céljaik között szerepel a többi között az államtudomány értelmének, létjogosultságának tisztázása, a reflexív államelmélet kidolgozása és az állammal kapcsolatos tudományos diskurzus újjászervezése. A kutatómunka egyik eredménye a most bemutatott kiadvány is, amely az Államértelmezések című könyvsorozat részeként jelent meg. „Ez a sorozat évek óta a folyamatban lévő állam- és kormányzáselméleti kutatási program legfrissebb eredményeit jeleníti meg”- hangsúlyozta köszöntőjében Zachar Péter Krisztián. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánhelyettese elmondta, hogy a monográfiák és tanulmánykötetek tudományos szempontból elemzik az államfejlődés és az államtudomány alapproblémáit, például az olyan nagy átalakulási folyamatokat, mint a globalizáció. Elhangzott, hogy a most bemutatott kötet a klasszikus nemzetállami szuverenitás globális erőtérben betöltött szerepére irányítja a figyelmet, hiszen a 2008-as globális pénzügyi válság megmutatta, hogy elodázhatatlanul szükségessé vált az állami feladatok és hatáskörök újragondolása. Zachar Péter Krisztián szerint kulcskérdés, hogy a globális világ új kihívásaira a nemzetállamok hogyan és milyen válaszokat tudnak adni.
Stumpf István volt alkotmánybíró szerint a válság világossá tette, hogy a piac önmagában nem képes minden problémát megoldani, így a hibák korrigálása az államra hárul, amely egy nemzeti szolidaritásközösség. A szakember szerint az államnak számos új területet kell az eddigieknél jobban szabályoznia, ilyen például az infotechnológia világa. Az NKE kutatóprofesszora a nemzeti szuverenitás kapcsán megjegyezte: ma már egyre több tagállamban vetődik fel a kérdés, hogy az európai jognak mennyire van elsődlegessége a nemzeti joggal szemben. Példaként hozta fel Németországot, ahol az alkotmánybíróság egy kötvényvásárlási ügyben az Európai Unió Bíróságának döntését is felülbírálta. Stumpf István hangsúlyozta, hogy erős, aktív, intelligens, de alkotmányosan korlátozott államra van szükség a jövőben.
Bogár László közgazdász online bejelentkezésében a most bemutatott könyv erényeit méltatta: szerinte az információkban gazdag kiadvány a globalizáció nemzeti szuverenitásra gyakorolt hatását szisztematikusan, szép történeti ívben mutatja be. A szakember szerint a globalizáció a nyugati modernitás globálissá tágulását jelenti, amely a végéhez közelít, hiszen erkölcsi és szellemi értelemben is kimerültek az energiái.
Pongrácz Alex egyetemi adjunktus, a könyv szerzője elmondta: a globalizáció ellenszere lehet például a fejlesztő-jóléti állam, vagy a hosszú ellátási láncok lerövidítése, a lokalizáció felerősödése, amely a koronavírus járvány idején különösen aktuális feladat.
https://www.uni-nke.hu/hirek/2020/10/14/a-globalizacio-elmeleti-paradigmai
2019. 12. 04.
A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszere
„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat.
„Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser Tamás. Az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese elmondta, az intézményben egyre több olyan tantárgy van, mely közvetlenül vagy közvetve a kormányzástannal foglalkozik. „A program dimenziója a felsőoktatástól a történeti, államelméleti témákon átívelve a 21. századi kihívásokig húzódik”- jegyezte meg az ÁNTK dékánja. Smuk Péter szerint az emberi civilizáció nemcsak létrehozni tudja a tudást, hanem azt felhalmozni és továbbadni is képes a következő generációknak. „Olyan politikai rendszerre és kormányzásra van szükségünk, amely képes stratégiai távlatokban gondolkozni és a jövőbeli lehetséges kihívásokra is próbál készségeket és tudást felhalmozni”- jelentette ki.
Kis Norbert a hatékony tanulást és az egyéni képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai program tükrében mutatta be a kormányzástant a felsőoktatásban. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese szerint egy kormány működését -ha folyamatában, modellszerűen nézzük egy-egy kormánydöntés életciklusát- szükséges, de nem elégséges önmagában csak közjogi, gazdasági, szervezési vagy például politológiai megközelítésben szemlélni. „A különböző diszciplinákat ötvözni kell”- hangsúlyozta, majd hozzátette, a szaktudások generalista alkalmazására van szükség. Nagyon fontosnak tartja egy olyan tudásanyag meglétét, mely megkísérli megértetni a hallgatókkal ennek a generalista tudásnak a fontosságát. Kis Norbert szerint ha a tanulás élményén keresztül vezetik át a hallgatókat ebbe a rendszerbe, akkor az hatékony és maradandó tudásanyagot jelenthet számukra. „Az egyetemünk feladata, hogy a hallgatókat a vezetői feladatok ellátására készítse fel”- jelentette ki.
