Concha Győző Doktori Program

Felhívás Concha Győző Doktori Programban való részvételre

------

2016/108/NKE-ÁKK - A közigazgatási vezetőfejlesztés oktatásmódszertana

2016/111/NKE-ÁKK - A szindikátusi szerződés államtudományi kérdései, különös tekintettel a közjogi aspektusokra

2016/142/NKE-ÁKK - Helyi demokrácia fejlesztések Magyarországon és külföldi jó gyakorlatok

2016/158/NKE-ÁKFI - A többszintű kormányzás fejlődési dimenziói és dinamikus átalakulása az Európai Unióban - avagy a határon átívelő együttműködések újragondolása

2016/159/NKE-ÁKK - Etnikai konfliktusok és a modern állam. A 19-20. századi államfejlődés tipikus útjai, sikerei, szélsőségei és válságjelenségei – különös tekintettel a nemzeti és etnikai viszonyokra

2016/275/NKE-ÁKK - Munkaköri integritás kockázatok elemzése: módszerek és lehetőségek a közszféra számára

2017/15/NKE-ÁKK - A magyar és a francia közigazgatási eljárásjog alapintézményeinek összehasonlító vizsgálata - de lege ferenda

2017/45/NKE-ÁKK - Az eCohesion érettségének és hatásainak vizsgálata

2017/88/NKE-ÁKK - A közösségi média térnyerése a védelmi szférában

------

Azonosító 2016/108/NKE-ÁKK
Pályázat címe A közigazgatási vezetőfejlesztés oktatásmódszertana
Benyújtó neve Paksi-Petró Csilla
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Emberi Erőforrás Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.02 - 2017.07
Összefoglaló A kutatás címe: A közigazgatási vezetőfejlesztés oktatásmódszertana



A Közigazgatás-tudományi Doktori iskola abszolutóriummal rendelkező doktorandusza vagyok. Doktori értekezésem elkészítése folyamatban van, kutatásaim már előrehaladott állapotban, lezárás előtt vannak.

A pályázat által nyújtott támogatás segítségével a doktori értekezés sikeres lezárásának és megvédésének becsült időpontja legkésőbb: 2017 májusa.



Pályázni szeretnék a fokozatszerzési eljárás díjára, illetve a doktori értekezés elkészítése, és publikálása érdekében.



Doktori értekezésem témája: A közigazgatási vezetőképzés oktatás-módszertana. A kutatás fő célja, hogy pótolja a közigazgatási vezetőfejlesztéssel kapcsolatos empirikus kutatások hiányát, valamint, hogy a vezetői hatékonyságnövelő továbbképzési rendszer irányába tett javaslataival elősegítse egy korszerű, tudományos igényű, rugalmas, a gyakorlatban is működőképes vezetőfejlesztési rendszer kialakítását.
Jelentőség Az értekezés a hatékony közigazgatási vezetőfejlesztési rendszer kiépítési lehetőségeit vizsgálja.  Felkutatja a vezetőképzés során használt új felnőttképzési modelleket és alternatív, korszerű pedagógiai módszereket. Vizsgálja, hogy a vezetőfejlesztés komplex, és önirányított tanulást támogató megközelítésnek van –e helye, időszerűsége.

A kutatás elvégzi a közigazgatási továbbképzési rendszer hiánypótló jellegű, empirikus, tudományos igényű vizsgálatát. Elemzi és értékeli a közszolgálati továbbképzés, ezen belül a vezetőképzés intézményrendszerét, módszertanát és eredményeit.



- A kutatás pótolja a terület empirikus vizsgálatainak hiányát.

- Az eredmények publikálása ráirányítja a figyelmet a terület fontosságára és teret biztosít a szakmai vitának.

- Szemléleti újdonsága van (transzdiszciplináris vizsgálat).

- Az eredmények a közigazgatási vezetőképzési rendszer továbbfejlesztéséhez közvetlen inputot szolgáltatnak.

