Természetjog, jogpozitivizmus, szuverenitás, kivételes állapot, döntés, akarat, az állam „visszafoglalása” – e fogalmakat és témákat vitatták meg hazai társadalomtudósok egy csütörtöki egyetemi konferencián.
Jog mögötti akarat és az állam címmel rendezett könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát külső kutatók bevonásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke az Állam- és Kormányzáselméleti Alapkutatás keretében, Az államelmélet alapkérdései című sorozatában február 15-én a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. Az esemény apropóját Techet Péter Jog mögötti akarat című, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent új könyvének megjelenése adta.
Az eseményen Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elsőként a kar tanárai, Cs. Kiss Lajos és Kis Norbert által gondozott Államértelmezések című sorozatot méltatta, amely voltaképpen felhívás az államra vonatkozó elméleti hagyományok értő és kritikus tanulmányozására. E terület megvitatása hazánkban célzottan az NKE ÁNTK rendeltetése és feladata – hangsúlyozta a dékán. Ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy a kötetben szereplő szuverén kérdése, a kivételes állapot és a jogpozitivizmus – természetjog kapcsolata nemzetközi jogi szempontból is elemzésre érdemes, ezzel is alátámasztva a bemutatott kötet aktualitását. A nemzetközi jogban is felmerültek olyan kérdések, amikor egy kivételes helyzetre hivatkozással igyekezett a nemzetközi közösség választ találni, többször olyan megoldással, amelynek nincs pozitív jogalapja.
Cs. Kiss Lajos előadásában (Az Államértelmezések aktualitása) tisztázta a Ludovika Kiadó gondozásában megjelenő könyvsorozat viszonyát a mintául szolgáló német könyvsorozatokhoz. A Staatsverständnisse (Nomos Verlag), illetve a Staatsdiskurse (Franz Steiner Verlag) sorozatokban, a modern államtudományi megismeréshez való teoretikus hozzájárulásként, együttesen eddig több mint kétszáz kötet (175, 39) jelent meg. Rüdiger Voigt, a Staatsverständnisse sorozat szerkesztői-kiadói indoklásában kiemelte, hogy az államfejlődés szakaszaihoz kapcsolódva az euroatlanti államelméleti hagyomány teljes áttekintésére törekednek, a modern állam keletkezését, formaváltozásait értelmező klasszikus elméletek rekonstrukciójából (Nicoló Machiavelli, Thomas Hobbes, Karl Marx, Georg Jellinek, Max Weber, Carl Schmitt, Hans Kelsen, Hermann Heller) kiindulva. A félreértések elkerülése végett az Államértelmezések sorozat szerkesztője hangsúlyozta, hogy esetükben nem a német minta egyszerű utánzásáról van szó, hanem egy specifikusan magyar problémahelyzet megoldásáról. Ez a problémahelyzet tette szükségessé az NKE és az ÁNTK megalapítását, s ezzel összefüggésben az állam- és kormányzáselméleti kutatási program megszervezését és a kutatói teljesítmények kiadását.
Kaiser Tamás, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék tanszékvezetője a konferenciát lezáró előadásában (Záró gondolatok: reflexív államtudomány) azt hangsúlyozta, hogy két kérdésre érdemes választ adni: mit viszünk magunkkal, mi az üzenet, illetve hogyan tovább, mi lesz a következő lépés? Ami az első kérdést illeti, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék által rendezett konferencia ismételten aláhúzta a kifelé és befelé egyaránt reflexív államelmélet fontosságát. A körülöttünk lévő bizonytalan környezet, a komplex, nehezen azonosítható és egymásba kapcsolódó problémákra történő válaszadás szükségessége komoly kihívást jelent az állam és a kormányzás működése, illetve a hozzá kapcsolódó alapkutatások számára.
Az előadásokról bővebben itt.
Fotó: Szilágyi Dénes