Cs. Kiss Lajos előadásában a kormányzást, mint államelméleti problémát mutatta be. Véleménye szerint a kormányzás viszonyítási pontja mindig az állam vagy államok szövetsége, a hálózatok nem értelmezhetőek az állam nélkül. Az államtudomány és a politikatudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a két diszciplína kölcsönösen egymásra van utalva.
Gyulai Attila előadása arról szólt, hogy az értelmezés és a politika nyelvi természete mit tehet hozzá a kormányzási felfogások bővítéséhez. Az Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársa a kormányzást egyfajta határfogalomként kezelte és megmutatta, hol távolítható el a kormányzás fogalma leginkább attól a formális – intézményi - jogi megközelítéstől, ahol ma leginkább tárgyaljuk ezt a fogalmat.
Tussay Ákos előadásában azt vizsgálta, hogy az antik gondolkodásban értelmezhető-e a jó kormányzás fogalma. A tanszék tudományos segédmunkatársa szerint vannak olyan antik toposzok és kritériumok, melyek a modern korban nem értelmezhetőek. „A jó kormányzás antik toposzainak vizsgálata azért aktuális, mert olyan természetjogi gondolkodást helyez előtérbe, mely nem az uralkodói méltóságra, hanem az emberi viszonyok megismerésére, a dolog természetének megismerésére fókuszál. Az előadó kiemelte, a jó kormányzáshoz, a materiális kritériumok teljesítéséhez az emberi viszonyokat kell mélyrehatóan ismerni.
Az egész napos konferencián szó volt a többi között a kormányzásmodellekről és tudásformákról a magyar államfejlődésben, valamint államelméleti narratívában beszéltek a globális kormányzásról való gondolkodásról is.
https://antk.uni-nke.hu/hirek/2019/12/04/a-kormanyzas-es-kormanyzastudas-viszonyrendszere
2018. 10. 25.
Valódi értelmiségit ünnepeltek
Egedy Gergely igazi egyetemi tanár, valódi értelmiségi”- hangsúlyozta Imre Miklós a professzor 65. születésnapja tiszteletére rendezett konferencián ma az NKE Oktatási Központjában.
„Szeretettel köszöntök mindenkit, mindenekelőtt az ünnepeltet”- kezdte személyes hangvételű köszöntőjét Kis Norbert. Az NKE ÁKK dékánja felidézte, hogy oktatói munkája kezdetekor rögtön felfigyelt Egedy Gergelyre. „Mindig három-négy kolléga körbevette és azt láttam, hogy hevesen vitatkoznak, vélhetően elméleti és tudományos kérdésekről”- fejtette ki. Kiemelte, ilyen lehetett annak idején Platón Akadémiája is, „ahol sétál a mester, körbeveszi néhány tanítvány és vitatkozva tanulnak”. Hozzátette, ez jó inspiráció volt számára ahhoz, hogy a karon maradjon. „A professzorban mindig az igazi tudós ideáltípust láttam”- fogalmazott. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy kicsit különleges, kicsit más, mint az átlag. „Az az egyetem és az a kar, melynek olyan professzora van, aki évtizedeket itt töltött, az büszke és gazdag lehet”- vélekedett. Egedy Gergely három évtizede dolgozik már a karon, eközben számos diszciplínát és tárgyat épített fel. „A professzor alkotó ereje még hosszú ideig építse az intézményt és a magyar tudományt!”- kívánta végezetül.
„Egy kiváló kolléga és barát tiszteletére jöttünk ma itt össze, hogy köszöntsük őt jeles születésnapja alkalmából”- fogalmazott Imre Miklós. Az NKE Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet mb. intézetvezetője kiemelte, hogy a professzor munkássága jóval gazdagabb annál, hogy azt leszűkíthetné a brit konzervatív gondolkodás politikájára. „Professzor úr hosszú és több évtizedes kutatási tevékenysége és emberi tulajdonságai megjelenítik mindazt, amit az ember egy egyetemi professzorral kapcsolatban elképzel”- jelentette ki. Mint mondta, Egedy Gergely pályafutása során kiemelt felkészültségről és szorgalomról, szakmai igényességről tett tanúbizonyságot. Hozzátette, ehhez páratlan műveltség is társul. Kitért arra is, hogy a professzor szakmai pályafutásának megalapozásához a történelem-angol szakos diploma és három világnyelv ismerete is elegendő lett volna, ő mégis a 2000-es évek elején jogi diplomát is szerzett. Tudományos eredményei között kiemelte, hogy 1991-ben írta és védte meg Bürokrácia és politika Thaiföldön című kandidátusi disszertációját. 2006-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán habilitált, dolgozata címe Nagy-Britannia és az európai integráció volt. „Egedy Gergely 2017-ben szerezte meg az MTA doktori címet”- hívta fel rá a figyelmet. Véleménye szerint az ünnepelt oktató szakmai munkásságát igényes publikációk, néhány önálló kötet és idegen nyelvű írások jellemzik. „Több mint negyed évszázada oktat a karon”- emelte ki. Kifejtette, hogy hosszú éveken át látott el vezetői feladatokat is, az érintettek legnagyobb megelégedésére. Imre Miklós végezetül megköszönte a professzornak a támogatást és mindazt, amit értük tett.