- Az eredmények az NKE oktatási tevékenységébe építhetők.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) VII. Közigazgatás hatékonyságának javítása, adminisztratív tehercsökkentés;(KFIS) A köz szolgálatában a közszolgálatra történő felkészítés;(KFIS) A közszolgálat humánpolitikája és ennek jogi keretei;(KFIS) Egyetemi oktatás színvonalának emelése;(KFIS) Tudományos ismeretek és módszertan gazdagítása;
Kulcsszavak közigazgatási hatékonyság;önirányított tanulás;self-coaching;tanulószervezet
--- ---
Azonosító 2016/111/NKE-ÁKK
Pályázat címe A szindikátusi szerződés államtudományi kérdései, különös tekintettel a közjogi aspektusokra
Benyújtó neve dr. Nagy Barna Krisztina
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Civilisztikai Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2016.12 - 2018.11
Összefoglaló A pályázat elsődleges célja az, hogy keretbe foglalja a doktori disszertáció elkésztéséhez, a Phd fokozat megszerzéséhez vezető utat, biztosítva ezáltal az egyetem tudományos utánpótlását. A pályázat további célja, hogy alaposan és részletesen tárja fel a szindikátusi szerződés köz- és magánjog határán húzódó aspektusait a magyar jogban. Hazánkban a szindikátusi szerződés magánjogi, azon belül is társasági jogi jellemvonásai ismertek és mind a bírói gyakorlat, mind a jogirodalom által ismertek és tisztázottak. A közjogi vonatkozások kapcsán, mint a verseny- és közbeszerzési jogban való megnyilvánulásai, az állami részvétellel működő gazdasági társaságok belső viszonyrendszerét (pl. aranyrészvény, szavazási megállapodás) meghatározó vonásai, jogdogmatikai alapjai és előzményei a magyar jogban ismeretlenek és kidolgozatlanok. Az készülő disszertáció célja ezen jellemzők teljes körű felkutatása, valamint a kutatás eredményeinek a disszertációban való közreadása.
Jelentőség A szindikátusi szerződés a Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó szabályanyagának alapvetően diszpozitívvá tételével a jogalkalmazók és a jogalkotó érdeklődési körébe került. Ugyanis a jogalkotó azt a lehetetlen helyzetet igyekszik így feloldani, amelyet a szindikátusi szerződés jogilag szabályozatlan, titkos jellege okoz. Nevezetesen, hogy a társaság működésére kiható lényeges kérdések titkos szerződésben történő szabályozása mind a társaság jogszerű működésére, mind annak tagjai jogainak gyakorlására kihatással vannak. Különösen igaz ez az állami részvétellel működő gazdasági társaságok esetében, ahol a felelős társaságirányítás elveit, valamint a jogi előírásokat szindikátusi megállapodásaikkal negligálják. Ez a jelenség igen súlyos kihatással lehet az állami vállalatok, az állami vagyon átláthatósága tekintetében. Kutatásaim során egy hiánypótló mű keretében egyedülálló módon, szeretném a fent röviden bemutatott kutatási téma összegzését adni.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) XIV. Állami vagyongazdálkodás és vállalatmenedzsment;(KFIS) Állam, jogrendszer és gazdaság
Kulcsszavak állami részvétellel működő gazdasági társaságok;aranyrészvény;atipikus szerződések;gazdasági társaság;verseny- és közbeszerzési jog
--- ---
Azonosító 2016/142/NKE-ÁKK
Pályázat címe Helyi demokrácia fejlesztések Magyarországon és külföldi jó gyakorlatok
Benyújtó neve Szarvas Hajnalka
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.05 - 2018.09
Összefoglaló A bizalom kis körei- szubszidiárius állam, szubszidiárius kormányzás, közösségi döntéshozás a gyakorlatban

avagy a helyi részvételen alapuló demokrácia modellek, mint a válságba került liberális tömegdemokrácia alternatívája

A liberális tömegdemokrácia globális válságára adott válaszok közül disszertációm a helyi demokrácia fejlesztéseket veszi górcső alá, ahol a közösségi tervezés, döntéshozásban való részvétel, egyre nagyobb fokú bevonódás jelenthet választ a kialakult globális bizalmi válságra. A helyi megoldások, működő jó gyakorlatok és kevésbé hatékony példák bemutatásával igyekszem megtalálni a helyi részvétel fejlesztésének legmeghatározóbb kritériumait.

Ezzel hatékony segédletet, egyfajta módszertani útmutatót kívánok létrehozni önkormányzati vezetők, polgármesterek számára, amely minimum 3 tekintetben hoz innovációt, újdonságot az eddigi hasonló témában született munkákhoz képest.
Jelentőség A képviseleti intézményekbe vetett globális szintű válság által felvetett problémák orvosolása korunk egyik legégetőbb kihívása. Civil és protest mozgalmak helyi és európai szintű vizsgálata során kutatási érdeklődésem a helyi szintű demokrácia fejlesztési jó gyakorlatokra irányult, hiszen az evolúciós pszichológia, modern agykutatás legújabb kutatási eredményei is egybehangzóan állítják, hogy az emberi agy neokortexének mérete átlátható, kisebb méretű közösségekben való részvételre tesz alkalmassá minket. Többek között a brit antropológus Robert Dunbar szociális agy elmélete, de ugyanúgy Freund Tamás magyar agykutató vagy Topál József az MTA Kognitív Idegtudományi Intézetének biológusa megegyeznek a nagyjából 150-es törzsi léptékű csoportok evolúciós szempontból ideális méretében.  Disszertációmban annak bemutatása a célom, hogy a fenti kutatási eredményekkel összhangban kialakított helyi demokrácia fejlesztési programok hozzájárulhatnak a megingott közbizalom helyreállításához.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) V. Önkormányzatiság;(KFIS) Állam, államigazgatás, közigazgatás;(IFT) V. Önkormányzatiság;(KFIS) Állam, államigazgatás, közigazgatás;
Kulcsszavak demokrácia;fejlesztés;Helyi;közösségek;szubszidiaritás
--- ---
Azonosító 2016/158/NKE-ÁKFI
Pályázat címe A többszintű kormányzás fejlődési dimenziói és dinamikus átalakulása az Európai Unióban - avagy a határon átívelő együttműködések újragondolása
Benyújtó neve Menyhárt Zsolt
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKFI Államkutatási és Fejlesztési Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.06 - 2018.11
Összefoglaló A pályázat elsődlegesen keretbe foglalja és hozzájárul a