Az NKE ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézet oktatói a professzor születésnapja alkalmából rendezett „Nemzetközi kapcsolatok, a brit világ és a politikai ideológiák” című eseményen két ülésszakban olyan témákat mutattak be, mint a brit politika fejlődése; Thatcher és Reagan gazdaságpolitikája, a Brexit-tárgyalások legújabb fejleményei, valamint az Európai Unió jövőjének alakulását célzó előadások.
https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/10/25/valodi-ertelmisegit-unnepeltek
2018. 09. 12.
Fókuszban: a Brexit
„Nagy-Britannia a választások után” címmel tartott workshopot a Történeti kihívások és jelenkori válaszok a XIX-XXI. századi brit államfejlődésben elnevezésű kutatócsoport.
„A 2017 júliusában elkezdődött tárgyalásoknak három alapkérdést kellett rendezniük”- mondta Dr. Egedy Gergely a Brexit-tárgyalások fejleményeiről szóló előadásában. Az NKE egyetemi tanára kiemelte, ezek az uniós állampolgárok jogaira, a vállalási összegekre és az észak-ír határra vonatkozó kérdések voltak. Utóbbit máig megoldatlannak nevezte. Rávilágított, hogy Nagy-Britannia EU-ból való kilépése a határok ellenőrizhetősége szempontjából is problematikus. „A 2017 decemberi tárgyalások elképzelése az volt, hogy Nagy-Britannia átmenetileg alkalmazkodik az EU vámszabályozásához”- mutatott rá. A kérdés az volt, hogy ez csak Észak-Írországra vagy egész Nagy-Britanniára terjedjen-e ki. 2018 februárjában ezt a rendelkezést csak az ír határra akarták érvénybe léptetni. Az előadó Theresa Mayt idézve elmondta, ezt egy brit miniszterelnök sem fogadná el. „Ebben a kérdésben előrelépés tehát nem következett be”- hangsúlyozta Egedy Gergely.
„Az angol kérdéssel folyamatosan foglalkozik a brit belpolitika”- hangsúlyozta Dr. Kaiser Tamás A regionalizációtól a lokalizációig: a "gördülő devolúció" perspektívái az Egyesült Királyságban címmel tartott előadásában. Az angol devolúciót a teljes körű brit devolúción belül a városi régiók funkcionális térségekként és a területi kormányzás sajátos brit változataiként értelmezve mutatta be. Az alkotmányos problémának is nevezett kérdés kapcsán elmondta, hogy az 1990-es évek második felében elindult és 1998 folyamán bevezetett brit devolúcióból az ország legnagyobb része, a lakosság 85% -át magában foglaló Anglia maradt ki. „Így asszimetrikus devolúció alakult ki”- jelentette ki. Meglátása szerint az angol kérdés megkérdőjelezi a jelenlegi centralizált berendezkedést. „Az angol devolúció értelmében meg kell erősíteni az angol önkormányzatokat, valamint tényleges pénzügyi és funkcionális tartalommal kell felruházni a területi középszintet”- világított rá. Területi középszintnek a városrégiót, mint funkcionális térséget jelölte meg az előadó.