doktori disszertáció elkészítéséhez, ami a Ph.D fokozat

megszerzésére, és a tudományos attitűd fejlesztésére irányul. A kutatás tematizált módon vizsgálja az eurorégiók kialakulásától az Európai Területi Társulások (ETT) jogi, intézményi és igazgatási változását  egészen a projektalapú költségvetési ciklusig. Górcső alá vesszük a regionalizáció térnyerését, a funkcionális és a területi kormányzás hazai és nemzetközi szabályozását, gyakorlatát. Az európai kormányzás kialakulásának és intézményesülésének történetét végigkövetve elemezzük a lezajlott folyamatokat, rávilágítva a kauzális és logikai fejlődési szálakra. A demokrácia és a hatékonyság viszonyát külön elemezzük az egyes stációkban. A magán és a civil szféra transzparens bevonását egy innovatív megoldás, a network konstelláció szolgálhatja. A cél tehát keretbe foglalni a demokratikus átalakulás és a hatékony szakpolitika-alkotás többszintű dimenzióit.
Jelentőség Az európai kormányzás szerves része az európai szintű végrehajtó hatalomnak. A nemzeti és európai kormányzás közpolitikai dimenzióinak vizsgálata modern, 21. századi lehetőségek feltérképezéséhez járulhat hozzá, ami az egyes szupranacionális, nemzeti, és regionáli-lokális szinteken és azok közötti hatékonyabb feladatmegosztás újragondolását és "újragombolását" eredményezi. Az állammal szemben növekvő elvárásokat fogalmaz meg a társadalom, ezért a magyar közigazgatásnak is alkalmazkodónak kell lennie.  A többszintű kormányzásnak abban van a tetten érhető jelentősége, hogy jogilag szabályozott, transzparens együttműködési platformot kínál "nemzetköziesített" módon. A tanulmányok elsődleges és másodlagos empirikus kutatási eredményeket is közölnek a már megvalósított és folyamatban lévő ETE-partnerségekről. A network típusú kooperációt is vizsgáljuk a gyakorlatban, főleg a közszolgáltatás-szervezés hatékony megoldási oldaláról. A sikeres pályázat eredménytermékei publikálásra kerülnek.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok;(KFIS) Az EU, mint nemzetközi szereplő;(KFIS) Strukturális reformok;
Kulcsszavak európai kormányzás;európai közpolitika;network partnership;regionális kooperáció;többszintű kormányzás
--- ---
Azonosító 2016/159/NKE-ÁKK
Pályázat címe Etnikai konfliktusok és a modern állam. A 19-20. századi államfejlődés tipikus útjai, sikerei, szélsőségei és válságjelenségei – különös tekintettel a nemzeti és etnikai viszonyokra
Benyújtó neve Gulyás Éva
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.01 - 2018.11
Összefoglaló A kutatás kiindulópontja az egységes nemzetállam létrejötte, mint az államfejlődés diadala.  A továbbiakban a nemzetnek és az etnikumnak az államokra gyakorolt hatását, s megfordítva az államnak a nemzetek fejlődésére és az etnikai közösségek alakulására gyakorolt befolyását vizsgálja, ideértve azokat a problémákat is, amelyeket az etnikai homogenitás megteremtésének célja idézett elő. A nemzeti és etnikai homogenitás tényéből és megteremtésének programjából kiindulva elemzi a nemzetállamot és annak 19-20. századi fejlődési irányait. A 20. század vonatkozásában az elemzések központjában a totalitárius államfejlődés áll, annak nemzeti vonatkozásaiban is. Az elemzés ennek kapcsán kitér az ún. államilag szervezett bűncselekményekre (e terminus az angolszász szakirodalomban megszokott jelentéssel) és a nemzeti, nemzetközi jog szerepére ezek korlátozásában. A 20. század etnikai alapú válságjelenségei körében a kutatás külön is elemezni kívánja az etnopolitika különböző aspektusait.
Jelentőség A kutatás hozzájárul a modern állam változási folyamatainak jobb megértéséhez, s tendenciáinak elemzéséhez, ideértve a válságjelenségekkel együtt járó veszélyek tudatosítását is. A kutatásnak elsősorban tudományos-elméleti jelentősége van, de annak szerepe lehet – legalábbis a negatív vonatkozások felmutatásával – az államfejlődés humanitárius értékeinek kiemelésében is. Bár a kutatás világpolitikai-globális kontextusban vizsgálja az államfejlődést, ennek keretében azonban hasznos lehet a magyar állam történeti vonatkozásainak megértése szempontjából is. A kutatás során remélhetőleg kiemelhető a nemzetközi jog szerepe is. Az állam válságjelenségei kapcsán elkerülhetetlenül érinteni kell a népmozgások és a mai globális terrorizmus problémáját és az azzal szembeni fellépés lehetőségeit, ami nem csak elméleti eredményekkel járhat, de gyakorlati szempontokra is rámutathat.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan
Kulcsszavak állam;etnikum;nemzet
--- ---
Azonosító 2016/275/NKE-ÁKK
Pályázat címe Munkaköri integritás kockázatok elemzése: módszerek és lehetőségek a közszféra számára
Benyújtó neve Klotz Péter
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Közpénzügyi és Államháztartási Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.05 - 2017.11
Összefoglaló Arra keresem a választ hogyan lehet a kockázatelemzés és a közszférában használt munkakörelemzési módszerek kombinálásával olyan eszközt kidolgozni amely - új szempontjainak köszönhetően - érdemi segítséget képes nyújtani a szervezeti integritásirányítási rendszer hatékonyságának javításához. Vizsgálódásaim középpontjában az 2015-ben a közigazgatási szervek körében végzett munkaköri korrupciós kockázati felmérés áll amely kapcsán elemzem a kockázatelemzés, az integritás és a korrupció kapcsolatát majd egy kiválasztott szerv adatai alapján vizsgálom a munkaköri integritás kockázati kérdőív adatait. Eddigi PhD hallgatóként végzett kutatásaimat összefoglalva tervezem 2017 I. félévében benyújtani és megvédeni doktori értekezésemet. Kutatási eredményeim hozzájárulnak a kockázatfelmérésen alapuló, a közigazgatásban is alkalmazott irányítási rendszerek fejlődéséhez, a szervezeti működési kockázatok csökkentéséhez az államigazgatási szervekbe vetett társadalmi bizalom erősítéséhez.
Jelentőség A pályázatom alapján várható tudományos eredmények hozzásegítenek az integritásmenedzsment, a belső kontrollrendszer, valamint a stratégiai integrált emberi erőforrás menedzsment közötti kapcsolódási pontok feltárásához, tudományos igényű bemutatásához.

Kutatásaim eredményeként javulhat a közszférában eddig alkalmazott kockázati kérdőív minősége, bővülhet a belső kontrollrendszer eszköztára, továbbá szakmailag megalapozottabbá válnak az integritást erősítő  emberi erőforrás menedzsment intézkedések (pl. kiválasztás, rotáció, képzések, belső ellenőrzési és külső kontroll intézkedések).
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) XII./B. Antikorrupciós kutatások és integránsmenedzsment;(KFIS) A közszolgálat humánpolitikája és ennek jogi keretei;(KFIS) Integritás;(KFIS) Közmenedzsment
Kulcsszavak antikorrupció;integritás;kockázatelemzés;munkakör
--- ---
Azonosító 2017/15/NKE-ÁKK
Pályázat címe A magyar és a francia közigazgatási eljárásjog alapintézményeinek összehasonlító vizsgálata - de lege ferenda
Benyújtó neve  dr. Pollák Kitti
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.06 - 2018.05
Összefoglaló Franciaország egyike a közigazgatási „modellt-adó” államoknak, mégis az elmúlt évtizedekben a francia és a magyar közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás összehasonlító vizsgálatára nem került sor. A kutatás abból a hipotézisből indul ki, hogy a francia közigazgatási eljárások általános szabályainak kodifikálása során számos olyan jogintézmény merült fel, amelynek részletes vizsgálata azért szükséges;mert átvételük –ezekhez hasonló magyar szabályozás megalkotása– a jogalkotó számára megfontolás tárgyát képezheti a magyar közigazgatási eljárás, így a közigazgatás versenyképességének fejlesztése érdekében.A kutatás a francia és a magyar közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás átfogó elemzését tűzte ki célul:alapvető közigazgatási fogalmak,történeti előzmények,egyes közigazgatási eljárási jogintézmények és a jogorvoslati rendszer vizsgálatát, amelyek vonatkozásában a francia szabályozásból kiindulva, a magyarral összehasonlítva,de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg.
Jelentőség A közigazgatási eljárási törvénykönyvek vizsgálata kiemelten fontos, hiszen e kódexek hasonlatosak a rosette-i kőhöz, általuk jobban megismerjük egy adott történeti korszakban az állam és a társadalom közti kapcsolatot.[1] A pályázatban szereplő kutatás egy olyan alapkutatás, amely egy olyan közigazgatási „modellt-adó ország” eljárásjogát vizsgálja, amelyet az elmúlt évtizedekben a magyar szakirodalom csak per tangentem elemzett. A kutatás a francia közigazgatási eljárás egyes jogintézményeit hasonlítja össze a magyar szabályozással avégből, hogy vannak-e olyan jó, francia gyakorlatok, jogintézmények; amelyeknek kodifikációja indokolt lehet a magyar közigazgatási eljárás, így a magyar közigazgatás versenyképességének fejlesztése érdekében. A megvalósuló eredménytermékek hiánypótló munkák lennének, amelyek id. Martonyi János és Rácz Attila szellemi örökségének folytatásai és kiegészítései.

[1]S.R.-Ackerman–P.L.Lindseth:Comparative Administrative Law,Edward Elgar,2013.339.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) VI. Közigazgatási perrendtartás és bíráskodás;(IFT) X. Közjogi szabályozás-kodifikáció;(KFIS) A közigazgatás törvényes működsée;(KFIS) Aktuális közjogi kérdések [az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, a rendészet és más szakigazgatási területek (honvédelem, adó) joga];
Kulcsszavak Franciaország;közigazgatási eljárásjog jogorvoslati rendszere;közigazgatási eljárásjogi alapintézmények;közigazgatási eljárások szabályozása
--- ---
Azonosító 2017/45/NKE-ÁKK
Pályázat címe Az eCohesion érettségének és hatásainak vizsgálata
Benyújtó neve Laposa Tamás
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.07 - 2018.12
Összefoglaló A 2014-2020-as Uniós fejlesztési programok szabályozása e-ügyintézési felületek alkalmazását írja elő a tagállamok számára, a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése és ez által a támogatáskezelés hatékonyság-növelése érdekében. E követelmény „eCohesion” néven került be a tudományos diskurzusba. Alkalmazása során kiemelt szerepet kap a tagállami támogatáskezelő szakrendszerek fejlesztése és interoperabilitása, a papírmentes ügyintézés lehetőségének biztosítása, valamint az egyablakos ügyintézés és az egyszeri adatbekérés elvének érvényesítése.