Dr. Szabó Máté Csaba a devolúció fényében ismertette a Walesi Nemzeti Párt politikájának sajátosságait. Az 1925-ben megalakult Plaid Cymru véleménye szerint a baloldali hagyomány és a nacionalista vonal ötvözete. „Kezdetben egy walesi nyelvet és kultúrát propagáló nyomáscsoport volt”- ismertette. Az első jelentősebb változás a második világháborút követően következett be. „Ekkor a társadalmi és gazdaságpolitikai kérdések egyre hangsúlyosabbá váltak”- tette hozzá. Ezzel egyidőben a radikális Welsh Republican Movement ki is vált belőle. A párt tevékenységét tekintve rámutatott a kormányzat hibás döntéseire, a nemzetiségi intézmények elégtelen mivoltjára. „Az 1960-as években a Plaid Cymru-t baloldali, de nemzeti célokat követő pártként tartották számon.”- fogalmazott. Egy évtizeddel később a parlamenti jelenlétben kisebb eredményeket értek el, de a devolúció folyamatát nem tudták befolyásolni. „Az 1980-as években stabilizálódott a szavazói köre”- mondta a pártról. Kifejtette, hogy mandátumaikat jellemzően Wales északi és nyugati, rurális körzeteiben szerezték. Meglátása szerint ez azzal magyarázható, hogy ott volt a legnagyobb a walesi nyelvet beszélők aránya. Végezetül a párt sikereire tért ki. Mint mondta, a Plaid Cymru valódi döntéshozói pozícióba került, amikor 2007-ben koalíciót ajánlott számukra a Munkáspárt.
A workshopon kitértek a brit alkotmány politikai vetületeinek, a szabadságkorlátozó elvek rendszerének, a brit pártpolitika kihívásainak, valamint a scrutoni konzervativizmus jellemzőinek bemutatására is. Külföldi kutatóként Dr. Przemyslaw Biskup mutatta be kutatását, az egyetem képviseletében pedig Dr. Szentpéteri Nagy Richard, Dr. Szerletics Antal, Dr. Hoppál Bulcsú, valamint Kaszap Márton adott elő a Ménesi úti Campuson megrendezett eseményen.
A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
E témáról bővebben a Bonum Publicum októberi számában olvashatnak.
https://fejlesztesiprogramok.uni-nke.hu/hirek/2018/09/12/fokuszban-a-brexit
2017. 12. 06.
Az államelmélet és kormányzástan kihívásait erős koordinációval kell kezelnünk
„Tematikus irányok, tendenciák az államelmélet és a kormányzástan kontextusában” címmel, 5 szekcióban, 11 előadással, a kutatási portfólióját lefedő konferenciát rendezett az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának Államelméleti és Kormányzástani Intézete 2017. december 6-án. A konferencián elhangzott, hogy az állam- és kormányzás kérdésének komplex jelenségét minél szélesebb perspektívából kell vizsgálni; a belső funkcionális differenciálódást erős koordinációval kell kezelni.
Prof. Dr. Kis Norbert köszöntő beszédében a kar és az intézet jó döntéseként emelte ki, hogy az oktatás és a kutatás középpontjába az állam- és kormányzástan kérdésére irányítják rá a figyelmet. Az NKE ÁKK dékánja kitért beszédében arra, az állami szerep, a kormányzás gyakorlata és a demokrácia kérdése földrajzi vagy regionális megközelítésben egyre meghatározóbb. Kihangsúlyozta, ezen kérdésekkel hivatott foglalkozni az ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézete.
Dr. Kaiser Tamás, a konferencia levező elnökeként bevezető előadásában kitért az intézet kutatási és oktatási területének átfogó keretben, majd kisebb egységekre differenciált bemutatására, valamint a sokrétű tudás- és kutatáshalmaz kezelésének lehetőségeire. Az NKE ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézetének vezetője az Intézet által végzett munkáról elmondta, hogy az állam működéséhez, vezetéséhez és irányításához kapcsolódó szintek, aspektusok kutatásával foglalkoznak a szélesebb államtudományon belül az államkutatás, a jogtudomány és szűkebben az államelmélet, a politikatudomány és az ahhoz közel álló kormányzástan, a nemzetközi kapcsolatok és a szociológia különböző területeinek tükrében. Hozzátette, hogy intézetük mindezen alterületet nemcsak lefedni képes, hanem egységes keretbe is tudja foglalni a transzdiszciplináris megközelítés segítségével, hiszen egy jelenséget több tudományterület együttes alkalmazásával vizsgálják és vonnak le következtetéseket. Mivel az állam- és kormányzás kérdésének komplex jelenségét minél szélesebb perspektívából kell vizsgálni, az NKE ÁKK egyetemi docense kiemelte, hogy az intézeti kutatók több kutatóműhelyben is dolgoznak, és nagy hangsúlyt fektetnek a hallgatói részvételre a kutatásban, ezt támasztja alá a konferencia Fiatal tehetségek Szekciója.
A konferencián tizenegy előadás került megtartásra az Államelméleti Szekció, a Politikatudományi Szekció, a Kormányzástani Szekció, a Nemzetközi Politika Szekció és a Fiatal Tehetségek Szekció keretében.