Szakértői elemzések alapján az eCohesion jelentős hatást gyakorolhat az adminisztratív terhek csökkentésére és a források hatékony hazai felhasználására, azonban hatásainak mérésére egyelőre nincs specifikus módszertan. Kutatásom célja, az eCohesion kulcstényezőinek azonosítása és a koncepció hatásainak mérését biztosító „érettségi modell” kidolgozása, a tagállamok körében végzett kvantitatív vizsgálat révén.
Jelentőség A fejlesztéspolitikai források hatékony felhasználása fontos nemzetgazdasági cél, az adminisztratív terhek csökkentése pedig a hazai közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés egyik kiemelt célkitűzése. Az eCohesion koncepció megvalósítása mindkét stratégiai cél megvalósítását támogatja.



Az Uniós rendeletek az eCohesion minimumkövetelményeit fogalmazzák meg, de a koncepció tagállami szintű testre szabásával az adminisztratív terhek további csökkentése lehetséges, a folyamatok hatékonysága jelentősen fokozható. Az eCohesion hatásainak mérésére azonban nem áll rendelkezésre egységes, minden tényezőt koherensen figyelembe vevő módszertan.



A fentiek okán fontos az eCohesion összetevőinek alaposabb elemzése és módszertani hátterének bővítése, mely segíti a koncepció sikeres megvalósítását, valamint az Uniós fejlesztéspolitika és az e-közszolgáltatások tudományos diskurzusának további árnyalását.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) VII. Közigazgatás hatékonyságának javítása, adminisztratív tehercsökkentés;(IFT) XV. Digitális állam és kibervédelem;(KFIS) Digitális állam;(KFIS) Közmenedzsment;
Kulcsszavak adminisztratív terhek csökkentése;e-ügyintézés;eCohesion;érettségi modellek;ügyintézési folyamatok hatékonysága
--- ---
Azonosító 2017/88/NKE-ÁKK
Pályázat címe A közösségi média térnyerése a védelmi szférában
Benyújtó neve Bányász Péter
Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet
Tudományos fokozat (benyújtáskor) PhD hallgató
Futamidő 2017.06 - 2018.10
Összefoglaló A kiberbiztonság napjaink egyik legfontosabb kérdése, amelyet a közszféra minden szintjén és ágazatában kiemelt jelentőséggel kell kezelni. A közösségi média a kiberbűbözés, a kiberterrorizmus, hacktivizmus, kiberkémkedés és kiberhadviselés területein egyaránt alkalmazható. A közszolgálatban dolgozók hivatásukból eredően kiemelt célpontjai a támadóknak, így számukra különösen fontos a megfelelő védelem, annál is inkább, hogy a közösségi oldalak magán célra történő használata könnyen felhasználható ellenük. Az államok megfelelő működését azonban még jobban befolyásolhatják a különböző közösségi oldalakon végzett aktív tevékenységek, legyen szó terrorszervezetek propagandájáról, álhírek terjesztéséről a politikai közélet, döntéshozatal befolyásolása érdekében, hírszerzésről vagy katonai műveletek támogatásáról. A közösségi média az állam minden szintjén megjelenik, ezért a vizsgálata megköveteli a holisztikus szemléletet, hogy a lehető legjobb védelmet alkothassuk meg.
Jelentőség A közösségi média napjainkban tapasztalt elterjedése a társadalmi alrendszerekben jelentős változásokat eredményezett, melyek hatásai alól azok sem vonhatják ki magukat, akik egyébként nem használják ezeket az eszközöket. A közösségi média nem csak az otthonokban, de a munkahelyeken, iskolákban, életünk minden részében jelen van. Ezt felismerve egyes állami és nem állami szereplők professzionálisan használják fel a közösségi médiát céljaik megvalósítása érdekében. Hipotézisem szerint a közösségi média az információs hadszíntér speciális tartományaként értelmezhető. Célom ennek megfelelően a tartomány kereteinek meghatározása, valamint azoknak az eljárásoknak a kidolgozása, amelyek a katonai-, rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szereplők felhasználhatnak. Emellett fontosnak tartom megalkotni azokat az eljárásokat, amelyek eredményesebb védekezést tesznek lehetővé a közösségi média jelentette fenyegetettségekkel szemben.
Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához (IFT) XV. Digitális állam és kibervédelem;(IFT) XVI. Hadtudományok műszaki területe;(KFIS) Biztonsági szektor, védelmi szektor;(KFIS) Honvédelem és jó kormányzás;(KFIS) Kiberbiztonság;
Kulcsszavak információbiztonság;információs műveletek;kiberbiztonság;közösségi média